Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. április (10. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-24 / 96. szám

HÁROM y R iE T II IF II A TA IL 1. A DlSZ-tHkàr Az istálló küszöbét átlépve nagyot kiáltok: a DISZ-titkárt keresem. A tehenek közül kö­zéptermetű, eleven, szőke fiú lép elő. Nyalábja tele szárizékkel. Ledobja és máris jelentkezik. Szigeti Miklós ez a fiatalember, az úrréti Béke TSZ ifjúsági szervezetének titkára. A szer­vez-* 15 tagot számlál. S a 18 éves titkár jól összefogja a fia­talokat. A titkárságot tavaly ősszel örökölte a bátyjától, ami­kor az katona lett. A tagság megválasztotta s azóta lelkesen titkárkodik. A fiatalok rend­szeres szervezeti életet élnek. Minden hónap első csütörtökén taggyűlést tartanak, amelyen megbeszélik: mit csinálnak ab­ban a hónapban. A taggyűlést megelőzi egy vagy két vezető­ségi ülés, amikor az előző nő­nap munkáját értékelik. A part­szervezet támogatja őket. Sze­reztek egy röplabda-felszerelést s vasárnaponként az idősebbek­kel lelkesen játszanak. Szigeti elvtárs most dolgozik egy csa­pat összeállításán. A kultúrter­met szépen rendbehozták, szép dekorációt csináltak bele. Fürge, talpraesett gyerek Szi­geti Miklós. Jól áll- kezében a munka. Az áltatok, amelyeket Oskolás bácsival együtt kezei, tiszták, gondozottak, kövérek. Ügy tud fejni, hogy sok lány­nak is dicsőségére válna. Két kis borjú is az ő kezét dicséri, világrajövetelüknél ő volt a bába. Nemcsak a szövetkezetben, de a kívülállók is szeretik Szigeti Miklóst és társait. Két egyéni­leg dolgozó fiatal most akar tagja lenni a DISZ-nek. Őszre pedig, ha megismerik a szövet­kezetei, apjukkal, anyjukkal be is lépnek. 2. A tagielölt Gyurász Mihály a tsz meg­alakulása óta .tag és alapítója a DISZ-szervezetnek is. Az ősszel töltötte ki katonaidejét s visz- szajött dolgozni. Bevonulása előtt a szervezet titkára volt s nagyszerű munkát végzett, — most vezetőségi tag. Január 1- től április 1-ig végzett munká­ját dicséri az a 134 munkaegy­ség, amit ez idő alatt teljesí­tett. A fogatosok munkacsapat­vezetője, lovai a legszebbek, leggondozottabbak. Lelkes munkájáért, amelyet a DISZ-ben végzett s amelyet a termelő munkáiban is naponta felmutat — most van a párt- szervezet előtt tagjelölt-felvételi kérelme. Egyik ajánlója a DISZ- szervézet vezetősége. Hiszen kö­zöttük nőtt és erősödött odáig, hogy az élcsapat tagjának is ja­vasolhassák. Tavaly télen nősült s apjával közösen épített kétszobás la­kásban élnek. Felesége szintén a tsz-ben dolgozik, a jövedelem­ből boldogan tudnak élni. Gyu­rász Mihálynak az a terve, hogy ebben az évben eléri a 450 munkaegységet. 3. A „munkaegység­király“ Gyurász József, a Béke TSZ DISZ-szervezetének . küldötte volt a városi DISZ-értekezleten. A 18. évet most tölti, zömök, vaskos fiatal. Büszke gyerek a kis Gyurász, van is mire. Ö jár a szövetkezet gumikerekű ko­csijával, no, meg a lovai sem megvetni valók. A bejárónál találkoztam vele. Nagy kocsi cundirát hozott a ' városból az istálló elé, mert nyakig süppednek a sárba, ha egy kis eső esik. Alig álltak meg a lovak, máris a földre ugrik, mint kályhából a szikra s húzza a rakományt a kocsi­ról. Nem ismer fáradságot, az éjszakát nappallá varázsolja s úgy ég a munka a keze alatt Rendes éjszakai alvás nélkül keresztüldoigozik akár egy he­tet is. Tavaly nyáron éjjel 11 órakor már kocsin ült, hajtott a konzervgyárhoz, vagy Mezö- ker-hez, ott megetette lovait, egy-két órát aludt az ülésen s újra dolgozott. Ü a szövetkezetben a »mun­kaegység-király«. Tavaly 720 munkaegységet teljesített, nem volt a legtöbb. Az idén sem ma­rad el: eddig 217 körül áll a Javára írt munkaegység. Nagy­szerűen dolgozó fiatal. Most ta­vaszon két kis csikót segített a világra, ami igen komolyan megemelte munkaegységeinek számát. 1951 óta tag a tsz-ben, egy évre. rá DISZ-tag lett. Ez a szervezet nevelte élenjáró fia­tallá s büszkék is rá a díszesek. Szép süidői vannak, olyanok, amelyekből őszre mázsás hízók lesznek. Amikor megkérdeztem terveiről, csak annyit mondott: — Szeretném azt elérni, amit tavaly. De vállalom, hogy leg­alább 500 munkaegységet ebben az évben is teljesítek, persze jó- minőségű munkával. Jöjjenek velem párosversenyre a tsz-ben dolgozó díszesek,' mutassuk meg, hogy ki a legény a mun­kában! Tervéhez sok sikert kívánunk s jó munkát a DlSZ-szervezet- nek. Horváth Ignác. Csökkentettük a felesleges anyagfelhasználást Szépülnek, csinosadnak Baja város körzeti pártszervezetei Baja egyike megyénkben azoknak a városoknak, ahol a kommunisták megértették, mi­lyen nagy jelentősége van a [>ezsgő pártélet kialakításában a barátságossá és otthonos­sá tett pártszervezeti helyisé­geknek. A városban* mindenütt csinosodnak, szépülnek a kör­zeti alapszervezetek helyiségei. A nyolcas körzetben a tagok parkosították a pártház udva­rát, és számos rózsafát ül­tetnek ki a kertbe. A pártszer­vezet előtti utcarészen sé­tányt létesítettek. Az ötös kör­zetben a pártszervezet asszony- tagjai kézimunkákat horgolnak és hímeznek, ízléses asztalterítő­ket varrnak, a pártház ablakai­ra pedig szép függönyöket ké­szítenek. A körzeti alapszerveze­tek helyiségeinek csinosításá­ban részt vesznek a város ipar, üzemeinek kommunistái és tömegszervezeti aktivistái. A Gyapjúszövetgyár lakatosai és az asztalos részlegének dolgo­zói a tizes körzetben elvégezték a pártházban szükséges, összes asztalos- és lakatosmunkákat. A ruhagyár dolgozói, hogy ott­honossá tegyék áz ötös körzet párthelyiségeit, szőnyegeket ké­szítettek és a pártház belső fes ■ tési munkálatainak elvégzésé­ben nyújtottak komoly segítsé­get. Az Épületlakatosipari Vállalat dolgozói a város valamennyi alapszervezetében társadalmi munkával hozták rendbe a padlózatokat. A nyolcas körzet pártházának otthonossá tételéi a néphadsereg tagjai vállalták. A Fémipari Vállalat és a ba­jai helyiipari vállalatok, köztük a Nádgazdaság is, az egyes és kettes alapszervezetek székhá­zainak tatarozásában és csinosí­tásában vesznek részt. A kommunisták, tömepszer- vezeti aktivisták, az üzemek dolgozóinak szorgalmas munká­ja nyomán Baja város va­lamennyi körzeti pártszékházi kicsinosítva, széppé és barátsá­gossá téve fogja köszönteni május 1-et. A Központi Vezetőség már­ciusi határozata előtt is foglal­koztunk a termelékenység eme­lésének módszereivel, az anyag- takarékossági lehetőségek felku­tatásával. MegállapítoittuK, hogy igen nagy lehetőségünk van az anyagtakarékosságra. Legtöbb anyagot a kádgyártásnál tudunk megtakarítani. Bár az elmúlt évben csak ne­velő munkával próbáltuk az itt dolgozókat rávezetni arra, hogy a technológiai fegyelem betar­tása a dolgozóknál keresetnöve­kedést, a vállalatnál pedig anyagtakarékosságot jelent. Az évvégi mérleg adatai azonban azt mutatták,, hogy nem értük el azokat az eredményeket, me­lyeket célú! tűztünk ki azanyag- takarékossagnál. Oka: a neve.ő munkán kívül nem érvényesítet­tünk olyan intézkedéseket, ame­lyeket a hanyag munkát vég­zőkkel, selejtgyártókkal szem­ben már régen alkalmazni kel­lett volna. Ez hova vezetett? A fegyelmezetlen munka állandó­sult s ezért 8 vagon vassal töb­bet használtunk fel, mint ameny- nyit az anyagnorma megjelölt. E vasmerínyiségfoől öt és fél na­pig tudtunk . volna dolgozni. A többletsúly 240.000 forint kárt jelent népgazdaságunknak. Mi nem néztük tétlenül eztáz anyagfelhasználást. Felülvizsgál­tuk gyártmányainknál a techno­lógiai utasítás ókat. A múlt év­ben alkalmazott kiváló módsze­reket, újításokat beleágyaztuk az új technológiai utasításba, s az eddigiektől eltérően, szigorúan ellenőriztük annák végrehajtá­sát. Intézkedésünknek Kedvező eredménye már az I. negyedév­ben megmutatkozott. Ezt igazol­ja az, hogy a 100 kilogramm folytvasból 2.12 százalékkal több jó árut termeltünk, mint 1954 utolsó negyedében. Ezzel egyide­jűleg csökkent a selejt, 14.14 százalékról 11.48 százalékra. A kádaknál csökkent az anyagtúl- íelhasználás. 1954 IV. negyed­éveben gyártott kádaknál 9305 kilogrammal több vasat hasz­náltunk fel, mint az engedélye­zett. 1955. I. negyedévében 900 káddal többet gyártottunk, s az ahyagtú'.íelhasználás 2390 kilo­gramm, azaz 7000 kilóval keve­sebb az elmúlt negyedévénél. Az így megtakarított vasból 200 da­rab kádat gyártottunk. A Központi Vezetőség már­ciusi határozata megerősített bennünket, hogy helyes úton já­runk, erőt és biztonságot adott a megkezdett úton való tovább­haladáshoz, mely lehetővé teszt az anyagtúlfelhasználás meg­szüntetését. Mi tudjuk, hogy ez nemcsak műszaki intézkedést követel, ha­nem a dolgozók aktivitását és támogatását. Ezért személyesen minden brigádot felkerestünk, s apróra, részletesen megmagya­ráztuk, hogy nemzetgazdasági szempontból mit jelent a gyár­nak, az országnak és saját ma­gánál; a dolgozónak, ha betartja a technológiai utasításban meg­jelölt anyagnormát. Igen sokan megértették. Rózsa János, Bo­ros—Szlávik-brigád, Kiüti-—Czei- ieng-brigád, Baramyi László, nemcsali betartják az anyagnor­mát, hanem kevesebb anyagot használnak fel az előírtnál, se­lejtjük sem érLel a normálselej- tet. Azt is meg kell mondani, hogy még nem mindenkinél ta­lált meghallgatásra a felvilágo­sító szó. Ezek a brigádok nem ,s igen akarták megérteni ennek jelentőségét. Hogy milyen kárt okoztak, ezt a következőkkel, tudom bizonyítani. Varga i. Imre, Rózsa II. Sándor és Bar- tha Sándor brigádjai a megen­gedett selejt kétszeresével gyár­tották a kádakat s állandóan túl­súllyal. Csak ezeknél a brigá­doknál. az elmúlt hónapban az anyagtúlfelhasználásból 12 da­rab jó kádat tudtunk volna ké­szíteni, exportra. Mindehhez még azt tehetem hozzá, hogy Varga I. Imre brigádja még 48 darab se- Iejtkádat is gyártott, Ezeket a brigádvezetőket a szakszervezet és pártszervezet egyetértésével vezető funkció­jukból leváltottuk, alacsonyabb munkakörbe helyeztük. Mi magunk sem hisszük azt, hogy csalhatatlanok vagyunk. Az eredmények vizsgálatánál .napvilágra kerültek azok a mű­szaki hiányosságok is, amelyek kiküszöbölése sürgős és fontos feladat, mert csak így tudjuk tovább csökkenteni túlsúlyos . gyártmányainkat. Mit tettünk eddig? A kádmintákat felülvizsgál­tuk. A négy milliméteres fal­vastagságú ltod mintalemez he­lyett 3.7 milliméter falvastagsá­gú lemezt szerzünk be, s ebboi készített mintákkal kicseréljük a régi mintákat. Eredménye az lesz, hogy ez évben 8 vagon va­sat tudunk megtakarítani. Amit eddig tettünk? 30 darab új kádszekrény szolgálja a ter­melés biztonságát, a technológiai utasítások betartását. Azokkal szemben, akik többszöri, figye.- meztetés ellenére sem tartjuk be a technológiai utasítást, a rendelet értelmében selejtkárté- rítésre kötelezzük. A normálse- lejt alatt dolgozókat pedig pré­miumban részesítjük. Továbbra is rendszeresen megkérdezzük a kádas-brigádok dolgozóit, hogyan és, miképpen tudnák csökkenteni az anyag- felhasználást. Hogy ez a mun­kánk is eredményes legyen, szükséges a kommunista eivtár- sak segítsége, példamutató mun­kája. Csak így tudjuk megvaló­sítani a Központi yezetőség márciusi határozatában megje­lölt 3 százalékos önköltségcsök­kentést, s a számunkra előírt 3 százalékos importanyagmegtaka­rítást. Szabó Lajos főmérnök, Kecskeméti Gépgyár. INNEN —ONNAN — 220.000 forintos költséggel Kiskunmajsán a hónap végén új cukrászda nyílik. — Az Alsómonostori Tégla­gyárat rendbehozzák a II. ne­gyedévben a bugaci Béke Ter­melőszövetkezetben. Úgy terve­zik, hogy a téglagyárat a ne­gyedév végén üzemeltethetik. — Az állomás melletti ital­boltot kívülről, belülről tataroz­za Laki te leken a Földművesszó- vetkezet. Az italbolt belső be­rendezését is felújítja. — Százíéröhclyes, hizlaldával egybeépített szabad süidőszál- lást építenek Tataházán a Pe­tőfi Termelőszövetkezetben. A munkákat a termelőszövetkezet kőműves-brigádja végzi, Megyénk szép tájain Egy jövendő nyaralóhely Micsoda forgalom lesz itt nyá­ron — tolja fel a sapkáját a homlokáról Csikós János. Lelki­szemeivel bizonyára a vidáman nevetgélő, barnára sült fürdő­ruhás kirándulók egész hadát láthatja, mert széles mosolyra derül az arca. Pedig ha jól meg­fontoljuk, nem sok oka van a vidámságra, legalábbis az idő­járás miatt nem. A szél alapo­san fúj s még a begombolt ka­bát alá is betolakszik. Az udva­ron pedig, melynek széle mere­dek parton végződik, rajtunk kívül a világon senki nem lát­ható. A hátunk mögött csukott ajtajával, kékfüggönyös abla­kaival komoran nézeget az al­pári csárda a csípős széltől ker­getett levelekre, a kopár ágai­kat égfelé nyújtogató fákra, a Tisza partján. Pedig bizonyara igaza van Csikós Jánosnak, a gyönyörű fekvésű Tisza-parti csárda ven­déglősének. Ez a táj tág látó­határával, a Tisza sárgás víz­tükrével, a lankás partokkal, a simogató légy homokpadokkal, egészen bizonyosan az idén is éppen úgy ezreket vonz Alpár- ra, mint az előző esztendőkben. Csak hát most még olyan a vi­lág, hogy az ég az egyik szemé­vel sír, másikkal annál ritkáb­ban nevet. A napfény nem ciró­gatja az embert, de annál ba- rátságtalanabbui megcibálja ez üstökét a kíváncsiskodónak ez 0. komisz szél. A csárda azonban dacol az ele­mekkel és várja bőséges hat- paprikással, sült halak omlós jó ízével, piros borral, meg min­denféle szeszesitalokkal, barat- ságos nádfenású nyári pajták­kal, asztalokkal a hatalmas fák árnyékában és hűs nyugalmává, az egész napi munkában elfá­radt dolgozókat, hogy pihenést adjon nekik. Lassanként ez az egész vidék kisebbfajta nyaralóhellyé növi ki magát. Legalábbis arra mu­tat az Alpári Földművesszövet­kezet tavalyi számadása. Sajnos, mindössze egyetlen zavartalan nyári hónap akadt 1954-ben es ebben a szeszélyes idővel tarkí­tott hónapban is hatalmas for­galmat bonyolított le a csárda. Mit tesz a földművesszóvetke- zet az idén ennek az újdonsült nyaralóhelynek az érdekében? Ezt megkérdezni jöttünk ide a Tisza partjára. Csikós János készségesem ma­gyarázza, hogy mi történik a csárda »megreformálása« érde­kében ebben az esztendőben. — Hát először is az elmúlt esztendőben az volt a legna­gyobb hiba, hogy kevésnek bi­zonyult az ülőhely, meg az asz­tal. As idén ezzel nem sok baj lesz. Majdnem 20 ezer forintot költenek felszerelésre, berende­zésre és a csárda környékének kényelmesebbé, szebbé tételére. Az épülettől balra kerek beto­nozott tánchely búslakodik je­lenleg, a tavaszinak éppen nem mondható időben. Ennek az ol­dalait valamilyen futóvirággal ültetik körül, hogy úgy érezzék magukat benne a táncolni kí- vánkozók, minthogyha áz erdő közepén lennének és úgy vala­honnan a távolból szűrődnének ide a tánczene vidám hangjai. Mert állandó zenekar is lesz. Mégpedig kitűnő zenészekkel. Lesz ping-pongasztal, billiárd, kugli. Kétféle, kitűnő bőrt mér­nek és talán még a telefont is bekapcsolják, hogy az ínyenc­kedvű kiránduló már otthonról megrendelhesse azt a neki tet­sző halkülönlegességet, amit ép­pen enni szeretne. Ez a jó konyha volt eddig is az egyik legfőbb vonzóerő. A Halászati Szövetkezet szinte mértéksze- rinti kívánságnak megfelelően szállítja a halakat, a nagybaju- szú harcsát, a vidáman fickán- dozó törpeharcsát meg a halász­lé legkülönbözőbb alkotórészé­nek való kis- és nagy halat. A kicsinek csak az íze fő bele a lébe, a nagyobbnak a porhanyós húsa adja a nyomlatékot .ehhez a páratlanul nagyszerű ételhez. Mindezeken kívül itt velünk szemben fodrozódik a Tisza, hűs hullámaival, ringó csónakjaival és nyugalmasan bólogató hatal­mas fákkal szegélyezett partjá­val. A holt Tisza óriási kanya­rulata jobbról is, balról is fél- karéjban tűnik el a-szemlélődő elől a partszegélyt oltalmazó fák lombjai közt és jó alaposan neki kell rugaszkodnia a kirán­duló csónakoknak, ha fel akar hűzni a zsilipekig. Dehát ki saj­nálja a fáradságot nyáridején, ha hétvégi kirándulásképpen a családdal, a barátokkal, isme­rősökkel üsszeszövetkezv e ellá­togat ide. A közlekedés kitűnő. Naponta jár az autóbusz Féiegy- házáról. Reggel jön, este megy. Emellett rendszeresen látogatja a csárdát a különjáratok egész raja egy-egy veröfényes, fürdői­re alkalmas nyári napon. — Viszontlátásra elvtársak, — búcsúzik Csikós János, miután megmutogatta birodalmát. Sze» máben a vendéglátás szeretet­teljes mosolya, ahogy távozó­ban mérlegeld bennünk a ven­déglősök csalhatatlan szemével, hogy vajon »komoly vendégek« leszünk-e a nyáron. Meg ke1! nyugtatnunk Csikós Jánost, az első, igazi nyári napon ellátoga­tunk Alpárra*^

Next

/
Thumbnails
Contents