Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-24 / 96. szám

Csőn Eo-laj nyilatkozata: a kínai kormány hajlandó tárgyalni Amerikával a tajvani feszültség enyhítéséről

Kotelavela ceyloui miniszterelnök manőverei a kandiul»! ét teke/,let aláaknázására

Kotelavela ceyloni miniszterelnök pénteken délelőtt sajtóértekezleten fejtette ki álláspontját a tajvani helyzetről. A cey* ioni miniszterelnök teljes tájékozatlanságot árult el, amikor azt állította, hogy Tajvan népe faji jellemvonásban és nyelvében annyira különbözik a kínaiaktól, »mint az angolok a franciáiktól«. Történelmi tényekkel szerette volna igazolni azt az állítását, hogy Tajvan •független« volt.

A tények ilyen eltorzítása alapján Kotelavela amellett szállít silóra, hogy Tajvant külön kell választani Kínától és »független állammá« keli tenni. Javasolta a sziget nemzetközi gyámság alá helyezését. Ismeretes, hogy egy hasonló jellegű javaslat, amely Kína területének csorbítását és a kínai külügybe vaió beavatkozást célozta, már csődbe jutott.

'A ceyloni miniszterelnök lel- ídismcretlenül rágalmazta a Szovjetuniót, Kínát és a népi demokráciákat, noha ezeknek az országoknak egyike sem fenyegette soha Ceylon népét. A különböző országok kommunista mozgalmait úgy próbálta feltüntetni, mint amelyek összeegyeztethetetlenek a népek békés együttélésével.

Bandiméban széleskörű gyanakvással fogadták a ceyloni miniszterelnök saj tóértekezletét. Rámutattak, hogy a ceyloni miniszterelnök nyilatkozata ellentétben áll az ázsiai-afrikai értekezletnek a bogord értekezleten kitűzött céljaival. Az a gyanú merült fel, hogy mindezek mögött egy harmadik félnek az ázsiai-afrikai értekezlet szabo- tálására irányuló terve húzódik meg.

A vezető indiai lapok nemcsak a ceyloni miniszterelnök manővereivel foglalkoznak, hanem behatóan méltatják Csou En-laj magatartását a banidun- gi értekezleten is. A lapok hangoztatják, hogy méltányolni keli azt a szellemet, amelyben Csou En-laj az értekezlet részvevőit meghívta, hogy látogassanak Kínába és tanulmányozzák az ottani helyzetet. A lapok egyöntetűen annak a nézetnek adnak kifejezést, hogy aligha lehet vélemény-eltérés Csou Bn-lajnak azzal az álláspontjával kapcsolatban, hogy Tajvan Kína bel- ügye és abba egyetlen egy külföldi nemzetnek sincs joga beleavatkozni. Kínának ezt az álláspontját soli ázsiai nemzet támogatja.

Burma, a Ceylon, a Fülüp- szigeteik, India, Indonézia, Kína, Pakisztán és Thaiföld küldöttségeinek vezetői szombaton helyi idő szerint 13 órakor összeültek, hogy megvitassák a távol- keleti feszültség enyhítésének kérdését, különös tekintettel a tajvani térségre. A megbeszélésen Csou En-laj a következő nyilatkozatot tette: A kínai nép barátsággal viseltetik az amerikai nép iránt. A kínai nép nem akar háborút vívni az Amerikai Egyesült Államokkal. A kínai kormány hajlandó tárgyalásokat kezdeni az USA kormányává;, hogy megvitassa a távol-keleii feszültség enyhítésének kérdését és különösen a tajvani térségben uralkodó feszültség enyhítésének kérdését,

Rendelet a hízóbaállításról

A begyűjtési miniszter és a pénzügyminiszter rendeletben szabályozta a hízóbaállítási, valamint a sertésbeadási kötelezettségüket nem teljesítő, egyénileg gazdálkodó termelőkkel

Pinay francia külügyminiszter londoni tárgyalásai

LONDON (TASZSZ). Londonban befejeződtek Pinay francia és MacMillan angol külügyminiszter tárgyalásai. Pinay találkozott Eden miniszterelnökkel is. I

Amint londoni szemléírók kommentárjából megítélhető, a megbeszélések keretében jelentős hélyet foglalt el a négyhatalmi értekezlet kérdése.

Megtárgyalták továbbá az osztrák államszerződés kérdését, ennek keretében a nyugati hatalmak válaszát a szovjet kormány legutóbbi jegyzékére. — MacMillan és Pinay, jóllehet kívánatosnak minősítették, hogy az osztrák kérdéssel foglalkozó értekezlet »lehetőleg mielőbb« összeüljön, mégis arra a következtetésre jutottak, hogy egyelőre a négy hatalom bécsi nagykövetei értekezletének összehívására kell szorítkozni.

Elutazása előtt Pinay a francia nagykövetségen sajtóértekezletet tartott. Kijelentette, hogy a párizsi egyezmények ratifikálási okmányait Franciaország május 5-én letétbe helyezi,

A sajtóértekezleten Indokína- val kapcsolatos kérdésre válaszolva Pinay sejteni engedte, hogy a francia—amerikai ellentétek ebben a kérdésben nem csökkentek.

Pinay kijelentette, hogy a török—iraki egyezményt illetően Franciaország »óvatos és tartózkodó álláspontra helyezkedik«.

szemben alkalmazóét behajtási eljárást. E szerint a sertésbeadásra kötelezett főbeadókat a beadás határideje előtt négy hónappal felszólítják, hogy legalább GO kg-os sertést állítsanak hízóba.

Annak a főbeadónak, aki az írásbeli felszólítás után egy hónappal sem tesz eleget hízóbaállítási kötelezettségének, a sertésbeadása azonnal esedékessé válik s vele szemben megindítják a behajtási eljárást.

A rendelet szerint azoknál a hosszabb ideje hátralékos kulá- koknál, üzérkedőiknél, beadási kötelezettségüket rendszeresen nem teljesítő termelőknél, akiknek a behajtási eljárás idején nincs beadható, sertésük, vagy más mezőgazdasági termékük, a beadási hátralék erejéig lefoglalják az in^£|okat. Ha foglalás után öt napofi belül sem rendezi a termelő sertésbeadását, a lefoglalt ingóságokat értékesítik.

A sertésbeadási hátralékukat hosszabb idő óta önhibájukból nem teljesítő ku'ákoknál, üzérkedőknél cl lehet rendelni a ház-, illetve földingatlan végrehajtás alá vonását is. (MTI)

Ez történt a nagyvilágban

AZ ANGOL KOMMUNISTA PART VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK MÄJUS 1-1 FELHÍVÁSA

LONDON. Az Angol Kommunista Párt Végrehajtó Bizottsága közzétette május 1-i felhívását, amelyben követeld Nyugur- Németország felfegyverzésének beszüntetését, a hidregénbomba eltiltását, az Angliában lévő légitámaszpontok felszámolását, a gyarmati háború beszüntetését, és szabadságot a gyarmati népeknek.

MEGNYÍLT A SZLOVÁK KOMMUNISTA PART KONGRESZSZUSA

PRAGA. Április 23-én Bratiszlavában megnyílt á Szlovák Kommunista Párt kongresszusa. A kongresszusra Dratiszlavába érkezett a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának küldöttsége. A küldöttséget Antonin Novotny, a Központi Bizottság első titkára vezeti.

FAURE MINISZTERELNÖK ÉRTEKEZLETE AZ ATOMKÉRDÉSRÖL

PÁRIZS. Edgar Faure francia miniszterelnök értekezletet tartott a miniszterelnökségi palotában az atomkérdésről. Az értekezlet végén a miniszterelnök nyilatkozatot tett, amelyben leszögezte: »Azt akarjuk, hogy Franciaország atom-nagyhatalom legyen.« Ezután óvatos, de félreérthetetlen célzásokat tett arra, hogy Franciaország adott esetben igénybe venne atombombái.

— Helyzetünk nem jelenti azt

— mondotta —, hogy Franciaország adandó esetben lemondana az ország védelmében azoknak az eszközöknek a felhasználásáról, amelyek az atomkutalások és atomberendezések fejlődésé- bői származnak.

KICSERÉLTÉK A SZOVJET- FINN EGYEZMÉNY RATIFIKÁCIÓS OKMÁNYAIT

HELSINKI. V. Z. Lebegyev, a Szovjetunió finnországi nagykövete és Virolainen finn külügyminiszter április 22-én Helsinkiben kicserélték annak a szovjet —finn egyezménynek ratifikációs okmányait, amelynek értelmében a Szovjetunió kölcsönt nyújt Finnországnak. Az egyezményt, amelyet január 24-én írtak alá Moszkvában, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége március 22-én, a Finn Köztársasági elnök pedig február 4-én ratifikálta.

Halheles lanfolyamon véllek részi az iparból a gépállomásra kerüli gépészmérnökök

A Földművelésügyi Minisztérium gépállomási igazgatósága az iparból a mezőgazdaságba került gépészmérnököknek hathetes továbbképző tanfolyamot rendezett a mezőgazdasági gépészmérnöki főiskolán. A tanfodya- mot szombaton délelőtt zárták

be ünnepélyes keretek között. Az ünnepségen felszólalt Szőke 'Mátyás földművelésügyi miniszterhelyettes is.

Az ünnepséget Váradd János, a mezőgazdasági gépészmérnöki főiskola igazgatója zárta be. (MTI)

Véget ért az első országos tudományos diákköri kontercneia

Az első országos tudományos diákköri konferencia szakkonferenciái szombaton folytatták u tanulmányok feletti vitát.

A viták befejezése után együttes záróünnepélyen ismertették a tudományos diákegyesületek alapszabályait, majd Sután Bélé oktatásügyi minisztériumi főosztályvezető jutalmakat adott át a szakkonferenciákon elhangzott legjobb tanulmányok szerzőinek. (MTI)

Júniusban lesz az ünnepi könyvhét

Az idén a dolgozók kívánságának megfelelően június 5 és 12 között rendezik meg az ünnepi könyvhetet. Az idei könyvhét a tavalyinál is nagyobbará- nyú lesz, több, mint egymillió kötet könyv várja majd a vásárlókat. A könyvhét idején irodalmunk és könyvkiadásunk tíz évi eredményeit számos irodalmi est, előadás és kiállítás ismerteti. (MTI)

NEMZETKÜZI

Felébredt

Lágy Ázsiát, borzolt Afrikát falnak *•> írta még két évtizede József Attila. S ma a két nagy földrész államvezető politikusai a világot szaggató, fogukat csattogtató imperialisták nélkül egy asztalnál ülnek az indonéziai Bandungban, hogy megvitassák a szolgaság lerázásának útjait — módjait. Egy hete tart a ban- dungi páratlan jelentőségű értekezlet,

Mérleget vonni az elmúlt egy hét munkájáról könnyű, s egyúttal nehéz feladat. Könnyű azért, mert az elhangzott megnyilatkozások alapján össze lehet foglalni az ázsiai és afrikai országok álláspontját és nehéz, mert a bandungi tanácskozások hatása majd az értekezletet követő hónapokban mutatkozik meg igazában. Fogjuk meg hit a dolgok könnyebbik végét és nézzük, milyen tanulságok vonhatók le az eddigi eseményekből.

A legfontosabb következtetés az lehet, hogy » bandungi értekezlet beváltotta a hozzáfűzött reményeket. A 29 ország küldöttei azért gyűltek össze elsősorban, hogy kinyilatkoztassák, véget ért egy hosszú, évszázados korszak, amikor európaiak uralkodtak másfélmllliárd színesbó- ru felett. Noha vannak még gyarmatosítók és gyarmattartók, vannak lelgázottak és rabságban

íöldrészek

tartottak, a megindult felszabadulási folyamat felfelé ívelő irányzatot mutat. Nincsen olyan ország ma Ázsiában és Afrikában, ahol ne lenne szervezett es erős nemzeti mozgalom. Egy kis afrikai ország, Libia küldötte mondotta ki, hogy ma »az elsőszámú rossz, ami a feszültséget okozza, a gyarmatosító rendszer«, de ebben annyira egységes volt az a vélemény, hogy még az egységbontúsi célzattal odakiildött »amerikai« ázsiaiik és afrikaiak sem mertek ellentmondani.

A második nagyon fontos jellemvonása és egyúttal fő célkitűzése a bandungi tanácskozásnak, hogy a részvevő Országokat egységbe fogja a béke nagyki- terjedésű övezetének megteremtésére. Ennek jelentőségét csak akkor foghatjuk fel igazán, ha számbavesszük, milyen erők és milyen célzattal működnek Ázsiában és Afrikában. Elegendő megemlíteni a legutóbbi hónapok fejleményeit. Létrejött az amerikai irányítású délkeletázsiai paktum (SEATO), kétoldalú szerződéseket kötöttek egyrészről az Egyesült Államok, másrészről a tajvani klikk, a liszinmanisták, a délviotnami rendszer és a hozzájuk hasonló rendszerek között, folyik a japánok háborús felkészítése és most akarják kialakítani a középkeleti agresszív tömböket a török—pakisztáni és a török— iraki paktumokra alapozva. Ez az irányzat arra törekszik, hogy bekerítse Kínát és az európai mellett megteremtse a másik háborús pólust a Távol-Keleten, valamint a Közel- és Közép- Keleten. Az ezzel szembenálló vonal a békés egymásmelleit elést vállalja programjának as olyan kormányok tudhatok mögötte, mint elsősorban a Kínai Népköztársaság és a bandungi összehívók közül India, Indonézia és Burma. Ezenkívül e program mögött áii minden ázsiai cs afrikai országban igen széles, nagy-kiterjedésű társadalmi réteg.

Ez utóbbi érezteti hatását a bandungi Homansavoy szálló termeiben is, ahol a küldöttek tanácskoznak. Emeljünk ki két felszólalást. Az egyiket Taka- szaki japán tárcanéiküli miniszter mondotta, a másikat Mohammed Ali, annak a Pakisztánnak a miniszterelnöke, amelybe nagy reménységüket vetik Washingtonban. lákaszaki azt fejtette ki, hogy a mai japán kormány külpolitikájának irányelve együttműködni más nemzetekkel és ápolni a baráti kapcsolatokat a világbéke megteremtése érdekében. Mohammed Ali arra mutatott rá, hogy noha a Bandungban megjelentek egymástól eltérő fajokhoz tartoznak, éghajlatuk és kultúrájuk más és más, sokféle nyelven beszélnek és különböző társadalmi szokásaik vannak, mégis közös óhaj vezeti őket. hogy előmozdítsák a nemzetközi megegyezést és a békét. A pakisztáni miniszterelnök több

pontot említett a béke fenntartásának alapelvciként cs ezek nem igen esnek messze a Csőn En-laj—Nehru féle öt alapclv- töl, amely ma már szerte a világon példa az egymás mellett élésre.

Nem arról van szó, hogy mindazt, amit a japán kormány hivatalos képviselője és a pakisztáni miniszterelnök mond, teljes készpénznek vegyük. Az a fontosabb és lényegesebb, hogy kikutassuk az okát, miért mondanak ilyeneket. És itt érkeztünk el a bandungi értekezletnek talán legfontosabb eredményéhez. A tanácskozáson azért került fölénybe az egymás mellett élés gondolata a zavarlkeltéssel és a provokációkkal szemben — ilyenek is voltak ott —, mert az értekezlet legtekintélyesebb részvevője a Kínai Népköztársaság voit, a kínai kormány politikája volt a legfőbb vonzó erő. Ez már egymagában is elég ahhoz, hogy elszigetelje az olyan provokátorokat és hazudozókat, mint az iraki, a török és a fölöpszigeti küldött. Ezek az értekezlet elején megkísérelték, hogy világnézeti különbségek és ellentétek ürügyén viszályt és széthúzást szítsanak, de magukra maradtak.

A legkeményebb csapást Csou En-lajtói, a Kínai Népköztársaság küldöttségének vezetőjétől kapták. Higgadt, méltóságteljes, a kommunista diplomata biztonságával és a szocialista diplomácia fölényének tudatában elmondott beszédében hangoztatta, hegy a béketáber országai nem félnek más világnésetektól es

ezért nem is az. foglalkoztatja őket legjobban, ami az államokat egymástól szétválasztja. Inkább azokat az érintkezési pontokat keresik, ahol a különböző rendszerű országokat közei lehet hozni egymáshoz, a béke fenntartása érdekében. A bandungi küldöttek — mondotta — nem azért gyűltek össze, hogy világnézeti vitákat folytassanak, hanem azért, hogy egységes frontot kovácsoljanak ki a háború és a gyarmatosítás ellen, közös gazdasági és kulturális fellendülésükért, függetlenségükért. Ez a beszéd olyan hatást váltott ki. hogy másszándékúak is kénytelenek voltak elismerni az abban mondottak helyességét, amit ők úgy fogalmaztak meg, hogy Csőn En-laj »békülékeny hangon« szónokolt,

Bandung tehát csak megerősítette azt az általunk már ismert igazságot, hogy a kínai tör- radaloni győzelme és a Kínai Népköztársaság megalakulása a kovásza annak az erjedésnek, ami az elnyomott országokban megindult és ami a gyarmati rendszer szétesésére vezet. A fentebb elmondottakkal alátámasztani kívántuk, hogy az értekezlet újabb szeg a gyarmatosítás koporsójába. Sőt, annál is több. Mélyebbre ásta ennek a rendszernek a sírját azzal is, hogy egységbe fogta Ázsia és Afrika népeit az imperialista háborús politika ellen. Végezetül ismét emlékeztetni szeretnénk arra, hogy Bandung hatása igazában majd az elkövetkező hónapokban mutatkozik meg.

i