Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-12 / 60. szám

12 mázsát csepeliem tavaszi búzából — ladánybenei homokon Aki ismeri a ladánybenei föl­deket, tudja, hogy igpn szűk- markúan méri a termést. Gabo­naféléből a rozs megy nálunk, búzával csak azok próbálkoz­nának, a,kiknek akad a terüle­tin kicsit jobb tábla is. Nem (csoda hát, hogy 1953-ban, ami­kor kötelező vplt a tavaszi búza vetése, igen sok gazdatársam kézzel-lábbal tiltakozott ellene. — A benei földekre búzát?! Hisz a vetőmag som adódik vissza! — hábcrpgtak sokan. Én gondoltam egyet és csak úgy kísérletképpen magpróbál­iam. Igaz, nçm mertem többet vetni 25 kilónál. S a cscpléskor alig hittem el magam is, hogy a 15 kiló vetőmag éppen három mázsát kamatozott. Ez egy hol­don 12 mázsás termésnek felel mag. Vagyis majdnem többet termett a tavaszi búza, mintáz őszi, mert abból 12Q0 ölről g mázsát csépeltem. Nincs ennek a termésnek jemmi különösebb titka. Csak annyi: a tavaszi búzát korán kell vetni és jól meg kell neki ágyazni. Ami a korai vetést il­leti, az nálam mindenben divat. Ha az időjárás normális, nálam már február végén íoldbekorül a, napraforgó, tavaszi árpa, lu­cerna. A földtől sem sajnálom, ami neki jár. Harminchat éve gazdálkodom és tudom, hogy a talajnak kettő kell, de az aztán nagyon: a trágya és a jó mun­ka. Hát én megadom. Kétéven­ként mindig újra trágyázok és háromszornál kevesebbet soha nem kapálok. 1953-ban kukorica után, jó erőben lévő táblába tettem a tavaszi búzát. Az idén 5U kilót akarok elvetni, azaz fél holdat. Ez pedig répaföldbe kerül. Az idő­járás most igen visszavetett, de amint rá lehet menni a földre, azonnal elvetem. S az idén már nem egyedül leszek. Példámon Tábi Jani bácsi szomszédom termelt tavaly tavaszi búzát, gyönyörű termése lett neki is. Lázár Lázár is vet már minden évben. Úgy hallottam, hét mú­zsa vetőmagot kapott ez a kis községünk s ezt már ki is vit­ték a gazdák. S még elmondok egy „titkot“, lehet, hogy nevetnek, akik ol­vassák. Rizs szűkében a mi fa­lunkban igen rászoktak a tava­szi búzára, mint kására. A kö­leskásának nincs már becsülete a disznótoros hurkáiban, hántolt búzát használunk. Házilag ké­szül, egyszerű kézidarálón, amit csak annyira szorítunk össze, hogy kicsit megzúzza a szeme­ket. Aztán kiszeleljtik és kész a búzakása. Akármint van, érdemes tava­szi búzát vetni. Még ilyen tala­jon Js érdemes, mint a mienk. Mert kenyér lesz belőle, több kenyér, —• ez pedig a legfonto­sabb valami, Elmondta: TurupuU Péter, a termelési bizottság elnöke , Nem álltam hadilábon a szorgalommal, mégsem tudtam soha elérni azt, amit egy szövetkezeti tag Ki-ki a megszokott helyét keresi a dávodi Sza­bidéig TSZ taggyűlésén. A kályha melege hamar idkivánkoztatja a béléses kabátokat, nagyken- döket. Fiatal ember áll az ajtó szögletében. Az egyik lócán helyet szorítanak neki. Kissé idegenül, zavartan néz körül. Még isme­retlen a hely, ahová került. Zavarában kalapja izéiét sodorgatja. Barátságos szóval fordulnak feléje. Előbb csak a mellette ülővel indul a be­szélgetés, később a többiek is beleszólnak. A gyűlés egyik pontja szerint ma este új tagok felvételére is sor kerül. A zárszámadás óla « hetedik új tag kéri felvételét. Most minden tekintet a. lócan ülő fiatalember­re szegeződik. Tempós nyugalommal emelkedik fel ültéből. Ö a hetedik, aki úgy döntött, hogy :agja lesz a Szabadság TSZ-nek. Az első szavak zavarát hamar leküzdi. Hiszen mól akar számot adni, hogy bosszú itjők. töpren­gése után hogyan jutott erre az elhatározásra? — Ha előbb teltem volna meg ezt a lépést, jobban jártam volna. Eveken keresztül szomszé­dos volt a fölélem a termelőszövetkezetével. Ma­gam győződtem meg: milyen más, mennyivel könnyebb a munka a közös gazdálkodásban. En nem álltam hadilábon a szorgalommal, mégsem tudtam elérni azt, amit egy szövetkezeti tag elért. Házszomszédom Illés András. Nekem is, neki is egész családja dolgozott az elmúlt évben. De ne­kem csak a töredéke jutott annak a 2 mázsa búzának, 114 mázsa kukoricának, 36 mázsa krumplinak és a többi terménynek, ami egy­szeriben megtöltötte Illés András padlásgt, kam­ráját. Nem, is szólva a 11-40,0 forint készpénz- részesedésről. Ez a példa tette számomra még vonzóbbá a szövetkezetét. Bátyám is azok között van, akik most léptek be. A Jercmiásolc eddig sem hoztak szégyent magukra s ezután sem fognak, mint szövetkezeti tagok. • S ezen az estén Jeremiás István szövetkezeti tag lett. Tavaszi előkészületek a bajai járásban Langyos eső sietteti a leesett író olvadását. A bajai járás ter­melőszövetkezeteiben, az egyé- aiieg dolgozóknál fokozódott a tavaszi munka megkezdésére való felkészülés. SZHUKM1.ÊX folyamatosan aalad a megérkezett tavasz: búzavetőmag átvétele. A trá- gyahordást az utak járhaiatlan- sága akadályozza. A Béke Ter­melőszövetkezetben a meleg­ágyakban már zöldéi a kora: íagyrna és paprika. A termelési jizottság megalakította növény- ermesztési, állattenyésztési és tvonyhakertészeti, gyümölcsészeti csoportjait. SÜKÖSDÖN eddig 2400 hol­dat trágyáztak tavasziak alá. Az igényelt 240 mázsa tavaszi búza­vetőmagból az első 40 mázsa már megérkezett. A napokban várják a * további szállítmányo­kat. Az időjárás miatt csak a homokosabb részeken folyik a trágyázás. Nagy érdeklődés mu­tatkozik meg a községben a szer­ződéses növényféleségek ter­mesztésére. 55 hold cukorrépa termesztésére kötöttek eddig hogy a község első negyedévi adóbevételi tervet 9.4 százalékra teljesítette s egyben vallatta, hogy március 15-ig eléri a száz százalékot- Ez ppm is tesz nehéz munka, mert a tanács a legjobb eszközt, a felvilágosító, meggyő­ző munkát alkalmazza. Az utób­bi hónapokban egyetlen adóvég­rehajtás nem történt a község­ben. — ellenben néhány bét alatt 40 kisgyűlést tartottak a tanács dolgozói és tagjai. Külön dicséretet érdeméi jó munkájá­ért az adócsoport két dolgozója: Ősziéin Pál és Baják István, és sok segítséget ad a járási pénz­ügyi osztály is. De azt is hallottuk, hogy a begyűjtésben korántsincs ennyi dicsekednivaló eredmény Pál- monostorán. finnek is meg van szerződést. Baj csak az, hogy a község tervfelbontásábóí kima­radt a cukorrépa. A községben az ipari növények fokozottabb termesztésére szakelőadásokon hívták fel a figyelmet. Ennek eredménye, hogy a kenderszer­ződési tervet 105 százalékra tel­jesítették. A baromfi- és vízi­szárnyasok tenyésztésére majd­nem minden házban berendez­kedtek. A határ mélyebben fek­vő részein száraz konyhakerté- szetet létesítenek a dolgozók. A községben állandóan emelkedik azok száma, akik fűszerpaprika termesztésére kötnek szerződést. 385 holdra kötöttek eddig szer­ződést. Két évtizede kísérletezik ter­mészetes rádióaktív izotópokká' Ernst Jenő Kossuth-díjas pro­fesszor, a pécsi orvostudományi egyetem biofizikai intézetének vezetője. Tudományos kutatásai­a természetes oka: a begyűjtési hivatal dolgozói nem követik az adóbeliek példáját. Nemcsak, hogy nem tartanak kisgyúlése- ket, de Szeri Anna, a hivatal vezetője maga sem jár el a pártszervezel és a tanács meg­beszéléseire, ahol pedig sok se­gítséget kaphatna. Sokszor ki­fogás alá esik a hivatal dolgo­zóinak munkafegyelme is. Feke­te Mihály DlSZ-titkárnak, aki igyekszik nagyon lelkesen elvé­gezni munkáját, arra kell töre­kednie, hogy hivatali társai kö­vessék példáját. Több segítséget kell adnia Pálmonostorára a já­rási begyűjtési hivatalnak is, mert igaza van a községi ta­nácselnöknek abban, hogy tele­fonon nem lehet teljesen meg­oldani egy községi hivatal irá- nvîïâsât. M. I. NEMF.SNÁDliDVARQN meg­kezdte a Terményíorgaimi Vál­lalat az igényejt 30Q mázsa ta­vaszi búzavetőmag folyamatos szállítását. Akik átveszik, rög­tön megkezdik csávázásit. A termelési kedv megmutatkozik abban is, hogy az egyéniek az idén 20Q holddal több területet trágyáztak le tavasziak alá, mint az elmúlt esztendőben. Ta­vasszal 150 hold erdő telepítésé­hez is hozzáfognak. Az elmúlt hónapok kedvező időjárása meg­gyorsította az előkészületeket. Majdnem 100 holdon a tavaszi szántást is elvégezték és pár holdon elvetették az apró mag­vakat. ban nagy teret foglal el a min­den szervezetben előforduló ter­mészetes rádióaktív kálizm bio­lógiai szerepének vizsgálata. — Ernst professzor vezetésével az intézet most főleg azt kutatja, hogyan megy végbe az anyag­csere a vér és az izomállomány között. Ebben a munkában nagy se­gítséget nyújt az országban el­sőnek Pécsett felépült biológjm rádióizotop laboratórium. — A régebben figyelemmel kísérhető anyagmennyiségnél most billió- szőr kisebb mennyiség útját is — hosszas vizsgálat helyett — mesterséges izotópokkal pillana­tok alatt kimutathatják a szer­vezetben, A laboratórium kprszprü be­rendezésében nggy része van Tigyi József adjunktusnak. Az izotopsugárzás számlálására olyan — az országban egyedül­álló — műszert szerkesztett, amely a sugárzási eredményeket automatikusan filmre veszi $ így két laboráns asszisztensnő mun­káját vészi el. (MTI) Pál monostoré il hallottuk Pécseit működik az ország- első biológiai rádióizotop laboratóriuma Traktorzúgásiél hangos már a tekémét! halár is A Kecskeméti Gépállomás erőgépei, amelyek a képen me? katonás rendben tető alatt sorakoznak, — 111a már alig néhány kivételével a batarhan zúgnák. Szerdán kezdték meg a munkát a termelőszövetkezetek cs egyéni gazdák földjein, — azaz. hogy folytatják a megkezdett szántásokat. Mert az enyhe téli napo­kon nem ültek tétlenül a kecskeméti traktorosok sem: mintegy 250—300 hold talajmunkát végeztek el eddig. Társaik pedig szer- ződtető-kampányt indítottak az egyénileg dolgozó parasztok kö­zött. A fiatal traktorosok élenjárnak ebben: néhány nap alatt máris többszáz hold talajmunkára kötöttek szerződést. Nemes vetéíkedés Jászszenílászlón JÁSZSZENTLASZLÓN har­mincöt egyénileg dolgozó pa­raszt teljesítette felszabadulási ver.senyyállalását. A párosver- senyben lévő dolgozó parasztok között elsőnek kell említeni Pé­ter illés, Csikós Lipót és Szabó Andrásné dolgozó parasztokat. Mindhárman teljesítették már egész évi sertésbeadásukat is. A BEGYŰJTÉSI verseny mel­lett napról-napra élénkebbó vá­lik a termelőszövetkezetek ve­télkedése. A Lenin TSZ verseny­ben van a kígyósi Petőfi, Uj Barázda és Alkotmány Terme­lőszövetkezeteikkel. A Lenin és az Alkotmány már elvetette a mákot, borsót és a napraforgót. A versenyben a többi termelő­szövetkezetek sepr akarnak el­maradni, ezért már alig várják az időt, hogy a földeken meg­kezdhessék a mpnkát. AZ EGYpNi parasztok között is nagy a mozgolódás. Váradi András, Körösi János, Juhász Károly dolgozó parasztokat azon­ban már nem tudják megelőzni, mert a mull hónap néhány nap­sütéses napján befejezték a ta­vasziak vetését. Várad) András 18 holdas középparaszt 1400 négyszögölön elvetette a tavaszi árpát. Juhász Károly pedig hat h^'d őszi vetésén végezne cl a fej trágyázást. A Kiskunhalasi Sertéstenyésztő és Hizlaló Vállalat kiváló eredményei A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a Szakszer­vezetek Országos Tartásának Elnöksége a Kiskunhalasi Sertés­tenyésztő és Hizlaló Vállalatot az 1954. II. félévben végzett munkája eredményeként vörös vándorz’ászlóval, díszoklevéllel és pénzjutalommal tüntette ki. A vállalat tenyésztési tervteljesítése a IV. negyedévben át­lagosan 112.7 százalék. Ez azt jelenti, 1175 malaccal többet te­nyésztettek. A tenyésztési terv önköltségének csökkentésénél 11 százalékkal többet takarítottak meg a tervezettnél, ez pénzben kifejezve 372.000 forint megtakai ítást jelent. A nevelési üzemág tervteljesítése a IV. negyedév átlagában 112.9 százalék. A nevelés önköltségénél 184.000 forintot takarí­tottak meg. Az hízlalási üzemág IV. negyedévi tervteijesítése 107.7 száza­lék. Az önköltség csökkentésével itt is 1Q.000 forintot takarítot­tak meg. A vállalat exporttervét.is túlteljesítette. Ezért 300.ÜÜU forint jutalomban részesült. Tavalyi exporttervét a vállalat már októ­berben teljesítette. 1 örvényt hozott a tanácsülés Spltvadkerten a legutóbbi ta­nácsülésen érdekes, hosszantartó vita alakult ki. A községi tanács az errevonatkozó rendelkezés alapján községfejlesztési járulék megszavazását javasolta a ta­nácstagoknak. A .javaslat szerint a dolgozó parasztok az adóalap 5 százalékát fizették volna köz- ségfejlesztési járulék címén, a kórból és fizetésből élők pedig 550 forinttól 800 forint jövede­lemig évi 50 Ft-of, 800 forinttól 1C00 forintig 80 forintot, ezren felül pedig 100 forintot fizetnek. A vita folyamán maguk a je­lenlévő dolgozó parasztok és ta­nácstagok javasolták, hogy a dolgozó parasztok adóalapja 10 százalékának megfelelő összeget fizessenek a községfejlcszlcsi já­rulék címén. Bokniindent meg akarnak ugyanis valósítani, hogy fejlettebbé, szebbé tegyék köz­: ségükcl. .Mihelyt az idő engedi, hozzákezdenek a járdák rendbe- liozásához. Az idén 5 kilométer hosszan akarnak járdát épitepi Nagyon fontos, régóta húzódé fájdalmuk a spltvadkcrtieknek hegy nem köves a piacterük A járulékból befolyó összegből a piactér kikövezését is megváló- Sjt igk. Három kutat hoznak rendbe a tavasszal, bekerítik a sportpályát, vízlevezető csator­nákat létesítenek cs így tovább A fejlesztési járulék összege. 310.000 forintot tesz ki. A köz­ség dolgozó parasztjai úgy hatá­roztak, hogy társadalmi munká­val is hozzájárulnak a terve - mielőbbi megvalósít ísáboz. A községfejlesztési járulék es a társadalmi munka pénzbeli ér­teke gyplícrsqj mintegy'2 mill' > forintot tesz ki az 195à-iis í-.. ben.

Next

/
Thumbnails
Contents