Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-12 / 85. szám

/

»

AZ U 31 MÓDSZER...

"I 954 augusztus. A kis.er- meíű, sovány főmérnök Sfabó Lajos, gondterhelt arccal lépett az öntődébe. Megállt az első munkaasztalnál, s kérdezősködött. így tett legtöbb heiyen. Tíz óra felé járhatott az idő, amikor elért az új csarnok ajtó felőli részéhez, ahol egymás mellett kettő háromtagú kádas- brigád, ■ Boros Gergely és :d. Szlávik Imre vezetésével félmeztelenre vetkőzve dolgozott. A verejték árkot vájt íekete- hcmokos hátukon.

— Lehetne ám könnyebben is doigoznick, kevesebb selejttel — köszöntött rájuk a főmérnök. — Ha jobb leime a homok, a forma és melegebb a vas — dör- mögik egynéhányan.

— Ebben is van némi igazság, de szerintem másutt kell keresni a megoldást — jegyzi meg á főmérnök. — Az a baj, hogy egy brigádtag 8 óra alatt tízfajta munkát vegez. Ha a két brigád összeállna, az egyik csak az alsórészt, a másik pedig a felsőrészt készítené, könnyebb lenne a munka, több lenne a jó kád.- — Főmérnök elytárs, — kezdi Sz’ávik bácsi — én 18 éve készít :m a kádakat. Én már nem tanulok újat! Jól van ez így, ahogy van...

— Hát, ha maguknak 150—200 forint nem kell... S itt eiha- ruptu a szót a főmérnök, megfordult, s visszafelé induLt a ku- polóhcz.

A brigádtagak némelyike vállát vonogatta, egy-kettőnek tetszett a javaslat, egy kijelentette, hogy nem változtat a munka- módszerén.

Nehezebben ment, mint ahogy leírom, de később megfogadtak a tanácsot, s a két brigád ma már együtt dolgozik.

*

1 955 április első napján. -*• hajnali két óra. Együtt van a brigád hat tagja: Boros Gergely, id. Szlávik Imre Dri- gáthezelő, id. Tóth József, Tó’b Gergely, Varga Pál, Cseh' Mihály. A szerszámok előkerülnek a szekrényből. A szikár arcú, idős Szlávik bácsi odasiet a ho- mokhegyhez, bedemarkol, s odaszól a többieknek: — Közepesen döngöljetek, nem vizes, de nem is száraz a homok. Ezután

minden felszólítás nélkül hozzákezd a munkához. Fél óra alatt kettő, később négy, hat, tíz, tizenkettő, délelőtt 9 órára pedig már huszonkettő kád formája készül el. Ilyenkor szakítanak egy kis időt a beszélgetésre. Karéjba állnak a brigád tagjai, s várják a forró vasat. Mivel ismertem az előzményeket, ezzel a kérdéssel rukkoltam elő.

— Érdemes volt-e összeállni?

Hat szempár egymásra tekint,

majd mosolyra húzódik minden száj.

— Ki, hogyan veszi? — kérdezik vissza többen is.

Maguk szerint? — teszem fel. a kérdést.

— Nem bántuk meg — vála- zol Boros Gergely brigádvezető. — Igaz, az első hónap nehéz volt, míg megszoktuk egymás munkáját, s aggódtunk is, hogy sikerüi-e az új módszerrel többet termelni és egyúttal keresni.

És sikerült?

— Igen! Száz kádból ma nem 25, hanem 75 az elsőosztályú. Márciusban 343 darab kádat készítettünk. Ebből 19 lett öntödei, 15 pedig zománcozol «elejt. Április 1-én 21, 2-án 22 kádat készítettünk, selejtmentesen.

— Vigyázz! — kiáltják a vashordók. Mindenki félreáll az útból. Egy fél porc sem telik el, senki sincs mellettem. Szláv:k bácsi, Tóth Gergellyel az egy.k, Boros Gergely Varga Palival a másik oldalon emeii fel a vas- edényben lévő izzó vasat.

— Huff! — mondják egyszerre, s a 900—1090 fokos folyékony, izzó vasat egyszerre öntik a lefolyókba*. Nem sokkal később kalapáccsal meglazítják a beöntő lyuknál képződő vasat, nagy vasfogóval egyhelyre rakják s lapát segítségével a földre dobják.

Két-három perc múlva visszajönnek, s tovább beszélgetünk.

— Amint látja — kezdi Boros Gergely újra — a brigád megértő család lett. Az egyik a másiknak segít, sőt megfelezik ennivalójukat is. Nem kell senkit se különösebben' noszogatni. Nem bántuk meg, hogy hallgattunk az okos szóra,

*

1 955 április 5. A brigád is- mét együtt van. A május 1-i felajánlásról beszélnek. A 105/4-es kádnál 64 kilogramm a túlsúly. Igaz, Ccllengék jóval túltettek rajtunk, mert ennél a kádtípusnál 266 kiló vassal többet használtak fel. A 165/5-os kádnál pedig 18Ü kilogrammal több vasanyagot használtunk fel — mondja Boros Gergely.

— Ha Baranyiék tudnak ner- málsúlyú kádat gyártani, akkor mi is tudunk — válaszolnak a brigád tagjai.

— Ajánljuk fel — szól ismét Boros Gergely —-, hogy május 1-re, a világ munkásosztályának nagy ünnepére, úgy végezzük munkánkat, hogy betartjuk az anyagnorniát is.

— A brigád tagjai egyöntetűen mondták: vállaljuk.

(V. K.)

Vrfékes műtrágya

Az ukrán mezőgazdasági tudományos intézmények munkájában komoly helyet foglal el a talaj termőképességének növelése. Az Ukrán Tudományos Akadémia növcnyfiziológlai cs agrokémiai intézete kutatásokat végez az irányban, hogy milyen ipari hulladékanyagokat lehetne felhasználni a cukorrépa és a gabonafélék trágyázására.

Fontos gyakorlati jelentőségű P. A. Vlaszjuk akadémikus javaslata a barnaszénipar hulladékainak. felhasználásáról a mezőgazdaságban. Ha ezeket a hulladékanyagokat más műtrá- gyafélékkcl vegyesen a talajba juttatjuk, a cukorrépa termése hektáronként 26—40 mázsával emelkedik.

Győselem a fájdalom felett

A szovjet tudósok új fájdalomcsillapító-szert találta!: fel, a promedolt. Az állatokon végzett kísérletek bebizonyították, hogy a promedol kétszer olyan hatásos fájdalomcsillapító, mint a morfium, csaknem minden fájdalom ellen használ és tízszer kisebb mértékben mérgező, mint az ugyancsak nemrég felfedezett fájdalomcsillapító, a fonadon. A gyógvítő- és halálos adag közötti különbség sokkal nacvnhh íoilU H*

eddig ismert fájdalomcsiUapítö- szereknél.

I. N. Nazarov és munkatársainak nagyfontosságú készítményét n szovjet gyógyszeripar már nagyban gyártja, •

Vadászni a rís alatt

A Román Népköztársaságban a Fekete-tenger partján és a nagyobb tavak mellett a sportolok között egyre nagyobb népszerűségnek örvend a vízalatti vadászat.

Nézzük meg, miből áll a vadászathoz szükséges felszerelés. Egyik legfontosabb darab a kaucsuk álarc, amely a szemet, az orrot és a szájat védi a víztől s elülső részén teljesen ál- Ifftszó. Az álarchoz egy pipa- alakúan meghajlított lélegzőcsS is tartozik, amelyen keresztül levegőt kap a „vadász“ a vízbemerülés után. Szükséges ezenkívül a „vadász“ két lábára erősíthető kaucsuk uszony. A „vadász“ fegyvere egy tökéletesített lándzsa, azaz rugós pisztoly, amely két-három arasznyi szigonyt lő ki a vízben és hat méterig pontos találatot biztosít. A pisztoly esővé alatt forgatható tárcsán vékony érős fonál van, amelynek egyik vége a szigonyhoz van erősítve. A „vadász“ ezekkel a felszerelésekkel száll le a víz alá:

Csak egyet javasolnánk

Még a legrosszabb akaratú ember sem foghatná rá a kiskőrösi járási kultúrházra, hogy léha műsorokkal neveli, szórakoztatja a község népét. Havi műsorában többször megtalálható i diafüm-vetítés, vagy természettudományos előadás. Nem ritkák az irodaimi estek. Tartanak mikrobarázdás operett-esteket.

Tehát örömmel állapítható meg, hogy Kiskőrösön szépen dolgozik a néhány hónappal még alig mozgó kuitúrház.

Mégis volna valami hozzáfűznivalónk az ő munkájukhoz. Ha máskor nem is, ha sűrűbben nem is lehet, de két-három hetenként rendezzenek színelőadást is, hiszen Kiskőrösön szép számmal laknak olyan dolgozók, akik kedvelik a színdarabot és a::g várják, hogy legyen ilyen. Ügy érezzük, az ő igényük kielégítéséről nem gondoskodott kellőképpen a járási kuitúrház altkor, amikor összeállította az e hónapi műsortervét.

Ennyi volna a hozzáfűzni valónk a 'kiskőrösi kuitúrház művészeti munkájához és azt hisszük, hogy javaslatunkat meg fogja szívlelni a kuitúrház vezetősége. E. S.

A KOREAI NÉP NÖVEKVŐ EREJE:

Egyre izmosodik nehézipara

Korea Japán legfőbb éléstára és a japán ipar legfontosabb nyersanyagraktára volt. A japán Hódítók sokáig gátollak Korea ipari fejlődését. Csali a második világháború alatt kezd tek a koreai iparosításhoz. De ekkor is főleg a hadiipart fejlesztették, A koreai nehézipar zöme csak félgyártmányokat készített. Az összeszerelés Japánban történt.

1945-ben 30 vasipari üzeme volt Koreának. 56 kohó, 30 martin és több, mint 100 elektromos acélöntő kemence működött Koreában. A vasipar fejlődését a felszabadulás után elősegíti az eléggé jelentékeny szénkészlet és az olcsó villanyáram. Korea, vasérctartaléka több, mint egymilliárd tonna. A vasórctermelés majdnem teljesen Észak-Koreában összpontosul. A vas feldolgozásának gócpontjai is itt vannak. A «Kim Csak - koUómű Korea egyik legjelentősebb üzeme. A kohóművet az amerikai bombázók súlyosan megrongálták. — A fegyverszünet után Eszak-Kerea dolgozói la/as ütemben hozzáfogtak a kohómű újjáépítéséhez. Hamarosan elkészült a 2. számú kokszolóim! és - a nagyolvasztó. A kohómű újjáépítése és nagyarányú bővítése a .Szovjetunió segítségével történt. Elkészült a kohónrü viilamoskemencéje js.

A képen: a »Kim Csak« Fémkohászati tízem 1. sz. kokszoló kemencéje. Ez a kohórníi nap nap után több »békeacélt« gyárt.

Bán Béla paszíelljei a Kecskeméti Múzeum kiállításán

A Kecskeméti Katona József Múzeum két kisebb kiállítási termében kisméretű, de rendkívül ízlésesen összeválogatott kiállítás nyílt meg, Bán Béla, Munkácsy-díjas festőművész pasztelljeiből. Különösen azok a vázlatai keltettek méltán érdeklődést, mely a múlt évi országos képzőművészeti kiállításon a legkiválóbb között méltatott »Üzemi ifjúsági röpgyű- lés« című vásznához készültek. Az előtanulmányok, a kitünően jellemzett munkásfiatal arcok talán még frissebbek, mint a kerekebben és egy lehelettel merevebben megfestett vásznon.

A pasztellek egyrésze arról

tanúskodik, hogy a művéss nagy szeretettel fordul a tájképi témákhoz. A sárospataki vázlatok pontos megfigyeléseket, a fény és árnyék csillámló játékát mutatják, Két közel 15 éves pasztell je, »Az elszáradt fa« és a »Hazatérő« világosan mutatja, hogyan találta meg « művész saját egyéni útját. Benőségas és egyéni tájszemléletről tanúskodnak szentendrei képei is, melyek között a »Látkép Szentendre felé«, a »Szentendrei szánlófül- fed« és a »Strandoló fiatalok« emelkedik ki. A nagy érdeklődéssel látogatott kiállítás előreláthatólag három hétig Lesz nyitva.

Váltsa fel a hanyagságot a lelkesedés Pálmonostorán !

A hanyagság sohase vezet jóra. Ha meg az embernek vérévé válik, olyan lesz, mint a pálmonostoriak kultúréletc. Az aztán tényleg hanyag. E tekintetben még Pctőfiszállás is jobban áll, pedig néhány hónappal ezelőtt ott sem volt valami -világos kul- túrhelyzet, de most annak ellenére, hogy szétszórt település, mégis mozog és legalább akar! — Az igaz, hogy Pálmonostora is akarna, de a renyhe vezetés gátolja a kulturális élet kibontakozását.

Ott van például a kultúrotthon kérdése. Még ma sem rendeződött teljesen. A községi tanács nem foglalkozott vele komolyan, csak azt hajtogatták, hogy nincs megoldás. Pedig csupán unnyit kellett volna tennie, hogy a földművesszövetkezet irodájának adott volna egy másik helyet, mint ahogy a végén adott is, csak előbb megvárakoztatta a falu népét. Ha egy kis jóakarat lett volna a tanácsban, ezt a kérdést még a múlt évben megoldhatta volna. Persze, a községi pártbizottság is tűrte a tanács hanyagságát. Bori Rudolf elvtárs, a község párttitkára is csak panaszkodik, hogy a DISZ így, a DISZ úgy, a DISZ semmit sem csinál, de vajon megkérdezte-e egyszer is önmagától, hogy a pártszervezet megteremtette-e a feltételeket ahhoz, hogy a DISZ munkálkodjék, — alig hihető.

A pártszervezet most rájött, hogy türelmessége, tétlensége helytelen volt. Most láthatja, hogy eddig milyen kiaknázatlan társadalmi erő veszett kárba. A kultúrotthonnak szánt épület udvarán óriási silógödrök tátonganak, amit a falu népe nem ■nézheti tovább és felajánlotta, hogy közel 1000 köbméter földet mozgat meg a gödrök betöltésére.

Ez arra figyelmezteti a pálmonostora! kommunistákat, hogy karolják fel és táplálják ezt a lelkes kezdeményezést, mert ez lehet a kiindulóalap a község kulturális tervének a megvalósításában. De ezt kösse össze az elkövetkezendő feladatokkal. Mégpedig: meg kell erősítenie a DISZ-vezetőséget. Küldjön a DISZ-be fiatal kommunistákat, erősítse meg a DISZ-szervezetet úgy, hogy arra mindig biztosan számíthasson a falu népe. Vonja be a fiatal nevelőket a DISZ-szervezetbe, adjon a DISZ-nek megbízásokat a falu kultúréletének fellendítésével kapcsolatban. Gondoljon arra a péri szervezet, hogy szabad életünkből már tíz évet hagytunk magunk után és a tespedésnek nincs helye a községben. A halogatásra tovább nincs idő, a község népének kulturális neveléséért felelősséggel tartozik.a párt, a DISZ és a tömegszervek. A felelősség súlya a kommunistáké. Lássék hát munkához a párt- szervezet, rázza fel, szervezze és mozgassa a falu kulturális életét, vonja bele az egész falut, a község népe hálás lesz érte.

A technika és tudomány világából