Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-12 / 85. szám

Tanuliunh a sxoviet pél fiúból A vállalatvezetés munkájának pártellenőrzése és az egyszemélyi vezetés V. Betyin elvtárs a dél­urali vasútvonal nyazepetrovsz- ki fűtőházának párttitkára a kö­vetkező levelet intézte a Partyij- naja Zsizny szerkesztőségéhez: A cseljabinszki terület nyaze- petrovszki kerületében egyes gazdasági vezetők és párttitká- rok között nem kielégítő a kap­csolat. Az unkurgyinszki gépál­lomás ás gribcnszki szovhoz igazgatói például úgy véleked­nek, minthogy őket felruházták az egyszemélyi vezetés jogával, úgy cselekedhetnek, ahogy he­lyesnek tartják, ahogy tudásuk, tapasztalatuk és lelkiismeretűk diktálja és senkinek sincs joga beavatkozni tevékenységükbe. A pártszervezet véleményére ke­léssé támaszkodnak. A párttitkárok viszont arra hivatkoznak, hogy joguk van ellenőrizni a vállalatvezetés munkáját és tiltakoznak az el­len, ha az igazgató nem az 6 útmutatásaik szerint jár el. Ez aztán nézeteltérésekre ad okot és végül is akadályozza a válla­lati munkát. Nem tudom, mi .a helyzet másutt, de a mi terüle­tünk pártfunkcionáriusainak nagy szükségük van világos ma­gyarázatra azzal kapcsolatban, hogyan egyeztethető össze az egyszemélyi vezetés elve a vál­lalatvezetés munkájának párt- ellenőrzésével. • A szerkesztőség Betyin elvtárs levelére a következőkben válaszolt: Az egyszemélyi vezetés a gaz­daság irányításának rendkívül fontos elve. Annál a vállalatnál, ahol nincs egyszemélyi vezetés, nincs rend, azaz hiányzik a nor­mális munkamenet alapfeltétele. Éppen ezért az SZKP Központi Bizottsága számos határozatban felhívta a figyelmet arra, hogy a pártszervezeteknek minden módon erősíteniük kell az egy­személyi vezetést, emelniök keli a gazdasági vezetők tekintélyét, biztosítani a fegyelmet a vállalat termelőmunk'áj ában. A termelő üzemek pártalap- szervezeteit azért ruházták fel a szakmai vezetés ellenőrzésének jogával, hogy javuljon a gazda­ság irányítása és azért is, hogy erősödjön az egyszemélyi veze­tés. Mint tudjuk, ez az ellenőr­zési jog azt jelenti, hogy a párt- szervezet megismerkedhet a vál­lalat termelési munkájára vo­natkozó adatokkal, joga és kö­telessége, hogy meghallgassa^ a gazdasági vezetők beszámolóit, felvesse előttük a hibákat, a lervteljesítés, az új tartalékok feltárásának útjában álló aka­dályokat, s javaslatot tegyen a gazdasági vezetőknek bizonyos intézkedések végrehajtására, a hibák kiküszöbölésé és a terme­lőmunka megjavítása érdekében. A pártáiapszervezetnek azonban nincs joga megváltoztatni az igazgatóság rendelkezéseit, a termelőmunkára vonatkozó uta­sításokat adni, s nincs joga kö­vetelni, hogy az igazgató — a vállalat egyszemélyi vezetője intézkedéseit egyeztesse a párt- szervezettel. A pártszervezet nem válthat le, nem helyezhet át, nem állíthat be gazdasági munkakörökbe dolgozókat. Ez az igazgatóság feladata. Azok a pártszervezetek, ame­lyek maguknak akarják kisajá­títani az igazgatási feladatokat, lényegében az egyszemélyi veze­tés elvét ássák alá és nagy kárt okoznának a termelésben. A gyakorlatban azonban, sajnos, előfordulnak esetek, me­lyek azt bizonyítják, hogy egyes párttitkárok helytelen nézetedet vallanak a pártszervezet jogai­ról és kötelességeiről. Aszanov elvtárs (Primorszkij határvidék, Horolszkij kerület) a következő esetről számolt be: -Pártszervezetünk egyik tagja, aki a szállítóműhelyben vezető gazdasági poszton állt, helytele­nül viselkedett, ivott, A pártbi­zottság megvitatta ezt a dolgot, s nevelési szempontból úgy dön­tött, hogy a helytelen magatar- tású kommunistát gazdasági munkájáról leváltja és egy má­sik műhelybe helyezteti át. A pártbizottság nem fordult ezzel a kérdéssel az igazgatósághoz, nem beszélte meg, hogy helyes-e ez az áthelyezés, hanem közvet­lenül adminisztratív úton intéz­kedett. Néhány hónap múlt el. A párttag bebizonyította, hogy megjavult. Az igazgatóhoz • for­dult azzal a kéréssel, helyezzék őt vissza a szállítási műhelybe, hegy szakmájában dolgozhasson. Az igazgató azonban nem mert cselekedni, s azt javasolta a párttagnak, forduljon a pártbi­zottsághoz. A pártbizottság meg­vizsgálta a párttag kérését és úgy határozott, hogy visszahe­lyezi a szállítási műhelybe.. A pártel lciiőrzés nem je­lentheti a gazdasági vezetők he­lyettesítését. A gazdasági vezető személyesen felelős cselekede­teiért. De tegyük fel, hogy az igazgató egy nagyobb kezdemé­nyezést, intézkedést akar sikere­sen végrehajtani. Vajon e'.egen- dő-e ahhoz kiadni az utasítást anélkül, hogy az egész kollektí­vát mozgósítaná a feladatra? Az utasításokat emberek hajtják végre, s az utasítás végrehajtá­sa annál sikeresebb, minél job­ban alátámasztja azt a pártszer­vezet politikai munkája. Az egy­személyi vezetés nem egyszerű adminisztrálás. Az egyszemélyi vezetéshez szükség van arra, hogy a gazdasági vezető tudjon megfelelően intézkedni, szer­vezni, jól válogassa ki a káde­reket, helyes direktívákat ad­jon, számoltassa be beosztottjait az utasítások végrehajtásáról, ne tűrje a felelőtlenséget. De azt is jelenti, hogy 'a vezető tudjon munkája során a párt­szervezetre, az aktívára, az egész kollektívára támaszkodni. Az egyszemélyi vezető felel min­den cselekedetéért, nem keli megbújnia a társadalmi szerve­zetek mögött. Egyes gazdasági vezetők azon­ban azt képzelik, hogy tekinté­lyük csorbát szenved, ha egy- egy konkrét kérdést a pártszer­vezet elé visznek, ha döntés előtt megbeszélik, hogyan tá­mogatja ezt a kérdést a párt­szervezet, ha tanácskozik a kommunistákkal, az aktívával. Ez teljesen helytelen felfogás a szovjet egyszemélyi vezetésről. Az egyszemélyi vezetést sike­resen megvalósítani csakis a pártszervezetre, a szakszerve­zetre, a Komszomolra támasz­kodva lehet, csakis akkor, ha a hibák elleni harcba és az új lehetőségek felkutatásába a munkásokat, alkalmazottakat, mérnököket és technikusokat is bevonják. A gazdasági vezetőnek és a pártszervezetnek sok közös lei­adata van. Éppen ezért tevé­kenységüknek azonos cél felé kell irányulnia. A tevékenység­nek enélkül az egysége nélkül nem képzelhető el sem sikeres gazdasági irányítás, sem ered­ményes pártmunka. Ha a gaz­dasági vezető elvi állásponton áll, becsületesen védelmezi az állam érdekeit, mindig támoga­tásra talál a pártszervezetnél. Ha a gazdasági vezető és a párt­szervezet valóban az ügy érde­keit tartják szem előtt, semmi­lyen ellentét közöttük nem le­het. Az igazgató minden intéz­kedéséért maga felelős, a párt- szervezetnek pedig fejleszteni kell a gazdasági vezető felelős­ségérzetét. Ott, ahol a pártszer­vezet és az Igazgatás jól, park­szerűen együttműködik, arra összpontosítják az erőket, hogy vállalati és partvonalon hasznos intézkedéseket hozzanak a mun­ka megjavítása érdekében. Ha a pártszervezet világosan látja kötelességeit és jogait, úgy az igazgatás munkájának ellen­őrzése folyamán nem sérti meg az egyszemélyi felelősség elvét, hanem erősíti ázt, s ezzel a fe­gyelmet és a rendet, a vállalat egész munkáját erősíti. INNEN—ONNAN LEGTÖBB házhelyigénylést és építési engedélyt Alpár és Tiszaúj- falu lakossága kért az elmúlt napok, ban a kiskunfélegyházi járásban. ÖSSZEGYŰJTIK az idők folyamán elkallódott Értékes gyümölcsfa-fajtd. kát És ezeket törzskönyvezik a Duna-Tis.-.aJcözi Mezőgazdasági Kísér. leti Intézet ceglédi üzemegységében. Az a tervük, hogy csak törzskönyve, zeit szaporító anyagot adnak ki. 4 Kiskunfélegyházi Járási Kultúrház éleiéből Megkezdődtek a tavaszi tata- rozási munkálatok a kiskun­félegyházi járási kultúrházban. A tatarozás folyamán és ezzel egyetemben egy új stúdió-szoba és két nagy öltöző építését kezd­ték meg, hozzáláttak a nagyte­rem bővítéséhez, ami által lcözel 120—150 ülőhellyel lesz nagyobb a nézőtér. A kultúrház udvarán 900 sze­mélyt befogadó szabadtéri szín­padot építenek május hónapban. Az első előadást május közepé­re tervezik, Erkel: Bánk bún című operájával, melyet a Sze­gedi Nemzeti Színház opera tár­sulata mutat be. A kultúrházban április 10-én a TTIT és ' a kultúrház »József Attila, a proletárok nagy költője« címmel ünnepi előadást rendezett. Az ünnepség előtt Jó­zsef Attila verseiből szavaló­versenyt rendeztek, ahol közel húsz szavaló vett részt. A kultúrházban a TTIT és a DISZ, meg a kultúrház, az ifjú­ság részére ismeretterjesztő elő­adássorozatot indított. Az előadá- soltat kedden délutánonként tart­ják. Április 12-én »Hogyan vi­selkedjünk« címmel Tóth P> Zoltán, 19-én pedig »A párt es DISZ szerepe az ifjúság életé­ben« címmel Keresztes Imre tart előadást. Hogyan akarják csökkenteni a tésztafélék önköltségét a Kinizsi Konzervgyárban? Éppen akkor nyitottam rá az ajtót, amikor a lisztfelhasználás adatait bogozgatta. Irományából felpillantott, s köszöntött, a so- ványarcú, középtermetű Torics- k-a Gyula, a Kecskeméti Kini­zsi Konzervgyár tésztaüzemének vezetője. — Bizonyára érdekli magát is, hogy a Központi Vezetőség márciusi határozata óta Olcsón, vagy drágán készítjük-e a tész­tát? — Érdekéi. Lássuk csak, mit mutatnak a számok? — Hatféle tésztát gyártunk, — nagy-kicsi kocka, metélt, cérna, spagetti és tarhonya. — Ezeket mi szálastésztáknak ne­vezzük. Pár lapot hajt a ter­melést jelző kis füzetben, « a következőket mondja: tavaly 100 kilogramm tésztához 105 ki­logramm lisztet használtunk fel. Az I. negyedévben csak 104.3 kilót. A tarhonyánál 11U kiló helyett 107.1 kilót. ■— Talán akkor összegezzük, hogy mennyi à megtakarítás, — Helyes. Kézbe veszi a logarlécet s kiszámítja, hogy az 1. negyedév minden egyes hónapjában 30 mázsával több tészta készült ugyanannyi lisztből, mint az előző év utolsó negyedének minden hónapjában. — Ez igen szép eredmény, Toricska elvtárs, — jegyzem meg. Tavaszi tervek, tavaszi gondok Kiskunfélegyháza csinosításában A félegyházi utcák minden­napos képének elengedhetetlen velejárója ma az a kis ember- csoport, amely ásóval a kezé­ben, lapáttal, kerti szerszámok­kal felfegyverkezve sorra járja a város utcáinak, tereinek park­jait és megkezdi hol itt, hol ott a minden esztendőben vissza­térő nagy munkát. Előkészíti, kicsinosítja, üde zölddé, virá­gossá, gondozottá varázsolja a parkokat, tereket. A Községgaz­dálkodási Vállalat kertészeti részlegének feladata a parkok egész évi gondozása, tavaszi csi­nosítása. Az idén a minden évben szo­kásos munkákon kívül egy sor érdekes, újfajta tennivaló is adó­dik. Ebben az esztendőben pél­dául egészen pontosan 6300 fa­csemetét ültettek el a közterüle­teken. Éspedig olyan formában, hogy a környék lakossága fo­gott össze faültetésre. Büszkén emlegetik Kiskunfélegyházán, hogy a fásítás közel 90 százalé­ka társadalmi megmozdulás for­májában jött létre. A városukat szerető kiskunfélegyházi dolgo­zók 5000 akácot s 1500 jegenye­nyárfát ültettek el. Ebben az évben még másféle szép, új. ven­dégekkel gyarapszik a város. El­ültetnek 240 platánfát. Az igaz­ság kedvéért meg kell mondani, hegy 160-at már most, a tavasz elején elültettek, gondolván a jövendőre, Merthiszçn mily en gyönyörűség lesz a suhogó, tere­bélyes platánok alatt sétálni az árnyas félegyházi utcákon. Sor kerül rövidesen a régóta kifo­gásolt fürdő mögötti irarknak rendbehozására is. Ide is ültet­nek egypár platánt és a park jellegének megfelelően, főleg szép, tágas gyepszőnyegekkel dí­szítik ezt a területet. Persze, vannak kisebb-na- gyebb nehézségek is. Az egyik félig komikus, félig megdöbben­tő probléma, amivel a Község­gazdálkodási Vállalat küzd már évek óta, hqgy nem sikerül tar­tóssá tenni a Szabadság téri szökőkutak A vállalat szeren­csétlenségére egy körbefutó cső­karika szolgáltatja a szökőkút magasbatörő sugarait, melyeK a cső gombostűfej nagyságú nyíló* sain szöknek elő. És évek óta nem sikerül elfogni azokat a felelőtlen és avatatlan rendbon­tókat, akik szorgalmasan kitá­gítják a cső nyílásait és már egy ízben az egész csőrendszer kicserélését provokálták ki. — Merthiszen nincs a világnak az a vízitornya, amely vízzel tudná ellátni egy olyan szökőkutat, amelyből többszáz, ujjnyi vas­tagságú nyíláson jön a víz. Van a Petőfi téren egy szép díszkút, melynek a terveit egy félegyházi származású építész készítette. Ennek a csúcsán egy vízszóró rózsa, melyet természe­tesen vörösrézből kell készíteni. Az idén ezzel is a legnagyobb gondban vannak a kertészeti részleg vezetői, nem mérik fel­szerelni a rózsát, mert félnek, hogy az előzők sorsára jut. Tud­niillik avatatlan kezek egypár- szor letépték a szökőkút tetejé­ről a szórófejet, s ezzel hosszú hetekre megbénították ennek a szép és üde félegyházi dísztárgy­nak a használatát. A városszépítéssel szorosan összefügg a vízellátás megjaví­tása is. Az idén jelentős össze­geket költ a városi tanács erre a célra. Több ártézi kutat ja­vítanak meg és újítanak fel, :gy a Széchenyi utcai, valamint az Engels és Dózsa György út sar­kán lévő közkutat. A megjaví­tás után a kutak vízhozama, használhatósága jelentékenyen növekedni fog. Ha már a város- szépítésről beszélünk, azt sem lehet elhallgatni, hogy nemrégi­ben Félegyházán járt Istók Já­nos szobrászművész, aki megbí­zatást kapott arra, hegy a város nagy szülöttjének, Móra Ferenc­nek a mellszobrát megmintázza Kiskunfélegyháza számára. A szobon valószínűleg még ebben az évben elkészül és a nagy író­ról elnevezett utca torkolatában lévő kis terecskére kerül. Félegyháza tehát megújult külsővel, a téli szépséghibák el­tüntetésével üdébb, és szebb parkokkal várja a tavasz kivi- rulás&t és a nyarat. — Kétségtelen, így van. Mind­ezt dolgozótársaim jó munkájá­nak köszönhetem — mondja szerényen. Vannak-e tervei a lisztfei- liasználás további csökkentésé­re? — Igen! A tarhonyához szük­séges liszt szit'álását eddig kéz­zel végeztük. Egy műszakban 3—4 kilogramm volt a lábliszt. Újításom alapján gépesítjük a lisztszitálást. Egy emberrel ke­vesebb kell, nem fárad el a dol­gozó és a lábliszt egy kilo­grammra csökken. Ez havonta 150, egy évben pedig 15 mázsa lisztmegtakarítást eredményez. A iiszt-selejten kívül van még más selejt is? —? Van. Például, amikor a tészta piszkos lesz s így a tarho­nya szétszóródik. Ez abból adó­dik, hogy egyes dolgozók nem ügyelnek munkájukban a kellő tisztaságra, nem elég szemfüle­sek. Bár az engedélyezett selejt- nél kevesebbel dolgozunk, ele még így is több, mint 8 mázsa liszt megy havonta veszendőbe. Ha csak két mázsát tudtink megtakarítani, akkor is egy hó­napban 190, egy évben 2280 ki­lóval több tésztát tudunk készí­teni, amivel jelentősen hozzájá­ruljunk az olcsóbb termeléshez, az önköltség csökkentéséhez. — Talán még arról egy né­hány szót, hogy a szárításnál hogyan tartják be a technológiai utasításokat? Itt még sóik a tennivaló. A technológia 10—13 százalékos nedvességtartalmat-, jelöl meg a tésztaféléknél. Mi — főleg a tar­honyánál — ezt nem tartjuk be. Ezzel megdrágítjuk a tészták ön­költségét. Igaz, a szálastészták­nál már van némi javulás. Ja­nuárban 10.8 százalék, február­ban 11.2 százalék volt a gyártott tészta víztartalma. A tarhonyá­nál a víztartalom 8,3 százalék­ról februárban 9.4 százalékra emelkedett. Mi az oka ennek? — Első, amit ezzel kapcsolat­ban el kell mondanom, hogy nem tartjuk be a technológiai utasítást. Ezenkívül gátolja a munkánkat az, hegy nincs ned­vességmérőnk. Most arra törek­szünk a Központi Vezetőség ha­tározata után, hogy május hó­napban elérjük a 11.5 százalékos víztartalmat gyártmányainknál. Még egy-két dologról beszé­lünk, aztán búcsúzom Toricsna elv társtól. — Még mielőtt el­menne, szeretnék valamit mon­dani — fordul felém. — Dolgo­zótársaimmal úgy határoztunk, hogy e havi tervünket két nap­pal előbb teljesítjük, 0.1 száza­lékkal csökkentjük a selejtet es betartjuk a tésztaszárításra vo­natkozó technológiai utasítást.., Venesz Károly EDoaDDDODoagncnonnoDE OLVASSA, fizesse elő a Népújságot! iqr innnnnrirTirr rpnnpnn*- ia

Next

/
Thumbnails
Contents