Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-26 / 97. szám

f Befejeződött Bandungban az ázsiai—afrikai értekezlet Az ázsiai-afrikai értekezlet vasárnap délután tartotta zéró­ülését, amelyen Ruszlan Abdul lab Gan it, az értekezlet főtit­kára jóváhagyás végett felol­vasta a közös záróközleményt. Az értekezlet április 18-tol 24-ig tartotta ülését Bandung-, ban. Az öit kezdeményező orszá­gon kívül 24 ország képvisel­tette magát az értekezleten, amely megvizsgálta az Ázsia és Afrika országait közösen érdeklő és érintő problémákat, megvi­tatta, hogy az ázsiai és afrikai népek milyen utakon, módokon érhetik el a legteljesebb gazda­sági, kulturális és politikai együttműködést. — Rendkívüli sürgős feladat, — hangoztatja a záróközle­mény — az ázsiai—afrikai térség gazdasági fejlődésé­nek előmozdítása. A gazdasági fejlődés elérhető a részvevő országok gazdasági együttműködésével, továbbá az ázsiai—afrikai térségein kívüli országok együttműködésével. A részvevő országok megálla­podtak abban, hogy technikai segítséget nyújtanak egymás­nak, lâtrehoznak egy nemzet­közi, pénzügyi testületet, amely egyebek között beruházásokkal is foglalkozik. A kereskedelmet a többoldalú kereskedelmi és fi­zetési rendszer kiszélesítésének elvével fogják megélénkíteni. Megállapodtak abban is, hogy egyes országokkal kétoldalú egyezményeket kötnek. Export­jukat azáltal fejlesztik, hogy nyersanyagaikat, amennyi­ben ez megvalósítható, fel­dolgozott állapotban szállít­sák külföldre. Az ázsiai—afrikai értekezlet azt ajánlja, hogy a részvevő orszá­gok a nemzetközi fórumok előtt előzetesen beszéljék meg állás­pontjukat, hogy a lehető legna­gyobb mértékben mozdítsák elő közös gazdasági érdekeiket. — Olyan szándékuk azonban nin­csen, hogy regionális csoportosu­lást alakítsanak. A nemzetek közötti megértés előmozdításának leghatható- sabb eszköze a kulturális együttműködés fejlesztése. Ázsiában és Afrikában nagy vallások és civilizációk bölcsője ringott, amelyek gazdagították más területek kultúráját és ci­vilizációját és közben maguk is gazdagodtak. Az ázsiai és afri­kai országok kulturális kapcso­latai azonban az elmúlt évszá­zadokban megszakadtak. Az ér­tekezlet javasolja, hogy újítsák fel régi kapcsolataikat és új kapcsolatokat teremtsenek a mai világ keretei között. Az ér­tekezleten megállapították, hogy a gyarmatirendszer uralma nem­csak a kulturális együttműkö­dést akadályozza, hanem el­nyomja a népek nemzeti kultú­ráját is. Az ázsiai—afrikai éri tekezlet véleménye szerint az ázsiai és afrikai országok kultu­rális együttműködésének a kö­vetkező célok felé keld irányul­nia; a) egymás országának meg­ismerése; b) kölcsönös kul­turális csere; és c) tájékoz­tatáscsere. Az értekezlet foglalkozott az emberi jogok és az önrendelke­zés kérdéseivel. Az értekezlet elítéli a faji el­különítés és megkülönböztetés politikáját és gyakorlatát, amely bizonyos afrikai területeken és a világ egyes más részein a kormányzás, az emberi kapcso­latok alapja. Ez a gyakorlat nemcsak az emberi jogok durva megsértése, hanem a civilizáció és az emberi méltóság alapvető értékednek megtagadása is. Az értekezlet ismét kinyilvánítja az ázsiai és afrikai népeknek azt az eltökéltségét, hogy kiirtják a faji megkülönböztetés minden még meglévő maradványát sa­ját országukban. Az értekezlet megvitatta a függő népiek és a gyarmati rend­szer problémáit. Az értekezlet kijelenti, hogy támogatja Algír, Marokkó és Tunisz népének önrendel­kezési jogát és függetlensé­gét és felszólítja a francia kor­mányt, késedelem nélkül gon­doskodjék ennek a kérdésnek békés rendezéséről. Az értekezleten elhatározták, hogy támogatják a leszerelést és azoknak a fegyvereknek a betil­tását, amelyek az egész emberi­séget a teljes pusztulásba dönt­hetnek. Az értekezlet nagy gonddal fontolta meg a világbéke és az együttműködés kérdését. Meg­állapította, a béke problémája szorosan összekapcsolódik a nem­zetközi biztonság problémájával. A szabadság és a béke elválaszt­hatatlan egymástól. Minden nép­nek joga van az önrendelkezés­re és a még függő népeknek a le­hető leggyorsabban meg kell kapniok szabadságukat és függetlenségüket. A nemzetek bizalmatlanság és félelem nélkül, egymás iránti bizalommal és jóakarattal, türe­lemben és békében éljenek egy­más mellett, mint jószomszé­dok és lépjenek baráti együtt­működésbe a következő elvek alapján: 1. Az alapvető emberi jogok t isztelet ben tartó sa, az ENSZ alapokmányában kimondott cé­lokkal és elvekkel összhangban. 2. Valamennyi nemzet szuvere­nitásának és területi sérthetet­lenségének tiszteié then tartása. 3. Valamennyi emberfajta és vala­mennyi — nagy vagy kis nemzet egyenlőségének elismeré­se. 4. Más nemzetek belügyeibe való be nem avatkozás. 5. Min den egyes nemzet azon jogának elismerése, hogy az ENSZ alap okmányával összhangban egyé­nileg vagy kollektíván védel­mezze önmagát. 6. a) Tartózko­dás az olyan kollektív védelmi rendszerekbe való belépéstől, amelyeknek célja bizonyos nagy­hatalmak különleges érdekeinek szolgálata — bármelyek is le­gyenek ezek a nagyhatalmak; b) tartózkodás attól — bármely hatalom részéről —, hogy nyo­mást gyakoroljon más hatal­makra. 7. Tartózkodás az ag­ressziótól, az agresszióval való fenyegetéstől vagy az erőszak al­kalmazásától más országok terü­leti épsége vagy politikai füg­getlensége rovására. 8. Minden nemzetközi vita békés eszközök­kel — tárgyalással vagy közve­títéssel döntőbíráskodással, vagy a nemzetközi törvényszék útján — való rendezése az ENSZ alap­okmányával összhangban. 9. A kölcsönös érdekek és az együtt­működés elősegítése. 10. A nem­zetközi jog és a nemzetközi kö­telezettségek tisz telet ben l artás .i. Hattagú kínai szakszervezeti delegáció érkezett hazánkba A SZOT elnökségének meghí­vására hétfőn délben a ferihe­gyi repülőtérre érkezett a kínai szakszervezetek hattagú küldött­sége. A küldöttség vezetője: Tu Gun-sium, az összkínai szak- szervezeti tanács költségellenőr­ző bizottságának tagja, Hopei tartomány szakszervezeti elnök- helyettese. A kínai szakszervezeti delegá­ció a május elsejei ünnepségek­re jött hazánkba. (MTI) Kétnapos kukoricatermesztési értekezlet lesz Debrecenben A Földművelésügyi Miniszté­rium, az Állami Gazdaságok Mi­nisztériuma, valamint az MDP Hajdú-Bihar megyei végrehajtó bizottsága és a Hajdú-Bihar me­gyei tanács április 28-án és 29-én Debrecenben az ország „Nyugat-ázsia kulcsa“ el akar szakadni Angliától Amikor Disraeli angol minisz­terelnök 1878-ban megszerezte Ciprust az ottomán birodalom­tól, »Nyugat-Ázsia kulcsának« nevezte. A Földközi-tenger keleti részén körülbelül tízezer négyzetkilo­méter nagyságú, 495 ezer lakosú sziget az utóbbi hetekben a nemzetközi politika középpont­jába került. A ciprusiak szabad- ságtörekvései Euiópaszeite vissz. legjobb kukoricatermelői részé­re értekezletet rendez. Az első napion a Debreceni Mezőgazda­sági Akadémia tangazdaságában bemutatják a kukoricatermesztés gyakorlati munkáit, második nap piedig a kukoricatermesztés idő­szerű kérdéseit vitatják meg. hangra találtak. A sziget már több, mint 75 esztendő óta az angol gyarmatosítók igáját nyö­gi, előzőleg mintegy 300 évig a törökök uralma alatt szenve­dett. Lakosságának 80 százaléka görög származású, görögül be­szél, és így érthető, hogy csat­lakozni akarnak Görögország­hoz. Anglia titkos szerződés értel­mében szerezte meg a szigetet Törökországtól. A titkos szerző­dés értelmében Angliának bizo­nyos idő múltán a szigetet visz- sza kellett volna adnia Török­országnak. Ehelyett Anglia 1914- ben annektálta, 1925-ben pedig brit gyarmattá nyilvánította. Anglia azért akarja minden­áron megtartani Ciprust, mert a szigetnek rendkívül nagy a stratégiai jelentősége. Az a kö­rülmény, hogy Anglia kényte­len volt szuezi pozícióját — legalább is részlegesen — fel­adni, továbbá, hogy Egyiptom­ból is egyre jobban szorítják ki az angolokat, növeli Ciprus érté­két. Ciprus ugyanis az angol vi­lágbirodalom életbevágó fontos­ságú útvonala mellett fekszik. Anglia semmiképpen sem sze­Az elbai találkozás szovjet részvevői meghívták Moszkvába a találkozásban részvevő amerikai katonák képviselőit MOSZKVA (TASZSZ) Április 22-én az elbai találkozás szovjet részvevői táviratot intéztek az -elbai találkozás amerikai vete­ránjai« szervezethez. A távirat­ban többek között ez áll; Az elbaá találkozás szovjet részvevői elhatározták, hogy a találkozás 10. évfordulója alkal­mából megrendezik Moszkvá­ban a találkozás amerikai és szovjet részvevőinek összejöve­telét. A találkozás szovjet rész­vevői felkérik az -elhal találko­zás amerikai veteránjai« szer­vezetet, küldje el képviselőit erre az összejövetelre, Szeretnék, ha az elbai talál­kozás amerikai veteránjai a le­hető leghamarabb eljönnének Moszkvába, legkésőbb május hó 9-re, a hitleri Németország fö­lött aratott győzelem napjára. Még hét sorsolás lesz ebben az évben A Második Békekölcsön hato­dik sorsolását még hét állam­kölcsön sorsolás követi ebben az esztendőben. Május 27—30 között Nyíregy­házán kerül sor az Első Béke­kölcsön nyolcadik húzására. Jú­nius 28-án Siófokon negyedszer sorsolják a Harmadik Békeköl­csön kötvényeket. Szeptember 18-án Egerben rendezik meg a Negyedik Békekölcsön harma­dik, október 20-tól 23-ig piedig Veszprémben tartják a Máson«* Békekölcsön hetedik sorsolását. Novemberben kétízben is nyer­hetnek államkölcsöneikkel a kötvénytulajdonosok, 13-án az Ötödik Békekölcsön Budapesten lezajló első sorsolásán és 26-tól 29-ig az Eiaő Békekölcsön Mis­kolcon lezajló kilencedik húzá­sán. Az év utolsó sorsolását de­cember 30-én Székesfehérvárott tartják meg. Itt húzzák ki a Harmadik Békekölcsön ötödik sorsolásának nyereményeit. Ez történt a n agy világban PÁRIZS. Vasárnap tartották meg Franciaországban a járási választások második fordulóját. Nem végleges számítás szerint a mandátumok a következőkép­pen oszlanak meg: kommunis­ták 43 mandátum (az 1943. évi járási választásokon 37), szociál­demokraták 279 (269), különféle baloldaliak 86 (67), radikálisok 393 (282), MRP 106 (93), mérsé­keltek 519 (497), köztársasági szo­cialisták 72 (1949-ben ez a párt még nem létezett. A gauleisták mandátumainak száma 151 volt.) A választások eredményeinek kihirdetése után a belügyminisz­ter hangoztatta, hogy a második forduló -kisebb balfelé tolódást jelent«, — mert mint kifejezte magát — a középpártiak a szo­ciáldemokratákra, sőt némely esetben még a kommunistákra is szavaztak. Baloldali körökben rámutatnak arra, hogy a Fran­cia Kommunista Párt a máso­dik fordulóban megerősítette ál­lásait és szavazatainak arány­száma 1.5 százalékkal emelke­dett, úgy, hogy ma a Franciaor­szág első pártja, amely megsze­rezte az érvényes szavazatok 22.5 százalékát. WASHINGTON. Április 23-án Washingtonban megkezdődött az -elbai találkozás amerikai vete­ránjai« szervezet három napos értekezlete. Az értekezletet an­nak emlékére hívták össze, hogy a szovjet és amerikai csapatok 10 évvel ezelőtt 1945 április hó 25-én találkoztak az Elba-folyó- nál. Az értekezleten Joseph Po- lowski, a történelmi jelentőségű retné, ha most Ciprusban is az a sors érné, mint Szuezban. Ezért állt elő a közelmúltban azzal a javaslattal, hogy alkot­mányt ad Ciprusnak. E lépés mögött az a szándék rejlik, hogy látszólagos reformokkal csillapít­sák le a ciprusiak kedélyét, de a sziget gyarmati helyzetén ne változtassanak. Azonban ez a félmegoldás már nem elégíti ki a ciprusiakat. Visszautasították ezt az alkot­mányt. Erre Anglia azzal vála­szolt, hogy rendkívüli törvényt léptetett életbe, amely lázadó­nak minősíti és többéves börtönbüntetéssel sújthatja a Görögországhoz való csatlakozás híveit. Ez az intézkedés ar­ra vall, hogy az engedményeket félretéve, most terrorral akar­ják elnyomni a ciprusiak sza- badságtörekvéseit. A ciprusiak azonban nem akarnak többe angol uralom alatt élni. Tünte­tésekkel tiltakoznak a sziget ka­tonai támaszponttá alakítása el­len. Ezek a tüntetések az utóbbi napokban mindinkább sűrűsöd­nek és ország-világ előtt nyil­vánvalóvá válik, hogy -Nyu- J gat-Ázsia kulcsa« le akarja : rázni az angol gyarmatosítókat, találkozó egyik részvevője mon­dott beszédet. Az értekezletet április 25-én ünnepli ebéd zárta be, amelyen Flanders, Vermen!- állambeli köztársaságpártd sze­nátor és Bolt tábornok, az ame­rikai hadsereg helyettes vezetője mondott beszédet. Az ebédre meghívást kaptak Szovjetunió, Anglia és Franciaország katonai attaséi is. MOSZKVA. A szovjet—len­gyel szerződés aláírásának 10. évfordulója alkalmából J. Cyran- kievicz vezetésével a Szovjet­unióban tartózkodó lengyel kor­mányküldöttség szombaton meg­látogatta a Szovjet Tudományos Akadémia atom-villanytelepiét, amely — mint ismeretes — a világ első atomerővel működő vitlanyteiepe. TAJPEJ. Az AFP jelentése szerint Csang Kaj-sek vasárnap fogadta Radford amerikai ten­gernagyot, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnö­két és Robertson távol-keleti ügyekkel megbízott külügyi ál­lamtitkárt, s megbeszélést foly­tatott velük az amerikai—csang- kajsekista, úgynevezett kölcsö­nös védelmi szerződésre vonat­kozólag. RÓMA. Tíz évvel ezelőtt, 1945 április 25-én indult meg Olasz­országban a nemzeti felkelés a hitleri megszállás és a fasizmus ellen. A haladó olasz sajtó meg­emlékezik e történelmi jelentő­ségű eseményről. PEKING. A Kínai Országáé Szakszervezeti Szövetség meg­hívására vasárnap vietnami, mongol, csehszlovák, magyar albán és jugoszláv szakszervezeti küldöttségek érkeztek Pekángbe hogy részt vegyenek május 1 kí­nai ünnepségein. A küldötteket megérkezésükkor a szövetség é* különböző szakszervezetek kép­viselői üdvözölték. Tudnivalók az amnesztiarendeletről A külföldön élő magyar ál­lampolgárokra vonatkozó am­nesztiarendelettel kaEicsolatbao — amit a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa hazámé felszabadulásának 10. évforduló­ja alkalmából bocsátott ki — a Magyarok Világszövetsége Infor­mációs Irodája a nagy érdeklő­désre való tekintettel — ápri­lis 27—28-án a dunántúli me­gyék megyei tanácsának szék­helyén felvilágosítást nyújt ai érdeklődő feleknek. Mindazon személyek, akik e dunántúli megyékből levéllel fordultak az Információs Irodá­hoz felvilágosítás végett, keres­sék fel a megyei tanácsokai április 27—28-án és ott megkap ják a szükséges tájékoztatást. (MTI) V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents