Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-02 / 51. szám

BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG mszsmznmieœmmemœmeœ X. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM Ara 50 fillér 195; MÁRCIUS 2. SZERDA A MAI SZÁMBAN A szovjet kormány válaszjegyzéke Anglia kormányá­nak. — Járási DISZ küldöttválasztó értekezlet Kalo­csán. — A bugaci csárdában. — A felszabadulási munkaverseny sikeréért. — A vaskúti Kossuth TSZ- ben 126 melegágyi ablak alatt folyik majd a tavaszi palántanevelés. — Vendégségben a Bácsalmási Aliami Gazdaságban. — Két termelőszövetkezet életéből. V__ _______________J A békekongresssus után TAVASZI KÉSZÜLŐDÉS KELEBIÁN A magyar békeharcosok buda­pesti seregszemléje előtt pár nappal gúnykép jelent meg a demokratikus sajtóban, amely azt ábrázolta, miként engedi ki Adenauer kancellár és szövetsé­gesei vasketrecéből a német mi- litarizmus szörnyetegét. A kari­katúra azt a pillanatot örökí­tette meg, amikor a bonni kan­cellár és cinkosai kötéllel fel­húzzák a vasketrec ajtaját, hogy a pusztulás és rombolás vad­állat ja ismét szabad lehessen Európa szívében. A párizsi szerződések bonni jóváhagyásával Európa központ­jában ismét felütötte fejét az a vas ély, amelyet Németország szomszédai jól ismernek: a né­met militarizmus veszélye. A párizsi szerződések révén az amerikai imperialisták a német militaristákat szövetségükbe von­ták be. Hogy ennek a »védelmi szövetségnek« mi a valódi célja, azt Európa népei jól tudják, hi­szen erről eleget papolnak a nyugati sajtó bértollnokai. Nem rakják véka alá, hogy a de­mokratikus országok népeit »fel akarják szabadítani«. E,: azt je­lenti, hogy ezeknek az országok­nak nyakára újból az imperia­listákat akarják ültetni. Vagyis a tőkések, a bankárok és nagy- birtokosok ismét munkára akar­nak hajtani bennünket. Hazánk dolgozói felismerték ezt a veszélyt. Tudják, hogy mit jelent az, ha újból nyeregbe ül a német militarizmus. Ez csen­dült ki a IV. magyar békekon- gresszus hozzászólóinak szavai­ból. Dolgozóink nem felejtettek, mert nemcsak felismerték a ve­szélyt, hanem készek a veszély elhárítására. A tennivalók megjelölése — amelyekkel a háborús veszélyt elháríthatjuk — nagy visszhan­got keltett dolgozóink szívében. Ez azt bizonyítja, hogy népünk békét akar. Azt óhajtjuk, hogy eengjenek kalapácsaink az üze­mekben, virágba boruljon drága hazánk földié a szántóvető em­berek munkája nyomán, épül­jön, szépüljön az új haza. Ta­vaszt akarunk, a béke tavaszát, nem pedig a háborús gyújtoga­tok halált hozó telét. De nemcsak óhajtjuk a békét, hanem eltökélt szándékunk, hogy megvédjük alkotásainkat, munkánk gyümölcsét, szocialista hazánk gyönyörű tavaszát. Bé­kénk megvédéséhez azonban nem elegendő a békevágy. Tettekre, cselekvésre van szükség. A bé­kekongresszus megszabta azokat a feladatokat, amelyek szüksé­gesek, hogy megerősíthessük ha­zánkban a béke frontját. Első­sorban tovább kell szélesíteni falvainkban a békemozgalmat. Ehhez minden lehetőség meg­van. Állami gazdaságaink dol­gozói necsak a mezei munká­ban, hanem a békeharcban is legyenek tanítómesterei népünk­nek. Termelőszövetkezeti pa­rasztjaink tegyék erőssé szövet­kezetei-ket. Egyénileg dolgozo parasztjaink is úgy vigyázzanak a békére, mint ahogy drága ve- tésrikre őrködnek. A falu édes­anyái pedig neveljék gyerme­keiket a teremtő munka, a béke szeretetére. Fontos az is, hogy üzemeink­ben tovább erősítsük bíkebizoL ságaink munkáját, hogy gyára­inkban az üzemi békemozgaiom együttműködjék a munkásosz­tály legnagyobb tömegszerveze tével, a szakszervezettel. Üzemi békebizottságaink akkor végez­nek jó munkát, ha f-'- "ágosító szavukkal eljutnak azokhoz is, akik egyébként a politikától még távol élnek. A béke kivívásában az értel­miség aktív szerepére is szük­ség van. Le kell küzdenünk az értelmiségben azt az előítéletet, hogy egy ember nem számít. Minden ember egész cselekvése számít a békeharcban. Fontos tehát, hogy minden egyes em­bert meggyőzzünk falvainkban, városainkban, üzemeinkben, iro­dáinkban, hivatalainkban. A la­kosság minden rétegéhez vigyük el a felvilágosító szót. ..agy feladatok állnak béke­bizottságaink, minden magyar békeharcos előtt, zv békekon­gresszus adjm új lendületet min­den békebizottságnak munkájá­hoz. A magyar békeharcosok azért tudnak megfelelni ezeknek a megnövekedett feladatoknak, mert e feladatok valóraváltásá- ra megvan a nagyszerű arany­alap: az egész magyar nép bé- ksa kara tál A helsinki nagy béke-világ­találkozó napjáig, május 22-ig, még temérdek munka vár béke­harcosainkra. Az aláírásgyűjtési mozgalom terebélyesedése mu­tassa meg azt, hogy a nép aka­rata hatalmasabb minden ágyú­nál, a nép akarata meg tudja fékezni a pusztulás és rombolás sötét démonjait, a nép akarata vasketrecébe tudja szorítani a német militarizmus szörnyete­gét. Sok még a tennivaló a hel­sinki nagy béke-seregszemléig. Békeharcosaink felvilágosító sza­va alapján társadalmunk legkü­lönbözőbb rétegeiben gyökeret verjen az a felismerés, nem va­gyunk gyengék, mert nem ma­gunkban folytatjuk a harcot. — Milliárdos seregnek vagyunk egyik zászlóalja. Százmilliók ereje a mi erőnk. Testvéri szö­vetség fűz bennünket a nagy szovjet néphez, a kínai és a többi, immár szabad népekhez. Feladatunk, hogy szüntelenül erősítsük hazánkat, gyors, ala­pos szántással, hibátlan árucik­kek előállításával, gyermekeink nevelésével. Akkor Helsinkiben még nagyobb erővel tiltakozha­tunk a német militarizmus fel- támasztása ellen. Akkor Helsin­kiben a békeharcosok elérhetik azt, hogy a népek akarata erő­sebb az ágyúknál! HA A KÖZSÉGEKET terme­lési módok szerint térképezzük, Kelebia a szőlő- és gyümölcs­termelő vidékek sorába tarto­zik. A híres korai olasz-cseresz­nye itt érik be elsőnek az egész megyében s indul el vagon- számira Budapestre. Éppilyen számottevő a község szőlőter­melése is. A szőlők és gyümölcsösök még Kelebián is a kései hótakaró alatt pihennek, de a termelők máris szorgosan készülődnek a tavaszra. Ezt a készülődést a szőlő- és gyümölcstermelő egye­sület mozgatja, amely januárban új vezetőséget választott, csupa szakemberekből. Vezetőségi tag lett Zsernberi Antal dolgozó pa­raszt, kiváló borász-tekintély is, akit seregestül keresnek fel gaz­datársai bor kezelési és egyéb szaktanácsokért. Az egyesület a tél folyamán szakelőadásokat tartott, de egyebet is tett. Meg­rendeltek tíz permetezőgépet a gyümölcsösök tavaszi ápolására. Ezeket a gépeket utcánként bri­gádokba osztják s kölcsönadják a dolgozó parasztoknak. A mész- kénlé-főzést is az egyesület vég­zi megye valamennyi női traktorosához A párt és a kormány mező- gazdaság fejlesztéséről szóló ha­tározata nagy feladatokat állít gépállomásaink eíé, melyben legnagyobb szerep a traktoris­tákra jut. Az ő munkájuktól függ a tervek teljesítése, a gépi­munka becsületének megszerzé­se. Ezek teljesítésével pedig már egy lépéssel közelebb visszük a termelőszövetkezetek tagságát a magasabb jövedelem eléréséhez. Munkámmá! én is ezt a célt aka­rom szolgálni és ezért csatlako­zom a DISZ Központi Vezető­ségének felhívásához és bene­vezek az országos versenybe Én, a Kiskőrösi Gépállomás traktorosa, egész évi versenyre hívom ki a megye valamennyi női traktorosát az alábbi ver­senypontok alapján: 1. Gépemet szocialista megőr­zésre veszem áit és azt úgy ke­zelem, hogy megelőzzem az eset­leges nagyobb hibákat. 2. Vállalom éves tervem 200 százalékos teljesítését. 3. Az üzemanyaggal takaré­koskodom és tíz százalékos meg­takarítást vállalok. Minden erőmmel azon leszek, hogy vállalásomnak becsülettel eleget tegyek. Táborosi Ilona traktoros, zi el és ellátja vele a gazdákat. A GYÜMÖLCSÖSÖK felújí­tására és szaporítására egyhol- das gyümölcsfaiskola létesül Ke­lebián. Megérkezett a mélyfor­gató Satalinyec s amint elolvad a hó, munkához lát. Ezen a ta­vaszon 15.000 darab oltványi raknak le. Jó kezekben lesz az új gyümölcsfaiskola is: gondo­zását Füle Károly közismert kertész-szakember vállalta el. Bőven marad munkája a Szta- linyecnek a gyümölcsfaiskola előkészítése után is: több, mint 70 dolgozó paraszt újítja fel idén szőlőjét, vagy telepít új parcel­lát. AZ IDÉN NAGYOBB men­nyiségben vetnek Kelebián tava­szi búzát is. A községben mind­össze 20 hold hiányzik az őszi kalászosok vetéstervéből, de ezt is túlteljesítik tavaszi búzával. Máris mintegy 30 dolgozó pa­raszt jelentkezett cssrevetőmag- gal. Kelebián ugyanis a rozs a fő kalászosvetemény, az őszi búzára eléggé mostoha a homo­kos talaj. De a dolgozó parasz­tok többsége tapasztalta már, hogy a tavaszi búza jó termést hoz ezen a vidéken is. Földijá- ráson és Négyestelepen nem volt ritka az elmúlt években a 7—0 mázsás tavaszi búzaátlag. A Katymári Állami Gazdaság fejőgulyásai teljesítették felajánlásukat A Katymári Állami Gazdaság tehenészetében nagyrészt fia­talok dolgoznak. A felszabadulás tizedik évfordulójának tiszte­letére elhatározták, hogy 20 ezer literrel több tejet fejnek. A jól ápolt, gondosan takarmányozott magyar-tarka teheneknél 1? literes istállóátlagot értek cl. Naponta vizsgálják a tej zsírtar­talmát is. Legutóbb 6.3 százalékos zsírtartalmú tejet fejtek. A gazdaság tehenészei már február 26-ig teljesítették vál­lalásukat. 20 ezer liter tejjel adtak többet terven felül a köz- fogyasztásnak. Április 4-ig még ugyanennyire tettek pótvállalást. A bajai szövetkezetek a lakosság jobb ellátásáért A bajai ktsz-ek ügyeskezű szakemberei megígérték, hogy a felszabadulási versenyben fokozzák a helyi közszükségleti cikkek gyártását. Gyártmányaik készítésénél figyelembe veszik a közsé­gek lakóinak öltözködését, népi viseletét, kedvenc cikkeit s en­nek megfelelően több és jobb árut adnak a vásárlóknak. Uj gyártmány : a kulikabát A Ruházati KTSZ női-, férfi-, gyermek-, alsó- és felsőruhát készít. A tájjellegnek megfelelőn sok bársony ferfiruha kerül ki a műhelyből, Az idén újdonságként kulikabátok készülnek, vilá­goskék, piros és sötétbordó színekben. 600 darab kerül cgy-két hét múlva a járás üzleteibe. A szövetkezet saját készítményeinek árusítására üzletet nyi­tott. Itt főleg maradékokból készült gyermekruhákat árusítanakj Van a KTSZ-nek még rendelt részlege is, amely a legváltozato­sabb igényeket is megfelelően kielégíti. Havonta 240 mértékutáni női- és férfiruha készül el. A dolgozók örömére szolgál az is, hogy a KTSZ 24 óra alatt a javításra beadott ruhát használható ál­lapotba hozza. 2000 pár női cipő, terven felül A Bajai Cipész KTSZ megalakulásakor 12 taggal, ma 75 tag­gal készíti a női- és férficipőket. Az elmúlt évben 18.000 pár női cipő került a fogyasztókhoz. Az idén 2000 párral többet kívánnak előállítani. A szövetkezetnek külön, mértékszerinti cipőosztálya és javítóműhelye van. A tájjellegnek megfelelően, szélesebb fejrésszel ellátott szandálok is készülnek, főleg Nagybaracska és a vásárolni Ba­jára járó tolnaiak részére. Tavaszi és nyári, új cipőféleségekkel kedveskedik a szövetke­zel a fogyasztóknak. Már készülnek a varrott, ragasztott, nyersgumi női- és férfiszandálok, több színben. Ugyancsak meg­kezdték a 125.50 forintos olcsó, de jó minőségű népszandálok gyár­tását is. Az első negyedévben, felszabadulásunk ünnepének tisz­teletére 2000 pár helyett 4000 párat készítenek. Norvégmintás kesztyűk készülnek exportra A Háziipari Szövetkezel üzemrészlegeiben készülnek a női­es férfi kötöttkabátok, gyermekmackók, gyapjú- és pamutharis­nyák, különböző háziszőttesek, a gyermekkonfekció. A szövetke­zet munkáját segítik a szeremlei asszonyok, szőnyegszövésükkel. Mivel nagy az érdeklődés a háziipari áruféleségek iránt, a szövetkezet egy boltot nyitott, s így lehetővé teszi, hogy készít­ményeit gyorsan megvásárolják a dolgozók. A tájjellegnek megfelelően, Nagybaracska, Ersekcsanád, Sü- kösd, Szeremle és Dávod részére készítik a baboskölésű gyapjú- és pamutharisnyákat. Igen jelentős még a norvégmintás kesztyűk gyártása, melyet külföldre exportálnak. Ez igen keresett cikk. Mindezek mellett, még a szövetkezet dolgozóinak van ideír arra, hogy női kerékpárokra szerelhető hálót készítsen. Az el­múlt évben 50.000 jgárat hoztak forgalomba. !V\ a v vL

Next

/
Thumbnails
Contents