Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-02 / 51. szám

Az ifjúság legjobb nevelőiskolcjg o munka

Járási DISZ küldöttválasztó értekezlet Kalocsán

A szovjet kormány váiaszjegyzéke Anglia kormányának

dolgozó és csoportbeli fiataloknak.

Nánai Jenő Fájsz község DISZ titkárának javaslatára az értekezlet elfogadta: 1. A DISZ- szervezetek vállaljanak védnökséget a községi legelők felett. 2. Vállalják az alapszervezetek és a járási DISZ-bizottság, hazánk felszabadulásának 10. évfordulója tiszteletére, hogy 200 fiatallal növelik a DISZ-szervezetek létszámát. 3. Mozgalmat indítanak a múlt évben olyan sok kárt tett amerikai szövőlepkék irtására.

Közel sincs ezzel befejezve az értékes javaslatok sora. Az értekezlet megbízta a járási DISZ- bizottságot, dolgozza ki: hogyan kíván működni a járás a nemzetiségi fiataljai között? Mit szándékoznak tenni azért, hogy az alapszervezeteken belül létrejöjjön a DISZ-csoport? Mit kíván tenni a járási DISZ-bi- zottság a társadalmi tulajdon védelméért? Hogyan lenne megoldható az úttörőpajtások nyári dunamenti táborozása a járásban? A Kalocsai Tangazdaság igazgatója felajánlotta két tapasztalatcsere megszervezését, melynek keretében a talajutánpótlás legeredményesebb módszereit, a helyes trágyakezelést, a fészkes kukoricaültetés előnyeit és a fejési átlageredmények emelésének kérdéseit beszélnék meg a termelőszövetkezeti DISZ-tagokkal és az egyénileg dolgozó parasztfiatalokkal. Nem kisebb jelentőségű ennél, hogy megrendezik a falusi értelmiségi fiatalok tanácskozását, ahol a terméseredmények növelését, a tsz-ek erősítését, a fiatalok politikai oktatásának és hazafias nevelésének kérdéseit beszélik majd meg.

Nagy elvtárs, a járási pártbi1 zottság első titkárának nagy tapssal fogadott hozzászólása megállapította, hogy a beszámoló és a vita helyesen szabta meg a DISZ-szervezetek előtt álló feladatokat. Hangsúlyozta, miszerint nagy értéke a beszámolónak, hogy aláhúzta: a munka az ifjúság nevelésének első és legfontosabb iskolája. Ebben van a DISZ-szervezetek feladata, szerepe és nagy jelentősége Beszélt a falusi DlSZ-szerveze- tek egyik legfontosabb feladatáról, a tsz-ek erősítéséről és számszerű növeléséről. Elmondotta, hogy véleménye szerint itt sokat segíthet az ifjúság, mivel legfogékonyabb az új iránt, megérti és értékeli a gépimunka előnyét, szívesen sajátítja el a technikát. Végezetül kérte a küldött értekezlet részvevőit, hogy községükbe visszamenve necsak várják és kérjék, hanem sürgessék és követeljék a párt- szervezetek segítségét, tanácsát, kérjenek pártmegbizatásokat és ezek végrehajtásával is járuljanak hozzá a mezőgazdaság fejlesztéséről hozott párt- és kormányhatározatok végrehajtásához.

A kalocsai járási küldöttértekezlet igen hasznos volt, és sokat adott. De ez még önmagában nem elegendő. A DISZ- élet pezsegni kezd a járásban. A fiatalok kezdenek teljesen fiatalok lenni, korban, munkában, vidámságban egyaránt. Kell, hogy ez a fellendülés a munka eredményeiben mutatkozzon meg, hiszen a II. DISZ kongresz- szus sikere nemcsak az ünnepélyes küldöttválasztó értekezleteken dől el, hanem hazánk fel- szabadulásának tíz éves évfordulóját és a kongresszust váró napok lelkes, áldozatos munkájában is. Sándor.

EZ TÖRTÉNT A NAGYVILÁGBAN

• A kép kezdetben nem voit valami nagyon biztató, kivéve ■a honvéd fiatalok lelkes kis csajpatát, akik gyakorlott kézzel Íszépítgették, díszítgették a helyiőrségi tiszti klub színháztermét, « kalocsai járási küldöttválasztó értekezlet színhelyét. Az éjszakai hózáporra nem számítottak a vezetők. Tíz óra után megindult a tallózás: szavazatképes ■lesz-e az értekezlet?

De az idő nem fogott ki a fiatalságon. Lassan, de egymásután érkeztek be a drágszéli, fajszi, miskei, homokmégyi, dus- noki és többi községek küldött fiataljai. Tizenegy órára benépesültek a fehérabroszos, virágos asztalsorok. A vezetők szeme mégegyszer számba vette a megjelenteket. A járási titkár fellélegzett: Közel százan vannak, szavazatképes az értekezlet.

Tizenegy óra elmúlt. A csendet megtöri egy hang. Szabó elvtárs, a járási bizottság titkára megkezdi beszámolóját. A küldöttek pedig figyelik, hogyan ad számot munkájáról a járási bizottság. A jó beszámoló, fél siker. Az ilyen beszámoló megmutatja erőnket, fejlődésünket. Az ilyen beszámoló rátapint az ifjúságot legelevenebben érdeklő kérdésekre. Nemcsak a DISZ- szervezetek munkájáról esik benne szó, hanem a járás egész ifjúságának életéről, munkájáról, terveiről és vágyairól. Szabó eivtárs beszámolója ilyen volt. Beszélt arról, hogy mit tehet a járás ifjúsága a mezőgazdasági határozat végrehajtásáért, és a végzett munka tükrében mutatta meg, mit lehetne tenni az alapszervezetek életének további megjavításáért. Le lehetne írni a beszámoló minden mondatát, de hely hiányában idézünk csak néhány javaslatot:

Az értekezlet állást foglalt a termelőszövetkezetek fejlesztése és számszerű növelése mellett. Határozatba foglalták a küldöttek a szocialista szektorokban dolgozó ifjúság állandó patro- nálását. Már most eldöntötték, hogy ősszel megrendezik a termelőszövetkezeti fiaitalok tapasztalatcseréjét, ahol több, a munkában kitűnt egyénileg dolgozó fiatál és gépállomáson do'- gozó is részt vesz. Javasolták, hogy még tavasszal rendezzenek tapasztalatcserét a legjobb állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben az egyénileg

BERLIN. Blücher, a Német Szövetségi Köztársaság szabad demokratapárti alkancellárja, sajtónyilatkozatában közölte, hogy a közeli órákban benyújtja lemondását Adenauemek.

Dehler, a szabad demokrata párt elnöke kijelentette,. hogy a párt vezetősége és parlamenti csoportja kedden vagy szerdán dönt arról, hogy résztvesz-e a továbbiakban a kormánykoalí- ci íban.

BÉCS. A bécsi munkáskamara- megillapítása szerint a legutóbbi év során az áremelkedések folytán csökkent a munkások és alkalmazottak reálbére.

A munkások háztartásában legerősebben érezhetőek az élelmiszerek áremelkedései. így például a burgonya ára 33 százalékkal, a hús ára 10 százalékkal, a főzelékfélék ára 30—50 százalékai emelkedett.

MOSZKVA (TASZSZ) Mint sajtójelentések közölték, a szovjet kormány 1954 december hó 20-án jegyzéket küldött Anglia kormányának. Ebben rámutatott arra, az a tény, hogy az angol kormány aláírta a párizsi egyezményeket, összeegyeztethetetlen az 1942. évi angol—szovjet háború utáni együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződéssel.

Az angol kormány 1955 január 26-i válaszjegyzékében kifejezésre juttatja: nem ért egyet a szovjet kormány említett jegyzékével, s igazolni igyekezve eljárását, kijelenti, hogy továbbra is az általa választott utat szándékozik követni.

A Szovjetunió külügyminisztériuma erről a kérdésről február 28-án megküldte Anglia moszkvai nagykövetségének a szovjet kormány válasz jegyzékét. A válaszjegyzék többek között a következőket tartalmazza:

►►Anglia kormánya azzal érvei válaszjegyzékében, hogy Anglia részvétele a párizsi egyezményekben állítólag nem mond ellent az angol—szovjet szerződésben vállalt kötelezettségeinek. Kijelenti továbbá, hogy az újra- felfegyverzett Nyugat-Németor- szág részvételével Nyugat-Euró- pában létesülő, szemlátomást egyes békcszerető államok ellen irányuló államszövetkezés állítólag a béke és az európai biztonság megszilárdítását szolgálja majd. Ezzel egyidejűleg Anglia kormánya azt állítja; nem tartozik felelősséggel Németország szétszakítottságáért, azért, hogy mindezideig lehetetlennek bizonyult alapot találni az együttműködésre a szovjet kormánynyal.

A szovjet kormány nem érthet egyet Anglia kormányának ilyen állításaival.

A tények arról tanúskodnak, hogy Anglia kormánya a háború befejezése után az angol—szovjet szerződésben foglalt .kötelezettségek megsértésének útjára tért.

Anglia kormánya nem volt hajlandó együttműködni a szovjet kormánnyal abban, hogy Németország egységét békeszerető és demokratikus alapokon állítsák helyre. Ehelyett az Egyesült Államokkal és Franciaországgal együtt áttért a német kérdésben kifejtett külön-akciók politikájára. Ez a politika végülis nyugati és keleti részre szakította! Németországot — a Németország szétszakításának politikáját foly* tató angol kormány az Egyesült! Államok és Franciaország kor* mányával együtt hozzálátott ah* hoz, hogy előkészítse Nyugid * Németország újrafelfegyverzéscő és bevonását a Szovjetunió, va-* lamint más békeszerető európai államok ellen irányuló katonai csoportosulásokba. E politikát egyik lépése volt a párizsi egyezményeknek 1954 október 23-án történt aláírása. A párizsi egyezmények ugyanis előírják a( nyugat-német hadsereg megte* remtését, élén hitlerista tábor-* nokokkal és tisztekkel. E hadse-> regnek minden fegyverfajtát ren-t delkezésére bocsátanak, beleért-* ve az atom-, vegyi- és a baktc-* riumfegyvert is. Teljesen nyíl-* vánvaló, hogy a német revansisz-* ták felfegyverzése, és bevonás;» az agresszív észak atlanti tömb-* be, valamint az újonnan letess* tett nyugat-európai katonai szíri vétségbe, nem a béke megszí Iá r* ditását, hanem egy újabb hábo-í rú előkészítését szolgálja.

A szovjet kormány 1954 de-* ceraber 20-iki jegyzékében meg« állapította, bogy a párizsi egyez* mények — amelyeknek megva* lósításában csak egyes államok újabb háborús készülődéseket folytató agresszív körei érdekel-* tek — összeegyeztethetetlenek az angol—szovjet szerződéssel.

Anglia kormánya ennek elle-* nére továbbra is igyekszik ki-* vívni a párizsi c*-vezmények mi-« előbbi életbeléptetését, figyel-* men kívül hagyva az angol—i szovjet szerződést. Mindez azt bizonyítja, hogy Anglia korma-* nya most nem tekinti magát ér-* dekeltnek c szerződés érvényé-* nek fenntartásában. A szovjet kormány a kifejezettekkel kap* csolatban teljes mértékben meg* erősíti a december 20-i jegyzék-* ben kifejezett álláspontját és ismét szükségesnek tartja kije* lenteni, hogy a párizsi egyeznie-* nyék ratifikálásának aktusa az 1912 május 26-án megkötött szovjet—angol háború utáni sző-* vetségi, együttműködési és köl* csönös segélynyújtási szerződés érvénytelenítéséhez vezet.

Ebből az is következik, hogy az angol—szovjet szerződés ér-* vénytclenítéséért az egész fele* lősség Anglia kormányára hárul.

Moszkva, 1955 február 28.

(MTI)

■■«■■■■■sMKiaaHaaaaaaaaaiaaai«

Megbeszélést tartottak a megye állami gazdaságainak vezetőil

Kecskeméten február 28-án, hétfőn a Szakszervezeteit Székházában megbeszélést tartottak a megye állami gazdaságainak vezetői, agronómusai, ÜB-einö- kej. Borbás András, a Megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságának vezetője előadásában az 1954. évben elért eredményekről és hiányosságokról beszélt, majd ismertette az állami gazdaságok tavalyi zárszámadását. Valamennyi közül kiemelte a Bácsalmási, Városföldi és Tompái Állami Gazdaságokat, ahol a j jó irányítással mérleghiány nél- J kül zártak. Ezután a tavasz' | szemlék eredményeiről beszélt, j Elmondta, hogy az elmúlt évek- ] hez viszonyítva a gazdaságok az | idén jóbban felkészültek a nagy] szezonmunkára. i

A beszámoló után számos' hozzászólás hangzott el, amely-1 ben a gazdaságok vezetői el- ! mondták, hogyan akarnak az I idén több, jobb minőségű árut I termelni. '

Négyszázharminc nagynyeremény és 78 ezer kisebb nyeremény a zalaegerszegi sorsoláson \

A IV. Békekölcsön második sorsolásán Zalaegerszegen ismét soktízezer kötvénytulajdonosra mosolyog majd a szerencse. A százezer forintos főnyereményen kívül 430 kötvényt sorsolnak ki nagy nyereménnyel és több, mint 78 ezret kisebb nyereménnyel.

A nagy nyeremények között 30 ötvenezer forintos, 20 huszonötezer forintos, 100 tízezer forintos és 300 ötezer forintos nyeremény lesz. Ezenkívül 3 ezer 1000 forintos, 11 ezer ötszáz forintos és 64.069 kétszáz forintos nyereményt sorsolnak ki.

A kihúzott nyereményeket a százforintos névértékű egész

kötvényekre fizetik ki. Az ötven- i forintos A és D jelű kötvények- ! re a nyeremény felét, a 25 forin- i t.os A B C és D-jelű kötvények- ! re pedig a nyeremény negyedré- ] szét kapják a kötvénytulajdono- j sok. A 200 forint névértékű köt- j vényeken két szám, például 33— j 34, az ötszáz forintos névértékű * kötvényeken pedig 5 szám van- ; Az ilyen kötvényekre 200, 500 , és ezerforintos nyeremény ese- ; tén az összeg kétszeresét, illetve ; ötszörösét fizetik ki. Az ötezer- | forintos és annál nagyobb nyer-e- j ményeket csak a kötvény egyik j számára kapják, a többire pedig j egyenkint 200 forintot sorsol- | nak ki. (MTI) '

Azt mondja a nóta, hogy

»A bugaci csárdába

Ecet ég a lámpába..«

Nem igaz az. Ott is petróleum ég. Ám lehet, hogy valamikor tényleg úgy volt.

Napközben ha az ember szomjas, betér egy fröccsre. Be hát. Sokszor jól esik. (Persze vannak olyanok is, akik azt tartják, hogy három a magyar igazság, azután meg megint csak három.)

Megszomjaztam. Betértem a bugaci csárdába.

Meleg van, halkan szól a rádió, néhány asztal körül egy-két ember ücsörög.

A pultnál talponáll- va két ember féldeciz- get. A magasabb fején zöld vadászkalap van. Erdészember. Pista bácsi. A másik kis- kabátban, bundasapka a fején. Balázsnak szólítja az erdész.

— Rossz lehet annak, akinek nem marja ugye? — Aha — bólint egyet a bundasapka. Szóval ilyen mókásan elciinögnek.

Nyílik az ajtó. Sűrű- bajuszú, nagy pirosorrú ember lép be, alig teszi be maga után az ajtót, máris mondja'. .3» Lajoskám egy köze*

„ 4 bugaci csárdában66

pes nagy fütyülővei nyomjá mán ide no.

Amíg a pálinka a „közepes nagy fütyülőbe« kerül, addigra már inegered a nagy piros ember beszéde is. Oröl- nivalót hozott a malomba. Várni kell egy kicsit a mérésnél. Hát gondolt egyet, beszaladt leöblíteni a torkát.

Mostmár három pohár koccan össze, az erdészé, a Balázsé, meg a pirosorrú emberé.

— Az ántikúdusát, olyan erős, hogy még a hétesztendős búbánatot is leveszi — törli meg az öreg magyar a bajszát.

— Ha leviszi, akkó az is lent lesz — kacsint egyet az erdész.

—» Ezelőtt én is mindig tartottam otthon pálinkát — avatkozik közbe Balázs, —* de ugassam én meg a hódat, ha többet egy cseppet is tartok otthon.

— Mi jó?

Az erdész mókásan kölcsönadja a választ Balázsnak. — Azé, mar a szesz öl, butít, de most azé nem butít, mer nem vagyunk a falu végén! = Jó erélyesen megnyomta a végét.

No erre oszt lett jó nagy hahota. Még az erdésznek is mosolygott az a nagy tányér- rózsa képe.

Balázs kezdte másra terelni a szót.

— Valamellik nap azt danóták a rádióba, hogy Monostori ződ erdőbe születtem...

— Mija fene! — vág csodálkozó képet az öreg pirosarcú magyar. Balázs azt mondja, hogy ők a tsz-ből már tíz nótát küldtek föl a rádiónak, oszt a múltkor egyet énekeltek is, még pedig azt, hogy »Ki tanyája ez a nyár- fás.«

Ismét összekoccan a három pohár. Meg- törlik a szájukat és viszontlátást kívánnak a kocsmának. Egyik a malom felé, a másik az iskola felé, a harmadik meg a tanács- háza felé veszi az útját. Kinek, hal a dolga, arra felé igyekszik.

De a sarokba ott maradt egy vén huncut betyár. Pedig ő is mehetne már, mert jól felöntött a garatra. Igazán sok van a ko- V3ÍJM SdSM «Mi; Signier is nagyon ke* resztbeállnak. De még marad. Ha ismerőse ér* kezik, mindjárt meg* agitálja, hogy igyon vele együtt, majd ő fi* zeti.

Ejnye, ejnye. Pedig mennyivel jobb hely* re tudná tenni a pén* zét. A fia, aki érte jött, foltos kabátban, igyek* szik rábeszélni az ap* ját, hogy menjen ha* za vele. De az öreg hajthatatlan, nem is akar hallani erről. A száz forintból, amit reggel felváltott, már csak imitt, amott cső* rög egy-két forint.

— Apa gyeerüünk.

— Eridj az anyád!

Es a gyerek elsőm-*

fordái, megszégyenül* ten, csalódottan, Ró* pillant a kabátjára, beleakad a szeme ce szakadásba, de úgy beleakad, hogy nagyon fáj, égeti a testét azon, a szakadt helyen a sa* ját pillantása- Olyan az érzése, mintha tűt szúrnának az orr* cimpájába és a szúrást mintha a szeméig hatolna. Miközben a szakadást nézi, egy kövér könnycsepp vé* glg csordul az arcán, le egészen a cipője or* ráig.

Estik St