Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. április (10. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-30 / 101. szám
Dj négyzetes kukoricavetőgép szüléiéit a Bajai Gépállomáson cA koreai nép. újjáépíti hazáját vetés a kukorica többtermésének elősegí,tője. Gépállomásaink a négyzetes vetés minél tökéletesebb megoldására törekednek, hogy a jól végzett munka eredményét, a sorközi növényápolásnak géppel való elvégzését az eddiginél is eredményesebben biztosíthassák. A Bajai Gépállomás főgépésze, Reiter János, hosszabb idő óta foglalkozott a megoldás lehetőségével. A megvalósításra való döntő elhatározását, a márciusi párthatározat adta. Minél nagyobb segítséget adni a termelőszövetkezeteknek a többtermés biztosítására. Reiter János közölte tervét munkatársaival: Kárász László műhelyvezetővel, Genál Pál és Pfeil Jakab szerelőikkel. Meg- hányták-ve tették a lehetőségeket és hozzáfogtak egy új négyzetes vetőgép konstruálásához. Elképzelésük, olyan négyzetes vetögép előállítása, mely az eddiginél is hathatósabban nyújthat segítséget a vetésben és az azt követő sorközi növényápolásban. el az a köny- nyű kivitelű kukorica-vetőgép, melyet egy Ze- tor mellső tengelyére félmerev függesatéssel helyeztek el. A vetögép egy hidraulikus emelővel a fordulóknál és a sarkoknál bármikor kiemelhető. Az elgondolás szerint ugyanis, ha a vetőgépet a Zetor elejére helyezik, úgy a gép irányításával a vezető közvetlenül a vetés menetét is szabályozhatja. Előnye a vetőgép elöl való elhelyezésének, a félmerev függesztés a I így készült 1 A négyzetes | Zetor irányvonalához mindenkor alkalmazkodni tud, így egyenletesebbé válik a négyzetes vetés- sor, biztosítva van a gépi megmunkálás tökéletesebb lehetősége. A sorközök mindenkor egyenletesek maradnak. A gépet úgy konstruálták, hogy a táblák végén úgy legyenek beállíthatók, hogy a sorok csatlakozását biztosíthassák. — Használata az önköltség további csökkentését is biztosítja, hiszen nincsen szükség több munkaerőre, mint a Zetor vezetőjére és segéd vezetőjére. |A gép elkészüli. Sikerrel próbálták ki a bajai Vörös Fény TSZ kukoricatábláin. A szövetkezet a bemutató után az új géppel való vetés alkalmazására 80 hold négyzetes vetésre azonnal szerződést is kötött a gépállomással. Hogyan vet négyzetesen egyéni Kiskunmajsáról, Horpáczi Gábor egyénileg dolgozó paraszttól kaptuk az alábbi levelet: — Már a negyedik évben vetem négyzetesen a kukoricámat. Magam csináltam hozzá a vetőszerkezetet, az alábbi módon. Fogtam egy téglavastagsagú egyenes fát. Egyik oldalát simára faragtam s a közepét kifújtam. Egyenes, egyágú nyelet ékeltem bele, mert olyan kétágú, mint a gereblyenyél szokott lenni, nem volt. Akkor a lyuk közepétől jobbra is, balra is lemértem 42 és fél centit s két fogat szegeztem rá, ami majd a földet hasítja. Mostmár a két fogtól mértem le jobbra és ba:- ra 85—85 centis távolságot, ig.V négy fog lett egymástól pontosan 85 centi távolságra. Ezzel már kész is volt a rónázó, vagy ha másként mondjuk: sorvonalazó. Kerékpáron vittem ki a földre, mert igen könnyű is. Két óra alatt kirónáztam vele egy hó d kukoricát Horpáczi Gábor gazda ? és 400 négyszögölet, előbb hosszába, aztán keresztbe. Csak az első húzásra kell figyelni, hogy egyenes legyen, a többinél már vezet a szélső sor. A négy fog három közt csinál meg, lehet haladni vele. A vetés is könnyen megy utána, nem kell az irányt nézni. Ügy fest a vetés, mint a szépen ültetett szőlő. A kukorica egymást nem árnyékolja, a nap egyformán süti. Mázsám nincs, de már meggyőződtem, hogy egy és ugyanazon földön egy kocsi kukoricával mindig több terem ilyen vetés után. A magot a vonalak találkozásába vetem, igen pontosan kapával, három egészséges szemet, de persze kelés után csak egyet hagyok meg. Mint mondtam, magam inár negyedik éve csinálom ezt. Az a véleményem, hogy végre dolgozó társaimnak is rá keli :nár szánni magukat és nemcsak hümmögetni, helyeselni, amikor ilyent látnak, hanem meg is próbálni. Miért gyenge a tejbegyűjiés eredménye megyénkben? A Bács-Kiskunmegyei Tejipari Vállalat munkája sokoldalú. Foglalkozik — mint a nevében is benne van — a tej ipari feldolgozásával, a tej- és tejtermékek közfogyasztásra való szállításával a különböző kereskedelmi vállalatokhoz, de az egyik legfontosabb feladata a gyakorlati tejbegyűjtés és annak szorgalmazása. A vállalat tejkezelői jóformán mindennap érintkeznek a termelőkkel, figyelemmel tudják kísérni a tejbeadási tervek teljesítését, azt, hogy egyes termelők miképp teljesítik kötelességüket, milyen problémák vannak a tejszállítások körül és így tovább. Ami nem ösztönöz a beadási terv teljesítésére Hogy fest ez a gyakorlatban? A rendelkezés szerint a 3.4 zsírszázalékot el kell érni a beadásra szánt tejnek, ha 3 százalékon alul van, akkor attól függetlenül, hogy kötelező beadása van az illetőnek, csak szabadtejként számolható el a termelő által behozott tejmennyiség. Aki tehát gyengébb tejet ad be, az jár jobban, mert a 2.60-as szabadtej árból ugyan levonják, — az alacsonyabb zsírszázalék miatt, — a törvény által megállapított összeget, de még mindig legalább kétszerannyit kap ebben az esetben is a tehéntartó gazda, mintha a tejet beszolgáltatásra adta volna. Bizony akadnak még termelők, akik ezért céltudatosan lefölözik, vagy felvizezik a tejet. Erre szinte az érvényben lévő rendelkezések ösztönzik. Kétszeresen járnak jól ezek, mert nemcsak a tejszín marad meg lefölözés esetén, hanem többet is kapnak a beadott tejért. Erre annál is inkább lehetőségük van, mert legtöbb helyen a tejkezelők nem tartanak is- tállópróbát, nem ellenőrzik a kiA begyűjtési hivatalok is jobban szorgalmazzák a teibegyűjtést Ha a tejbegyűjtés eddigi eredményeit tanulmányozzuk, e.ma- rádást tapasztalunk a tervte.je- sítésben. Az első negyedévi még nem véglegesen megállapított tervet 77.1 százalékra teljesítette a megye. Sokkal jobb eredményt mutat a szabadtej felvásárlás, Ht a tervet 158 százalékra teljesítette a vállalat. Ez nem is hiba, csak az helytelen, hogy legtöbb helyen a tejkezelő a szabadtej felvásárlás mellett nem szorgalmazta a beadási terv teljesítését. A tejbeadással kapcsolatos rendeletek közül is vannak olyanok, amelyek nem segítik elő a tejbeadást. fejt tej zsírtartalmát. A Tejipari Vállalathoz gyakran futnak be jelentések különböző tejhamisí- tásckról. A kiskunfélegyházi járásbíróság nemrégen 75 forint pénzbüntetésre ítélte Rákóczi József csolyóspálosi lakost, mert tejet hamisított. Sajnos, azonban a tejkezelők nem folytatnak céltudatos tevékenységet ezek leleplezésére. Különösen Kecskeméten és környékén a beszolgáltatott tej zsírszázaléka sok esetben feltűnően alacsony. Maguk a. tejkezelők is úgy gondolkodnak több helyen, hogy -ha nincs meg a 3 százalék, átveszem szabadtejként, fő az, hogy az általános tervet teljesíteni tudjam«. Az általános terv teljesítése után ugyanis, minden terven felüli beadott tej literje után 5 fillér jutalmat kap a tejátvevő. Jutalmat kap altkor is, (alapfizetésének 10 százalékát), ha a kötelező tejbegyűjtési terv 80 százalékát teljesíti. Ez azonban rendszerint jóval kevesebb, mint az előbb említett jutalom. Ezeken a rendelkezéseken változtatni kellene. A legnagyobb hiba még ezenkívül, hogy a begyűjtési hivatalok is sok helyen elfeledkeznek a tejbeadás szorgalmazásáról. Ezt könnyűszerrel lehet bizonyítani számadatokkal is. A megyei begyűjtési hivatal legutóbbi adatai szerint még sok te.:beadással hátralékos termelő von a megyében. Ezek közül csali kevésnél történt helyszíni elszámoltatás és csak 84-et adiau ál a pénzügyi szerveknek a hátralék behajtása végett. A 10 százalék felemelést is csak a hátralékosok egynegyedénél alkalmazták. Ezek a számok élénken bizonyítják, hogy az eddiginél sokkal szigorúbban kell alkalmazni a törvényes eljárásosat. Volt a vállalatnak olyan körzeti ellenőre is, mint például Rideg Tamás, aki maga sem teljesítette a beadását, tehát setnmi erkölcsi alapja nem vod.t a tej- begyűjtés szorgalmazására. Jól dolgozik Tataházán és Mélykútun a tejkezelő, a mélykúti Nagy Istvánt a begyűjtés kiváló dolgozója címmel tüntette ki az Élelmiszeripari Minisztérium — Ezek a tej begyűjtők rendszeresen járnak a tanácshoz, a begyűjtési hivatalhoz, magúk is látogatják a hátralékosokat. Jánoshalmán Mojzes tejbegy üj tő szintén jó munkát végez. Rendszeresen látogatja ő is a hátralékosokat, több esetben figyelmeztette a begyűjtési hivatalt, hogy több dolgozó paraszt van, aki nem jelentette be tehenét. Ó maga nyolc ilyent fedezett fel. Szólni kell még ezzel kapcsolatban arról, hogy a statisztikai összeírás, az állal szám! álás a legtöbb községben elég hanyagul ment, ezért számos helyen találtak be nem jelentett tehenet. — Kunszálláson 18 ilyen tehenet, fedeztek fel. Tiszaújfalun K. Szabó József és Kőrös József szintén eltitkolta tehenét. A legfontosabb teendő, hogy a tejkezelők és a begyűjtési hivatalok között szoros együttműködés alakuljon ki. A tejkezelőknek időben át kell adni a begyűjtési hivataloknak a hátralékosok névsorát. A begyűjtést hivatal dolgozóinak, a tej kezelőknek, a népnevelőknek emberi szóval, felvilágosító munkával kell küzdeniük a többi cikkek melleit a tejbeadási terv teljesítéséért is. Ahol pedig a szép szó nem használ, ott szigorúan <■ - ka Imazni keid a törvényes rendelkezéseket. A tejbeadási terv- teljesítésétől függ, hogy városaink lakossága, elsősorban a kisgyermekes anyák, a fejlődő gyermekek elegendő tejhez jussanak. Mindenki tudja, hogy a tej milyen sokoldalúan felhasználható, fontos népéle [mezéi i cikk. Ennek tudatában küzdjenek a Tejipari Vállalat dolgozói, valamint a begyűjtési hivatalok a tejbeadási tervek teljesítéséért, összefogva a dolgozó parasztokkal. Koreában viszonylag kevés műemléket látni. A festői hegyek közt már ősidőktől fogva főleg fából építkeznek. A sorozatos rablóháborúk, az idegen megszállások a régi kultúra értékeit elpusztították. Amit sikerült a pusztulás elől megmenteni — azt az idegen betolakodók hurcolták el. így volt ez például Keszonban is, amely fél évezreddel ezelőtt Korjü állam virágzó fővárosa volt. Akkoriban 400 ezren éltek a városban. A japán és később az amerikai megszállás évei alatt minden kultúrértéket elhurcoltak, még a város melletti királysírt is teljesen kirabolták. De így volt ez Phen- janban is. Itt kifosztották a nemzeti múzeumot és a gyönyörű régi városkapukból is csak romok maradtak. A fegyverszünet megkötése után a hős koreai nép, amely megvédte szabadságát és függetlenségét, hatalmas lendülettel kezdett hozzá a háborúban elpusztított népgazdaság újjáépítéséhez. Hatalmas lendülettel építik újjá az ipari üzemeket, bányákat, iskolákat, színházakat, kórházakat. Sokezer építő dolgozik a súlyosan megrongált vízierőművek helyreállításán. Újjáépült a hatalmas Szniho vízierőmű a Yalu folyón Észak-Koreában. Nagy lelkesedéssel végzik munkájukat a hős koreai vasutasok is, akik egymásután állították helyre a vasúti közlekedés berendezéseit. A»Kim Csak« kohómüvekben — Korea egyik legjelentősebb ipari üzeménél — hamarosan helyreállították az öntödéket, a villamoskemencéket. A kohóművekben megindult a munka. Azóta is éjjel-nappal csapolják a «béke-acélt«. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya azonban nemcsak a nehézipart hozta gyors ütemben helyre, hanem különös gondot fordít a közszükségleti cikkeket gyártó könnyű- és élelmiszeripari vállalatok helyreállítására is. Phenjan szövőgyáraiban ismét forognak az orsók. A bővített gyárakban ma mát ötször annyi textilanyagot termelnek, mint a háború előtt Észak-Korea összes textilgyárai. Megkezdte működését a phenjani nagy dohánygyár és hamarosan befejezik az új cukorgyár és több konzervgyár építkezését is. Munkásszállások épülnek Pjongjangban. Korea városaiban rengeteg építőállványt láthatunk. Az amerikai repülők igen kevés épületet hagytak épségben. Az újjáépítés igen fontos feladatokat ró ezért az építőiparra. Az egész országot kell romjaiból felépíteni, hiszen Koreára három év alatt több bombát dobtak, mint Németországra a második világháború egész idején. Az újjáépítéshez rengeteg tégla és cement is kell. A koreai dolgozók a fegyverszünet után igen gyorsan helyezték üzembe a teszoni, kannami, hamhingi és csondzsini téglagyárakat. A tesz- szonl és kannami téglagyárak már annyi téglát termelnek egy év alatt, amennyi hatvan nagyüzem felépítéséhez elegendő. A Phenjan közelében épült új színhori cementgyár szállitja a kötőanyagot a főváros építőiparának. Az újjáépítés megkezdésekor az építőknek alig voltak gépei, szerszámai, nem egyszer csak ásóval, kapával kezdtek hozzá a romeltakarításhoz. De a szabadságszerető, hős koreai nép, amely megállta helyét a csatatéren, az újjáépítés frontján sem hátrált meg. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok segítségére siettek és az építkezéshez rengeteg gépet bocsátottak rendelkezésére. De nemcsak az iparban, hanem a mezőgazdaságban is felszámolják gyors ütemben a háború okozta sebeket. Lecsapolták az elárasztott területeket, kijavították a lebombázott gátakat. A koreai parasztok elhatározták, hogy két év alatt túlszárnyalják a mezőgazdaság háborúelőtti hozamát. Ennek a tervnek a megvalósításához nagy segítséget nyújtanak a korszerű mezőgazdasági gépek, felszerelések és tenyészállatok, amelyeket a Szovjetunió szállít Koreának a gazdasági segélyégyezmény keretében. A koreai parasztok fáradhatatlanul dolgoznak bombáktól fölszaggatott szülőföldjükön. Kemény harcot folytatnak, hogy minden talpalatnyi földet megművelhessenek. A koreai nép legyőzi az újjáépítés nehézségeit. Országszerte évit. szépíti hazáját, mert bízik a békében, -
