Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-12 / 85. szám

EZ TÖRTÉNT A NAGYVILÁGBAN NAPIRENDEN A Szovjetunió Minisztertaná­csának az az elhatározása, nagy javaslatot terjeszt a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége elé az 1944 december 10-i francia —szovjet szövetségi és kölcsönös ,segéiynyújtási szerződés hatály­talanítására, a vasárnapi párizsi lapok figyelmének középpontjá­ban áll. Az Humanité Dimanche az erről szóló közleményt első oldalon közölte ezzel a vas*ag- betűs címmel: Minthogy a fran­cia kormány hűtlenné váit alá­írásához és hajlandó Németor­szág i'eifegyverzésére, a Szovjet­unió Minisztertanácsa javaslatot terjesztett a Legfelső Tanács El­nöksége elé a francia—szovjpt szerződés hatálytalanítására. A Journal du Dimanche »francia illetékes körök« nyilatkozatát közli a szovjet kormány haá- 'rozatával kapcsolatban. Ezek a körök úgy lesznek, mintha fel­tételeznék, hogy Nyugat-Némei- ország remiiilarizálásáról szóló párizsi egyezmények és a fran­cia—szovjet szerződés nem mon­danak ellent egymásnak. Londonban az angol külügy­minisztérium szóvivője tett nyi­latkozatot a szovjet kormánynak javaslatára. Az angol külügy­minisztérium képviselője utalt az angol kormány részéről ja­nuár 2(i-án a Szovjetunióhoz in­tézett jegyzékre, amelyben az angol kormány bizonyítani pró­bálta, hogy a párizsi egyezmé­nyek nem ellenkeznek az angol —szovjet szerződéssel. Amerikai lapvélemények sze­rint az amerikai kormánykörö­kéi nyugtalanítja a szovjet kor­mány elhatározásának angliai és franciaországi hatása. Ezzel hall­gatólagosan beismerik, hogy az európai országok közvéleménye az angol és a francia kormány állal lábbal tiport angol—szov­jet és francia—szovjet szerző­désben hathatós eszközt lát Eu­rópa biztonságának a német rm- litarizmus veszélyével szembeni biztosítására. Amerikai lapok úgy vélekednek, hogy a nyugati kormányokat nem annyira a szerződések hatálytalanításának hivatalos következményei nyug­talanítják, mint inkább a szov­jet kormány elhatározásának ha­tása az érdekelt országok né­peire. PÁRIZS. A francia kormány 1 í raim, öntsék le őket hi- ^ deg vízzel! William Bul­litt, a jelek szerint, lázálomban van! Hallgassák meg, hogyan képzeli el ez a jólismert ameri­kai diplomata az emberiség jö­vőjét — hallgassák meg, mit ígér a világnak Bechoir tábor­nok, Bullitt úr »A nagy föld­gömbről« című könyvének fő­szereplője, aki sapkájának ellen­zője alól kutatja a jövőt. ... Az emberi fajtát, mint ér­tesültünk, atombombák semmisí­tették meg. Mindössze két pilóta maradt életben, aki rakétagé­pen, villámsebességgel kering a t'öldteke körül. De ez a két •utolsó mohikán« sem végzi jól: ultramodern repülőgépeik egy­másután lezuhannak valahol Afrikában, egy pálmafa tövébe, amelynek ágain görnyedt csim­pánz gubbaszt tiszteletreméltó nejével. Mint a megtébolyodott emberiség annyira tragikus vé­gének tanúja, a*csimpánz me­lankolikusan fordul oda szívevá- lasztottjához és vállatvonva, je­lentőségteljesen mondja neki — valószínűleg angol nyelven: — Most drágám, újra kell kezdenünk... íme, milyen szomorúan vég­ződik Mister Bullitt jövőbeli utazása. Elmondhatjuk, hogy az utób­bi időben az amerikai politika dzsungeljében megkülönböztetett figyelemben részesítik a majmo­kat. Minek tulajdonítható az Egye­sült Államok magasrangú sze­mélyiségeinek ez a megható fi­gyelmessége, mondjuk meg nyíl- fan, nem nagyon távoli roko­naik iránt? Az emberszabású majmok számára jelentős szerepet bizto­sítanak az alom- és - hidrogén­hivala'.osan közölte, hegy nem lehet április 20-ra francia—ame­rikai értekezletet összehívni az indokínai helyzet megtárgyaia- iáia, amint ezt az amerikaiak szerették volna. A francia Kor­mány ezt azzal indokolja, hogy a tárgyalásokat jelenleg rendes diplomáciai úton kell folytatni és csak később kerülhet majd sor az értekezlet összehívására. Mint ismeretes, az amerikaiak azért sürgetik az értekezletet, hogy rávegyék a francia kor­mányt: teljes erőveL támogassa a dél-vietnami miniszterelnököt, aki a francia érdekekre erősen káros politikát folytat és meg akarja szegni a genfi egyezmé­nyeket.. A miniszterelnök arra akarja kényszeríteni Párizst, hogy szüntesse be kereskedelmi tárgyalásait a Vietnami Demo­kratikus Köztársasággal. A francia kormány most időt akar nyerni, de ugyanakkor nem szándékszik szembehelyezkedni az amerikaiak követelésével, akik Dél-Vietnamban mindent elkö­vetnek a genfi egyezmények megsemmisítésére és az indo­kínai háború újbóli kirobbantá­sára. PEKING. Az egyik jelentős kínai lap az Incjia és Egyiptom közt létrejött barátsági szerző­dést úgy jellemzi, mint Ázsia és Afrika két hatalmas országának pozitiv lépését. A lap megjegyzi, hogy ez a szerződés a két or­szág között régóta fennálló jó viszony és miniszterelnökeik tár­gyalásai eredményeként jött lét­re. A kínai nép örömmel üd­vözli az indiai—egyiptomi barát­sági szerződés létrejöttét és ba­ráti együttműködésükhöz sok si­kert kíván. BÉCS. Raab osztrák kancellár hétfőn reggel szovjet repülőgc­A földművesszövetkezetek ke­retében működő termelési tár­sulások legnagyobb része gyü­mölcs- vagy szőlőtermelésre ala­kult. Ezek a szakcsoportok nagy gondot fordítanak újabb terü’e- tek telepítésére, és a kiöregedett szőlők pótlására. Az idén tértek rá először nagyobb mennyisegű fegyverkezési hajsza politikájá­nak elméleti megalapozásában. Aldous Huxley angol író — áld »A majom és a lényeg« című »filozófiai« regényében amerl- kabarát magatartást tanúsít, — uiápos megfontolás alapján ar­ról próbálja meggyőzni az olva­sókat, hogy a »küszöbönálló« atomkataszróía oka — ez vilá­gos nemde? — az ember »majom-lényegében« lakozik, vagyis sajátos, rombolásra és kölcsönös kiirtásra törő ösztöné­vel magyarázható. z imperializmus szószólói nem ok nélkül hirdetik a »világ végét«. A rothadt, a szenilitásra sajátos aggkori vég- elgyengülés szakaszába jutott kapitalista világ sorsától retteg­ve, az egyszerű embert »a túlvi­lág! ítélettel« igyekeznek meg­félemlíteni és ájtatosan keresz­tet vetve, nagy adókat- vet­nek ki, az ördögi bombák gyár­tása érdekében. Az atombusi- ness az atompolitika ikertestvé­rének bizonyult. »Megragadó látványosság!« — ordít a reklám, a filmszínházak reklámja a Brodway minden sarkán. »Hallatlan szerencsétlen­ség!«, -Siessen, nézze meg New- "Yorlc elpusztulásának valószer.i bemutatását!«, »Ijedtében el­veszti még a nadrágját iS!« A bombát minden rqssz gyógyírjának állítják be. »Az öt« cinül filmjében Awballer például azt igyekszik bebizonyí­tani, hogy a világméretű atom- mészárlás nyomán önműködően megoldódnak a kapitalizmus •összes- megoldhatatlan problé­mái. pen kíséretével útnak indult Moszkvába. LONDON. Attlee, az Angol Munkáspárt vezetője vasárnap este Kanadába repült, ahol több előadást tart. KanadábóL a volt miniszterelnök továb-b utazik Washingtonba és Eisenhower el­nökkel folytat majd megbeszé­léseket. BELGRAD. Szaláh Bittar, a szíriai arab megújhodás szocia­lista pártjának főtitkára, aki látogatást tett Jugoszláviában, Zágrábból Belgrádba utazott. Bittar látogatást tett a Jugoszláv Szocialista Szövetség vezetőinél s- tanácskozott velük. Bittar Bel­grádiról hazáján keresztül útnak indult Bandung felé, ahol Szí­ria egyik képviselője lesz az ázsiai és afrikai országok érte­kezletén. ATHEN. Szombaton kétezer egyetemi hallgató tüntetést ren­dezett a görög fővárosban Cip­rus sziget visszacsatolása mel­lett. A felvonuló diákok útját rendőrök állották el s rátámad­lak a tüntetőkre. Véres összetű­zésre került sor s mintegy núsz diák megsebesült. SZÖFIA. Rövidesen újabb sta­dion építését kezdik meg Bul­gária fővárosában. Az új sta­dion hétezer néző befogadására lesz alkalmas, akik számára 5100 ülőhelyet és 1500 állóhelyet biz­tosítanak. A lelátó épületében lesznek az öltözők, a zuhanyo­zók és fürdők, valamint a kü­lönböző szertárak. Az új sport­stadion tulajdonképpen kosár­labda, röplabda, teniszmérkőzé­sekbe, továbbá ökölvívó, birkózó, súlyemelő és tornászversenyek rendezésére lesz alkalmas. szőlőoltvány szaporítására, több, mint félmiUió-szőlőoltványt sza­porítanak a szőlőtermelő szak­csoportok. Az oltványok egy ré­szét saját állományuk, más ré­szét pedig egyénileg dolgozó pa­rasztok szőlőinek felújítására szánják. (MTI) Az erőpolitika ügyvédjei je­lenleg azt próbálják bebizonyí­tani, hogy a világot, mint egy rákos daganatot, atombesugár­zással kell gyógyítani. Az USA minden államában hemzsegnek a rádióaktív ásványokat kereső kutatók. Alaszka .hófödte vidé­keitől kezdve egészen New- lVXexico lapályos területéig »Gei- ger«-l'éle hordozható detekto­rokkal íelfegyverzett business- manelc jelzőpóznáit lehet látni. Köpések volnának ilyeneket be­verni a földbe még George Washington emlékműve körül is, mért ott is felfedeztek bi­zonyos mennyiségű urániumot, z atomisták azon eről- tetik agyukat, hogyan oldják meg a tömegpusztító fegyverek gazdasági hatásfoká­nak kérdését. Néhai Bryan Mac- lVIahon szenátor, akit honfitár­sai »Mister Atom of Capito- lium«-nak neveztek el, miéiül t eltávozott a mennyek birodal­mába, halálos ágyán meghagy­ta, kövessenek el mindent, hogy az amerikai atomfegyver -a legjobb cs legolcsóbb fegy­ver legyen«. A rosszemlékű szenátor taná- cr-ára hallgatva, Leghorn, tarta­lékos repülőezredes kiszámltől- ta, hogy »a városi lakosság meg­ölése atomfegyverrel végtelenül olcsóbb; egy ember elpusztítása nem kerül többe néhány dől lóri núl«. A hitelesség kedvéért rá kell mutatnunk arra, hogy a-: ezredes nézetei nem egyeznek mértékadó atom-közgazdászoké­val, akik ellentmondást nem tű­rő hangon kijelentik, hogy te- kintelbevéve »az atombomba Hétfőn Becsben felszállt a repülőgép, hogy Mosrr.vúba vigye az osztrák kancellárt, ahol Molotov elvtárssal meg­tárgyalják az osztrák állam- szerződés több mint 250 szö­vetségi ülés után nyitva ma­radt problémáit. Ugyanakkor, amikor az osztrák dolgozók reménykedve a szovjet fővá­ros felé tekintenek, Becs ut­cáin megjelent egy furcsa­öltözetű, celluloid-gallérú ag­gastyán: Iljalmár Schacht. Laval, Hitler francia talpnya- lója, fehér nyakkendőjéről volt közismert, Schacht, »Ausztria sírásója«, kemény celluloid-gallérjáról. Ezt a keménygallcrt a fukar bankár reggelenként saját maga ra­dírral tisztogatja. Az osztrák nép emlékeze­téből még benzinnel sem le­hetne azonban kitisztítani Schacht sírásó szerepét. Hit­ler az »öreg gárdából« kettőt mindvégig megtartott; Pa­péul és Schachtot. Papén po­litikailag, Schacht pedig gaz­daságilag készítette elő az Anschlusst. Schacht gazda­ságpolitikája teljesen kifosz­totta Ausztriát. Schacht most az osztrák gyáriparosok országos szövet­ségének »meghívására« érke­Az egész világsajtót bejárta annak a híre, hogy Sigemicu japán külügyminiszter Washing­tonba készül Bulleshez. A japán külügyminisztert már csak két nap választotta cl az utazástól, a repülőgép már elő volt készát- ve, mikor váratlanul, s a hagyo­mányos diplomáciai formákat felrúgva megérkezett Dulles üze­nete: »Sajnálja, de nem tudja fogadni Sigemicut.« A fent leírt epizóddal párhu­zamosan jegyzékváltások foly­tak le a Szovjetunió és Japán között a két ország közötti nor­mális diplomáciai kapcsolatok újrafelvétclének kérdéséről. — Mint a TASZSZ Iroda legutóbbi közléséből kiderül, ezek a tár­gyalások már bizonyos előreha­ladást értek el, noha pillanat­inegnüvekedett hatóképességét«, egyetlen ember meggyilkolása mindössze egy dollárba fog ke­rülni. Olcsóbb, mint a limoná­dé! A Wall-Sreet atomkönyvelése, kiszámítva az ágyútöltelék vi­lágpiaci árat, megállapította, hogy az amerikaiak — ebből a szempontból — a legdrá­gább árut képviselik és hogy Mars, a háború istene sokkul könnyebben emészti meg az európaikat, nem is beszélve az »alsóbbrendű íajok«-ról. íme, a »Morgen Tidhingen« című svéd lap következtetése alapján az Egyesült Álla­mok ezért erőlteti annyira a Wehrmacht feltámasztását. Az említett lap szerint mihelyt az amerikai kongresszus meg­állapította, hogy »az európai ka­tona nyolcszor kevesebbe ke­rül, mint az amerikai« nyil­vánvalóan nem mondhatott le egy »ilyen előnyös üzletről«. Arra kényszeríteni a némete­ket, hogv kikaparják a forró gesztenyét — nem eléggé ke­csegtető kilátás? De napjainkban a németek az óceánon túli halálgyárosoknál jobban tudják, mi a tennivalójuk és természetesen nem látják va­lami rózsaszínűnek azt a kilá­tást, hegy a Wall-Street osztalé­kai érdekében elpusztuljanak. Az atom-hidrogén pszihózistól megszállott erőpolitikusok to­vább játszanak a tűzzel. Tfce megfeledkeznek arról, ** melyik században élnek. A világ népei az összes szüksé­ges eszközökkel rendelkeznek annak megakadályozására, hogy maroknyi mániákus elpusztítsa az emberi civilizációt. zeit Becsbe. Vajon mit keres »Ausztria sírásója« most Becs­ben?! A német hadianyag- gyárosok érdekében jött a Duna menti városba. A nyu­gat-német hadianyag-gyáro­sok Ausztria nyugati öveze­tében lévő nagyfontosságú vízierőműveket szeretnék megkaparintani, hogy olcsó villanyáramhoz juthassanak. Eddig is feleannyiért kapták az áramot, mint az osztrákok. Az amerikaiaktól támogatott nyugat-német gyárosok most olyan igénnyel léptek fel, hogy Ausztria mondjon le saját vízierőműveinck mindennemű irányításáról és engedje át ezek tulajdonjogát egy olyan társaságnak, amelynek rész» vénytöhbsége nyugat-német, francia és olasz nagytőkése­ké lenne. Ezt akarja Schacht Becsben. Vagyis, hogy az ágyúgyárosok a hadifelszere­lések gyártásához olcsó áram­hoz juthassanak, hogy minél több nyereséggel zárhassák a német Wehrmacht újrafol- fegyverzesének zsíros üzletét. Ennek eléréséhez kell a fur­fangos vén róka, akinek re­ceptje: olcsó áramot a német, francia és olasz ágyúgyáro- seknak, drágát: az osztrák vár rosok és falvak lakóinak! nyilag a japán kormány burájá­ból némileg lelassultak. Két különböző diplomáciai ak­cióról van itt szó, nem nehéz megtalálni azonban azt, ami kö­zös a két eltérő szálban. Ez a közös talaj Japán gazdasági és politikai helyzete. A teljesen amerikai vizeken evező liberális párti Joszida-kormány bukása s az azt követő választások egy bírósági ítélet erejével mutat­ták meg, hogy Japánban moz­gásban vannak á dolgok. Az amerikai megszállás gazdasági, politikai és erkölcsi terhei, az újrafelfegyverkczés költségei, a Szovjetunióval és a népi Kíná­val való politikai és gazdasági kapcsolatok amerikai tilalma válságos helyzetbe sodorták Ja­pánt és egykori nagyhatalom létére másodrangú szerepkörre kárhoztatták Ázsiában. A Ja­pánban megindult erjedés mély­ségét és erejét semmi sem bizo­nyítja jobban, mint az a tény, hogy a Joszidát követő Ilatoja- ma-kormány a Szovjetunióval és a népi Kínával való kapcsola­tok felvételét, továbbá a meg­szállás és fegyverkezési költsé­gek bizonyos csökkentését írta választási zászlajára és e zászló­val meg is szerezte a többséget, Bizohyos, hogy most, a vá­lasztások lezajlása után az új japán kormány már nem törek­szik olyan hévvel ígéretei bevál­tására. Egész politikája azt mu­tatja, hogy ezeket az egész Ja­pán politikai életét izgalomban és mozgásban tartó kérdéseket végülis nem tudja megkerülni. Sigemieu tervezett washingtoni útja cpp azt célozta, hogy meg­értesse Dullesékkal: a japán kor­mány, hacsak nem akar elődje sorsára jutni, kénytelen enyhí­teni a megszállási terheken és fegyverkezési költségeken és kénytelen előbb-utóbb normális kapcsolatokra lépni a Szovjet­unióval és a népi Kínával. Az amerikai külügyminisztérium azonban épp ettől a lehetőségtől vesztette cl a fejét, s vele együtt a nemzetközi érintkezésben oly­annyira kötelező higgadtságot és jómodort. Alig hihető, hogy Dulles durva visszautasítása meg tudná vál­toztatni az események menetét Japánban. Hiszen a japáni vál­tozás nem Hatojama miniszter­elnök kezdeményezésének a kö­vetkezménye. hanem épp meg­fordítva. Dulles mindössze ariy- nyit ért el, iiogy sértő magatar­tása a New York Times pana­szos megjegyzése szerint »való­színűleg az Amcrika-ellenesseg újabb hullámát indítja el Japán­ban«. Atom könyvelés IX. Zemkov karcolnia Áz idén több, mint félmillió szőlőoltványt szaporítanak a szőlőtermelő szakcsoportok NEMZETKÖZI Dulles újra ingerült

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents