Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-24 / 96. szám

HÁROM y R iE T II IF II A TA IL

1. A DlSZ-tHkàr

Az istálló küszöbét átlépve nagyot kiáltok: a DISZ-titkárt keresem. A tehenek közül középtermetű, eleven, szőke fiú lép elő. Nyalábja tele szárizékkel. Ledobja és máris jelentkezik. Szigeti Miklós ez a fiatalember, az úrréti Béke TSZ ifjúsági szervezetének titkára. A szervez-* 15 tagot számlál. S a 18 éves titkár jól összefogja a fiatalokat. A titkárságot tavaly ősszel örökölte a bátyjától, amikor az katona lett. A tagság megválasztotta s azóta lelkesen titkárkodik. A fiatalok rendszeres szervezeti életet élnek. Minden hónap első csütörtökén taggyűlést tartanak, amelyen megbeszélik: mit csinálnak abban a hónapban. A taggyűlést megelőzi egy vagy két vezetőségi ülés, amikor az előző nőnap munkáját értékelik. A partszervezet támogatja őket. Szereztek egy röplabda-felszerelést s vasárnaponként az idősebbekkel lelkesen játszanak. Szigeti elvtárs most dolgozik egy csapat összeállításán. A kultúrtermet szépen rendbehozták, szép dekorációt csináltak bele.

Fürge, talpraesett gyerek Szigeti Miklós. Jól áll- kezében a munka. Az áltatok, amelyeket Oskolás bácsival együtt kezei, tiszták, gondozottak, kövérek. Ügy tud fejni, hogy sok lánynak is dicsőségére válna. Két kis borjú is az ő kezét dicséri, világrajövetelüknél ő volt a bába.

Nemcsak a szövetkezetben, de a kívülállók is szeretik Szigeti Miklóst és társait. Két egyénileg dolgozó fiatal most akar tagja lenni a DISZ-nek. Őszre pedig, ha megismerik a szövetkezetei, apjukkal, anyjukkal be is lépnek.

2. A tagielölt

Gyurász Mihály a tsz megalakulása óta .tag és alapítója a DISZ-szervezetnek is. Az ősszel töltötte ki katonaidejét s visz- szajött dolgozni. Bevonulása előtt a szervezet titkára volt s nagyszerű munkát végzett, — most vezetőségi tag. Január 1- től április 1-ig végzett munkáját dicséri az a 134 munkaegység, amit ez idő alatt teljesített. A fogatosok munkacsapatvezetője, lovai a legszebbek, leggondozottabbak.

Lelkes munkájáért, amelyet a DISZ-ben végzett s amelyet a termelő munkáiban is naponta felmutat — most van a párt- szervezet előtt tagjelölt-felvételi kérelme. Egyik ajánlója a DISZ- szervézet vezetősége. Hiszen közöttük nőtt és erősödött odáig, hogy az élcsapat tagjának is javasolhassák.

Tavaly télen nősült s apjával közösen épített kétszobás lakásban élnek. Felesége szintén a tsz-ben dolgozik, a jövedelemből boldogan tudnak élni. Gyurász Mihálynak az a terve, hogy ebben az évben eléri a 450 munkaegységet.

3. A „munkaegységkirály“

Gyurász József, a Béke TSZ DISZ-szervezetének . küldötte volt a városi DISZ-értekezleten. A 18. évet most tölti, zömök, vaskos fiatal. Büszke gyerek a kis Gyurász, van is mire. Ö jár a szövetkezet gumikerekű kocsijával, no, meg a lovai sem megvetni valók.

A bejárónál találkoztam vele.

Nagy kocsi cundirát hozott a ' városból az istálló elé, mert nyakig süppednek a sárba, ha egy kis eső esik. Alig álltak meg a lovak, máris a földre ugrik, mint kályhából a szikra s húzza a rakományt a kocsiról. Nem ismer fáradságot, az éjszakát nappallá varázsolja s úgy ég a munka a keze alatt Rendes éjszakai alvás nélkül keresztüldoigozik akár egy hetet is. Tavaly nyáron éjjel 11 órakor már kocsin ült, hajtott a konzervgyárhoz, vagy Mezö- ker-hez, ott megetette lovait, egy-két órát aludt az ülésen s újra dolgozott.

Ü a szövetkezetben a »munkaegység-király«. Tavaly 720 munkaegységet teljesített, nem volt a legtöbb. Az idén sem marad el: eddig 217 körül áll a Javára írt munkaegység. Nagyszerűen dolgozó fiatal. Most tavaszon két kis csikót segített a világra, ami igen komolyan megemelte munkaegységeinek számát.

1951 óta tag a tsz-ben, egy évre. rá DISZ-tag lett. Ez a szervezet nevelte élenjáró fiatallá s büszkék is rá a díszesek.

Szép süidői vannak, olyanok, amelyekből őszre mázsás hízók lesznek. Amikor megkérdeztem terveiről, csak annyit mondott:

— Szeretném azt elérni, amit tavaly. De vállalom, hogy legalább 500 munkaegységet ebben az évben is teljesítek, persze jó- minőségű munkával. Jöjjenek velem párosversenyre a tsz-ben dolgozó díszesek,' mutassuk meg, hogy ki a legény a munkában!

Tervéhez sok sikert kívánunk s jó munkát a DlSZ-szervezet- nek.

Horváth Ignác.

Csökkentettük

a felesleges anyagfelhasználást

Szépülnek, csinosadnak Baja város körzeti

pártszervezetei

Baja egyike megyénkben azoknak a városoknak, ahol a kommunisták megértették, milyen nagy jelentősége van a [>ezsgő pártélet kialakításában a barátságossá és otthonossá tett pártszervezeti helyiségeknek. A városban* mindenütt csinosodnak, szépülnek a körzeti alapszervezetek helyiségei. A nyolcas körzetben a tagok parkosították a pártház udvarát, és számos rózsafát ültetnek ki a kertbe. A pártszervezet előtti utcarészen sétányt létesítettek. Az ötös körzetben a pártszervezet asszony- tagjai kézimunkákat horgolnak és hímeznek, ízléses asztalterítőket varrnak, a pártház ablakaira pedig szép függönyöket készítenek.

A körzeti alapszervezetek helyiségeinek csinosításában részt vesznek a város ipar, üzemeinek kommunistái és

tömegszervezeti aktivistái. A

Gyapjúszövetgyár lakatosai és az asztalos részlegének dolgozói a tizes körzetben elvégezték a pártházban szükséges, összes asztalos- és lakatosmunkákat. A ruhagyár dolgozói, hogy otthonossá tegyék áz ötös körzet párthelyiségeit, szőnyegeket készítettek és a pártház belső fes ■ tési munkálatainak elvégzésében nyújtottak komoly segítséget.

Az Épületlakatosipari Vállalat

dolgozói a város valamennyi alapszervezetében társadalmi munkával hozták rendbe a padlózatokat. A nyolcas körzet pártházának otthonossá tételéi a néphadsereg tagjai vállalták. A Fémipari Vállalat és a bajai helyiipari vállalatok, köztük a Nádgazdaság is, az egyes és kettes alapszervezetek székházainak tatarozásában és csinosításában vesznek részt.

A kommunisták, tömepszer- vezeti aktivisták, az üzemek dolgozóinak szorgalmas munkája nyomán Baja város valamennyi körzeti pártszékházi kicsinosítva, széppé és barátságossá téve fogja köszönteni május 1-et.

A Központi Vezetőség márciusi határozata előtt is foglalkoztunk a termelékenység emelésének módszereivel, az anyag- takarékossági lehetőségek felkutatásával. MegállapítoittuK, hogy igen nagy lehetőségünk van az anyagtakarékosságra. Legtöbb anyagot a kádgyártásnál tudunk megtakarítani.

Bár az elmúlt évben csak nevelő munkával próbáltuk az itt dolgozókat rávezetni arra, hogy a technológiai fegyelem betartása a dolgozóknál keresetnövekedést, a vállalatnál pedig anyagtakarékosságot jelent. Az évvégi mérleg adatai azonban azt mutatták,, hogy nem értük el azokat az eredményeket, melyeket célú! tűztünk ki azanyag- takarékossagnál. Oka: a neve.ő munkán kívül nem érvényesítettünk olyan intézkedéseket, amelyeket a hanyag munkát végzőkkel, selejtgyártókkal szemben már régen alkalmazni kellett volna. Ez hova vezetett? A fegyelmezetlen munka állandósult s ezért 8 vagon vassal többet használtunk fel, mint ameny- nyit az anyagnorma megjelölt. E vasmerínyiségfoől öt és fél napig tudtunk . volna dolgozni. A többletsúly 240.000 forint kárt jelent népgazdaságunknak.

Mi nem néztük tétlenül eztáz anyagfelhasználást. Felülvizsgáltuk gyártmányainknál a technológiai utasítás ókat. A múlt évben alkalmazott kiváló módszereket, újításokat beleágyaztuk az új technológiai utasításba, s az eddigiektől eltérően, szigorúan ellenőriztük annák végrehajtását.

Intézkedésünknek Kedvező eredménye már az I. negyedévben megmutatkozott. Ezt igazolja az, hogy a 100 kilogramm folytvasból 2.12 százalékkal több jó árut termeltünk, mint 1954 utolsó negyedében. Ezzel egyidejűleg csökkent a selejt, 14.14 százalékról 11.48 százalékra. A kádaknál csökkent az anyagtúl- íelhasználás. 1954 IV. negyedéveben gyártott kádaknál 9305 kilogrammal több vasat használtunk fel, mint az engedélyezett. 1955. I. negyedévében 900 káddal többet gyártottunk, s az ahyagtú'.íelhasználás 2390 kilogramm, azaz 7000 kilóval kevesebb az elmúlt negyedévénél. Az így megtakarított vasból 200 darab kádat gyártottunk.

A Központi Vezetőség márciusi határozata megerősített bennünket, hogy helyes úton járunk, erőt és biztonságot adott a megkezdett úton való továbbhaladáshoz, mely lehetővé teszt

az anyagtúlfelhasználás megszüntetését.

Mi tudjuk, hogy ez nemcsak műszaki intézkedést követel, hanem a dolgozók aktivitását és támogatását. Ezért személyesen minden brigádot felkerestünk, s apróra, részletesen megmagyaráztuk, hogy nemzetgazdasági szempontból mit jelent a gyárnak, az országnak és saját magánál; a dolgozónak, ha betartja a technológiai utasításban megjelölt anyagnormát. Igen sokan megértették. Rózsa János, Boros—Szlávik-brigád, Kiüti-—Czei- ieng-brigád, Baramyi László, nemcsali betartják az anyagnormát, hanem kevesebb anyagot használnak fel az előírtnál, selejtjük sem érLel a normálselej- tet.

Azt is meg kell mondani, hogy még nem mindenkinél talált meghallgatásra a felvilágosító szó. Ezek a brigádok nem ,s igen akarták megérteni ennek jelentőségét. Hogy milyen kárt okoztak, ezt a következőkkel, tudom bizonyítani. Varga i. Imre, Rózsa II. Sándor és Bar- tha Sándor brigádjai a megengedett selejt kétszeresével gyártották a kádakat s állandóan túlsúllyal. Csak ezeknél a brigádoknál. az elmúlt hónapban az anyagtúlfelhasználásból 12 darab jó kádat tudtunk volna készíteni, exportra. Mindehhez még azt tehetem hozzá, hogy Varga I. Imre brigádja még 48 darab se- Iejtkádat is gyártott,

Ezeket a brigádvezetőket a szakszervezet és pártszervezet egyetértésével vezető funkciójukból leváltottuk, alacsonyabb munkakörbe helyeztük.

Mi magunk sem hisszük azt, hogy csalhatatlanok vagyunk. Az eredmények vizsgálatánál .napvilágra kerültek azok a műszaki hiányosságok is, amelyek kiküszöbölése sürgős és fontos feladat, mert csak így tudjuk tovább csökkenteni túlsúlyos . gyártmányainkat. Mit tettünk eddig?

A kádmintákat felülvizsgáltuk. A négy milliméteres falvastagságú ltod mintalemez helyett 3.7 milliméter falvastagságú lemezt szerzünk be, s ebboi készített mintákkal kicseréljük a régi mintákat. Eredménye az lesz, hogy ez évben 8 vagon vasat tudunk megtakarítani.

Amit eddig tettünk? 30 darab új kádszekrény szolgálja a termelés biztonságát, a technológiai utasítások betartását. Azokkal szemben, akik többszöri, figye.- meztetés ellenére sem tartjuk be a technológiai utasítást, a rendelet értelmében selejtkárté- rítésre kötelezzük. A normálse- lejt alatt dolgozókat pedig prémiumban részesítjük.

Továbbra is rendszeresen megkérdezzük a kádas-brigádok dolgozóit, hogyan és, miképpen tudnák csökkenteni az anyag- felhasználást. Hogy ez a munkánk is eredményes legyen, szükséges a kommunista eivtár- sak segítsége, példamutató munkája. Csak így tudjuk megvalósítani a Központi yezetőség márciusi határozatában megjelölt 3 százalékos önköltségcsökkentést, s a számunkra előírt 3 százalékos importanyagmegtakarítást.

Szabó Lajos főmérnök,

Kecskeméti Gépgyár.

INNEN —ONNAN

— 220.000 forintos költséggel Kiskunmajsán a hónap végén új cukrászda nyílik.

— Az Alsómonostori Téglagyárat rendbehozzák a II. negyedévben a bugaci Béke Termelőszövetkezetben. Úgy tervezik, hogy a téglagyárat a negyedév végén üzemeltethetik.

— Az állomás melletti italboltot kívülről, belülről tatarozza Laki te leken a Földművesszó- vetkezet. Az italbolt belső berendezését is felújítja.

— Százíéröhclyes, hizlaldával egybeépített szabad süidőszál- lást építenek Tataházán a Petőfi Termelőszövetkezetben. A munkákat a termelőszövetkezet kőműves-brigádja végzi,

Megyénk szép tájain

Egy jövendő nyaralóhely

Micsoda forgalom lesz itt nyáron — tolja fel a sapkáját a homlokáról Csikós János. Lelkiszemeivel bizonyára a vidáman nevetgélő, barnára sült fürdőruhás kirándulók egész hadát láthatja, mert széles mosolyra derül az arca. Pedig ha jól megfontoljuk, nem sok oka van a vidámságra, legalábbis az időjárás miatt nem. A szél alaposan fúj s még a begombolt kabát alá is betolakszik. Az udvaron pedig, melynek széle meredek parton végződik, rajtunk kívül a világon senki nem látható. A hátunk mögött csukott ajtajával, kékfüggönyös ablakaival komoran nézeget az alpári csárda a csípős széltől kergetett levelekre, a kopár ágaikat égfelé nyújtogató fákra, a Tisza partján.

Pedig bizonyara igaza van Csikós Jánosnak, a gyönyörű fekvésű Tisza-parti csárda vendéglősének. Ez a táj tág látóhatárával, a Tisza sárgás víztükrével, a lankás partokkal, a simogató légy homokpadokkal, egészen bizonyosan az idén is éppen úgy ezreket vonz Alpár- ra, mint az előző esztendőkben. Csak hát most még olyan a világ, hogy az ég az egyik szemével sír, másikkal annál ritkábban nevet. A napfény nem cirógatja az embert, de annál ba- rátságtalanabbui megcibálja ez üstökét a kíváncsiskodónak ez 0. komisz szél.

A csárda azonban dacol az elemekkel és várja bőséges hat- paprikással, sült halak omlós jó ízével, piros borral, meg mindenféle szeszesitalokkal, barat- ságos nádfenású nyári pajtákkal, asztalokkal a hatalmas fák árnyékában és hűs nyugalmává, az egész napi munkában elfáradt dolgozókat, hogy pihenést adjon nekik.

Lassanként ez az egész vidék kisebbfajta nyaralóhellyé növi ki magát. Legalábbis arra mutat az Alpári Földművesszövetkezet tavalyi számadása. Sajnos, mindössze egyetlen zavartalan nyári hónap akadt 1954-ben es ebben a szeszélyes idővel tarkított hónapban is hatalmas forgalmat bonyolított le a csárda.

Mit tesz a földművesszóvetke- zet az idén ennek az újdonsült nyaralóhelynek az érdekében? Ezt megkérdezni jöttünk ide a Tisza partjára.

Csikós János készségesem magyarázza, hogy mi történik a csárda »megreformálása« érdekében ebben az esztendőben.

— Hát először is az elmúlt esztendőben az volt a legnagyobb hiba, hogy kevésnek bizonyult az ülőhely, meg az asztal. As idén ezzel nem sok baj

lesz. Majdnem 20 ezer forintot költenek felszerelésre, berendezésre és a csárda környékének kényelmesebbé, szebbé tételére.

Az épülettől balra kerek betonozott tánchely búslakodik jelenleg, a tavaszinak éppen nem mondható időben. Ennek az oldalait valamilyen futóvirággal ültetik körül, hogy úgy érezzék magukat benne a táncolni kí- vánkozók, minthogyha áz erdő közepén lennének és úgy valahonnan a távolból szűrődnének ide a tánczene vidám hangjai.

Mert állandó zenekar is lesz. Mégpedig kitűnő zenészekkel. Lesz ping-pongasztal, billiárd, kugli. Kétféle, kitűnő bőrt mérnek és talán még a telefont is bekapcsolják, hogy az ínyenckedvű kiránduló már otthonról megrendelhesse azt a neki tetsző halkülönlegességet, amit éppen enni szeretne. Ez a jó konyha volt eddig is az egyik legfőbb vonzóerő. A Halászati Szövetkezet szinte mértéksze- rinti kívánságnak megfelelően szállítja a halakat, a nagybaju- szú harcsát, a vidáman fickán- dozó törpeharcsát meg a halászlé legkülönbözőbb alkotórészének való kis- és nagy halat. A kicsinek csak az íze fő bele a

lébe, a nagyobbnak a porhanyós húsa adja a nyomlatékot .ehhez a páratlanul nagyszerű ételhez.

Mindezeken kívül itt velünk szemben fodrozódik a Tisza, hűs hullámaival, ringó csónakjaival és nyugalmasan bólogató hatalmas fákkal szegélyezett partjával. A holt Tisza óriási kanyarulata jobbról is, balról is fél- karéjban tűnik el a-szemlélődő elől a partszegélyt oltalmazó fák lombjai közt és jó alaposan neki kell rugaszkodnia a kiránduló csónakoknak, ha fel akar hűzni a zsilipekig. Dehát ki sajnálja a fáradságot nyáridején, ha hétvégi kirándulásképpen a családdal, a barátokkal, ismerősökkel üsszeszövetkezv e ellátogat ide. A közlekedés kitűnő. Naponta jár az autóbusz Féiegy- házáról. Reggel jön, este megy. Emellett rendszeresen látogatja a csárdát a különjáratok egész raja egy-egy veröfényes, fürdőire alkalmas nyári napon.

— Viszontlátásra elvtársak, — búcsúzik Csikós János, miután megmutogatta birodalmát. Sze» máben a vendéglátás szeretetteljes mosolya, ahogy távozóban mérlegeld bennünk a vendéglősök csalhatatlan szemével, hogy vajon »komoly vendégek« leszünk-e a nyáron. Meg ke1! nyugtatnunk Csikós Jánost, az első, igazi nyári napon ellátogatunk Alpárra*^