Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-13 / 61. szám

A in egyel p

va ülése

ság nemzetfenntartó szerepéről hallottunk. Több helyen olyan törekvést is észleltünk, hogy a népfrontot a párt és a tanács fölé helyezik. Számos községben, így pl. Kiskőrösön és Dunapata- jon nyíltan hangoztatták a népfront vezetésébe furakodott reakciós elemek, hogy a népfrontmozgalom lesz hivatva, — ahogy mondták — az elmúlt 10 év minden hibáinak és mulasztásainak kijavítására.

Tapasztaltunk a népfront részéről nagy aktivitást a gazdakörök felé, ahova nagyszámban furakodtak be kulákok és igyekeztek a vezetést magukhoz kaparintani, miközben egymás között a gazdakörről, mint a kisgazda pártról beszéltek. Elősegítette az ilyen helyzet kialakítását, hogy a párttagok távoltartották magukat e szervek munkájától és passzívan szemlélték a jobboldali beállítottságú személyek tevékenységét, ahelyett,

Feladataink

Kedves Elvtársak!

Áttérünk a Központi Vezetőség határozataiból következő feladatok megjelölésére. Előre kell bocsátanunk, hogy bár terveink az iparban és a mezőgazdaságban is szolídak, reálisak, mégis megvalósításuk éppen a pártban, az állami életben megmutatkozó jobboldali veszély és a liberalizmus miatt nagyon szívós, állhatatos, nehéz küzdelmet igényel.

Véget kell vetni az egyhelyben topogásnak

hogy kezükbe vették volna ä pártirányítást e nagyjelentőségű mozgalomban.

A pártirányítás és a konimu-1 nísták hiánya a népfront-mozgalomban, de tegyük hozzá, máshol is, különösen az ifjúság körében, a nacionalizmus, a sovinizmushoz vezetett. Itt az ideje, hogy e jelenségeket leküzdjük, A rosszindulatú rágalmazókat leleplezzük, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk a hazafias, internacionalista szellemű neve- lésre, politikai munkára általában, de különösen az ifjúság körében.

összefoglalva, ismételten meg kell állapítani, hogy az ideológiai és gazdasági kérdésekben elterjedt jobboldali nézetek, hibák nemcsak a párt és a népi demokrácia államának összefor» rottságát és tekintélyét csökken- tették, hanem jelentékeny részben okozóivá váltak az állampolgár! és munkafegyelem komoly lazulásának és a velejáró gazdasági nehézségeknek is.

Ez évben biztosítanunk kell a dolgozók megnövekedett élet- színvonalának tartását és további emelését. A mezőgazdasági és benne különösen a mező- gazdaság szocialista szektorainak termelése fejlesztését, egyszóval véget kell vetnünk a termelésben az egyhelyben topogásnak, esetenként a visszaesés- nek, és újra biztosítanunk keli minden téren a szocialista építés felfelé ívelő vonalát.

(Folytatás az 1. oldalról)

az opportunizmus elharapódzá- sához vezetett, megrendült az állampolgári fegyelem.

A múlt évben beadási kötelezettségünket, — bár 1953-hoz képest mintegy 20 százalékkal csökkent, — egyetlen cikkféleségből sem teljesítettük.

Hasonló a helyzet az adófizetésnél is, ahol éves tervünket csak 80 százalékra teljesítettük, s ezen belül a legnagyobb lemaradás szintén a kulákok- nál van, akik 66 százalékát fi- íették ki adókötelezettségeiknek.

A meglazult állampolgári fegyelem csalással és visszaéléssel párosult az adó és a beadás terén. A legelterjedtebb formája ennek, hogy a kulákok földjeiket szétíratják. Azt is elkeli ítélnünk, hogy több községben a íözépparasztság is rálépett erre az útra, mellyel a beadási kötelezettség alól igyekeznek kibújni, vagy a terhelést csökkenteni. És jellemző tanácsszerveink ébertelenségére, hogy mindez! szótlanul tudomásul veszik.

Nagyarányú az állatállomány különböző nevekre való szétírá- sa is a kulákság részéről, akik jószágaikat hozzátartozóik, vagy éppen ismerőseik nevére íratva igyekeznek kitérni a beadás alól és amikor állami szerveink rendszabályokat alkalmaznak, a panaszlevelek százával árasztják el a felsőbb szerveket, törvénysértésről beszélnek, s valóságos idegháborút folytatnak. A kivizsgálások tengerébe íul- íasztják az itt dolgozókat.

Az állampolgári fegyelem lazaságai és a visszaélések erősítették a kulák spekulációs tevékenységét. Ezt mutatják az ingatlanforgalomról készült adatok. 1952-ben 8 millió forint volt a forgalom, 1954-ben 55 millió forint. A vásárlók többsége kulákokból és spekulánsokból, a társadalmi tulajdon károsítói- ból került ki. Néhány ilyen ügyet közelebbről megnéztünk. Mészáros László, kecskeméti, Szé- chenyi-város 1. szám alatti lakos, 95.000 forintért vett házat, S holdnyi szőlője után adóját és beadását nem rendezte. Be- •egszászi Pál Sziget utca 14. sz. alatti lakos 35.000 forintért vásárolt házat, októberben 5 disznót mért el piacon. Fodor György Hunyadi utca 52. szám alatti lakos 32.000 forintért vett házat, most folyik ellene egy vizsgálat sikkasztási ügyben.

Elterjedt az a nézet, hogy csak az a kulák, aki fejlesztési járulékot fizet. És bár 1953-ban még többezer kulákot tartottunk nyilván, manapság ez a szám csaknem a nullára csökkent. Izsákon 182-ből kettő maradt, így aztán olyan hírhedt személyek, mint Francia-Kiss, vagy Cs. Damásdi Sándor kikerültek elvtársaink látóköréből és csak természetes, hogy ezek az állammal szembeni kötelezettségüket nem teljesítették.

Az igazság kedvéért meg kell jegyeznünk, falusi elvtársainkat zavarta, sok esetben megfélemlítette a felsőbb szervek beavatkozása a kulákok védelmébe. A kiskőrösi járási tanács legutóbb egy Kemény nevezetű scltvadkerti kuláktól, aki 5 éven keresztül nem fizetett adót,

130.000 forinlot hajtott be készpénzben. Azt hihetnénk, hogy ezért dicséretet kapott a kiskőrösi járás. De nem így történt. A pénzügyminisztérium egyik felelős osztályvezetője személyes vizsgálatot folytatott ;:z ügyben, sőt sajnos ügyészségünk is.

•Sok községben a kulák elérkezettnek látta az időt a rég felajánlott földje visszaszerzésére, és számos esetben támogatást kapott a bíróságtól- E hónap

4-én a kiskőrösi járásbíróság egy Tölgyszéki nevezetű kulák- nak visszaítélte annakidején felajánlott földjét, s a per költségeit a szegényparasztra hárítot■a’- »

Érdemes megemlíteni, hogy a i kalocsai érsekség is hozzálátott a földszerzéshez. A napok- aan arról értesültünk, hogy ügyvédjén keresztül már második alkalommal fordul az ímrehegyi Béke Termelőszövetkezethez.

hogy egykori szőlőjéből 5 holdat az összes gazdasági épületekkel együtt haladéktalanul adjunk vissza, mert erre nekik — tekintettel misebor szükségleteire — szüksége van. Ehhez sem kell magyarázat.

A Központi Vezetőség megállapította, hogy pártunk közvéleményében újra feléledtek azok a veszélyes jobboldali nézetek, amely szerint a kisáru- termelő parasztgazdaság képes a rendszeres és bővitett újratermelésre. Elhangzottak és kinyomtatásra kerültek olyan állítások, miszerint az egyénileg dolgozó paraszt lassabban ugyan, a szövetkezetben dolgozó gyorsabban a szocializmus felé halad. Holott ez nyilvánvaló képtelenség, mert az egyik a kapitalizmus, a másik pedig a szocializmus felé halad, még a mi viszonyaink között is.

Ha csak nem akarjuk tagadni Lenin elvtársnak azt az ismeretes állítását, hogy a kisáruter- melés óráról-órára, napról- napra újjászüli a kapitalizmust és a burzsoáziát.

Voltak olyan tervek is, szemben a párt III. kongresszusa határozataival, melyek évtizedre akarták elhalasztani a mezőgazdaság szocialista átszervezését azzal a megokolással, hogy az átszervezés nyugtalanítja az egyéni parasztságot és csökkenti termelési kedvét.

Ezek a nézetek nálunk is komoly károkhoz vezettek. Tapasztalható volt az elkedvetle- nülés és sok-sok jogos panasz a termelőszövetkezeti dolgozó parasztok részéről, amiért elhanyagoltuk őket.

A jobboldali antimarxista nézetek nemcsak a termelőszövetkezetekben, de az állami gazdaságokban és gépállomásokon és nem utolsó sorban az iparban is elterjedtek és ennek nyomán nőtt a liberalizmus, a fegyelmezetlenség, a lazaság.

Javult ugyan állami gazdaságainkban a vezetés, fejlődött a gépesítés, s általában növekedett az állami gazdaságok súlya a népélelmezésben.

De a gépkihasználás foka gazdaságainkban nagyon alacsony, emiatt is magasak a termelési költségek, sok gazdaságban maguk a vezetők és a szakemberek többre becsülik a kapa- technikát a gépi technikánál. Laza a munkafegyelem, a le- szerzedöttek több mint 20 százaléka, főleg a nagy munkaidényekben rendszeresen hiányzik. Tűrhetetlen állapotok vannak a szocialista tulajdon elherdálása, a lopások és visszaélések területén.

Az elmúlt évben sok új gépet kaptak gépállomásaink is. A falura küldött szakemberek segítségével javult a szakmai irányításuk. Mégis 1954-ben az egy traktorra eső teljesítmény lényegesen csökkent, és az önköltség emelkedett. Termelőszövetkezeteink növekvő gépi igényeit különösen a növényápolás terén még távolról sem elégítik ki megfelelően gépállomásaink. Sokkal többet segíthetnénk az egyéni parasztoknak is.

Üzemeinkben a júniusi határozatok után gyorsan terjedt a lazaság, az elnézés szelleme a normalazításokkal, bércsalásokkal és a társadalmi tulajdon megkárosítóival szemben.

E nezet elterjedéséhez hozzájárult az a körülmény, hogy a dolgozók életszínvonalának emelése nem a megnüvekedett olcsóbb, takarékosabb termelésből, hanem a beruházások csökkentéséből, a tartalékok felhasználásából, külföldi adósságaink növekedéséből eredt.

Vagyis olyan tényezőkből, amelyet a gyárban dolgozó munkás közvetlenül ritkán vehet észre. Ennek eredménye a munkafegyelem lazasága.

Nyugtalanító arányokat ölt a szocialista tulajdon lopása is Ismeretes a Kenyér-tröszt ügye, melyhez hasonló még több van Ez is.azzal függ össze, hogy pártós ál.amszerveink politikai cs adminisztratív , intézkedései, ellenőrző tevékenységünk nem

û v t sí k í í

folyt kielégítő mértékben, nem harcoltunk megfelelően a szocialista tulajdon védelméért, és sokszor szájtáti módon elnéztük, hogy önmagukat volt horthysta katonatisztek, csendőrök és más ellenséges beállítottságú személyek szakembernek beállítva magát, vezető beosztásban végezhette kártevő munkáját.

Érdemes külön megvizsgálni, elvtársak a termelékenység és az önköltség alakulását az iparban és a mezőgazdaság szocialista szektoraiban. Lenin és Sztálin elvtárs számos esetben hangsúlyozták, hogy a szocialista akkumuláció a nemzeti jövedelem emelkedésének, a bővített újratermelés biztosításának, a dolgozók életszínvonala emelkedésének alapvető feltétele, hogy a termelékenység növekedjen és az önköltség csökkenjen. Nálunk az elmúlt évben a termelékenység csökkent. Ugyanakkor az önköltség emelkedett.

A gépállomásoknál és állami gazdaságoknál az egy traktoregységre jutó teljesítmény 25 százalékkal volt kevesebb, mint 1953-ban. A termelés költségei a gépállomásoknál egy normálholdra számítva 37 százalékkal nőttek.

A termelékenység emelésére

és az önköltség csökkentésére vonatkozó kongresszusi határozatot ezek szerint nem hajtottuk végre. Pedig »a munka termelékenysége — hangoztatta Lenin elvtárs — ez végeredményben a legfontosabb, a legfőbb az új társadalmi rend győzelme szempontjából.«

A jobboldali elhajlás szelleme a fegyelem megszilárdításáért folyó harc elhanyagolása, a sült- galamb-várás, e téren is súlyos károkat okozott.

A Központi Vezetőség 1953 júniusában, de különösen 1954 októberében hozott határozata után kialakult nálunk az a téves és antimarxista álláspont, amely lebecsülte a szocialista iparosítás és különösen a nehézipar fejlesztésének szükségét a szocializmus építésében.

A Központi Vezetőség e havi ülésén hozott határozatok kimondják, hogy »mindazok, akik a nehézipar fejlesztése, elsődlegességének lenini-sztálini elvéről lemondnak, helyességét tagadják, a munkásosztály vezető szerepe tagadásának útjára lépnek.«

E határozat nyomán hallottunk olyan véleményt, miszerint nálunk a nehézipar fejlesztését kizárólag a nemzetközi helyzet, illetve a hadsereg fejlesztése indokolja: Ez a nézet teljesen nely- telen. Elfelejtkezik arról, hogy a népgazdaság arányos fejlődéséhez és a bővített újratermeléshez elengedhetetlenül szükséges, hogy évről-évre mind több termelőeszköz áiljon rendelkezésünkre. A mezőgazdaság fejlesztése és korszerűsítése nem kevésbé ugyanezt követeli.

Egészen természetes, hogy hadseregünk fejlesztése, korszerű felfegyverzése, szintén fejlett nehéziparra támaszkodhat. Ha erről lemondanánk, kaput nyitnánk az ellenségnek, feladnánk szabadságunkat, minden eddigi eredményeink gyümölcsét kiszolgáltatnánk az imperialistáknak, liyet becsületes emberek, hazafiak, kommunisták nem tehetnek.

Számos esetben a Hazafias

Népfronttal kapcsolatos elvi és gyakorlati kérdések opportunista elferdítése is hozzájárult pártunk befolyásának csökkenéséhez. A népfront-mozgalom pártunk politikájának helyességét igazolja. A dolgozó parasztság, az értelmiség, a kisemberek széles tömegeit vonta be a népi demokrácia építésébe. Tevékenységében azonban sok helyütt jobboldali eszmék és agitáció ütötte fel a fejét, beépült az ellenség, amely gyengítette a párt vezetését.

Több helyen olyan törekvéseket tapasztaltunk,, amelyek a pa- rasztegység , megteremtését célozták. Elterjedt à munkásosztály vezető szerepének vitatása, sőt tagadása',’ helyette a párasztA szocialista ipar ezévben

csaknem 6 százalékkal kell többet termeljen, mint a múlt évben. Mintegy 4 százalékkal kell emelnünk a termelékenységet, az önköltséget 3 százalékkal csökkenteni kell és az anyagfelhasználásnál mintegy 2—3 százalékos megtakarítást akarunk elérni.

A takarékosság és az önköltség csökkentése nem mehet a minőség rovására. Ezt azért is kívánatos erőteljesen hangsúlyozni, mert megyénk számos üzeme exportra dolgozik és exportkötelezettségeink nem teljesítése egész népgazdaságunknak szükséges behozatali cikkek importját gátolná.

Az a feladatunk, hogy dekád- ról-dekádra teljesítsük terveinket minden részletében, s ahol

A termelőszövetkezeti mozgalomban a párt III. kongresszusának határozata szellemében arra kell törekednünk, hogy gazdaságuk, munkaszervezetük, munkafegyelmük és jövedelmük erősödjön, s erőteljes politikai munkával elő kell segítenünk, hogy számszerűen is növekedjenek. A Központi Vezetőség határozata, amely megvilágítja a termelőszövetkezeti mozgalom jövőjét, nagy erőt, a jövőbe vetett szilárdabb hitet kölcsönöz a termelőszövetkezeti parasztságnak.

Tudósítanunk kell az eddiginél jobban a jól dolgozó termelőszövetkezetek és a tagok jövedelmét, melyek szép számmal vannak a megyében is, s amiről -az utóbbi hónapokban elég kevés szó esett. Itt van például az izsáki Petőfi Termelőszövetkezet, ahol Farkas István 770 munkaegysége után — amit családjával együtt teljesített —, több, mint 70.000 forintot kapott. A jánoshalmi Petőfi Ter- melőszöveikezeiben Hering Móric 467 munkaegységére 887 kg. búzát, fél mázsa rozso(, 5 mázsa árpát, 14 mázsa kukoricát, ugyanennyi burgonyát, 168 kg. cukrot, csaknem 20 mázsa takarmányrépát és 11.500 forint készpénzt kapott.

Nagyon figyelemreméltóak azok a kijelentések, melyek az utóbbi napokban hangzottak el a Központi Vezetőség e határozata hallatára. Pólyák György kilépett az egyik bajai csoport ból, most kijeléntette, hogy yisz- szamegy, Hasohló esetről hallothiba mutatkozik, ott időben segítsünk jó politikai munkával, a termelés szigorú pártellenőrzésé- vel, biztosítsuk a tervek folyamatos teljesítését. Járási és városi párt-végrehajtóbizottságainknak hatékonyabb segítséget kell biztosítani az üzemi párt- szervezetek felé, mozgósítsák a DISZ-t, a fiatalságot, de nem kevésbé a szakszervezetek és az MNDSZ erőit, a tervek teljesítésére.

Az igazgató elvtársak minden eszközzel segítsék elő a munkaverseny feltételeit, a szakszervezetek gondoskodjanak az élenjáró munkások és módszereink népszerűsítéséről, segítsék elő. hogy hazánk felszabadulásánál? tizedik évfordulóját terveink teljesítésével és túlteljesítésével ünnepelhessük.

tünk Csátáljáról, Jánoshalmáról A városföldi Dózsa Termelőcsoportból hallottuk, hogy Beke é? Faragó nevű elvtársak, akik szintén ki szándékoztak lépni a csoportból, a határozat elolvasása után kijelentették, hogy bent maradnak.

Ebben a légkörben, amelyet e néhány dolgozó paraszt kijelentése is élénken példáz, megjavultak a feltételei termelőszövetkezeteink megszilárdításának és fejlesztésének.

Egyes helyeken gátolja a fejlődést a szűklátókörűség, a szek- táns elzárkózás. Ugyanis, elzárkóznak a kilépett tagok visszavételétől, sőt az új tagok felvételétől is és bizony gyakran odamondják a belépni szándékozónak — hol volt maga, amikor mi keserves körülmények között megalakítottuk a szövetkezeteket. Az efajta nézet hirdetőinek szeme elölt elhomályosul a párt célkitűzése, elfeledkeznek arról, hogy mi nem egyes termelőszövetkezeteket, hanem egész mezőgazdaság szocialista átalakítását tűztük ki célul.

Le kell küzdenünk azt a helytelen irányzatot is, amely megengedi a háztáji gazdaságok mértéktelen felduzzasztását, rendszerint a közös rovására, mert ez aláássa a munkafegyelmet, a termelést, és végső soron a termelőszövetkezeti tagság jövedelmét is.

A párt, a tanács, a DISZ és az MNDSZ jó munkával segítse elő, hogy ezévben a szükséÍFolytatás a 3. Oldalon.)

Megjavultak feltételei termelőszövetkezeteink megszilárdításának és fejlesztésének