Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-12 / 85. szám

r wMWMimv.m. 2MESSnn32^3Sn3BS3i TBI2 X. ÉVFOLYAM, 85. SZÁM Ara SO fillér 1955 Április 12. kedd A MAI SZAMBÁN: Ez történt a nagyvilágban. — Atomkönyvelés. — Nem­zetközi szemle. — A vállalatvezetés munkájának párt- ellenőrzése és az egyszemélyi vezetés. — Az új mód­szer. — Egy termelőszövetkezet élete a számok tükré­ben. — A dunavecsei járás élenjáró termelőszövetke­zeti tagjainak találkozója Solton. ____________________________________________J i iivrvM •• Ot forint előleget osztottak már munkaegységenként a bajai Vörös Fény Termelőszövetkezetben itözös A falu népe előtt nagy fel­adat áll. A kései tavaszodas miatt a munkák sokkal később kezdődtek el. Az idő okozta le­maradás pótlására azonban biz­tosíték az a nagy munkakedv, amellyel az egyénileg dolgozó parasztok, a termelőszövetkeze­tek tagjai, a gépállomások, ál­lami gazdaságok dolgozói hoz­záláttak az idei szántás-vetés- ícz. Ez egyben szavatosság ar­ra is, hogy a mezőgazdaság fejlesztésében a párt- és kor­mányhatározatok alapján, az idén is, további sikereket ér­jünk el. Amikor a mezőgazdaság fellen­dítéséről, fejlesztéséről beszélünk elsősorban a mezőgazdaság szo­cialista szektorainak fejlődését, különösen a termelőszövetkeze­tek gazdasági és szervezeti fellendítését, számszerű fejlesz­tését értjük. Azonban egy pilla­natig sem szabad elfeledkez­nünk arról, amit az ország élelemmel, mezőgazdasági ere­detű nyersanyagokkal való ellá­tása szempontjából a kisparaszti gazdaságok jelentenek. Ellenke­zőleg', pártunk erőteljesebben folytatja a termelőszövetkezetek fejlesztését, s ugyanakkor — mint a határozat is hangoztatja, — változatlanul támogatja az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztságot, gazdasága lehetősé­geinek jobb felhasználásában, termelési eredményeinek növe­lésében, az anyagi érdekeltség elve alapján. Rákosi elvtárs, a járási pártbizottságok titkárai­nak országos tanácskozásán rá- nutatott: „Az elvtársak ne felejt­sék el, a föld 70 százaléka egyéni­leg dolgozó parasztok birtoká­ban van és mert szigorúan az önkéntesség alapján kívánjuk fejleszteni a termelőszövetkezz- ieket —: még hosszú éveken ke­resztül tíz- és százezrével lesz­nek egyénileg dolgozó parasz­tok. Ha erről elfelejtkezünk munkánkban, olyan benyomás keletkezhet, hogy a párt és a kormány most kevésbé törődik az egyénileg dolgozó parasztok­kal. Az ilyen helytelen véle­mény elterjedése nagyon komoly károkat okozna a népi demo­kráciának és természetesen, ma­gának a parasztságnak is“ Tehát az egyénileg dolgozó parasztok nyugodtan, magabiz­tosan termelhetnek tovább kö­zös ügyünk érdekében, a maguk boldogulására, az ország haszná­ra. Pártunk és népi államunk e támogatás ellenében azt várja a dolgozó parasztoktól, hogy jö­vedelmüket termelésük állandó emelése, terméshozamuk állan­dó növelése útján fokozzák, ugyanakkor állampolgári köte­lezettségüknek becsülettel tegye­nek eleget, Meg kell ezt magyarázni a dolgozó parasztoknak, községeink vezetőinek, népnevelőinknek. Annál is inkább fontos ez, mert a márciusi határozat óta mz osztályellenség sok helyen olyan híreket terjeszt, hoay a júniusi határozat most már nincs érvényben, ősszel álta­lános tagosítás lesz, a termelő- szövetkezetekbe kényszerítik a dolgozó parasztokat, és így to­vább. Néhány helyen, ahol nem világosítják fel a dolgozó pa­rasztokat e hírek valótlansá­gáról, ideig-óráig érezhető az osztályellenség hazug állításai­nak hatása. Egyidőben például feltűnően sok állatot hajtot­tak fel az egyénileg dolgozó pa­rasztok a vásárokra, abból ki­indulva, hogy őszre úgyis be kell lépni a termelőcsoportokba. Kiskunhalason a tanyai gazdák között olyan híresztelések ke­ringenek, hogy nem érdemes szőlőt-gyümölcsöst telepíteni, mert úgyis tagosítanak. La- josmizsén a határozat meg­jelenése után a dolgozó parasz­tok nem jártak el a népkörbe és így tovább. Magyarázzuk meg a dolgo­zó parasztoknak azt, amit Rákosi elvtárs mondott: „A párt mindig azt hirdette, hogy a dolgozó parasztság felemelke­désének útja a szövetkezés. Amíg azonban az egyénileg dol­gozó paraszt önként, a szövetke­zetek vonzó példájának hatásá­ra cl nem határozza magát o belépésre, addig mindenben a késére járunk, hogy a lehető legtöbbet termelhesse. Ebből a célból rendelkezésre bocsátjuk mindazokat a gépeket, termelő­eszközöket és árucikkeket, ame­lyek többtermelésre serkentik, termelését elősegítik, s ezzel életszínvonalát emelik.“ A párt és a kormány, munkás- osztályunk, nemcsak az ősszel adott nagy segítséget a trakto­rok, vetőgépek ezreivel, a csa- vázószerek sokezer mázsáival a parasztságnak az eredménye­sebb gabonatermesztés érdeké­ben, hanem most is sok min­denben kezére jár a termelés­ben. A falusi földművesszövet­kezeti boltokban mindenütt ott a műtrágya, s ha ezt ésszerűen használják fel a dolgozó pa­rasztok a földeken — könnyen egy—másfélmázsás termésnö­vekedést érhetnek el. Agronó- musaink segítik a termelő- szövetkezeteken kívül a falu egyénileg dolgozó gazdáit is. Számos határozatot hozott pár­tunk és kormányunk 1953. júniu­sa óta, amelyek elősegítik az egyénileg dolgozó parasztok ter­melési kedvének fellendülését. Ezek a határozatok ma is ér­vényben vannak, egyénileg dol­gozó parasztjaink élnek is velük. Soltvadkerten soha nem lá­tott ütemben végezték a dolgo­zó parasztok a szőlőtelepítést, Tiszakécskén az előző évekhez vi­szonyítva többszörösét használ­ták fel a műtrágyának és a különböző gyümölcsfa-permete­zésre szükséges védőszereknek a dolgozó parasztok az idén, mint az előző években. A párt és a kormány tehát továbbra is segíti az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat a közös ügy érdekében. Dolgo­zó parasztjaink pedig éljenek az adott lehetőségekkel és már most, tavasszal rakják le idő­ben és jól végzett munkával a bő termés alapjait. A bajai Vinos Fény Terme­lőszövetkezetben az idén maga­sabb termésércdményekjc szá­mítanak, mint -tavaly. Ennek a számításnak meg is vau az alap­ja. Az elmúlt évben csupán 08 holdat istállótrágyáztak, az idén 260 holdat. Az elmúlt évben ISO mázsa műtrágyát használtak fel, az idén 280 mázsát. A kukorica­vetőmaggal sem v oltak megelé­gedve. Ki is cserélték az egészet Fleischmunn-féle vetőmagra, ta­valy 60 holdon vetették négyze­tesen a tengerit, az idén mind a 121 holdon. A tavalyi termésnél 9 mázsával szeretnének többet elérni holdanként. A területet egyénekre bontot­A Kecskeméti Cipőgyár DISZ- szervezetc méltóan készül május 1-re és a DISZ IX. kongresszu­sára. A gyár fiataljai versenyre hívják Kecskemét valamennyi üzemeinek DISZ-szervezetét. A verseny feltételeiről Kovács Fe­renc DlSZ-tilkár a következő­ket írta; Az új premizálási rendszer nagy lendületet adott a hízlalasi szerződéseknek megyénkben. —• Április 11-ig 3150 bika és 9050 darab sertés -hizlalására kötöttek szerződést a termelőszövetkeze­tek és az egyéni gazdálkodók. A szerződéses hizlalás iránt egyre fokozódik az érdeklődés. Erre jellemző, hegy a bajai járásban 128 százalékra teljesítették a bi-kahízlalásra vonatkozó tervet, a kiskunfélegyházi járásban pe­dig a sertésekre kötöttek egy- ha-rmaddal több szerződést az előirányzottnál. Jól halad a szer­ződtetés a többi járásokban is. A termelők élnek azzal a ked­vezménnyel, -mely szerint, ha a hizlalásra lekötött sertések ca- rabszáma meghaladja az ölöt, ták fel, egy-egy tagra négy és fél hold kapás megmunkálása vár. Több mint kétszeresét üte­mezték be az egy műnk? egység­re jutó értéknek, mint tavaly. A szövetkezet az elmúlt évben ter­ményben és készpénzben mun­kaegységenként 25 forint része­sedést osztott. Az idei évre 08 forintot terveztek. Az 50 holdon A Kecskeméti Gazdasági Gőz­malom havi tervét csak ápriiis 9-én kapta kézhez, így a dolgo­Az üzem DISZ-szervezete vál­lalja, hogy a szervezet tagjai át­lagban elérik a 151 százalékos teljesítményt. Négy fiatal 5000 forint értékű anyagot takarít meg. A DISZ-szervezet tagjai példát mutatnak a munkafegye­lem betartásában. Megszüntetik a késéseket, az igazolatlan mu­lasztásokat. akkor az átvételi áron felül ki­lónként még 80 fillért, 20 serté­sen felül pedig 1 forintot fizet az Állatforgalmi Vállalat. A madaras! Dózsa Termelőszövet­kezet 60 darab, az uszódi Dózsa Termelőszövetkezet pedig 40 darab sertést hizlal szerződésre. E két termelőszövetkezet — át­lagosan 150 kilogrammos súly­ban számítva a sertéseket, — csak prémiumként kilenc-, illet­ve hatezer forintot kap az álla­tok leszállítása után. Tudják az egyénileg dolgozó parasztok is, hogy kifizetődik a szerződéses hizlalás. Már több, mint négyszázan kötöttek szer­ződést megyénkben sertés- és bikahízlalásra. termesztett dinnyéből 300.000 forint jövedelemre számítanak. Előleget is osztottak már a szövetkezetben. Az eddig telje­sített munkaegységek után te­rek öt forintot, Pál József, Nagy János, Csiszka András, Frei De­meter 1000 forinton felül kaptak, A legtöbb tag 7—800 forint kész­pénzt kapott. zók az első 10 napban csak bo­torkálhattak a termelés útján. A terv megérkezése után a dolgo­zók elhatározták: úgy készülnek május 1-re, hogy terven felül két vagon gabonát őrölnek. De nemcsak a malom dolgo­zóinak összessége, hanem egyes brigádok is tettek felajánlást május 1-re. A lisztme-rű-brigád tagjai elhatározták, hogy tovább tartják, illetve fokozzák munka­teljesítményüket. Ez a brigád az elmúlt évben nem tudott 120 százalék fölé jutni. Az április 4-i mimkaverseny olyan lendü­letet adott e brigád tagjainak, hogy az első negyedév-ben elérték a 126 százalékos átlagot. Most úgy döntöttek, hogy ezt az ered­ményt tovább tartják, , sőt fo­kozzák, hogy mindannyian meg­kaphassák a sztahanovista okle­velet. A szállító-brigádok költség­megtakarítást vállaltak. Ezt úgy érik el, hogy ésszerűsítik a munkafolyamatot. Négy kocsi­val és két pár lóval elérik azt, hogy 8 óra alatt négy vasúti ko­csit ki-, illetve beraknak. Ezzel nemcsak meggyorsítják a ki- és berakást, hanem jobban kihasz­nálják a szállítóeszközöket is, tehát olcsóbbá teszik a terme­lést. Három szállítási-brigád dolgozik a raktárakban. Az élen Kovács Sándor brigádja halad. A kazánházban a fűtők közötí folyik verseny, hogy minél ke­vesebb szénnel több gőzt fej­lesszenek. Az április 4-i munka­versenyben Kovács Péter orszá­gos viszonylatban is az elsők közé küzdötte fel magát. A Megyei Mezögazdo.- i ági Igazgatóság ál­lattenyésztési osztálya i napokban értékelte íz április 4-i verseny eredményeit. Ebben az értékelésben az ered­mények felsorolásánál >ok olyan adat szere­pel, amely bizonyítja, íc-gy ez a verseny ;lősegitette megyénk ál­lattenyésztésének fejlő­lését. Jelenleg például 38 nezögazdasági termelő- szövetkezetben vezet­lek be az itatásos borjúnevelést. 21 ter­melőszövetkezetünkben ilkalmazzák az egyedi takarmányozást. 34 ter­melőszövetkezetben há- ’omszor fejik a tehe- leket. Megyénk területén a. dolgozók érdekeinek és a tenyésztési kedv­nek megfelelően, ser­tés tenyészkörzeteket alakítottak ki. A ba­jai és a bácsalmási já­rásban berksliire-kör- zetet, a kiskunhalasi, kalocsai és kunszeni- miklósi járásban corn- mall-körzetet, a kis­kunfélegyházi, kecs­keméti, kiskőrösi és dunavecsei járásokban pedig mangalica-kör­zeteket hoztak létre. Az elmúlt évben el­lenőrzés alatt volt 909 seités, az idén 1201 darab sertés van el­lenőrzés alatt. Az ellenőrzött kocalétszám 292 darabbal növeke­dett. A szalkszcntmárloni kistelepen géynyirasi bemutatót szerveznek. 20 százalékkal több tenyészkos van me­gyénkben, mint az elő­ző időben. Kunszeni- miklóson juhtenyésztő egyesület alakult. Megyénkben három baromfikeltető állomás működik, tíz termelő­szövetkezetben fajtisz­ta baromfiállományt állítottunk be. Va­lamennyi állami gazda­ságban törzskönyvezik a baromfiakat. Fejlő­dés van a méhészetben is. Az elmúlt években megyénkben 9 termelő- szövetkezetnek volt 310 családnyi méhe. Az idén még nyolc ter­melőszövetkezet. fog méhészetet beállítani 430 méhcsaláddal. Me­gyénkben három lsé­ben mintaméhészetei létesítenek. Az állategészségügy­nél is jelentős ered­ményeket értek el. A sertés- és baromfipes­tist teljesen felszámol­ták, újabb termelő- szövetkezetek szarvas- marha- és sertésállo­mányát tették brucel­lózis-mentessé. Jelentős előrehaladást lettünk a törzskönyve­zett állatok számának gyarapításában. Me­gyénkben a törzsköny­vezett állatok számát 80 százalékkal növel­tük. Tavaly 54 szarvas- marha volt törzsköny­vezve, az idén január­ban már 114 darab, februárban pedig már 135 darab. A Kecskeméti Cipőgyár DlSZ-szervezet versenyre hívja Kecskemét összes üzemeinek DISZ-szervezetét Több mint 12.000 bika és sertés hizlalására kötöttek szerződést megyénkben Májüs t-ig terven felül két vagon gabonát őriünk —- vállalták a Kecskeméti Gazdasági Gőzmalom dolgozói « Megyénk állattenyésztésének fejlődése számokban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents