Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-13 / 61. szám

BÁCSKISK.UNMEGYEI NÉPÚJSÁG jj -JW VN VIA'FAIJiïüËÆ x. ÉVFOLYAM, ex. szAm Ara SO fillér mi A MAI SZAMBÁN À Budapesti Pártbizottság aktívaülése. •— Külföldi hírek. — 1945 március idusa a kalocsai járásban. — Egy óra dr. Toponáry Ferenccel. — Válasz az olvasók kérdéseire. —r Kapcsolataink a termelő- szövetkezetekkel. V. 1955 MÁRCIUS 13. VASÄRNAP A megyei pár 1 aktíva ülése A Központi Vezetőség határozata új lendületet, új erőt adott a pártnak A megyei párt-végrehajtó bizottság értekezlet­re hívta össze a pártbizottságok, pártszervezetek funkciónáriusait, állami és tömegszervezetek­ben, valamint gazdasági vezetőfunkciókban dol­gozó párttagokat, hogy megtárgyalják a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1955. március 4-i határozatából eredő feladatokat. A megyei nagyaktíva szombaton Kecskeméten, a Városi Moziban tartotta tanácskozását. Az elnökségben a következő elvtársak foglallak he­lyet: Boros Gergely elvtárs, a Központi Ve­zetőség tagja, Matusek Tivadar elvtárs, a Központi Vezetőség póttagja, Németi József elvtárs, a megyei párt-végrehajtóbizottság első titkára, ördög László elvtárs, a megyei párt- végrehajtóbizottság titkára, Dallas Ferenc elv- társ, a megyei párt-végrcliajtóbizottság tagja, a megyei tanács elnöke, Halandó István elvtárs, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, Kecs­kemét városi párt-végrehajtóbizottság első titkára, Mádi Gyula elvtárs, a megyei DISZ-bi- zottság első titkára, Gyurkó Lajos elvtárs, ve­zérőrnagy, Szűcs Béláné elvtársnő, az MNDSZ megyei bizottságának elnöke, Arany László elv­társ, őrnagy, BM. főosztályvezető, Putics József elvtárs, kecskeméti járási párt-végrehajtóbizott­ság első titkára. Ördög László elvtárs, a megyei párt-végrehajtó­bizottság titkára üdvözlő és megnyitó szavai után Németi József elvtárs, a megyei párt-végrehajtó­bizottság első titkára lépett a szónoki emelvény­re, hogy elmondja a megyei párt-végrehajtóbi­zottság beszámolóját. A megyei párt-végrehajtóbizottság beszámolója Németi József elvtárs a beszá­moló bevezető részében fog­lalkozott a nemzetközi helyzet alakulásával, a béketábor vé­delmi erőinek fokozásával, a Szovjetunió vezette béketábor sikereivel. Majd így folytatta: Az elmúlt tíz év nagyszerű eredményei — Néhány hét múlva ünne­peljük a pusztító második vi­lágháború befejezésének, ha­zánk felszabadulásának 10 éves évfordulóját. Népünk békéjéért vívott harcunkban eleven tanul­ságként, kitörölhetetlenül bele kell vésnünk eszünkbe, szivünk­be, hogy az oly drága békét, sza­badságunkat, boldog jövőnk alapjait a Szovjetunió hős fiai hozták el hozzánk, s ez is arra kötelezzen bennünket, hogy ha­zánk felszabadulásának nagy ünnepét, kimagasló munkasike­rekkel, s a békeharc egyre sikeresebb eredményeivel ünne­pelhessük, A tízéves évforduló emlé­keztet pártunk, egész dolgozó népünk áldozatos munkájára, hősies erőfeszítéseire, melyet kétkezünk munkájával vit­tünk véghez, s amely tíz évről joggal mondhatta Rákosi elvtárs, hogy »Az anyagi felemelkedés­nek, a nyomorból, a nélkülö- Késből és a munkanélküliségből való kiemelkedés évtizede volt.« Az elmúlt tíz esztendő leg­alapvetőbb vívmánya, hogy dol­gozó népünk a párt vezetésével élni tudott a Szovjetunió adta szabadságával, a kemény küz­delmek árán népünk történel­mében most már visszavonha­tatlanul, szilárdan magához ra­gadta a hatalmat. A francia-kissek, az endre- 1 ászlók, a népnyúzó főszolgabí­rók, csendőrök és kulákok he­lyett ma már az országgyűlés­ben, a megye, a járás, a falu élén a munkásosztály, a magyar dolgozó nép fiai állanak. , Az elmúlt 10 év a magyar ipar és benne a nehézipar páratlanul gyorsütemű fejlődésének 10 esz­tendeje volt, mely a munkás- osztály hősies erőfeszítésével né­pünket a fejlett ipari országok közé emelte. Sztálinváros, Inota, Kazinczbarcika, Pét nagyszerű alkotásaira joggal lehet büszke egész dolgozó népünk és pártunk. Néhány nap múlva, március 15-én lesz 10 esztendeje, hogy a Magyar Kommunista Párt elszánt harca nyomán megjelent a földreformról szóló törvény, s hogy a kommunista munkások és parasztok nehány hét alatt valóra váltották a uarasztság évszázados álmát, földhöz jut­tatták a nincsteleneket. E földreform során megyénk­ben nem kevesebb, mint 45.000 parasztcsalád jutott földhöz és láthatott hozzá saját jövőjének, boldogulásának megalapozásá­hoz. Megvalósítottuk a gépállomá­sok széles hálózatát és különösen az elmúlt években már egyre inkább képesek vagyunk ellátni a mezőgazdaságot a legkorsze­rűbb gépekkel és eszközökkel, amely szükséges a földművelés­hez. Leraktuk az alapjait a ter­melőszövetkezeti mozgalomnak, amely szilárd kiinduló pontja egész mezőgazdaságunk szocia­lista átalakításának, ahol most- már, mint megyénkben is, több­tízezer egykori nincstelen, vagy kis- és középparaszt megsza­badult egyszer s mindenkorra a kapitalizmus béklyóitól és egyre eredményesebben halad a virágzó szocialista mezőgazda­ság felé. Igazi népi kultúrforradalmat hajtottunk végre, gyökeresen felszámoltuk a volt uralkodó osztályok kul tű rmonopól iuinát, iskoláinkon és főiskoláinkon a dolgozó nép fiai tanulnak. Az irodalom, a zene, a képzőművé­szet, a színház, a film, a kultúra minden kincse a dolgozó népé. Nem árt, ha emlékeztetjük ma­gunkat e most már mekszokottá és magától értetődőnek tűnő tényekre, mert mindenki jól emlékszik arra, hogy tíz évvel ezelőtt ez gyökeresen máskép­pen állott. Az elmúlt tíz év pártunk és népünk hősies küzdelme, a Szovjetunió szakadatlan segítsé­ge népünket a haladó népek ha­talmas táborába emelte. Ma már a Szovjetunió vezette hatal­mas 900 milliós béketáborral ha­ladunk együtt és küzdünk a békéért, a szabadságért, a szo­cializmus győzelméért. Az elmúlt tíz év legalapve­tőbb tanúsága népünk további felemelkedésének és békéjének legszilárdabb biztosítéka az a testvéri együttműködés és páratlanul értékes segítség, me­lyet a Szovjetunió tanúsít irán­tunk, amiért is a jövőben is mindent meg kell tennünk, hogy felszabadítónkkal, a ha­talmas Szovjetunióval még erősebb, még megbonthatatla- nabb, még bensőségesebb ba­ráti, elvtársi kapcsolatot teremt­sünk. Az elmúlt másfél év kemény küzdelmei számottevő eredményekkel jártak A munka során pártunk hibá­kat is. követett el. Erről adott számot a Központi Vezetőség 1953 júniusában, amikoris lep­lezetlen nyíltsággal és őszinte­séggel felfedtük e hibákat és kidolgoztuk azokat a rend­szabályokat, amelyek a hibák kijavítását célozták. Az elmúlt másfél év kemény küzdelmei, erőfeszítéseink szá­mottevő eredményekkel jártak. A megyében nem kevesebb, mint 90.000 hold földet haszno­sítottunk. Jelentős mértékben növeltük az ipari növények ter­mesztését, a cukorrépát, a fűszerpaprikát, a zöldségter­mesztést. 1954-ben 65.000 holdon takarítottunk be másodvetést. Mintegy 2000 holdnyi területen szőlőt és gyümölcsöst telepítet­tünk. Sokezer holdon szőlőfel­újítást végeztünk. Mindenki saját tapasztalatából tudja, hogy a talajerő-utánpótlás, a trágyá­zás igen sokat fejlődött. Ennek eredménye, hogy az el­múlt évben a kenyérgabona és a szőlő kivételével viszonylag jónak mondható termést takarí­tottunk be. Számottevő mértékben növe­kedett az állatállományunk. 110.000-rel több sertés, kb. 70 százalékkal több birkánk van, mint 1953-ban volt. Többszörö­sére emelkedett a baromfiállo­mány. Igen sokat fejlődött a gépállo­mások és állami gazdaságok gépi ellátottsága. 200 traktorral, 30 kombájnnal és sokezer tár­csával, boronával, kultivátorral több gép segíti a dolgozó pa­rasztság munkáját, mint 1953- ban. Több, mint 200 szakembert irányítottunk a városból a falu­ba, főleg a gépállomások terüle­tén, a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztság segítségére. Mindezek eredményeképen a lakosság jövedelme a bérből és fizetésből élőknek mintegy 15 százalékkal, a dolgozó paraszt­ságnál ennél is nagyobb mér­tékben javult. Lényegesen emel­tük a közszükségleti, élelmezé­si, növényvédelmi cikkek terme­lését, ami az áruellátás megja- vulásához vezetett, a kisipar és a kiskereskedelem fokozottabb támogatása, a lakosság ezirányú igényeinek jobb kielégítését se­gítette elő. Ez a kép azonban sajnos tá­volról sem teljés, mert a párt júniusi határozatai a végrehaj­tásuk során eltorzultak és számos területen súlyos hátrá­nyos következményekre vezet­ték. Mindezzel kommunista őszinteséggel szembe kell néz­nünk, mert a való helyzet az, hogy az elmúlt másfél—két esz­tendő alatt a tervezettnél lénye­gesen nagyobb mértékben csök­kent az ipari termelés, a terme­lékenység, emelkedtek a ter­melés költségei és a csökkenő nemzeti jövedelemből ugyanak­kor 15 százalékos életszínvonal emelkedést hajtottunk végre. Ha ezen nem változtatunk, ak­kor ez az út nem a szocializ­mushoz, nem a népjólét emel­kedéséhez, hanem a szocialista építés eredményeinek aláásásá- hoz és a dolgozó nép életszín­vonala csökkenéséhez vezet. Ezt őszintén meg kell monda­nunk, ezzel mindannyiunknak számolni kell. ■ Változatlanul a 111. pártkongresszus határozatainak vonalán haladunk Kedves Elv társak! Néhány napja került nyilvá­nosságra a Központi Vezető­ség határozata. Meg lehet állapítani, hogy a párt- egész tagsága, a népi demokrácia min­den igaz híve örömmel és lel­kesedéssel fogadta, s ennek ha­tására szinte új lendület járja át a pártot, nőtt az aktivitás, a harckészség elvtársainknál. Emellett tapasztalható jó­szándékú pártonkívüliektől, ba­rátainktól, különösen a dolgo­zó parasztok körében kétke­dés is, vagy éppen aggodalom és olyan kijelentések, hogy jön az adóprés, a kényszer és így to­vább. Talán mondani is felesle­ges, hogy az amerikai rádió és hű szövetségesük, a kulák- ság ugyanezt fújja. Igazunk tudatában nyoma­tékosan hangsúlyoznunk kell, hogy a Központi Vezetőség e határozata nem a júniusi ha­tározatok ellen, hanem éppen azok helyes végrehajtása vona­lán halad. Éppen azok ered­ményesebb megvalósítását segiti elő, s ezért is teljesen érthető az osztályellenség bőszültsége, dühödt rágalmazása, node mind­járt tegyük hozzá, letargiája is, amellyel fogadta e határozato­kat. Hiba lenne azonban, ha fi­gyelmen kívül hagynánk az osztályellenség fecsegését és ha­tását különösen az egyénileg dolgozó parasztokra. Ezért is nagyon szükséges annak tuda­tosítása, hogy változatlanul a III. pártkongresszus hatá­rozatainak vonalán haladunk, törekszünk a népgazdaságban egészséges arányok kialakításá­ra, törekszünk a mezőgazdasági termelés fellendítésére, és ép­pen ennek érdekében az önkén­tesség elvének betartása útján szilárdítjuk, fejlesztjük a ter­melőszövetkezeti mozgalmat. Az ipar és ezen belül a ne­hézipar fejlesztése ugyanezt, a dolgozó nép javát szolgálja. Mind e feladatok érdekében to­vább szilárdítjuk a pártvezetés lenini elvét, a kollektív veze­tést, fejlesszük a bírálatot és különösen a dolgozó tömegek építő bírálatát, védelmezzük és érvényesítsük a szocialista tör­vényességet. Nem kismértékben ezért is az osztályellenség dü­hödt kifakadása, mert jól tudja, hogy a szocialista törvényesség kétoldalú, amelynek alkalmazó- ' sa véget vet annak a tűrhetet­len állapotnak, amely az elmúlt másfél évben megyénkben is máshol is megnyilvánult az ősz tályellenség részéről. Mi az oka a Központi Veze­tőség által felfedett hibáknak’ A legfőbb ok a párton belli' szélcskörben elterjedt jobboldal' veszély, ami nálunk is abban jutott kifejezésre, hogy a mun­ka során elkövetett hibákat fel­nagyítva és eltúlozva taglaltuk és eredményeinket agyonhall­gattuk. Ez a körülmény erőtel­jesen aláásta a párt tekintélyét­A munka során nálunk is, máshol is fordulhatnak, és fordultak is elő hibák, melyek időbeni felfedése és bírálata a szocialista építés feltétele. De nálunk egy olyan jobboldali- destruktív bírálat terjedt el. amely szinte ujjongva és maró gúnnyal taglalta fogyatékossá­gainkat, s ezzel zavart és bi­zonytalanságot keltett a párt soraiban. Tapasztalhattuk, hogy a párt vezetését sok helyen kétségbe­vonták és tagadták. Nemcsak Kiskőrösön, máshol is észleltük a tanácsok megalakulása idején azt a törekvést, hogy a kommu­nistákat kihagyják a végrehajtó bizottságokból. Szükségtelen itt felsorolni, hogy a népfrontban, a népkörben és máshol is tanúi lehettünk az ilyen törek­véseknek. Miután nem folyt harc a nö­vekvő jobboldali veszély ellen, azok terjedtek és egyre káro­sabbá váltak. A munkás-paraszt szövetség helytelen egyoldalú értelmezése és agitációja, amely leszűkült a falu és a város közötti árucseré­re, nem erősítette, hanem gyen­gítette a munkás-paraszt ösz- szefogást. A munkás-paraszt szövetség a szocialista építést kell, hogy szolgálja, a munkás­osztály vezetését erősítse. A mun. kás-paraszt szövetség alapja a ragaszkodás, a hűség a párthoz, a munkásosztályhoz, a felszaba­dító Szovjetunióhoz, amely a népet megszabadította a tőké­sek és nagybirtokosok jármá­tól és a dolgozó parasztságot jogos tulajdonához, a földhöz segítette, megnyitva ezzel fel­emelkedésének útját. A munkás-paraszt összefogó' helytelen tudatosítása, egy­oldalúsághoz, a liberalizmus é /Folytatás a 2. oldalon \

Next

/
Thumbnails
Contents