Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-10 / 84. szám

Mekís József elvfárs beszéde a SZOT V. teljes ülésén A Szakszervezetek Országos Tanácsa pénteken tartotta — mint jelentettük — ötödik teljes ülését, amelyen a széleskörű vitában elhangzott felszólalások­ra Mekis József, a SZOT elnö­ke válaszolt. Mekis elvtárs a bevezetőben hangsúlyozta, hogy az egész magyar dolgozó néppel együtt a szakszervezetekben tömörült munkások és alkalmazottak nagy lelkesedéssel fogadták pártunk Központi Vezetőségé­nek márciusi határozatát. Két­millió szervezett dolgozó nevé­ben tett ígéretet, hogy a szakszervezetek minden erejüket összpontosítják a párt politikájának végrehaj­tására. A Központi Vezetőség határo­zata megszilárdította a párt te­kintélyét, politikai-ideológiai egységét és hangsúlyozta a munkásosztály vezető szerepét, felelősségét a szocializmus épí­tésében. A határozat világosan meg- mu.aija a szocializmus építésé­nek útját és leleplezi a párt he­lyes politikáját eltorzító, jobb­oldali nézeteket. K nézetek min­denek előtt a szocialista iparo­sítás lebecsülésében és abban mutatkoztak, meg, hogy tagad­ták a nehézipar fejlődésének elsődlegességét. — Hasonlóan káros és veszé­lyes torzítások jelentkeztek pár­tunk parasztpolitikájával, a munkás-paraszt szövetség értel­mezésével is — folytatta, — Ez a jobboldali elhajlás megmutat­kozott abban, hogy háttérbe szorította a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődését, a mező- gazdaság nagyüzemű szocialista átszervezésének egyedüli lehet­séges módját. Mekis elvtárs a továbbiakban elemezte a jobboldali elhajlások káros következményeit, majd így folytatta: — pártunk Köz­ponti Vezetőségének határozata utal arra, hogy a tömegszerve- zetekben — köztük a szakszer­vezetekben is — mutatkoztak a jobboldali elhajlás megnyilvá­nulásai. Hibás egyes szakszerve­zeti vezetők olyan nézetei, hogy a szakszervezetekben mutatkozó jobboldali elhajlásokért kizáró­lag az elhajlást képviselő párt- vezető elvtársak a felelősek. Nem, elvtársak, a szakszervezetekben mutat­kozó jobboldali elhajlások megnyilvánulásáért felelős­ség terhel bennünket, a szakszervezetekben dolgozó kommunista vezetőket. Ha ezt nem látjuk, nem len­nénk képesek a hibákat kijaví­tani, és helyesen megjelölni a határozatból adott feladatokat. Mekis József ezután a SZOT elnökségének és a bányász­szakszervezet elnökségének a munkájáról beszélt, majd arról, hogy a szakszervezetek elnöksé­gei több esetben követelték a munka- és védőruha, védőéfel- ellát-ás indokolatlan kiterjeszté­sét. A munka termelékenységé­nek csökkenése, az önkölt­ség emelkedése, a selejtgyár- tás elszaporodása, a nép va­gyonának megengedhetetlen pazarlása, egyenes következ­ményei a munka-, bér- és állampolgári fegyelem meg- lazulásának. Mekis József ezután rátért a szakszervezetek soronlévő fel­adataira. — A Központi Vezető­ség határozata előírja, — mon­dotta, hogy az egész szocialista ipar teimelését 1954-hez viszo­nyítva 5.7 százalékkal kell emelni. A Központi Vezetőség határozata világosan megjelöli, hogy a szakszervezet előtt álló legfőbb feladat megértetni a dolgozókkal, hogy minden a termelésen, a tervek minden részletében való ütemes, egyenletes és gazdaságos tel­jesítésén múlik. Ahhoz, hogy ezeknek a felada­toknak eleget tehessünk, moz­gósítanunk kell a dolgozókat, elő kell segíteni a munkások kezdeményezéseinek és alkotó készségeinek kibontakozását. A munka termelékenységének eme­léséhez, a megjelölt feladatok közvetlen megvalósításához, a legeredményesebb eszköz a mun- kaverseny, a sztahanovista- és újító-mozgalom. Mekis elvtárs miután méltat­ta a felszabadulási verseny ered­ményeit, megvilágította verseny­mozgalmunk meglévő hiányossá­gait is. Majd azokról a felada­tokról beszélt, amelyek tovább viszik a szocialista munkaver­senyt: a versenyfeladatok kon­krét, az adott műhely, brigád, munkás előtt álló helyi tertne- lési célkitűzései, pontos, egyér­telmű meghatározása, a verseny- vezetés bürokratikus módszerei­nek leküzdése, a feladatok tel­jesítésének műszaki és munka- szervezési biztosítása, közérthető jobb versenynyilváncsság, a ver­seny eredményemek megfelelő értékelése és népszerűsítése. — Nyomatékosan kell hang­súlyozni — mondotta —, hogy az adott lehetőségeken belül fel­tétlenül biztosítani kell a meg­felelő technikai előfeltételeket. A verseny műszaki előfelté­teleinek biztosítása nemcsak az anyag és a termeléshez szükséges egyéb eszközök biztosításából áll. Hozzátartozik ehhez üzemeink műszaki, technikai színvonalá­nak állandó fejlesztése is. A versenymozgalmat elősegítő mun­kához nélkülözhetetlen az is, hogy a nyilvánossúg valóban tükrözze a verseny eredményeit, népszerűsítse a versenyben ki­tűnt munkásokat, módszereiket az egész kollektíva közkincsévé tegye, megteremtse az élenjárók megbecsülését és buzdítsa az el­maradókat. Ezután az előadó a munka termelékenysége növelésének két fontos tényezőjéről: a sztahano­vista- és újító-mozgalomról be­szélt. Majd rátért azokra a cél­kitűzésekre, amelyeket a szak- szervezetek elnökségei és a mi­nisztériumok kidolgoztak a szo­cialista munkaverseny tovább- lendítésére. A feladat most az, — mondotta —, hogy a soronkövetkező terv-ismer­tető értekezleteket minden­hol megfelelően készítsék elő. Itt a jóváhagyott éves tervek birtokában ismertessék az 1955. évi tervfeladatokat és nagy súlyt helyezzenek a második negyedév feladataira. Ezután rátért Mekis elvtárs a munka- fegyelem problémáinak elemzé­sére. — A SZOT elnöksége tel­jesen indokoltnak tartja, hogy azokkal a szakszervezeti tagok­kal szemben, akik ismételten megsértik a munkafegyelmet, fegyelmi eljárást folytassanak le s szükség esetén éljenek a szak- szervezetből való kizárás eszkö­zével. Ideje, hogy következete­sen alkalmazzuk a Munkatör­vénykönyvének mindazon ren­delkezéseit is, amelyek a mun­kafegyelem megszilárdítását szolgálják. Egyeztető bizottsága­ink is szakítsanak azzal a libe­rális magatartással, amelyet az utóbbi hónapokban a munkafe­gyelem bomlasztóival, valamint az ellenséges elemekkel tanúsí­tottak. Politikai nevelőmunka esz­közével teremtsük meg azt a légkört, amelyben lógni, fegyelmezetlenül dolgozni: szégyen. Ezután Mekis elvtárs foglal­kozott a társadalmi tulajdon el­herdálásának problémáival, majü hangsúlyozta, hogy nem szabad a termelési fel­adatok miatt elhanyagolni a dolgozókról való gondosko­dás kötelezettségét. Majd így folytatta: A szakszervezeti tevékenység kiindulópontja, fő munkamód­szere a politikai meggyőzés. Vezetésről csak ott beszél­hetünk, ahol a dolgozók mil­liói megértik a párt politiká­ját, magukévá teszik azt, és minden tudásukkal és ere­jükkel harcolnak annak meg­valósításáért. Ebből következiK, hogy a szakszervezetek vezeté­sének legfőbb módszerévé a dolgozó tömegek mindennapos meggyőzését kell tenni. Igen fontqs feladat, hogy napról- napra erősítsük, széttéphetei’en­né tegyük a szakszervezetek tö- megkapcsolatát, ez a legfőbb biztosítéka az eredményes szak- szervezeti munkának. A felada­tok, amelyek előttünk állanak, igen nagyok, azonban meg van minden biztosítékunk ahhoz, ezeket sikeresen megoldjuk. NEMZETKÖZI SZEMLE Az elmúlt napok sokrétű nem­zetközi eseményei közül különö­sen az angol miniszterelnökvál­tozás foglalt el vezető helyet a világsajtóban. Eden pályája Noha az angol miniszterelnök­cserével kapcsolatban a »szenzá­ciót« sokkal inkább Churchill visszavonulása, mint Eden mi­niszterelnöksége okozta, szá­munkra mégis az most a legfon­tosabb kérdés: mit jelent az an­gol miniszterelnök személyének változása, mit várhat a világ Sir Anthony Edcntől, az angol kormány új fejétől? Hogy erre a kérdésre megfe­lelhessünk, véssünk egy futó pillantást az új angol miniszter- elnök eddigi pályájára. Az öt­vennyolc éves Eden az angol úri osztály jellegzetes képviselője. Bárói ranggal, birtokkal, és te­kintélyes vagyonnal rendelkező apja Etonban és Oxfordbau, vagyis az angol uralkodó körök zárt »kiválasztottságot« hirdető és ápoló iskoláiban taníttatta. Anthony Eden kétszer nősült és családi kapcsolatai csak még szorosabbra fűzték kötelékeit a felsőbb tízezerhez. Első felesegé­nek apja bankár, s a Yorkshire Post című napilap fő irányítója. Második felesége Churchill uno­kahúga, Éden 1923 óta konzervatív kép­viselő. 1931-ben külügyi állam­titkár, 1935-ben az angol kor­mány képviselője a Népszövet­ségben, 1935-től 1938-ig külügy­miniszter. 1938-ban a müncheni válság idején szembekerült az akkori minisztercluök, Cham­berlain politikájával és lemond. A Churchill-kormányban újra szerepre jut és ennek a kor­mánynak külügyminisztere 1910- től 1945-ig. A munkáspárt 1951. évi választási veresége után is­mét ő tölti be Churchill új kor­mányában a külügyminiszteri tisztséget, egészen pár nappal ezelőtt történt miniszterelnöki kinevezéséig. A churchilli vonal folytatója Edcnrol valóban el lehet mon­dani, hogy történelmi időkben állott az angol kormánypolitika egyik legfontosabb helyén. Mű­ködése ezekben a sorsdöntő években jellegzetesen konzerva­tív politikusnak mutatja. Belpo­litikában feltétlen híve az an­gol nagytőkések és a földbirto­kos osztály uralmának, külpoli­tikában az angol birodalmi és gyarmati érdekek hűséges ki­szolgálója és egyben az ameri­kai politikával folytatott legszo­rosabb együttműködés követője. Akár az atlanti politikához való ragaszkodására, akár a német kérdésben követett hidegháborús irányvonalára, vagy a hidrogén- fegyverek alkalmazásáról hirde­tett nézeteire gondolunk, a wa­shingtoni vonal elfogadása lé­nyeges része politikai magatartá­sának. fi ^ Összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa az Alkotmány 12. szaka­szának második bekezdése alap­ján az országgyűlést 1955 április 18-án délelőtt 10 órára össze­hívja. (MTI) Az Országos Béketanács közleménye az aláírásgyűjtésről Hazánkban a Béke-Világta- nács Irodája bécsi felhívásának nyomán országszerte tovább fo­lyik az atomháború és Nyugat- Németország felfegyverzése el­len tiltakozó aláírásgyűjtés. Az aláírások száma elérte a 6 mil­lió 163.700-at. A békebízottságok az aláírás- gyűjtést körültekintő felvilágo­sító munkával kötik egybe. E munkában nagy segítséget Kap­nak a tanácstagoktól, a Haza­fias Népfront-bizottságok tag­jaitól és a tömegszervezetek ak­tíváitól. Az aláírásgyűjtők lelkes, jó munkájának eredményeképpen a tiltakozó aláírások gyűjtése több megyében befejezéshez közele­dik. Borsod megyében például három járás és Miskolc város kivételével mindenütt befejező­dött? az aláírásgyűjtés. Zala me­gyében két község kivételével mindenünnen beérkeztek az alá­írások a megyei békebizottság­hoz. Ugyancsak rövidesen befe­jezik az aláírásgyűjtést Tolna és Győr-Sopron megyében is. Veszprém megye devecseri járá­sában április 4-ig több, mint 30 ezer aláírást gyűjtöttek, ez azt jelenti, hogy a járás felnőtt la­kossága kivétel nélkül aláírta a békeíveket. Az Országos Béketanács arra kéri a békebizottságokat, hogy fokozzák tovább felvilágosító munkájukat. Jussanak el min­den házba az atomháború és a nyugat-német felfegyverzés el­leni tiltakozás békeíveivel, à fel- világosító szóval. Érjék el, hogy hamarosan befejeződhessék az aláírásgyűjtés és hazánk min­den békeszerető felnőtt lakosa aláírja a bécsi felhívást. (MTI) Az Edenhez intézett első interpelláció a négyhatalmi tárgyalások kérdését veti fel HONDO N (TASZSZ) A Reuter hírügynökség jelentése szerint az első kérdés, amelyet Ed en­nek, az új miniszterelnöknek ez angol alsóházban felvetettek, Norman Dodds munkáspárti képviselő interpellációja volt ar­ra vonatkozólag, hogy tegyen Eden nyilatkozatot az angol kor­mány álláspontjáról, a »nemzet­közi feszültség enyhítése érde­kében a legmagasabb síkon megtartandó tárgyalásokról«. Eden április 19-én ad választ Doddsnak. Az alsóház ugyanis a húsvéti szünet után ekkor ül össze először. Sloan, az Angol—Szovjet Ba­ráti Társaság főtitkára a Társa­ság nevében táviratot intézett az új miniszterelnökhöz. A táv­irat emlékezteti Edent, hogy »Ö maga írta alá az 1935. évi moszkvai deklarációt«, valamint az 1942. évi angol—szovjet há­ború utáni együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerző­dést. »Nyomatékosan felszólítjuk Önt — mondja a távirat —, hogy haladéktalanul ismételje meg a szovjet kormánynak a legmagasabb síkon megtartandó tárgyalásokról Churchill által kezdetben előterjesztett, de ké­sőbb Molotov tavaly nyáron tör­tént beleegyezése után vissza­vont javaslatot.« (MTI) Nagykanizsán rendezik a 15. nyereménybetétkönyv-sorsolást Április 16-án Nagykanizsán kerül sor a nyereménybetét­könyvek 15-ik sorsolására. Min­den ezer betétkönyv közül 14 részesül nyereményben. Egy az átlagbetét 200 százalékát, kettő az átlagbetét 100 százalékát, 11 pedig az átlagbetét 50 százalé­kát nyeri. (MTI) Módosították a borkimérés! engedélyek kiadását A belkereskedelmi miniszter módosító utasítást adott ki a termelői borkimérések tevé­kenységéről. Az utasítás szerint a mező- gazdasági termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok részére poharazásra szóló bor­kimérés! engedélyt lehet kiadni. Egyéb kérelmezők részére ilyen engedély nem adható ki. A poharazásra is jogosító ter­melői borkimérési engedélyek kiadása esetén az ilyen kiméré­sekben az állami italboltokban megállapított közegészségügyi követelményeket kell alkalmaz­ni. Kitüntetések a népművelési munkáért A népművelési munka terén kifejtett kiváló munkájuk elismeréseképpen hazánk felsza­badulásának 10. évfordulója Ugyanakkor, mint a genfi ér­tekezlet példája is mutatja, az angol birodalmi érdekek nyomá­sa esetenként arra készteti Edent, hogy bizonyos kérdések­ben az angol imperializmus sa­játos követeléseinek szószólója legyen. Az a körülmény, hogy az angol hivatalos politika nap­jainkban is igyekszik némileg elhatárolni magát Washington távol-keleti politikájától, a fen­tiekben leli magyarázatát. Mindent egybevéve, Eden mi­niszterelnöksége nem hoz lénye­ges változást az angol kormány politikájában. Lehet, hogy Eden kevésbbé színes egyénisége, és ugyanakkor a diplomáciai szőr- száibasogatásban való nem min­dennapi jártassága némi mód­szerbeli eltéréssel jár majd az angol külpolitikában. A nagy7 kérdésekben azonban minden bizonnyal elődjének politikáját folytatja. E tekintetben az ame­rikai nagytőke vezető lapjai sem táplálnak semmiféle kétséget. Mint a New York Herald Tri­bune írja: »Nagy-Britannia és az Egyesült Államok barátsága uá'a biztos kézben van,« alkalmából a Népművelési Mi­nisztérium kitüntetéseket ado­mányozott megyénk népműve­lésében élenjáró dolgozóinaki Bicskei Károlynak, a kecs­keméti Katona József Színház művészének az » Aranyom ber«- ben nyújtott kiváló alakításáért a Jászai Mari-dij II. fokozatát, S. Gyólai * Viktória, a kecs­keméti Katona József Színház művésznője és Mucsi Sándor, a Katona József Színház művésze, valamint Oravecz Gyula, a Ka­tona József Színház díszletter­vezője a »Szocialista Kultúra- ért« kitüntetést kapták. »Kiváló Doífjoío«-jel vényt ka- pott Radó Miklós, a Katona Jó­zsef Színház dolgozója. »Szocialista Kultúráért« kitün­tetést kaptak Koróssy Artur, a Megyei Tanács Népművelési Osztályának vezetője és Urbáit Pál, a Megyei Tanács Népmű­velési Osztályának dolgozója. A' Kecskeméti Városi Tanács Nép­művelési Csoportjának vezető­je, Hujber József né a »Szo­cialista Kultúráért« kitüntetést, a Bácsldskunmegyei Moziüzemi Vállalattól Hanesch László vál­lalatvezető szintén a »Szociális- ta Kultúráért« kitüntetést és Szokolik Margit, a moziüzemi vállalat dolgozója »Kiváló Dől- aozó« jelvényt kapott a Nép­művelési Minisztériumtól,

Next

/
Thumbnails
Contents