Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. március (10. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-12 / 60. szám
dit £ # z a h & i á z a 11 r îltilçen az új Kína? '~à^PQM ezt a kérdést meg- <yU válaszolhassuk, ahhoz sok-sok hely kellene. Nem lehet rövid írásban méltatni, hogy hogyan alakul át a tegnapi középkori Kína modern szocialista nemzetté. Ez kétségkívül korszakunk egyik legfontosabb eseménye. Kína fejlődése és ennek a fejlődésnek következményei beláthatatlanok. Kínában a hatalmas folyók valóságos zsarnokok voltak. Elet és halál urai, nagy földeket reszkettető tiranusai. Az új Kínában az ember megzabolázza rabtartóit. A hatalmas víztömegeket ma már emberi kéz és emberi gondolat irányítja. Több hatalmas folyam ma már hiába marja-veri rabtartóját: a betonalapzatot, tehetetlenül belesimul az új csatornákba. íi kínai hidrotechnikai épít- C/C, kezések története évezredekre nyúlik vissza. Kínában már 3000 évvel ezelőtt is épültek öntözőrendszerek. A szorgalmas kínai nép már ősidőktől fogva gátakkal erősítette a hatalmas folyók partjait, így próbálta útját állni az árvizek szörnyű pusztításainak. De a lomha óriások sokszor elsodorták a rengeteg munkával felépített gátakat és óriási területeket árasztottak el szennyes hullámaikkal, kimondhatatlan szenvedést hozva a népre. Másrészt az öntözőrendszer sem elég a hatalmas országban. Ha aszályos év volt, csonttáaszott a föld és kiégett az egész vetés, még a fű is elsorvadt. Ilyenkor éhínség pusztított az országban, milliók és milliók vesztek éhen. Az ország felszabadítása után a kínai hidrotechnika történelmében új szakasz kezdődött. Míg az előző években a külföldi imperialisták és a Kuo- mintang-kormány vajmi keveset tettek a szeszélyes folyók meg- zabolázása érdekében, a felszabadult kínai nép kommunista pártja és népi kormánya irányításával jelentős eredményeket ért el a nagy folyók szabályozásában. A szeszélyes Huai folyót 1953-ig már jórészt megzabolázták. A folyó mentén sok új gátszakasz» építettek. Honan tartományban a Huai két mellékfolyóján, a Hunhe és a Juhe folyón duzzasztó medencéket létesítettek, amivel lehetővé válik a Huai szabályozása. A Huai alsó folyása mentén 8 hónapos rekordidő alatt felépült a 700 méteres Szanho-gát, amely hatalmas víztömegeket tart vissza árvízveszély idején a Huncohu tóban. Ezzel húszmillió lakosú területen szűnt meg az árvíz-veszedelem. A Szanho-gát felépítésével, amelyen 60.000 paraszt és sok sang- haji, nankingi és más városból érkezett munkás dolgozott, 1.5 millió hektárnyi terület öntözése vált lehetővé. A képünkön látható a Huai folyó egyik nagy új gátja. Ha ez elkészül, bőséget és biztonságot hoz 60 millió kínai dói gozó parasztnak, annyinak, mint amennyi Anglia, Kanada és Ausztrália összlakosainak száma. A folyó szabályozásának munkájában határkövet jelent az 1000 kilométer hosszúságú víziút építésének terve, amely a Huai folyó második szakaszán fejeződik be. A hatalmas folyamszabályozási munkával ezen a vidéken nemcsak legyőzték a természetet, hanem a nyomort is. Az éhség teljesen megszűnt ezen a környéken. A paraszt már nem retteg a tavaszi áradásoktól, hanem betonfal mögött nyugodtan művelheti földjét. (3 3ansce Xfna legnagyobb és legjelentősebb folyama 5200 kilométer hosszú. Középső szakaszán hatalmas duzzasztómedencét létesítettek és gátjait megerősítették. Az óriásfolyó mentén nagy öntözőrendszereket létesítenem. A valamikor rettegett folyók vize hatalmas területek öntözését teszi lehetővé. Az állami hidrotechnikai építkezéseken kívül a parasztok milliói saját erejükből építenek kisebb öntözőrendszereket. 1950-től 1953-ig Kínában több, mint hatmillió kis öntözőcsatornát, tavat és duzzasztómedencét létesítettek, több, mint 800.000 kutat ástak és 500 ezer vízikereket szereltek fel. A kínai parasztok ezen túlmenően több, mint 250 nagy öntözőrendszert javítottak ki és helyeztek ismét üzembe saját erejükből, ami további 3,360.000 hektár mezőgazdasági haszonterület öntözését teszi lehetővé. Sok új zsilipet építettek. Ezek áteresztik, vagy felfogják a vizet, úgy, ahogy az ember tetszése kívánja. A zsilipekkel egyúttal vízlépcsőket is építenek. A zsilipek teszik továbbá lehetővé a hajózást is. Zsilipeléssel emelik a csatornákba a hajókat. Képünk bemutatja a sokpillé- res gát építkezését a Huai folyó középső szakaszán. Itt épül a Fuceling vízgyűjtő medence. Ez meg fogja nyitni a hajózás útját és a vízienergiaszolgáltatást ezen a folyószakaszon. Ez a vízgyűjtő lesz továbbá az öntözés egyik forrása is. Vasbeton pillérei a világ egyik legmodernebbjei, és az első ilyen típusú, amelyet Kínában építettek. A gát hossza 517 méter, legmagasabb pillére 74 méter. Sor került ezenkívül a Hoang- ho, Kína egyik legnagyobb folyamának szabályozására is. A kínaiak a Hcanghot »Sárga fo- lyónak- is nevezik. Hossza 4000 kilométer. Évente 500 millió köbméter iszapot hord magával s lia a síkságra ér, lerakja a hordalékot. Medre így természetszerűleg íeltöltődik és arra kényszeríti a folyót, hogy medréből kilépjen. A síkság több helyén a Hoangho medre már magasabban fekszik, mint környezete — körülbelül 1800 kilométeres szakaszon folyik így magas gátak között. A parasztok százezreinek kellett állandóan a gátakat javítaniok, magasíta- niok. A nyári áradások már a legrégebbi időkben is borzalmas veszélyt jelentetlek embernek és állatnak egyaránt. A kínai nép ezt a folyamot »Kína bánatának« nevezte el. 1954-ben a Hoangho felső folyása mentén 300 kilométeres szakaszon új gátakat építettek és az alsó folyása mentén lényegesen megmagasították a gátakat. Ezenkívül 70.009 helyen erősítették meg a Hoangho gátjait. A már eddig felépített létesítmények lehetővé teszik, hogy az áradások már nem veszélyeztetik a folyómenti lakosok gazdálkodását. Az utóbbi hónapokban a Hoangho sok mellékfolyójának medrét is megtisztították. Ezzel biztosítják a víz gy*rs lefolyását. Kína területének egyharmada síkság és dombos' vidék, másik harmada fernvuk,, a harmadik pedig hegyes vidék, j Kína síkságai és Alföldjei több, mint 2 millió négyzetkilométeren terülnek el, tehát négyszer akkorák, mint egész Franciaország. A kínai nép ősidők óta foglalkozik itt mezőgazdasággal. Kína gabenatermő területe jelenleg 93 millió hektár, vagyis az ország egész területének egy- tizede. Előzetes számítások szerint ezt a területet meg lehet kétszerezni. Itt nagy szerepet játszik a folyamok szabályozása. Gondoljunk csak arra, hogy Kína körülbelül akkora, mint egész Európa. Egy-egy folyo- áradáskor gyakran nagyobb területeket veszélyeztetett, mint Magyarország. Az óriási folyók megzabolázása azt jelenti, hogy ilyen nagy területeken a biztos védőgátak mögött a dolgozó parasztság nyugodtan megművelheti földjét. Kína éghajlata igen kedvező a mezőgazdasági termelésre. —< Területének több, mint 90 százaléka az északi mérsékelt övezetben fekszik. A többi trópikus éghajlatú. A magas nyári hőmérséklet mellett rizst és gyapotot lehet termelni. A tengerekről beáramló monszun-szél biztosítja a gyakori esőzést. A legtöbb gabona nyáron érik és így roppant mennyiségű vize* igényel. Kína legnagyobb részén a maximális csapadék nyáron, hullik. A folyók szabályozásával, a víztárolók építésével a szorgos kínai nép nagyban elősegítheti az öntözési rendszer kiépítését és így termését bizonyos fokig függetlenítheti az éghajlati viszonyaitól. Pár évvel ezelőtt a kínai parasztember kőből bivaly-isteni faragott. Mikor már semmi sem segített, akkor ezeket a szobrokat a földbe temették és hozzájuk imádkoztak, áldozatokat! hoztak, hogy védjék meg őket a rettenetes folyóktól. Az új Kína népe megzabolázta ezeket a lomha folyó-óriásokat. Ma már eltűntök ezek a szobor-bálványok és az emberek a védőgátak mögött biztonságban művelik földjeiket. Észak-Kiangszu öntözőműveket kap. A Yungtung szabályozásával ellenőrzik az észak-kiang- szui főöntöző és nagycsatorna vizének mennyiségét és szintjét.
