Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. március (10. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-12 / 60. szám
Kiss Pál elv társ követendő példája A KUNSZENTMIKLÖSI Járási Tanács párttitkára gyakori és szívesen látott vendég a íü- löpszállási Dózsa Termelőszövetkezetben. Szavait mindenki megszívleli, hiszen ismerik, szeretik és tudják, hogy amit mond vagy javasol, azon érdemes elgondolkodni, érdemes azt végrehajtani. Érdemes bizony, hiszen Kiss Pál elvtárs sok helyen megfordul a járásban, számos kincsetérő termelési tapasztalatot szed össze, aminek — ha elfogadják — a csoport igencsak hasznát leli. Na meg ami a felsoroltak mellett tekintélyt kölcsönöz szavának, az a követke- :ó: A csoport tagjai tudják, hogy Kiss Pál elvtárs egyenesen a járási pártbizottságtól van megbízva a Dózsa TSZ pártszervezetének és a csoport vezetésének áliandó segítésével. A pártszervezet instruktorának titulálja a vezetőség — mint ahogy az is, patronálójának nevezi — a tagok pedig úgy beszélnek róla, mintha egyenesen a csoporthoz Tartozna. Szűcs István elvtárs, a csoport párttitkára szerint a párt- szervezet helyes vezetésében és a kommunisták bátor kezdeményezésének kibontakoztatásában segít Kiss elvtárs á legtöbbet. — Különösen nagy segítséget adott csoportunknak a tervek elkészítésében. A vezetőség igen alacsonyan állapította meg az átlagtermést, azzal a kifogassal, hogy gyenge a föld- Kiss elvtárs előbb velünk, a pártvezetőség agjaival vitatta meg, hogy a csoport nem vállalhatja ezt a megoldást, mert így tagságunknak soha nem tudunk jabblétet biztosítani. Részletesen megvi- .attuk vele ennek a kifogásnak x helytelenségét, azután együtt győztük meg csoportunk vezetőit, hogy állítsunk tagságunk álé magasabb követelményeket, ás ennek elérését azzal biztosítsuk, hogy több területet trágyázunk és mű trágyázunk, hisz csak így tudunk magasabb átlagtermést elérni, ez pedig mindnyájunknak érdeke. KISS ELVTÁRS sokat segített i Dózsa TSZ-nek abban is, hogy a meglévő lehetőségek kihasználásával és a rendelkezésre álló munkaerő helyes elosztásává; tegyenek szert minél több jövedelemre. Nem éppen könnyű meggyőző munkával, sok vitával sikerült elérnie, hogy a csoport mindinkább igyekezzen rátérni a magas jövedelmet biztosító belterjes gazdálkodásra. — Többször beszélgetett velünk Kiss elvtárs arról — emlékszik vissza Szűcs elvtárs, a csoport párttitkára —, hogy meg kell győzni a vezetőket az ipar; növények, például a kender, len, ricinus termesztésének anyagi előnyeiről, nem kevésbé pedig arról, hogy a borsó, uborka, na meg a zöldségfélék termesztése milyen nagy hasznot hajt a tagságnak, és ami minálunk igencsak fontos, csak így tudunk a tagságnak évközben is pénzt osztani. Nem mondom, hogy köny- nyű volt, de a végén mindezt a párttaggyűlés helyeselte és elfogadta. — Hogyan segít Kiss elvtárs a pártszervezet helyes vezetésének kialakításában? Szűcs elvtárs válaszában a tapasztalt vezető segítőmunkájának és jó tanácsainak egész sorát mondja el. — Kiss elvtárs javasolta, hogy a versenyszellem kiszélesítése és a munkaerő helyesebb megszervezése érdekében minden brigádban nevezzünk ki egy párt- csoportbizalmit. Azon a taggyűlésen, ahol a tavaszi munkaszervezés kérdéseit vitatta a párttagság, ő is részt vett és javaslatára mind a négy brigádunkba pártcsoportbizalmit választottunk a legjobban dolgozó kommunistákból. — Ennek a javaslatnak máris meg van a hatása. — Folytatja később. — Hogy mást ne mondjak, a mezőgazdasági-brigád kijavította és munkához előkészítette a hengereket és fogasokat. A szőlészeti-brigád pedig a szőlőnyitó kapákat hozta rendbe és kijavították a metszőollókat is. Mi pedig Kiss elvtárssal azon voltunk, hogy a még hiányos tavaszi vetőmagot sürgősen készíttesse elő a vezetőség. Kiss elvtárs arra is felhívta a figyelmemet, hogy a pártcscporibizal- miak működése csak akkor lesz eredményes, ha munkájuk eredményét értékeljük és mindig új meg újabb feladatokkal lássuk el őket. így határoztuk el, hogy kéthetenként csopcrtbizalmi gyűlést tartunk. — Hát a tagjelölt-felvétel? — Ez is erősödésünket bizonyítja. Kiss elvtárssal együtt sokszor beszélgettünk a csoport tagjaival és így értük el, hogy már ebben az évben öt tagjelöltet vettünk fel. Nem hanyagoljuk el a környék kívülálló dolgozóival való foglalkozást sem. Ennek »eredménye, hogy most, március elején hárem család lépett be csoportunkba. ÍME NÉHÁNY PÉLDA Kiss Pál elvtárs patronáló munkájának eredményeiről, bizonyítékául annak, hogy milyen sokat tehetnek megyénk minden járásának tapasztalt vezetői termelőszövetkezeteink megerősítéséért, virágzóbbá és gazdagabbá tételéért. Sándor Magyar Önkéntes Honvédelmi Szövetségbe tömörül az MSZHSZ és az MHSZ A MAGYAR Szabadságharcos Szövetség és a Magyar Repülő Szövetség országos választmánya ülést tartott, amelyen megtárgyalták azokat a feladatokat, amelyek a honvédelmi tö- •megsportmunka kiszélesítésével és megjavításával kapcsolatban reájuk hárulnak. Ennek érdekében az országos választmány határozatot, fogadott el, amelynek alapján az MSZHSZ és az MRSZ-t egységes szervezetben egyesítik. Az új tömegszervezet neve: Magyar önkéntes Honvédelmi Szövetség. (MAÖHSZ) AZ ORSZÁGOS választmány határozata alapján ült össze Kecskeméten az MSZHSZ és az MRSZ megyei választmánya, a két szövetség egyesítése, illetve az új szövetség, a MAÖHSZ előtt álló feladatok megtárgya- lása_eéljából. A NAPIREND során elsőnek Kiss Imre elvtárs, az MRSZ kecskeméti titkára számolt be a szövetség 1954. évi munkájáról, majd megválasztották a MAÖHSZ megyei ideiglenes elnökségét. Nagy érdeklődés kísérte Vichnál Pál elvtársnak, a MAÖHSZ ideiglenes megyei elnökének beszámolóját az új szövetség létrehozásának politikai jelentőségéről, az egyesítéssel kapcsolatos feladatokról. AZ UJ EGYESÍTETT szövetségnek nagy lehetősége van arFelnyífotta szeműnket a Központi Vezetőség határozata Időszerű volt, hogy pártunk Központi Vezetősége ideológiai vonalon is tisztázta a szocializmus építésének menetét, hazánk gazdasági helyzetét és előrehaladásunk útját. Tagadhatatlan, hogy a júniusi és az azóta megjelent határozatok befolyásolták munkánkat, azonban a végrehajtás során tett intézkedések miatt nem mindenkor helyes irányban. Mi lelkesen is dolgoztunk a júniusi határozat megvalósításáért, csak egyesek sok esetben félremagyarázták a párt politikáját, olyan formában, hogy az eredmény sem a dolgozó parasztoknak, sem pedig a munkásoknak nem volt kedvező, és nem biztosította volna az életszínvonal tartós emelkedését. Városunkban következetesen nem tartottuk be az érvényben lévő és helyes rendeleteket. A termelőktől nem követeltük meg az állampolgári fegyelem betartását, a beadási tervek teljesítését. Sőt, mi is arra az álláspontra helyezkedtünk: ha követeljük az állampolgári kötelezettségek teljesítését, akkor megsértjük a dolgozó parasztok anyagi érdekeltségét és elvesszük kedvét a termeléstől. Most látjuk csak igazán a határozat megjelenése után, hogy az ilyen -munkamódszerrel« mi magunk is elősegítettük a spekuláció érvényesülését, az állampolgári fegyelem lazulását. Ezért gondolkodik ma sok dolgozó paraszt is úgy — nem beszélve a kulákok- ról —, hogy először én, másodszor, harmadszor, sőt negyedszer is én és ha esetlég marad, akkor majd adok az államnak is. 1953 júniusa óta sok termelő hivatkozik a kedvezményekre, de a kötelezettségekről kevés szó esett. Nagyon elharapódzott nálunk is a begyűjtés frontján az osztályharc gyengüléséről szóló nézet. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy városunkban a termelőszövetkezetek és kistermelők igyekeztek eleget tenni az állana iránti kötelezettségüknek, a kulákok mindössze csak 49 százalékra teljesítették a kötelezettségeiket. Végezetül még csak annyit, hogy nem elegendő a nép jólétről beszélni s ugyanakkor semmit sem tenni annak érdekében. Igen, a törvényeket, jogokat tiszteletben kell tartanunk, de nem szabad megfeledkeznünk a törvényes kötelességről sem. Csak akkor várhat a dolgozó parasztság több iparcikket a városi dolgozóktól, ha ő maga js növeli a termelékenységét, több húst, zsírt és terményt ad a munkásosztálynak. E törekvéseiben államunk támogatására jövőben is bízván számíthatnak. Selmeczi György, Kecskemét, Városi Tanács. ra, hogy színesebbé tegye szervezeti életét, valóban tömegszervezetté váljon. El kell érnünk — mondta Vichnál elvtárs —, hogy az egyesítés ideje alatt új tagok ezreit vegyük fel megyénk területén. Nagy figyelmet kell azonban arra fordítani, hogy a tagszervezés közben, az egyesítés szervezeti tennivalói közepette ne szorítsák háttérbe a politikai nevelőmunkát. A BESZÁMOLÓ részletes munkatervet tárt a megyei választmány elé. Eszerint március 20 és május 1-e közötti időbér, tartják meg az alapszervezetekben az egyesítő taggyűléseket, ahol megválasztják az új vezetőségeket, valamint a küldötteket a felsőbb szervekbe. A beszámoló hangsúlyozta, hogy a taggyűléseket úgy kell megszervezni, hogy azok a mezőgazdasági munkákat ne zavarják. A megyei küldöttértekezlet június 4-én lesz. Az országos egyesítő konferenciát 1955 július 2—3-án tartják meg Budapesten. BŐVEN FOGLALKOZOTT a beszámoló a honvédelmi tömeg- munkával kapcsolatos jelenlegi feladatokkal. Hangsúlyozta, hogy a DISZ-szervezetekkel az egyesítés időszaka alatt tovább kel mélyíteni a kapcsolatot. AZ EGYESÍTÉS időszaki, egybeesik hazánk felszabadulásának 10. évfordulójával, majd a DlSZ-kongresszussal is. A szövetség tagiai részt vesznek majd a DISZ, az MTSB és egyéb sportszervek által rendezendő tömegversenyeken, azokra saját tömegeit mozgósítja. Ezzel e két nagyjelentőségű eseményt saját, legbensőbb ügyüknek tekintik az alapszervezetek. VICHNÁL ELVTÁRS beszámolóját élénk vita követte, amelyből kicsendült az uj szövetség jelentősége, az uj szövetség feladatainak megértése A választmány tagjai, az új szövetség leendő aktivistái harcos tagjai lesznek az új tömegszervezetnek, mert mint ahogy a sok jó 'hozzászólásból, javaslatból is kiderült, az új szövetség keretei bővebbek lesznek, jobb és szervezettebb életet élhetnek majd a Magyar önkéntes Honvédelmi Szövetség tagjai. Mezei István Æ vita ezúttal ismét hosszúra nyúlt. A szoba, amelyben <z iá- •ási nemzeti bizottság ülésezett, las- ■fankint megtéfí dohány füstfelrn hosszú tanácskozás folyamán. Bár már három órakor kezdtük meg az ülést, öt órakor még semmi eredmény nem mutatkozott. 4 két kommunista állhatatosan követelte, hogy a földosztást a járásban izonnal kezdjék meg és azonnal szerkesszen a nemzeti bizottság feliratot a kormányhoz a földreform-törvény meg- iürgetése végett. A többi pártok képviselői ugyanolyan állhatatosan és következetesen visszautasították a kommunisták indítványát. Ezúttal hatodszor, vagy hetedszer szerepelt a nemzeti bizottság napirendjén a földosztás, le mindezideig szavazásra még egyetlen egyszer sem került a dolog, mert mindkét fél, mind a kommunisták, mind a kisgazdapártiak vezetése diait illő nemzeti bizottsági tagok aránya ’.gyenlő volt. Úgy látszott, hogy ismét kudarcba fullad ez az ülés is, mint oly sok más január és február folyamán. Öt óra felé a nemzeti bizottság tagjai vele is fáradtak a meddő vitába, tgyedül a két kommunistán nem látszott még a fáradságnak nyoma sem. Or. Madarász, a kisgazdapárt elnöke szedelözlwdni kezdett, amikor már a sarokban felhomálylott az este. Példáiéra dr. Gombos, a Polgári Demokrata Párt elnöke, meg Kovács Ernő. i SZDP titkára is felemelkedett a székéről. — Látom, hogy nem megyünk semmire — jelentette ki Madarász, — fejezzük be az ülést. — Maradjunk még! Ma döntenünk kell. Ha mi, a nemzeti bizottság elren- ieljük a földosztás megkezdését, a földeket meg fogják művelni. Március kő1945 március idusa a kalocsai járásban I. Grandpierre Lajos A DÖNTÉS zepén járunk már, a sok tízezer hold szántatlan földet sehogy másképp meg nem művelik. Jogunk és kötelességünk ... Csak ez kellett! Madarász ügyvéd figyelmeztetően emelte fel ujját. — Uraim! Eddig csak földreformtörvénytervezet van. Törvény nincs. Tehát nincs jogunk rendelkezni. — De a földek megműveletlenül maradnak! — hangzott az ingerült. válasz. — Arról mi igazán nem tehetünk. JU őzbe szólt dr. Gombos is, a PDP elnöke, érseki gondnok. — Az egyház nem ellenzi a földreformot. Az egyház maga is igazságtalannak tartja a jelenlegi birtokállapotokat. De a mi véleményünk az, hogy várjuk meg a nemzetgyűlés állásfoglalását. Ami pedig a végrehajtást illeti, nem hiszem, hogy ez oly gyorsan menne, mint azt a titkár úr elképzeli... Évek kellenek hozzá! — tette utána Madarász helyeslő fejbólintásától kísérve. — Tehát a két polgári párt ittlévö képviselői ellenzik a földosztás megkezdését ... — foglalta össze Baksa József, kommunista a véleményeket. — És mi az álláspontja a szociáldemokratáknak? — fordult Kovács felé. — Kezdjük meg a földosztást azonnal, vagy halasszuk el? Kovács sietve magyarázkodott: ■— Én magam nem tudok ilyen határozottan válaszolni. Tudom, hogy nekünk, szociáldemokratáknak és kommunistáknak együtt kell dolgoznunk, de most... Megkérdem a központot, ha helyeslik, én benne vagyok :.. — A Nemzeti Parasztpárt? — Osszunk fel minden parlagon hagyott földet azonnal, legrosz- szabb esetben visszaadjuk... A másik nemzeti parasztpárti sietve hozzátette: — Azt már nem! A földosztásban benne vagyunk, de a. visszaadásban nem! kommunisták látták, hogy a szavazatarány egy az egyhez. Baksa dühösen összeszorította ajkát, mert azonnal felismerte, hogy egy lépéssel sem jutottak előbbre ezúttal sem. Ugyanerre a következtetésre jutott Kovács is. Gyorsan fel is ajánlotta, hogy szavazzanak. A kommunisták bosszúsan legyintettek. — Szavazással mitsem érünk. De vegyék tudomásul uraim, hogy bűn, nép- ellenes bűn, amit cselekszenek. Több, mint harmincezer hold szántatlanul és vetetlenül marad a járásban. — Addig innen el nem megy senki, míg nem döntünk! — kiáltott fel Baksa József. A vita ismét megkezdődött. Nem is annyira a földosztás szükségességéről vitatkoztak, hanem a nemzeti bizottság jogairól. Talán ezredszer mondták el a kommunisták, hogy a nemzeti bizottságnak annyi joga van, amennyit meg tud magának szerezni a tövMaek támogatása útján ... Vitával telt el még egy félóra, amikor a kommunista párt helyisége előtt, a Füzér-utcában feldübörgött egy hatalmas teherautó. Az utcára vezető ajtó előtt állt meg. A két kommunista abban a pillanatban felugrott és kisieiet: az utcára. De már a kapuban össze találkoztak a sofőrrel, aki egy nagy nyaláb összegöngyölített, papírral men: befelé. Mögötte egy már ismert elvtár: ballagott. Köszöntés helyett nagyot kiáltott: — Itt a törvény! _ — A földreform! Kezet szorítottak, Az egyik kommunista kiragadta kezéből a hatalmas ív átlátszó zsírpapirra nyomtatott rendeletet és berohant vele a szobába, ahol még mindig ott ültek a nemzeti bizottság többi tagjai az asztal körül. ttoldogan, lelkesen kiáltott: " — Uraim! Ut a döntés! — közben lobogtatta az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendeletét a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a dolgozó paraszt földhözjuttatásáról. Dr. Madarász ügyvéd kapott utána és merev arccal olvasta el a címet. Dr. Gombos luilálsápadtan hajolt a surrogó zsírpapír fölé. A sofőr közben nagy halom 16-od rét brossurát is bevitt a szobába. Madarász azonnal meglátta ezt. Kért egyet belőle és hazament. De ekkor a két nincstelen újgazda, a nemzeti parasztpártiak már szaladva vitték végig a Füzér utcán a brossurá- kat... A kommunisták pedig késő éjjelig tanácskoztak és másiuip reggel megkezdődött a járás minden községében a földosztás. ^Folytatása következik.)