Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-01 / 50. szám

Szövetkezeti tagok, egyéni gazdák ismerkedése Vasárnap délután két órakor ütvén egyéni dolgozó paraszt lépje át kicsit elfogódott szív­vel a kecskeméti Törekvés TSZ küszöbét. A házigazdák — a kö­rülbelül hetven szövetkezeti tag Gál .lózseí elnök vezetésével — szíves szóval tessékelték a ven­dégeket. Egy délutánra hívták meg a környék egyéni gazdáit, hogy bemutassák nekik birodal­mukat. Érdeklődő paraszt-szemek für­készve vizsgálták a gazdaságot és a kérdésekre okos, egyszerű feleletet kaptak. Mire beestele­dett és a birkapörkölt vacsorá­hoz ültek, már hangos, jókedvű eszmecserétől volt zajos a te­rem. A jó vacsora, a toroköb­lítő, ha lehet, még jobban ösz- szeboronáita az egybegyűlteket. Megvirradt már a következő nap, mikor meleg parolázás, kedélyes ölelgeiés közepette vál­tak el a jóbarátok. Az egyéni gazdák megismer­kedtek egy szövetkezet munká­jával, a társasélet előnyeivel, *— a szövetkezetiek pedig emberi barátságot kötöttek szomszéd­jaikkal. Hasznos, szép ismerke­dés volt mindkét részről. Megoyílf az értelmiségi klub Kecskeméten Szombaton este 6 órai kez­dettel ünnepélyes kéretett kö­zött nyitották meg Kecskeméten az értelmiségi klubot, Földes István, a megyei szer­vezet titkárának megnyitó sza­vai után Mód Aladár elvtárs, a Társadalom és Természettudo­mányi Ismeretterjesztő Társulat országos főtitkára mondott be­szédet és átadta a klubot Kecs­kemét értelmiségének. Szabó Adorján, a megyei szervezet el­nöke vette át a klubot az értel­miség nevében. A klubavató műsorban szere­pelt többek között dr. Mezősi Károly előadása: Móra Ferenc élete és félegyházi ismeretlen ifjúkori költészete címmel. Majd a zeneiskola tanárai adtak mű­sort, zongora, klarinét, gordon­ka-számokkal és énekszámokkal. A klub nyitva áll kedden, csü­törtökön, pénteken és szombaton a társulat tagjai és a társulat­ba belépni kívánkozó]® előtt, 1 LG IT ES PATAKI JÁNOSSÁ a Termeíősxövetkexeii Tanács tagjával Magabiztos, határozott ember Pataki János, a csátaljai Budai Nagy Antal Termelőszövetke­zet elnöke, a Termelőszövetkezeti Tanács tagja Résztvett a Termelőszövetkezeti Tanács legutóbbi Ülésén és alig nézelődünk körül egy kicsit a csoportban, máris erről kezd beszélni: — Nagyon hasznos volt ez a tanácskozás, sok feladatot szabott a termelőszövetkezeti vezetők és tagok elé. Az idei gazdasági évben fokozot­tabban meg kell mutatni a nagyüzemi gazdál­kodás fölényét, ehhez azonban az szükséges, hogy termelési terveinket a helyi adottságoknak meg­felelően készítsük el és azokat maradéktalanul végre is hajtsuk, Dobi elvtárs hibáink elevenjére tapintott, mert bizony vannak még gyenge, sokszor éssze­rűtlenül gazdálkodó' termelőszövetkezetek. Az ilyen termelőszövetkezetben rendszerint laza a munkafegyelem, hibák vannak az. alapszabály- szerű működésben. A mi csoportunkban, hanem is ilyen súlyosan, de azért megmutatkoznak ha­sonló hibák. A mi termelőszövetkezetünk tagjai egyetért temek abban, hogy csak az alapszabályok pontes betartása mellett érhetnek el újabb, még jobb eredményeket. Belterjesebb gazdálkodásra kelt törekedni. Állattenyésztés nélkül pedig nincs belterjes gazdálkodás. Ennek érdekében mát! meg is tettük az intézkedéseket, Az elmúlt év* ben GO férőhelyes sertéshizlaldát építettünk- A$ idén CQ férőhelyes tehénistálló építését tervezzük és g jövedelmezőség növelése érdekében még nagyobb gondot fordítunk a helyes trágyakeze*, lésre. Az idén elkészítettük a vetésforgó tervei és minden időnket tervszerűen használjuk kW hogy a tavaszi munka megindulásával összes novényféleségeinket időben el tudjuk vetni. A Termelőszövetkezeti Tanács határozat* alapján felülvizsgáltuk terveinket. Jó adottsága* ink, lehetőségeink mutatják az utat az új ered* menyek felé. Reméljük, ebben az évben célhoz érünk és eredményeink kész meggyőzésként hat­nak szövetkezetünkkel szimpatizáló, belépni szán-' déko/.ó egyéni gazdákra is. c hjmnijúk rDatmp(italon-.. Vasárnap délután Punupataion a járás MNJJBZ-asszonyai, gazdasgzony-tapasztaiatcseréro gyűltek össze. A tapasztalatcserét kiállítással kötötték egybe. A látogatók gyönyörködve szemlélték a szcp népi hímzéseket, az ízléses játékokat, a csinos magukvarr- 1a ruhákat és bizony éhes lett, aki meglátta a szalkszentmártoni főzőtanfolyam részvevőinek szemet gyönyörködtető, ínycsiklan­dozó tortáit, süteményeit. Többszáz látogató adta egymásnak a kilincset ezen az estén. A tapasztalatcsere részvevői, a gazdasszonykörök vezetői és tagjai teázgatás mellett mondták el munkájuk eredményeit, ne­hézségeit. És a köri munkán túl sok szó esett az állattenyésztés, különösen a baromfinevelés hasznosságáról, előnyeiről. A gazdag tapasztalatok birtokosai újult erővel folytatják majd megkezdett munkájukat. Tanítók és régi tanítványok találkozása Kalocsán könnyű az indulás. Kezdetben semmi utasítást nem kapott. — Nem érezte munkája felelőssé­gét sem, csak akkor, amikor önálló feladattal bízták meg: a foktői Béke Termelőszövetkezet kihelyezett agronómusa lett, ké­sőbb a, drágszéli Béke Termelő- szövetkezetbe osztották. Itt már igazán elemében érezte magát, mert tudta, hogy a termelőszö­vetkezeti tagok életszínvonalá­nak emelkedése égy kicsit őraj­ta is- függ. -, , Sok érdekes dologról beszél­gettek még és felolvasták azok­nak a volt diákoknak levéléi, akik elfoglaltságuk miatt nein jelenhetek meg a/, ankéten. — Hasznos, szép találkozás volt ez és sokat tanultak belőle az is­kola jelenlegi tanulói is. Nemrégen meleg baráti talál­kozásnak voltak tanúi a Kalo­csai Növénytermelési és Állat­tenyésztési 'Mezőgazdasági Tech­nikum falai, Kém a szokásos ót vagy tíz éves találkozó gyűjtöt­te egybe a gyakorlati életbe ki­került tanulókat, hanem még ennél . is nagyobb jelentőségű dolog. Az iskola tanárak a vég­zett tanulók részére ankétot ren­deztek, amelyen elmondták az életbe kikerült fiatalok eddigi gyakorlati tapasztalataikat es azt, hogy az iskola milyen se­gítséget nyújtott munkájuk eredményességéhez. A hivatást tabut emberek örö­mével, szeretőiével számoltak be munkájukról. Rigó István, a Kalocsai Gépállomás agronómu­sa elmondta, hogy nom voit Befejeződtek a tavaszi szemlék megyénk állami gazdaságaiban FEBRUÁR VÉGÉIG me­gyénk minden állami gazdasá­gában megtartották a tavaszi szemlét. Az erő- és munkagé­pek legtöbb helyen jó minőség­ben, kijavítva Ítészen álltuk a nagy seregszemlére. A szakem­berek véleménye szerint az úl- lami gazdaságok az elmúlt évek­hez viszonyítva az idén sokkal jobban felkészültek a tavaszi munkákra. Az erő- és munka­gépeket a felszabadulási ver­seny tiszteletére tíz nappal a határidő előtt javították ki. A SZEMLE SORÁN megál­lapították, hogy az őszi kalá­szosok jól teleltek, melyeket több helyen még fejtrágyázás is erősített. A tavaszi vetőma­gokat mindenütt előkészítve, csíraképességüket megvizsgálva találta a szemlebizottság. GARAS A MEGYE legna­gyobb állami gazdaságában a kijavított erő- és munkagépek hosszú sora mellett 123 pár lo­vasfogat teljes felszereléssel vo­nult fel. A gazdaság jól felké­szült a tavaszra, a tavaszi mun­kát is elsőnek kezdték meg a megyében. 100 holdon már elve­tették a tavaszi búzát, 400 hold lucernát és egyéb pillangóst pe­dig szuperfoszfáttal és sertés- trágyával javították fel. — Az üzemegységek mezőgazdasági szakemberei, brigád vezetői ar­ról számoltak be, hogy az idén a kapások vetésénél, ápolásánál már fokozottabban számot tar­tanak a gépi munkára. így jóvaj kevesebb kézierőre lesz majd szükség. A SZEMLEBIZOTTSAG meg­állapította azt is, hogy a gazda­ságban gondoskodtak a dolgozók szociális ellátásáról. Tiszta, ott­honos brigádszáWáspk melleti kultúrhelyiséigek, üzemi étkez*1 déik állnak a dolgozók rendclke­zésére. A BÁCSALMÁSI Állami Gazdaságban nem találtak min* dent rendben a szemle során. A: kocsikat kijavítatlanul vonul* 'tatták fel a szemlére ég a lovai® sem a megfelelő ápolásról ta­núskodtak. A szemlebizottság) többek között a szer űsker tok. nagyobb rendbetartására is fel* hívta a gazdaság vezetőinek fi*' gyeimét. Levél a Zsámbéki Termelőszövetkezeti Elnökképző Iskoláról 1954 szeptemberében kissé tartózkodva, de örömmel jöttem a Zsámbéki Termelőszövetkezeti Elnökképző Iskolára. Kezdeti szorongásom annak tudható, hogy azelőtt én még soha nem voltam iskolán és nem tudtam elképzelni, hogyan állom ott meg a helyem. Persze azért örültem is a párt, a tagság bizalmának és megbecsülésének, mellyel er­re az iskolára jelölt. Minden­esetre azzal az eltökélt szán­A Solti Állami Gazdaság versenyleleníése A munkás, dolgos- napok nom múlnak eredménytelenül a Soili Állami Gazdaságban. Mmdcn nap újabb eredménye, újabb őrömet jelent ;j lelkesen -.dolgozóknak. Február 22-én zajlott le őz állami gazdaságban a gépjavítási szemle. Igen-, nagy öröm volt elkönyvelni a szemlebizpttsúg dícséretét az eredményen jó- minőségű munkáért Persze' nem egyedül a gépjavító csoportot illeti ;dicsérçt. A tehenészhngád április 4-re vállalta, hogy av. istállóátlagot tíz literre emeli. Az utóbbi értékeléskor* már íl.ti volt az istállóátlag. A fejőgulyások közül különösen Sóskúti Jó­zsef érdemel dicséretet 13.4 literes fejéri átlagért. Szabó János igazgató 4 REGGELI NAP csalogató- an sül be az ablakon. Vé­gig simogatja a frissen ácsolt fehér fapadokat, az ünnepi dísz­be öltözött tárgyaló asztalt, a szekrényt, az egész szobát. Es­tére taggyűlésük les? a jász- í ze ni lászlói komin u n islákn ak. Herczeg Pal a jegyzetek fölé hajóira készíti a beszámolóját. Néhány hónapja még a járási pártbizottságon dolgozott, felelős beosztásban. A falusi pártmun­káról volt szó, arról, hogy a fa­lunak segítségre van szüksége. Együtt ülteii a pártbizottság ve­zetői: Kiszeli elvtárs, Csáki elv­társ és a többiek. Egy pillanat­nyi csend támadt a vitatkozók között, Herczeg Pál alkalmas­nak találta a pillanatot, hogy cIhatározásával előhozakodjon: — Ha erről van szó, elvtársak én szívesen kimennék. — Hova akarsz menni? — ve­tik fel egyszerre hároman is a fejüket, — Igazán mindegy, amelyik községet ti a legjobbnak Oltjá­tok. Hát íme, az első fecske, de most hova repüljön? Tanakod­tak, tanácskoztak még egy ide­ig.. Heytygg P_ál v.éget akart ££í* Kommunisha becsületből ni a hosszas vitának, hát ki­bökte: — Kimehetnék például Jász- szentlászlóra is. — Kezet rá! — s Kiszeli elv- társ barátilag szorította mag a feféje nyújtott jobbot. 9/Ege felé járt a wp- “ nak. Az értekezlet után a készülődés, cihelödés még el­tartott egy ideig, de Herczeg Pál szívesen nyújtotta volna az időt még egy kicsit: — a felesé­gére gondolt, hogyan fogadja a hírt. Érezte, a dolog neheze még hátra van. Mielőtt Széchenyi utcai kis házuk kapuján benyi­tott, megadóan mosolyogta el magát: — Nem, nem olyan asz- szony, hogy sokat ellenkezne, meg azután az js, jelent valamit, hagy tagjelölt á pártban, Benyitott a lakásba. Az asz- szony már otthon volt. Vacsora közben azután megpendítette a dolgot. Nem ment könnyen. Eleinte ő maga is csak töredez­ve, akadozva beszélt, hangja szinte elveszett a felesége sza­vainak meginduló áradatában: Miért éppen te? Mi lesz akkor velem, a munkahelyeimet most hagyjam ott? — Tudta az asz- szonyról, hogy ide, ebbe a vá­rosba, Félegyházára köti gyer­mekkora, a rokonság, meg a megszokott, évek során kedvessé váll baráti kör. — Ve hát falun, falun is szép az élet, és ahol még nem olyan gondtalan, hát békéssé, széppé kell tenni. Látod ezért akarok én kimenni. Á pártnak most ott van rám nagy szüksége — #s ne haragudj, de én már szava­mat is adtam. MZ ASSZONYA elnevette magát és még egy kicsit durcáskodó megbékéléssel csik­landozta a döntést hozó percek harmóniáját: — Nagyon, na­gyon ravasz ember vagy tel Hát miért nem ezzel kezelted? És az­után hozzáfogtak tervezgetni, hogy lesz, mint lesz, ha laköl- lüznek. A feleség már bele is nyugodott. Vonaton jár be Kis­kunfélegyházára és dolgozik to­vább. Napok, hetek teltek el, s Jássszentlászlón egy igaz, be­csületes harcos kommunistával több van, Miért vállalta? Hát egyszerűen becsületből, Kom%. dókkal indultam, hegy sokat? fogok tanulni és innen haza-' menve, legjobb tudásom ezerint? valósítsam meg azokat a fel* adatokat, melyek ránk, a párt-* és kormány mezőgazdasági fej­lesztési tervéből hárulnak. Wcgjim örülök, hogy eljöhet* tem. Itt megtanuljuk a nagy­üzemi gazdálkodás helyes szer­vezését, vezetését, a korszerű agró- és zoótechnikai eljáráso­kat. Mindezek elsajátítását! hozzájárul, hogy az iskola biz­tosítja hallgatói számára a ta­nuláshoz szükséges fcltételekptj Gyakorlati tapasztalataink 5» sókat gyarapodnak azzal, hogy, meglátogatunk egy-egy élenjá­ró termelőszövetkezetet. Az e:-i mólé ti rósz elsajátítását ki vájó-' tanáraink segítségével érjük nl.j Ezen a levélen keresztül üze­nem hát a/.otrnnte a tsz-elnökök.- pék és vezetőknek, akik még, pem végezték el ezt az iskoláh ne idegenkedjenek tőle, hanem minél nagyobb szadiban jelent­kezzenek a következő iskolai) évre, vagy segítsék elő a tanúi-* nivágyók idejövetelét. Pelikán Mihály, a kiskunhalasi Uj Élet TSZ tagja. i Jövedelmező a selyemhernyó^ í tenyésztés I A sölyemtermeiésliez nemcsak) j fontos nemzetgazdasági érdekek t fűződnek, hanem jelentős me.- I lékkeresetet ie biztosít a tiE~ ' nyésztök részére. Kormányzat ltunk az idén a gubóárafeat fel- 1 emelte és a beváltásnál is nagy 'kedvezményt ad. j Az eddigi százalékos beváltás •• megszűnt. Az első- és másod­osztályú gubó kilónként egyfor­mán 112.50 forint, míg a harmad­osztályú a forint lett. A termelők a május elején kezdődő tenyésztéssel főfogla'- knzásuk mellett, mellékes mun­kával egy hónap alatt, dobozon­ként iüQO forintot kereshetnek. A tenyésztők hernyót, tepyész- tőpapírt, utasítást és gzaktrm irányítást irigyen kapnak- A köz­területi és közúti eperfáikról a lombot szabadon szedhetik. Be­fektetés tehát nincs. Akik a tenyésztés szempont­jából részletesebb szakmai ta­nácsot, vagy felvilágosítást akar­nak, forduljanak a Seiyemter- meltető Vállalat Bajai Kiren­deltségéhez, vagy a kajecési es a kiskunfélegyházi üzemegység­ig. " % „ » ; munista becsületből, mert érzi, j hogy itt van szükség erős kéz- j re, támogatásra a helyi kom- > munistáknak abban, hogy ered- < igényesebben dolgozhassanak a [ falu életének fellendítéséért. — Erről szól a mai taggyülé- I síink iá — mondja Herczeg elv- 1 társ. Tudja nagyon, nagyon sok 5 tervünk van. Persze elsősorban ■ a saját sorainkat kell rendez- * nünk, hogy azután együtt, ősi- I szefogva lássunk munkához. A j kommunisták részvételével olt- « honossá, barátságossá varázsol- « juk pártházunkat, s a község ’ politikai életének központjává Î tesszük. Azután meg kell javí- | tanunk a termelőszövetkezetek j munkáját, hogy az év végére 1 eredményeik legyenek szószólói j- a nagyüzemi gazdálkodás fölé- ; nyének. Változtatni kell a tö- g megszervezetek munkáján is. J Egyszóval pezsdülő, még jobb, 5 szebb életért harcoló légkört î akarunk teremteni a faluban. £ E ^ *K A FELESÉGE? ~ j -most már végképp meg- « egyeztek? — Meg bizony, már rövidesen g ki is költözünk. Nem olyan cél £ ez, amiért egy kommunista fe- \ leség ne tudna lelkesedni!... j K; É|

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents