Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-12 / 60. szám

dit £ # z a h & i á z a 11 r îltilçen az új Kína? '~à^PQM ezt a kérdést meg- <yU válaszolhassuk, ahhoz sok-sok hely kellene. Nem le­het rövid írásban méltatni, hogy hogyan alakul át a tegnapi kö­zépkori Kína modern szocialis­ta nemzetté. Ez kétségkívül kor­szakunk egyik legfontosabb eseménye. Kína fejlődése és en­nek a fejlődésnek következ­ményei beláthatatlanok. Kínában a hatalmas folyók valóságos zsarnokok voltak. Elet és halál urai, nagy földeket reszkettető tiranusai. Az új Kínában az ember megzaboláz­za rabtartóit. A hatalmas víztö­megeket ma már emberi kéz és emberi gondolat irányítja. Több hatalmas folyam ma már hiába marja-veri rabtartóját: a betonalapzatot, tehetetlenül be­lesimul az új csatornákba. íi kínai hidrotechnikai épít- C/C, kezések története évez­redekre nyúlik vissza. Kínában már 3000 évvel ezelőtt is épül­tek öntözőrendszerek. A szor­galmas kínai nép már ősidőktől fogva gátakkal erősítette a ha­talmas folyók partjait, így pró­bálta útját állni az árvizek szörnyű pusztításainak. De a lomha óriások sokszor elsodor­ták a rengeteg munkával fel­épített gátakat és óriási terü­leteket árasztottak el szennyes hullámaikkal, kimondhatatlan szenvedést hozva a népre. Másrészt az öntözőrendszer sem elég a hatalmas országban. Ha aszályos év volt, csonttáaszott a föld és kiégett az egész vetés, még a fű is elsorvadt. Ilyenkor éhínség pusztított az országban, milliók és milliók vesztek éhen. Az ország felszabadítása után a kínai hidrotechnika tör­ténelmében új szakasz kezdő­dött. Míg az előző években a külföldi imperialisták és a Kuo- mintang-kormány vajmi keveset tettek a szeszélyes folyók meg- zabolázása érdekében, a felsza­badult kínai nép kommunista pártja és népi kormánya irányí­tásával jelentős eredményeket ért el a nagy folyók szabályozá­sában. A szeszélyes Huai folyót 1953-ig már jórészt megzabolázták. A folyó mentén sok új gátszakasz» építettek. Honan tartományban a Huai két mellékfolyóján, a Hunhe és a Juhe folyón duz­zasztó medencéket létesítettek, amivel lehetővé válik a Huai szabályozása. A Huai alsó fo­lyása mentén 8 hónapos rekordidő alatt felépült a 700 méteres Szanho-gát, amely hatalmas víztömegeket tart vissza árvízveszély idején a Huncohu tóban. Ezzel húszmillió lakosú területen szűnt meg az árvíz-veszedelem. A Szanho-gát felépítésével, amelyen 60.000 paraszt és sok sang- haji, nankingi és más városból érkezett munkás dolgozott, 1.5 millió hektárnyi terület öntözése vált lehetővé. A képünkön látható a Huai folyó egyik nagy új gátja. Ha ez elkészül, bőséget és biztonságot hoz 60 millió kínai dói gozó parasztnak, annyinak, mint amennyi Anglia, Kanada és Ausztrália összlakosainak száma. A folyó szabályozásának munkájában határkövet jelent az 1000 kilométer hosszúságú víziút épí­tésének terve, amely a Huai folyó második szakaszán fejeződik be. A hatalmas folyamszabályo­zási munkával ezen a vidéken nemcsak legyőzték a természetet, hanem a nyomort is. Az éhség teljesen megszűnt ezen a környéken. A paraszt már nem retteg a tavaszi áradásoktól, hanem betonfal mögött nyugodtan művelheti földjét. (3 3ansce Xfna legnagyobb és legjelentő­sebb folyama 5200 kilométer hosszú. Középső szakaszán ha­talmas duzzasztómedencét léte­sítettek és gátjait megerősítet­ték. Az óriásfolyó mentén nagy öntözőrendszereket létesítenem. A valamikor rettegett folyók vize hatalmas területek öntözé­sét teszi lehetővé. Az állami hid­rotechnikai építkezéseken kívül a parasztok milliói saját erejük­ből építenek kisebb öntözőrend­szereket. 1950-től 1953-ig Kíná­ban több, mint hatmillió kis ön­tözőcsatornát, tavat és duzzasz­tómedencét létesítettek, több, mint 800.000 kutat ástak és 500 ezer vízikereket szereltek fel. A kínai parasztok ezen túlmenően több, mint 250 nagy öntözőrend­szert javítottak ki és helyeztek ismét üzembe saját erejükből, ami további 3,360.000 hektár me­zőgazdasági haszonterület öntö­zését teszi lehetővé. Sok új zsilipet építettek. Ezek áteresztik, vagy felfogják a vi­zet, úgy, ahogy az ember tet­szése kívánja. A zsilipekkel egy­úttal vízlépcsőket is építenek. A zsilipek teszik továbbá lehetővé a hajózást is. Zsilipeléssel eme­lik a csatornákba a hajókat. Képünk bemutatja a sokpillé- res gát építkezését a Huai folyó középső szakaszán. Itt épül a Fuceling vízgyűjtő medence. Ez meg fogja nyitni a hajózás út­ját és a vízienergiaszolgáltatást ezen a folyószakaszon. Ez a víz­gyűjtő lesz továbbá az öntözés egyik forrása is. Vasbeton pil­lérei a világ egyik legmoder­nebbjei, és az első ilyen típusú, amelyet Kínában építettek. A gát hossza 517 méter, legmaga­sabb pillére 74 méter. Sor került ezenkívül a Hoang- ho, Kína egyik legnagyobb fo­lyamának szabályozására is. A kínaiak a Hcanghot »Sárga fo- lyónak- is nevezik. Hossza 4000 kilométer. Évente 500 millió köbméter iszapot hord magával s lia a síkságra ér, lerakja a hordalékot. Medre így termé­szetszerűleg íeltöltődik és arra kényszeríti a folyót, hogy med­réből kilépjen. A síkság több helyén a Hoangho medre már magasabban fekszik, mint kör­nyezete — körülbelül 1800 kilo­méteres szakaszon folyik így magas gátak között. A parasztok százezreinek kellett állandóan a gátakat javítaniok, magasíta- niok. A nyári áradások már a legrégebbi időkben is borzalmas veszélyt jelentetlek embernek és állatnak egyaránt. A kínai nép ezt a folyamot »Kína bána­tának« nevezte el. 1954-ben a Hoangho felső fo­lyása mentén 300 kilométeres szakaszon új gátakat építettek és az alsó folyása mentén lé­nyegesen megmagasították a gá­takat. Ezenkívül 70.009 helyen erősítették meg a Hoangho gát­jait. A már eddig felépített létesít­mények lehetővé teszik, hogy az áradások már nem veszélyezte­tik a folyómenti lakosok gazdál­kodását. Az utóbbi hónapokban a Hoangho sok mellékfolyójának medrét is megtisztították. Ezzel biztosítják a víz gy*rs lefolyá­sát. Kína területének egyharmada síkság és dombos' vidék, másik harmada fernvuk,, a harmadik pedig hegyes vidék, j Kína síkságai és Alföldjei több, mint 2 millió négyzetkilométe­ren terülnek el, tehát négyszer akkorák, mint egész Franciaor­szág. A kínai nép ősidők óta foglalkozik itt mezőgazdaság­gal. Kína gabenatermő területe je­lenleg 93 millió hektár, vagyis az ország egész területének egy- tizede. Előzetes számítások sze­rint ezt a területet meg lehet kétszerezni. Itt nagy szerepet játszik a folyamok szabályozása. Gondoljunk csak arra, hogy Kína körülbelül akkora, mint egész Európa. Egy-egy folyo- áradáskor gyakran nagyobb te­rületeket veszélyeztetett, mint Magyarország. Az óriási folyók megzabolázása azt jelenti, hogy ilyen nagy területeken a biztos védőgátak mögött a dolgozó pa­rasztság nyugodtan megművel­heti földjét. Kína éghajlata igen kedvező a mezőgazdasági termelésre. —< Területének több, mint 90 szá­zaléka az északi mérsékelt öve­zetben fekszik. A többi trópikus éghajlatú. A magas nyári hő­mérséklet mellett rizst és gya­potot lehet termelni. A tenge­rekről beáramló monszun-szél biztosítja a gyakori esőzést. A legtöbb gabona nyáron érik és így roppant mennyiségű vize* igényel. Kína legnagyobb részén a maximális csapadék nyáron, hullik. A folyók szabályozásá­val, a víztárolók építésével a szorgos kínai nép nagyban elő­segítheti az öntözési rendszer ki­építését és így termését bizonyos fokig függetlenítheti az éghaj­lati viszonyaitól. Pár évvel ezelőtt a kínai pa­rasztember kőből bivaly-isteni faragott. Mikor már semmi sem segített, akkor ezeket a szobro­kat a földbe temették és hozzá­juk imádkoztak, áldozatokat! hoztak, hogy védjék meg őket a rettenetes folyóktól. Az új Kína népe megzabolázta ezeket a lomha folyó-óriásokat. Ma már eltűntök ezek a szobor-bálványok és az emberek a védőgátak mö­gött biztonságban művelik föld­jeiket. Észak-Kiangszu öntözőműveket kap. A Yungtung szabályozásával ellenőrzik az észak-kiang- szui főöntöző és nagycsatorna vizének mennyiségét és szintjét.

Next

/
Thumbnails
Contents