Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. március (10. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-20 / 67. szám
Magyar dolgozók: Szilárdan tovább előre a szocializmus építésének útján.' BÁCSKISK UNMEGYEI NÉPÚJSÁG r^SIM!I3S^tZnSIMin3n3SJM Dolgozó parasztok! Előre a virágzó mezőgazdaságért, a falu és a város jólétéért! A tavaszi munkák jő elvégzésével, az állam iránti kötelezettség példás teljesítésével köszöntsétek fel- szabadulásunk 10. évfordulóját! X. ÉVFOLYAM, 67. SZÄM 4ra SO fillér 1955 MÁRCIUS 20. VÁSÁRNÁL A nép állama megtartja szavát Népköztársaságunk kormánya 1910 szeptemberében először fordult dolgozó népünkhöz —, hogy az ötéves Terv nagy célkitűzéseinek megvalósításához, a szocializmus építésének meggyorsításához kölcsönt vegyen fel tőlük. Népköztársaságunk kormánya 500 millió forint jegyzésére szólította fel a dolgozókat, akik rövid idő alatt nagy lelkesedéssel túljegyezték az államköl- jiönt. Az első kölcsönjegyzés óta évenként lebonyolításra kerülő .col csőn jegyzések sikerei méltán példázzák dolgozó népünk határtalan bizalmát a nép állama iránt. Miért váltak oly népszerűvé az államkölcsönök a szocializmust építő országunkban, és miért voltak gyűiö.etesek a múlt rendszerben? A régi paraszti sors bizonytalanságát számtalan közmondás példázta. »Több nap, mint kolbász« — így az egyik közmondás. Valójában nem a kolbászról volt szó, hanem arról, hogy sokezer paraszt családnál a mindennapi betevő falat legtöbbször nem tartott ki az újtól az újig. »Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok« —- a másik. Ez a közmondás azt példázta, hogy akkor a holnap, a jövő bizonytalan és félelmetes volt á kisemberek számára. Városon és falun egyaránt jól emlékeznek ezekre az esztendőkre. Az állandóan visszatérő válság munkanélkülivé tette, utcára kergette a munkások tízezreit. A falun egy esztendő rossz termése elég volt ahhoz, hogy a parasztok ezreinek feje felett megperdüljön az árverés dobja. Csoda-e, ha örökös aggódásban telt az élet? Csoda-e, ha a dolgozók a jövőről tervezgetni sem mertek, hisz a ma is bizonytalan volt? Dolgozó népünk azonban ma már másképpen vélekedik a jövő felől, mint a felszabadulás előtt. Ismeri a mát, bízik a holnapban s nemcsak a mára, hanem a jövőre is tervez. Mi a magyarázata e hatalmas változásnak, annak, hogy dolgozó nppiink nem tart a jövőtől, hanem bízik benne, sokat vár tőle? A felsza- oadulás óta esztendőről-esztendőre népünk várakozása mindig beteljesedik. A népé lett a gyár, a föld, a bánya minden kincse, i nép alkotómunkájának, szorgalmának gyümölcseit maga a nép élvezi. Népünk tudja és tapasztalja, hogy a nép kormányának a jövő szebb formálásához adott kölcsönök a gazdasági és kulturális élet felvirágzását, a szocializmus építését, a dolgozó nép szebb és gazdagabb jövőjét szolgálják. Dolgozó népünk tudja és tapasztalja, hogy mire fordítja és mire fordította a néptől kölcsönkért összegeket. Tudja, hogy ezek a forintok nagyszerű célkitűzéseink, a Sztálin-Vasmű, Inota, Kazincbarcika felépítésében, a dolgozó parasztság munkája megkönnyítésére szolgáló traktorokban és kombájnokban, a kultúra áldásait jelentő villanyban, könyvtárakban, sok új tálcásban öltöttek, vagy öltenek testet. A felszabadulás előtt, a kapitalista rendszerben is bocsátott ki a kormány kölcsönöket. De ezek a kölcsönök más célt, a dolgozó néptől idegen érdekeket, a földbirtokosok és tőkések jövedelmének gyarapítását szolgálták. Idősebb nemzedékünk közül még sokan ismerik az első világháború idején a háború költségeinek fedezésére kibocsátott úgynevezett »hadikölcsönöket«. A hadikölcsönjegyzéstől óvakodó, a megtakarított pénzüket féltő embereket azzal igyekeztek megnyugtatni, hogy »a hadikötvény állami értékpapír, érte az állam egész vagyonával felel, tehát olyan biztos az értéke, mint a készpénzé... A nemzet busás, nagy kamatokat fizet a kölcsön után.« — Az első világháborúban elesett egyszerű emberek milliói, özvegyek és árvák százezrei jelentették azt a kamatot, amellyel a földbirtokosok és tőkések állama fizetett a kölcsönjegyzőknelc. 1941-ben a fasiszta Horthy kormánya is az »Erdélyi Nyeremény kölcsön« kibocsátásán keresztül kérte az ország népét, az államnak kölcsönadandó pénzzel járuljanak hozzá, hogy a »visszatért Erdélyt« újjáépíthessék. A kölcsöntjegyző egyszerű emberek az »Erdélyi Nyere- ménykölcsonnél« éppen úgy kárt szenvedtek, mint a hadiköl- csön jegyzői, mert a horthysta rendszer a Szovjetunió ellen indított bűnös háborúban iékozolta cl a kisemberek pénzét.' A megígért húsz éves visszafizetés helyett pedig az ország rombadön- tésével, millió. magyar pusztulásával fizetett. Ezért is gyűlölték meg az egyszerű emberek milliód a földbirtokosok és tőkések államának lcölcsöneit, a kapitalizmus egész rendszerét. Szocialista államunkban, 1— ahol a dolgozó nép van hatalmon —, ahol a kormány és a dolgozó nép minden erőfeszítése a dolgozó nép anyagi és kulturális felemelkedését, a szocializmus építését szolgálja — az államnak adott kölcsönök is a dolgozók érdekeit szolgálják. Államunk dolgozó népünktől 1949-ben kapott ötéves Tervkölcsön összegeit az ötéves terv nagyszerű célkitűzéseinek végrehajtására fordította. A kölcsönadott összeg visszatérült népünknek nagyszerű alkotásainkban, a jómódú és kulturált élet megteremtésének feltételeiben, hazánk védelmi ereiének gyarapodásában. De visszatérőit minden kölcsönjegyző 6zámára közvetlen készpénzben, többszörös nyeremény formájában is. Államunk az eddig megtartott kilenc sorsoláson az ötéves Tervkölcsön legnagyobb részét visszafizette s ma az utolsó sorsoláson teljes egészében visszafizeti. A tervkölcsön visszafizetése újból meggyőzhet mindenkit arról, hogy államunk megtartja szavát, hiszen a kölcsön kapott pénzt — miután a nép érdekében eredményesen kamatoztatta — a megígért időpontban teljes egészében visszafizeti dolgozó népünknek, TAVAS* A KATAR BAA 150 hold vetést végestek már ii iskttnma fsán KISKUNMAJSA homokos határában az első enyhébb napon szorgos munka indult. A hét végére már 50 hold tavaszi búza, 60 hold árpa cs 32 hold zabvetést jelentettek a tanácsnak. Az Alkotmány TSZ-ben s a lcí- gyósi Petőfi TSZ-ben a gépállomás két nagyobb táblát vet, — emellett az egyénieknek mintegy 140—150 hold szántást végzett eddig. SZÁMOTTEVŐ területet foglalnak el Kislcunmajsán a gyümölcsösök. Ápolásukra két 4-4 tagú permetező-brigád alakult, amely faegységenként 7.50 forintért permetez. A tanács minden termelő számára kötelezővé tette a gyümölcsfák ápolását és aki vonakodnék elvégezni, ott a brigád permetez majd a gazda költségére. így elkerülik, hogy egy-két nemtörődöm ' termelő miatt a gyümölcsfa-kártevők megfertőzzék a szorgalmas gazdák termését is. IGEN NAGY az érdeklődés a szerződéses termelés iránt. Legtöbb növényfajtánál — mint a zöldbabnál, káposztánál és fű- szerpaprikánál — túlteljesítették a szerződési keretet. Idén 98 hold borsót, 56 hold uborkát, 46 hold zöldbabot, 60 hold paradicsomot, 21 hold káposztát, 15 hold paprikát, 10 hold dohányt és 245 hold semkórót termelnek szerződésre a község határában. A FEJLETT termelési módok elterjesztésére a termelési b;- zottság több dolgozó parasztnál kísérleti parcellát létesít. Ezek a gazdák ingyenes műtrágyajut- tatásban részesülnek; Kis Bús Dávid és Sisák Péter burgonya és répa trágyázásához, Gáspár Béni a kukorica alaptrágyazasá- hoz, Gáspár István, Kakas Lajos és Sz. Kovács Jenő pedig az ősziek fejtrágyázásához kaptak. A műtrágya becsülete egyébként is megnőtt Majsán: ezév- ben már 480 mázsát vásároltak meg a dolgozó parasztok. A KÖZSÉGBEN 417 dolgozó paraszt tett verseny vállalást április 4-e tiszteletére. Ök serkentik, mozgatják a falu népét a gyors, gondos tavaszi munkára. 87 gazda új szőlőt telepít tíorotáu Borotán a termelőszövetkezetek tagsága cs az egyéni gazdák az idő jobbrai'ordultával hozzákezdtek a tavaszi munkákhoz. Főleg a gyümölcsfák ápolása folyik most, cs az új szőlők telepítése. 87 gazda 42 holdon végez új telepítést ezen a tavaszon, míg a Vörös Október TSZ 5 hold új gyümölcsössel pólolja a kiöregedett fákat. A tanácstagok példájukkal serkentik társaikat a gondos munkára, és meggyőzéssel fáradoznak a terméshozam emelésén. Megkezdték a tavaszi búza vetését a bajai járásban A BAJAI JÁRÁS területén, — a homokosabb és a közepes kötött talajokon — megkezdődött a tavaszi szántás, a tavaszi búza vetése. A GARAI Vörös Traktor Állami Gazdaságban még a téliesre fordult időjárás előtt a cérnaháti üzemegységben 100 hold tavaszi búza vetésével végeztek. Csütörtökön megkezdték a közepes kötött talajokon is a vetést. Igafogatokkal eddig 40 hold tavaszi búza, a cérnaháti és garai üzemegységekben pedig 25 hold borsó vetésével végeztek. Pénteken reggel két gép is megindult a munka meggyorsítására. AZ ÉRSEKCSANÁDI Vörös Csillag Termelőszövetkezetben 50 holdon a Bajai Gépállomás gépei végzik a szántást. Ahol a szántással végeztek, azonnal vetik a tavaszi búzát. Az Ersek- csanádi Állami Gazdaságban hozzáfogtak az őszi mélyszántás simítózásához. GARÁN ÉS BÄTMONOSTORON az egyénileg dolgozók ugyancsak hozzáfogtak a határ homokosabb részein a tavaszi búza vetéséhez, A FELSZABADULÁSI VERSENY HÍREI SZINTE ÓRÁNKÉNT érkeznek a táviratok, levelek & megyei párt-végrehajtóbdzott- sághoz és a megyei tanácshoz, amelyek arról számolnak be, hogy pártunk márciusi határozata után a kötelességteljesítés szelleme megerősödött megyénkben. Egymásután jelentik járásaink, községeink és városaink dolgozói, hogy határidő- előtt teljesítették negyedévi adófizetési költelezettségüket. AZ UTÓBBI két napon a kiskőrösi és a kecskeméti járás jelentette, hogy határidő előtt teljesítette negyedévi adófizetési kötelezettségét. A kecskeméti járás március 19-ére, 10 nappal a vállalt határidő előtt, a kiskőrösi járás március 17-re 102 százalékra tett eleget kötelezettségének. TÖBB KÖZSÉGÜNK is küldött hasonló értelmű jelentést: Nyárlőrinc március 17-re 100 százalékra, Tiszaújfaluval egyetemben, Kalocsa, ugyancsak március 17-re 100 százalékra teljesítette adófizetési kötelezettségét. A kiskunmajsaiak egy héttel a vállalt határidő előtt 101 százalékos befizetést jelentettek, Tázlár község dolgozói pedig arról adtak hírt, hogy március 18-án maradéktalanul teljesítették első negyedévi adófizetési kötelezettségüket. CSATLAKOZTAK a felszabadulási munkaversenyhez a Kalocsai Paprikafeldolgozó Vállalat dolgozói is. Vállalták, hogy negyedéves tervüket 118 százalékra teljesítik, 90 százalékos tervszerűség mellett. Az egy főre eső termelési értéket pedig 125 százalékra túlszárnyalják. A vállalások teljesítése szépen alakul. Jó a műszaki előkészítés, a tervet túlteljesítik Az Alföldi Kecskeméti Konzervgyárban a hiányos műszaki előkészítés miatt március hó 15-én, a felszabadulási műszak első napján csak 72.9 százalékos volt a tervteljesítés. A következő napon már megszüntették azokat az akadályokat, amelyek a terv teljesítését gátolták. Másnap reggel összegezték az előző nap termelését, mely szerint 116.5 százalékot értek cl. Ez a lendületes munka a következő napon sem hagyott alább. Március 17-én 109.4 százalékos tervteljesítéssel zárták a napot. A készáruraktárban hat brigád versenyez. A legjobb Hévizi Józsefné és brigádja. Állandóan 178 százalékot teljesítenek, selejtmentesen dolgoznak. A pántoló-brigád tagjai sem tétlenkednek. Dávid József tanácstag. Fekete István és Fekete János kétszerannyi ládát pántoltak le március 17-én, mint amennyit a terv számukra kötelezően előírt. A szugátüzemben a műszak első három napján 5 százalékkal emelkedett a dolgozók teljesítménye. A legügyesebbek között említik Gitler Lajosnét, aki naponta másfélszeres normát teljesít. A Kinizsi Konzervgyárban sem tétlenkednek A szokottnál nagyobb lelkesedéssel és szorgalommal dolgoznak minden üzemrészben. Talán a szárítóüzem dolgozóit lehet első sorban dícsé- rőszóval illetni, hisz a burgonyacsík szárításával ők végzik a legeredményesebb munkát. Nem lehet elmarasztalni a konzervüzem és a tésztaüzem dolgozóit sem. A konzervüzemben másfél- szeresét termelték annak a vegyesíz mennyiségnek, amennyit a napi terv előírt. A tésztaüzemben ütemesen gyártják a különböző tésztaféleségeket. De nemcsak a tervüket teljesítik az üzem dolgozói, hanem jóval többet annál. Március 15-én még csak 181 százalékot jegyeztek a termelési naplóba. A következő napon már 237 százalékos napi teljesítésről szóló bejegyzést olvashatunk. Tizenhetedikén pedig majdnem kétszeresét termelték az előírt napi mennyiségnek. Ha így haladnak tovább, s a mennyiségi termelés párosul az olcsóbb, jobb konzerv készítésével, akkor a gyár dolgozói számíthatnak arra, hogy elnyerik a megyei pártbizottság vándorzászlaját,
