Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-22 / 68. szám

Kovács Ferenc páricsoporlbizalmi és segítőtársai A köszörűgépek dobhártyát bántó zaja betölti a Kecskeméti Gépgyár tisztítóműhelyét. A gépek mellet^ szemüveges emberek, a munkaasztal mellett pedig kalapáccsal a kézben kormqsarcü férfiak alakítják a különféle mérptp ég súlyú öptvényeket, — készáruvá. A munkaasztaltól kétrhárom lépésre egy ember haj­ladozik. Ö veszi át a már kész öntvényt. Kovács Ferencnek hív­ják, ő a pártcsoportbizalmi. Arról beszélgetünk vele, hogy az itt dolgozó kommunisták, hogyan állnak helyt a felszabadulási műszakban. — Nem por naszkodhatom az elvtarsakra, becsületesen dolgoznak, nem sze­retik a csellengőket. Majdnem minden kommunista sztahanoyista, — S hogyan nevelik egymást? — Szokás nÉjlupk, hpgy minden reggel egy-egy fontosabb hírt felolvasunk az víjságbql. Közben szó esik az előző napi mun­káról jS. Az egyik nap Szabó József így szólt a mellette lévő dolgo­zóhoz: — Igyekezned kell, szaktárs, mert csak így haladunk előre. Még négy nqp van Kútra a tanulóidődből. Ha holnap, hol­napután’ jól doTgozql, tartod az ütemet, akkor a brigádba veszünk s együtt lesz az elszámolás. Tehát teljesítménybérbe és nem tanulóbérbe számodnak el. A fiú nagyqchezen kibüktc: — Igyekezni fogok, Józsi bácsi! — S két nap múlva már teljesítményre dolgozott. — A kommunisták kezdeményezésére, a brigád úgy határo­zott: aki selejtct ad, az a munkaidő után visszakapja s megcsi­nálja. Bizony egynéhánynak nem túszéit, szidtak a meost, — mondja Ablahoczki elytárs művczplq, az üzem egyik legjobb aépnevelője. Kora reggel volt — fűzi tovább a történetet Orgpyányi Ist­ván brigádvezető. — Szabó Józsi bácsi a szokottnál hamarabb oejött az üzembe. Mikor mindannyian együtt voltunk, így kezdte rnondókáját: —- zúgolódunk, hogy a meos visszaadja a selejtet. Tudjátok, gondolkoztam én ezen. Igaza van Kovács elvtársnak! Adja csak vissza ezután a selejtes öntvényt, mert azzal csak nekünk 'tesz jót. Átírandó vagyok, amit visszaadnak selpjtként, azt cl kell fogadni, mert így helyes. — A többiek megrökönyödve néztek rá, hisz még néhány nappal előtte neki sem tetszett, ha visszaadták a selejtes önt­vényt. Most meg, hogy ágál a selejtes munka ellen. Tóth József, Tapadj Lajos, Kovács Ferenc pártpsoportbizalmi, meg Qrgoványi István brigádvezető is elmondta, ami 'szívét nyomta. Persze, nem ment egykönnyen a dolog. Hosszú nevelő, meggyőző munka eredményeként a brigádtagok mindegyike megértette: selejtért nem jár pénz, selejtgyártás becstelenség, ha a meos visszaádja, neiyesep teszi. A felvilágosító szónak megvan a foganatja. A januári 3.9 százalék selejt februárban 1.9 százalékra csökkent. _ Ezek a legemlítésreméltóbbak, — kezdj újra a beszédet K ovács Ferenc pártcsoportbizalmi, majd emígy folytatja: hosszú lenne fptsprolni mindazt, amit itt kommunistátársaim, meg a be­csületes pártonkívüli dolgozók tesznek az olcsóbb, jobb ter­melésért. Kétségtelen, a termelésben a legjobbak között említik a kommunistákat. Példás munkájukkal agitálnak a Központi Ve­zetőség márciusi határozata mellett. A Helvéciái Állami Gazdaság gyümölcsösében 23.000 termőfaeyységen már elvégezték a metszést és törzs- ápolást. 50 hold gyiimölcsös szervestrágyát kapott. Ä gazdaság terven leiül 50 hold gyümölcsfaiskolát is te­Iclepít. Ebből 25 holdon már megforgatták a talajt. Élénk verseny folyik a szőlő­termelő brigádok között is. A versenyvgllulqs szerint 150 hold szőlőt szervestrágyával, 400 holdat Pedig műtrágyával szór­lak meg. A gépműhely is teljesítette vállalását: március 1-re üzem­képes állapotba helyezte a gépe­ket. 310 magasnyomású perme­tezőgép és 9 motorospermetező áll készenlétben. A tudomány műhelyéből Hány éves a föld? EWány éves a Föld? Mikor *-* alakultak ki felszínén a hegyek és az óceánok? Ezek a kérdések már régóta foglalkoz­tatják a tudósokat. De még a mai tudomány sem adhat rá egé­szen pontos választ. Nem csoda, mert nem könnyű kérdés. Hogyan próbálják mégis meg­állapítani a Föld életkorát? Az­előtt az üledékek rétegei alap­ján próbálták kiszámítani a Föld életkorát. Később azon fáradoz­tak, hogy megállapítsák azt az időt, amely alatt az izzó föld- gömb lehűlhetett a mai állapo­táig. A különböző módszerek kü­lönböző eredményeket hoztak: S00 millió évtől 1 milliárdig. Akkor még nem vehettek fi­gyelembe olyan jelenségeket, amelyeket csak a jelenlegi tyfio- alány tárt fel. A földkéregben található kő­zetek xétegeződve, egymás fö­lött helyezkednek el. Minpl mé­lyebben van a kőzet, annál ré­gebbi. A legfiatalabb legfelül van. Ezen a megállapításon ala­pul az úgynevezett sztratigrafiai* * sztratigratia — a földtan áron iga, apaely a földkéreg rétegeinek tanulmányozásival foglalkozik^ módszer. A XVIII. század végén és a XIX. század elején ezt a módszert egy másik; úgyneve­zett paleontológiái**• eljárással egészítették ki. A tudósok tanulmányozva a megkövesedett állati és növényi leleteket, rájöttek arra, hogy minden földrétegre egy bizonyos megkövesedett lelet jellemző. Az állatok és a növények az idők folyamán változnak és a kiásott leletekből megállapított történe­tük alapján, meghatározhatják a kőzetek életkorút. A paleonto­lógiái eljárás szolgált alapul ah­hoz, hogy a Föld geológiai tör­ténetét korszakokra tudják fel­osztani. fenti két módszer lehetp- ve tette, hogy meg­állapítsák a különböző geológiai rétegeződések egymásutánt sor­rendjét, vagyis azt, hogy melyik fiatalabb, s melyik régebbi. Ez azonban csak a relativ életkor megállapítását eredményezte. Legfontosabb feladat az, hogy a Föld abszolút életkorát meg­határozzuk, vagyis, hogy azt években, esetleg millió években fejezhessük ki. ** paléantolúgia «• őslénytan. A lakisi osztálykarc kérdései járásunkban Az elmúlt évben, do kü- ___________Ionosén a ta­nácsyaíasztús' előkészítő munkái során járásunkban komoly mér­tékben megprősődött a párt és a tömegek kpzötti kapcsolat". E/.t nagymértékben elősegítette hqgy pártbizottságunk appará­tusában dolgozó clvtársaka't, ál­landó mynkára küldtük 'az egyps községekbe. Ennek ered­ményeképpen járási pártbizott­ságunk közelebb került az alap- szervezetekhez, a dolgozó" pa­rasztokhoz, akik egyfç nagyobb szálúban keresik fél páftszen'é- zefeinket és problémáik mellett, egyre több az olyan' panasz, apjely az ' qsztályéí'lénscg,' a'ïui- lákqk njesterkcdéseíról rántja le a leplet.’ A Púrttug es a pártQpkívüli dolgozó parasztok bejelentései rávilágítanak, hogy a kulákság milyen módon etoasziwsítjp«' a maga számára a községi vezető- szervek funkcionáriusainak yz ébcrtelenségét. Egy példát erre a sok közül: Kátai István tiszaT újfalusi kulák, jószágát fiainál rejtette el, földjét pedig kishaj szonbérlpthp adta, többek között Olyan idős házaspárnak js, akik számára a törvény biztosítja az adó- és beadási kedvezménye: két. így akarta becsapni a nép államát, míg az ellenőrzés so­rán lelepleződött. Alpáron íjóza Janos kulák esete hasonló. Bár a községben mindenki, így a vezetők is tudták, hogy övé a község legjobban termő szőlői­nek egyike, mégis a laza és ké­sői ellenőrzés következtében el­tüntette három és fél hold sző­lőjének, és gyümölcsösének ter­mését. Mindamellett pedig 26.000 forint adótartozása van. Ennél is többel tartozik államunknak Nagy János kulák Kiskunmaj- gán, akinek 461 mázsa búzakilo­gramm beadási hátraléka és 120 ezer forint adótartozása van. I A fa lu* il vezctőszervcknél I A falusi I megmutatkozó ébertelenség következményeként az utóbbi időben egyre több az olyan tapasztalat is,' hogy a ku­lák elsikkasztja a lezálbgolt ter­ményt és jószágot, mint Pásztor István kiskuútóajsaí kulák, aki az adótartozása" fejében lezálo- golt 52 darab juhot, a nyomozó- szerveket félrevezetve, azzal az indokkal eladta, hogy a juhok nem az ő nevén voltak, nádi az Ö tulajdonát képezik. Járásunkban több helyütt a kulák tsz elleni agitáciqjáhan is rafinált módszereket alkalmaz. Ezt többek kozott igazojja a kömRöci Vörös Október T£jZ esete is. Itt ugyanis az történt, hogy Nemes Nagy Nándor kulák felhasználva a jsz elnöke és tit­kára között lévő ellentétet, azt 'állandóan szítva, úgy s?st?ül!csz- tetté a csoportot, hogy annak csak négy tagja maradt. Mester­kedéséiben segített pyijrkqvics kulák is, aki hitelben mérte fi bffft a tsz-tagqk yészérq. Ez tUqbbi még" u Biztosító Vállalat házbecsloje is volt. (?) így aztán több hét munkájára volt szük­ség' ahhoz, hogy a Vörös Októ­ber TSK-t szervezetileg rendbe­hozzuk. F hihál PÓJ'lszer­nlDaf vezetőink gyen­Körülbelül 50 évvel ezelőtt a tudósok felvetették azt a kér­dést,, hogy qz. abszplut életkor meghatározásánál fei kellene használni a rádioaktív-elemek bomlásjelenségeit. Ilyen elem az uránium, rádium, tórium, ká­lium, rubidium, stb. Ezek az elemek qllqndóan bomlanak, azaz más elemekké változnak. Égy például az uránium * és a tórium bomlásából Ólom- és héliumgáz keletkezik. Ez a folyamat rendkívül lassú, de folyamatos, s ami a legfon­tosabb, állandó gyorsaságú. A mai tudomány olyan pontos módszerekkel rendelkezik, ame­lyekkel megállapíthatjuk a bom­lás gyorsaságát és kiszámíthat­juk, hogy egy kilogramm urá: műmből egy év alatt hány milli­gramm ólom keletkezik, nymo­don, — hogy megállapítsuk hány éve folyik a rádióaktív bomlás, vagyis hány év telt el a felfe­dezett kőzetek keletkezése óta — elegendő megnézni, hogy a közét mennyi urániumot és ól­mot tartalmaz. Ezt a lzözetélel- kor ólom-módszer szerinti meg: határozásának nevezik. Ezenkí­vül még sok más eljárás alapul a radioaktiv bomlás jelenségein. Arm akarok erről bővebben be­számolni, csak annyit. hogy ezek a módszerek lehetővé tel­lek, hogy mi, geológusok meg­geségében és a pjft$zeryez,etek összetételében kell ’keresni. Ha megvizsgáljuk ugyanis falusi píulszcrVcz'eteinkef, azt láthat­juk, íiggy alig van dolgozó par râszt párttagunk. Járásunk leg­nagyobb kqzsegébcn, Kiskunmaj- sán mindössze 19 egyénileg dol­gozó paraszt tagja pártunknak. A többi alkalmazott és egyéb. Ez jellemző járásunk minden községére. így azulán a párt he­lyes politikája kevésbé jut el az egyik alapvető dolgozó osz­tály,. a parasztsághoz, ami pe­dig eljut, abban már sok ferde és téves n'ézgt von. Ebből ere­dően a falusi politikai oktatás is nehezebben megy. Különösen vezetőink ér.-.jk külön tehernek a politikai oktatást. Hogy mu­tatkozik azután ennek elhanya­golása a gyakorlatban? Bállá Sándor elytárs, kunszállás! ta­nácselnök például egy “Tok ne­vezetű kólákkal fuvaroztatja az adóbeszedőket,'s »passzív« szem­léléssel segített a feketéző Nagy kuláknak abban, hogy vissza­kapja államosított házát, pedig tudott dolog, hogy Nagy kulák­nak eddig is volt hoí lehajtani a fejét. Ügy gondolom, ezért van az a nagy '»népszerűség« Bállá elvt'ársnál. A fentieknél rpéginkább iga­zolja yz osztálybékés hangulatot a csolyóspálosi példa. Itt febru­ár hó 26-án vadászvacsorát ren­deztek, ahol a főrendezőben egy vplt psendqrtisztbelyétiesre, dc’a többi rendezőben is kulákokra és volt csendőrökre ismerhe­tünk. Az egyik, régen csendőr- alhadnagy pedig, úgylátszik igen közeli barátságba került a tanácselnökkel és a párttit'kár- ral, amit igazol az, hogy a volj. csendőrnek a párüit&ár »Pisti­kém«, a tanácselnök pedig »Já­noskám«. Ezek után elképzelj hetű, milyen »éles osztályharc« dúl Gsolyóspáloson. Ha a fentiekkel szemben azt vizsgáljuk, hogyan néz ki járá­sunk területen a szcsénypai'aszt- ságra való támaszkodás: ígpn szömorú képet kapunk, mért ázokkql, hogy vajon 'mjt csinál­állapíthassuk a. kőzetek, a föld­kéreg és végül az egész föld ab­szolút plßtkprüt. Jelenlegi szá­mításaink szerint a kőzetek ki: alakulása óta 3—J.5 milliárd év telt el, ezt azonban a továbbiak­ban még alaposabban bizonyí­tanunk kell. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája mellett egy bizott­ság alakult, amelynek feladata a geológiai képződmények élet­korának megállapítása. A bi­zottság előtt nagyon fontos fel­adatok állnak. Tökéletesítenie kell a már ismert módszerekéi, de ugyanakkor újakat is kell kidolgoznia. Nagy lehetősége­ket ígér a nemrégen felfedezett argon-módszer, amely a rádió- aktív kálium argon-gázzá válto­zásán alapszik. Az eljárás leg­nagyobb előnye az, hogy a föld­kéreg nagyon gazdag káliumot tartalmazó ásványokban, tehat ilyeneket sok kőzetben tqlálhá- iunk. A bizottság munkája nem- csak elméleti, hanem gyakorlati jelentőségű is. Ifi- szen az, hogy tudjuk, melyik kőzetben milyen ásvány kelet­kezik, azt is jelenti, hogy pon­tosan meghatározhatjuk', hol kell keresni ezeket az ásványo­kat. Előfordullak' mar esetek, amikor a. kutatások során ha: ialmqs olajtelepekre,' kőszénre, vagy vasércre találták. hatnak, hogy élnek a fijldhöz- juttatottak, nem törődtek. Pe­dig tudott dolog, hogy a paraszt­ságnak ez à rétege volt'és ma­rad falun pártunk" és népi "de­mokráciánk alappillére. Pe mi­vel egészen az utóbbi időkig ki­eseit látókörünkből, egy részük az ellenséges elemek szabad prédája lett, annak jjüeáfefe, hogy ma is ez a r«tßg teljesíti elsősorban állampolgári kötele­zettségét. I Hasonlói 11 ! ______ 1 zepparusztsag ké rdésében. ’Ma ugyan egyre keyéscbbct lehet hallani, hogy a küzepparasztokat »kiskuláknak«, vagy kizsákmányolónak neve­zik! de ez sajnos inkább az ősz-. lálybékés hangulatnak, nem pe­dig annak tudható be, hogy le tudtuk választani a középpa- ryszíságot a kulákság oldaláról. A falusi osztályharc helyes vi­telét gátolja, hogy a bürokrácia nem csökkeni, s még mindig sok a papír. Ä járási tanács mező­gazdasági osztályára tíz nap ylatt 32 ügydaráb érkezett a fel­sőbb szervektől; a begyűjtési hi- va|alhoz félhpnap alatt 51 ügy- darabot' küldték; a pénzügyi .osz­tályra pedig átlag heti 100 ügy­irat érkezik, d'e elég gyakori az olyan hét is, amiker 3£>Q, sőt 400 aktát kapnak. Mindez elősegíti s feüjletes, kapkodó munkát s a felelősségérzetet annál is inkább csökkenti, mert hiányzik a fel­sőbb szervek ellgnqrzése. Egyes elvtársaknál tapasztal­ható az elkényelmesedés, a nyolpórás munkaidőhöz való fel­tétlen ragaszkodás. A munkaidő betartása helyes, de esetenként megengedhetetlen, hogy 5 óra­kor mindent otthagyva haza- menjenek az elvtársak, hiszen ha ügyfél van, éppen az osztály- eilenség az, aki nem nézi s munkaidőt, sőt utána még in­kább gzítja az elégedetlenséget. Nem kisebb I ^syeimrzte­1 U I tes enne! az úgj-nevezőlT«^szakember írná.-* dal«. Egy példa erre: tlítákpzá- sqnk ellenére" a" megyei OTP ggy idült 'alkoholistái, akár be­állítani járási fokŐnyvelpnpki Ilyen és e'hliéz hasonló esetek, sajnos, nem egyedülállóak. En­nek oka szerintünk', hogy egyes vezetők nem akarják vállalni a nehezebb, de kétségtelenül ered­ményesebb feladatot, a munkás- és parasztkáderek tanítását és nevelését. A jíqzpontj Vezetőség már* piusj határozatának fényénél még szembetűnőbbek ezek a hi­bák, hiányosságok és minden ed­diginél jobban figyelmeztetnek bennünket, hogy tovább kell erő­síteni falun pártszervezeteinket, hogy a falusi osztályharc bo­nyolult kérdéseiben megtalálják "a helyes utat, hogy a gazdasági szervek munkájának ellenőrzé­sével ezen szervek munkájának proletár osztálytaFtalmat tudja­nak adni. Vagyis megszűnjön az olyan gyakorlat, hogy a begyűj­tési és adóhivatali szervek helyi megbízottai nem tesznek sem­miféle különbséget "hátralékos és hátralékos ' között. Ügy is mondhatjuk, hogy mivel a ku­lák eldugja terményét, jószá­gát, azt kevésbé zaklassák, mint a kisparasztokat. kiküszöbölésé­hez szükséges, hogy járási fiártbizqttságiimk is javítsa riiunkamqdszer.eit, ’ több helyszíni segítséget " adjon, fo­kozza a pártelienőrzést, és aa eddiginél jobban segítse p bírá­lat és önbírálat, d® különöskép­pen .az alulról jjöyó bírálat ki­bontakozását, hogy ezen keresz­tül felszámoljuk az »osztálybé­kés« hangulatot, hiszen ez lés? a biztosíték arra, hogy jól bájt­juk végre a Központi Vezetójeg márciusi határozatából adódó igen fontos tennivalóinkat, '' Kiszcty István, a Kiskunfélegyházi Járási Pártbizottság"első titkára. E hibák

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents