Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. március (10. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-01 / 50. szám
í <*r" Nagy dolos az írástudók .felelőssége... Nehéz a színész helyzete, amikor a felettesei műsorpolitikája olyan darabok, olyan szerepek játszására kényszeríti — bárha a szó nemesebb értelmében is, — ami mind művészeti, mind világnézeti szempontból távol áll tőle. Vajon helyesen cselekedett-e m színház igazgatósága, amikor ■olyan operettet vett fel műsogisztráljuk az igazgatóságnak a zenekari hangzás érdekében tett intézkedéseit. Ez a zenekar jelen állapotában is sokkal komolyabb feladatok megoldására is képes. Szeretnőik hallani művészetüket a felszabadulási hangversenyek kapcsán. Még valamit: a tempók nem mindenben követték az évtizedek alatt kialakult hagyományokat (pl. hurrá, hurrá). Jól oldotta meg fel« adatát a színpadi zenét szolgáltató kvartett még színpadi mozgás szempontjából is. A komoly művészi alkotásnak kijáró tisztelet hangján emlékezünk meg Békés András rendező munkájáról. Az ő teremtő fantáziája simította el a bírálat elején felmerült aggályaimat és teremtette meg azt a légkört, »ami a talán kissé kopott zene ellenére is ezt a felújítást élvezetessé, szórakoztatóvá és a múlt hibái megmutatásával, karikírozásával egyben tanulságossá és nevelő erejűvé tette. A főbb alakítások méltatása kapcsán elsőnek említjük Móricz Lili Cecíliáját. Szerepében nagyVértes Nelly és Oláh György a humor, a derű mesterei igényes alakítása nagyon sole derűt szerzett. Homokay Leopold hercege mulatságos alakítás. Marinkovics Zsuzsa, Lörincz Éva, Pászti Erzsi és Pusztai Ilona orfeumlányok alakítása méltóiképpen indította meg a darab hangulatát már az első Levél nyomán Az ürgésiek panasza Mi ürgésiek nap, mint nap bosszankodunk a feneketlen sár, az úttalan utak miatt, Nem kevésbbé bosszantó az is, hogy a szennyvízzel teli csatorna orrfacsa ó bűzt áraszt. Kérem a Városi Tanácsot, intézkedjen végre, ne tekintse mostoha gyermeknek az ürgésieket. Tisztíttassák ki a csatornát, hozzák rendbe az utakat és mégegy fontos dolgot kérnénk, biztosítsák a jó ivóvíz ellátásunkat is. — Ezt írta levelében SZákmári Mihály Kecskemét, Csongrádi u. 41. sz. alatti lakos. A levél nyomán felkerestük a Kecskemét Városi Tanács Városgazdálkodási Osztályát és választ kértünk az ürgésiek panaszára. Ábrahám János osztály- vezető a következőket válaszolta: — Hamarosan az ürgésiek panaszát is orvosoljuk, várospolitikai tervünket a lakosság segítségével dolgoztuk ki, a tanácstagok kisgyűléseken vitatták meg egy-egy körzet lakóinak igényeit. így már mi is tudomást szereztünk az ürgésiek kéréséről, ezért tervbe vettük a vízvezetékhálózat kiépítését és egy ivóvízkút felszerelését a Kurucz téren. Ez felszabadulásunk 10. évfordulójára, április 4-re készen lesz. A bűzös csatornát is eltüntetjük, igaz ezt a munkát csak október 1-ig tudjuk elvégeztetni* de akkorára már, ez a nyílt árok a trafiktól a fertőtlenítőtelepig be lesz fedve. A Szentháromság-temető mellett lévő Küküllő utca rendezése is megoldódik. A gyalogjárdák salakozását tanácstagjaink segítségével, társadalmi erővel végezzük el. A társadalmi munka megszervezéséhez tanácstagjaink már hozzá is kezdtek. Tehát végeredményben azt válaszolhatjuk, az a célunk, hogy városunk külterületeit is széppé, egészségessé tegyük. «—m Az életre készülők Silvia és Edvin, a lcét szerelmes S. Gyólai Viktória és Mucsi Sándor fába, aminek 30 évvel ezelőtt volt a pesti bemutatója és a tiem is nagyon igényes erkölcsi ízlésű polgár már akkor prüszkölt az orfeum bor- és pezsgő- gőzös romantikája ellen... mert akármennyire is Kálmán Imre, az operett-írás egyik neves magyar mestere a zeneszerzője, mégis az unos-untig csépelt melódiákat fogjuk hallani, amik vonat, villamos, autómotor és egyéb ritmikus csattogások közepette már diákkorunkban sem hagytak békén... érdemes ezeket ismét, meg ismét hallani? — Ezek a gondolatok bukkantak fel bennem, amikor a színház felé siettem. Kissé késve telepedtem •helyemre, amikor felhangzott a »Jaj cica...« és a »Legalázatosabb hódolatom«, meg a párbajhősök problémája, a hat lépés avance-al és a háromszori golyóváltással... és ahogy nézem az ünnepélyesen szép Sil- viát, a henyén hülyéskedő Bo- nifácot, a merev mozgásúnak tetsző Edvint, — úgy érzem, azt hiszem: nem fogunk semmi újat, semmi szépet kapni ebben a mi szép színházunkban! Azonban nem így történt. A Silvia—Edvin dialógusát igen szépen aláfestő zenekar iátéka, ízléses dinamikája megteremti a hangulatot és ahogy egyre jobban kezdem figyelni a játékot, észreveszem, hogy ez a Csárdáskirálynő nem azonos a harminc év előttivel. Sőt! A színház titkársága figyelméből kapott műsorfüzetből már latom is, hogy az eredeti librettót Békeffy István és Keílér Dezső átdolgozták, »másították«, ismerjük el: igen jól. Ebből a modernizált librettóból azután észrevehetjük, hogy a mai szövegkönyv nem akar színpadi hősnőt faragni az orfeumdivá- ból és nem akarja dicsőíteni a »brettli«-romantikát, hanem ellenkezőleg a szarkazmus fegyverével figurázza ki a bárókat, grófokat, kereikesferkokat, kon- tesszeikkel, kéjenceiikkel és öreg tábornokaikkal egyetemben. Sajnos ehhez a fiatalított librettóhoz a zene már nem tudott visszafiatalodini. A zenei szempontból ‘kifogástalannak és találékonynak mondható dallamok ruhája, bizony nagyrészt kopott, amit hiába próbált palástolni a kitűnő Szalatsy igen szépen hangzó zenekara segítségével. Ha már a zenekarnál vagyunk, meg kell dicsérni a koncertmestert szép hegedűhangjáért és az egész vonóskart az »igazi« vonós-hangzásért! A két fiatal fafúvós beállítása előnyösen emelte a fafúvós-kórus hangzását. Egyben örömmel rés Móricz Lilli (Cecilia), Kertész dó'dy Kálmán (Miska főpincér) Felvételek: szerű összhangot teremtett a fiát féltő anya, a volt orfeum- díva és a hercegnő alakja között. Különös érdeme, hogy a Miskát alakító Erdődy Kálmánnal együtt fölényesen tud bánr.i a mélyről jövő érzések megszólaltatása mellett a humor fegyverével is. Csodáljuk sokoldalúságát. Erdődy Kálmán Miskája emlékezetes művészi munka. Szerepe gondosan formált, még a legapróbb részleteiben is. Helyenként, különösen a nagyobb együttes jelenéseknél, ensemb- leknál és fináléknál, mintha ő lett volna a színpad »karmestere«. Plasztikus alakítás Kertész Dezső Kerekes Ferkója. Hogy mennyire »benne van« szerepében és ügyel a jelentéktelennek látszó apróságokra is, jellemző, hogy például »bratyizik« a fŐ- pincérrel, de azért mikor isznak — nem koccint vele. A közös dicséret hangján emlékezünk meg Gyólai Viki és Mucsi Sándor alakításáról és énekéről, — egy kicsit Mucsi javára. Gyólai »játszott« szenvedélyessége nem volt összhangban az »énekelt«-tel. Az utóbbi különösen az éneklés plasztici- tása szempontjából kívánnivalót hagyott hátra. Viszont igen szép volt a második finálé »Váljunk el minden búcsú nélkül« részlete. Mucsinál jobbak a dinamikai kontrasztok. Mindkét énekesünk előnyösen fejlődik. Mucsi ügyeljen az ízlésesebb vibrátók megteremtésére. Vértes Nelly és Oláh György játéka, mozdulata, éneke csupa humor és eleven természetesség. Paál László főhercege pompás torzó, Állandóan tudatos, Dezső (Kerekes Ferkó) és Er- az operett egyik jelenetében Magyar Fotó — Herendi.) felvonás elején. Bájosak, kedvesek voltak, de a közösségbe való beilleszkedésük — hasonlóképpen a kar egy-egy tagjánál is — jobb formálásra szorul. Jávor Antal Lazarovicsa, különösen maszkja kiemelkedik a három »volt férj« közül. Körmendi Éva, Hont Ágnes, Mucsi István, Szegedi Jenő szólótánca artisztikusan szép volt. Kár, hogy a befejező rész koreográfiáikig nem volt egységes. A díszletek ötletesek, szépek voltak. A közönség; sokat kacagott. Jól szórakozott és hálásan tapsolta a darab kiemelkedőbb művészi jeleneteit, énekszámait és táncait. Nemcsszeghy Lajos, í^örnyedt hátú, feketekendős anyóka halad az utcán kis unokájával, akit kezénél fogva vezet. Az óvodába mennek. Bizony! Nagy dolog ez. Kissolton is — a Népfront-bizottság kezdeményezésére — megnyílt az óvoda. A helyreállított épület előtt fiatalasszonyok beszélgetnek, öreg anyókák nézik az óvodai asztalok melletti székeken ülő barna hajú, csillogó szemű, pufók arcú gyerekeket, a jövő nemzedékét, akik elevenek, vidámak és jól érzik magukat e helyen. Megkezdődik a foglalkozás. Az óvonéni mesét mond a hálás közönségnek, a sok apróságnak. Majd verstanulás, játék következik. rl eltek a napok, múltak a hetek. A félénk, síró apróságokból határozott fellépésű, verselni tudó gyerekek lettek, akik hamarosan nagy fába vágták a fejszéjüket. Elhatározták, hogy előadják a »Hófehérke« című mesejátékot. Szorgalmasan tanulgatták a szöveget, táncokat, dalokat és az elhatározásból valóság lett. — Az elmúlt héten, szombaton és vasárnap a falu apraja és nagyja, öregek és fiatalok fürge léptekkel igyekeztek az óvodába, hogy még helyet kapjanak a »kis művészek« előadására. Öröm, nevetés és szomorúság váltakozott a nézők arcán az eseménykibontakozás hangulatának megfelelően. Sokan megsíratták Hófehérkét és meggyűlölték az őt meggyilkoló boszorkányt. Ezek a nézők nem a halál, a gyilkolás, a pusztítás mellett foglaltak állást kibuggyanó könnyeikkel, hanem a zsarnokság megszüntetése, száműzése, — \z élet mellett. így tanul és nevel máris a felcseperedő új nemzedék, így akar derék polgárává válni szocializmust építő hazánknak és hű katonája az új háború kirobbantásának megakadályozásáért harcoló béketábornak. így íródik a népfront programmja nyomán, a párt irányításával, Kissolt új könyve, amely a művelődni akarókról, a dolgozni szeretőkről, a béke érdekében helytállókról, a fényes, szép jövőben hívőkről és ezért harcolókról szól. így írják Kissolt új történelmének könyvét, az életnek, a munkának, a haladásnak a könyvét: az életre készülők. Nagy Béla, Kissolt. Bácsszeistgyörgy és BácsMod jelenti — Halló, itt a Népújság és ott? — Bácsszentgyörgy. Dujmov József tanácselnök. — Mennyire haladtak a községben a tavaszi előkészületekkel? — A trágyahordást befejeztük. Az egyéniek 30 holdon vetnek tavaszi búzát. Vetőmagról már gondoskodtunk. Az elmúlt években alig néhányan vetettek községünkben tavaszi búzát. A múlt A magyar—szovjet barátság hónapjára héssiií a bajai járás Baja és a bajai járás is a magyar—szovjet barátság hónapjának megünneplésére készül. Kiemelkedő esemény, hiszen a barátság hónapja szinte egybeesik felszabadulásunk 10 éves évfordulójával. A magyar—szovjet barátság hónapjának városi megnyitóját március 4-én, a járás községeiben 5-én és 6-án tartják. Ünnepi kultúrműsorok vezetik be a megnyitót. A barátság hónapja alatt előadások, kultúrbemutatók, szovjet filmek bemutatói, könyvkiállítások lesznek a városban és a járás községeiben. Bácsbokodon és Nagybaracs- kán élménybeszámolót tartanak a Szovjetunió össz-szövetsé mezőgazdasági kiállításáról. — Vaskúton, Csátalján könyvkiállítások megrendezésére kerül sor. A barátság hónapja alatt Baján tíz, a járás községeiben 20 kul- íúrbensutatót tartanak. Nagyba- racska MSZT színjátszó csoportja Bátmonostoron és Garán, a bácsbokodi Bácsborsódon és Csá- volyon, a csátaljai Hercegszántón és Dávodon fog szerepelni. Vidám napok megrendezésére kerül sor Nagybaracskán, Garán és Bátmonostoron. Előadássorozatok fogják ismertetni a szovjet mezőgazdaság eredményeit, a szovjet emberek elégedett, boldog életét, a szovjet irodalom remekeit. A járás 10 községében az előadásokkal egyidejűleg mezőgazdasági képkiállítások megrendezésére is sor kerül. évben azonban már sokan-győződtek meg arról, hogy a jól előkészített és jól trágyázott földbe vetett tavaszi búza is bő-, termést hoz. Nagy segítséget nyújt a község gazdáinak Csu- vár László kihelyezett agronó- mus. Szakelőadásokon hívja fel a figyelmet az agrotechnikai módszerek helyes alkalmazására: Ahol annak szüksége mutatkozik gyakorlati bemutatókat is tart. — Bontom a vonalat, Bácsbor-- sód keresi a Népújságot! — hangzik a telefonközpontból: — Itt Bácsborsódról a mező- gazdasági előadó. — Mi hír Bácsborsódon? — A beállott télies idő megakasztotta a tavaszi szántást, pedig az Uj Élet Termelőszövetkezet már a vetéshez is hozzáfogott. Lendülettel indult a munka a szőlőkben is. Mindenütt nyitottak, forgattak és 8 holdon az új szőlők telepítése is megkezdődött. Dehát ami késik, nem múlik. Megnövekedett a kedv a tavaszi búza termesztése irányában is. Tavaly 20 holdon, az idén 39 holdon vetnek a község gazdái tavaszi búzát. A mezőgazdasági állandó bizottság és a termelési bizottság tagjai egyéni beszélgetések során hívják fel a figyelmet a tavaszi munkák időben való elvégzésének fontosságára és az április 4-re tett versenyvállalások teljesítésére*
