Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. március (10. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-30 / 75. szám
BACSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AZ MPPBfiCCSKlSKUNMEGYEIP/TRTBIZOTTSAGAHAK LAPJA Tíz év eredménye; urak országából dolgozok hazája; az imperialisták gyarmatából “Szabad, független nép; rom és pusztulás földjén — erős ország, épülő szocializmus! Munkások, munkásnők! Fejlesszétek az ipari, szocialista építésűnk, jólétünk, erőnk, függetlenségünk alapját! X. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM Ara SO fillér 1955 MÁRCIUS 30. SZERDA Három nappal a felszabadulási műszak befejezése előtt Megyénk munkásosztályának nagy többsége, régi szokásához híven, a feiszabacu.ási műszakban is több és jobb termékkel járul az ország erősödéséhez. — Kevés beszed, sok tett. Ez az, ami jellemzi üzemi dolgozóinkat. A Bajai Gyapjúszövetgyár táviratban értesítette szerkesztőségünket, hogy március 26-án délelőtt 10 óraikor teljesítette elsőnegyedévi készáru tervét, A Kecskeméti Gépgyár ugyanezen a napon telefonon keresztül tudatta velünk, hogy az első negyedévié szóló termelési feladatot sikerrel végrehajtotta. Két órával később egy vagon 96 káddal gördült ki a gyár udvaráról. A szállítólevélen ez áll: útirány Svájc. Hétfőn délelőtt a Kecskeméti Cipőgyár jelentette, hogy a terven feiül vállalt 920 pár gyermekcipőt elkészítették. A felszabadulási műszak finiséhez érkeztünk. Három nap van még hátra. Ezidő alatt nemcsalt terven felül készül több termék, hanem az eddigi lemaradók még jobban igyekeznek pótolni az elmaradást. Szükség van erre? — Igen! Néhány üzemünkben, vállalatunknál, — főleg a helyi- és építőiparnál — elmaradás mutatkozik a terv teljesítésében. Lassabban épülnek a házak, mint ahogy a terv előírja. Kevesebb közszükségleti cikk kerül ki a helyiipari vállalatoktól, Ez veszélyezteti a helyi árualap bővítését, a gazdaságos termelést. Az elmaradás egyik oka az, hogy néhány helyen csak ímmel-ám- tnal folyik a küzdelem a nehézségek legyőzéséért. Elfeledkeznek arról a régi igazságról, hogy nemcsak a múltban, hanem a jelenben, de még a jövőben is csak kemény munkával lehet megvalósítani a gazdaságos termelést. Áhítozásból, vágyakozásból még nem lesz olcsóbb a termék. S ezért a téglaipar dolgozóinak, a Bács-Kiskunmegyei Építőipari Vállalat kollektívájának nagyobb részt kell vállalni a Központi Vezetőség márciusi határozatának megvalósításából. Életszínvonal emeléséről beszélni e közben kevesebbet termelni a tervezettnél, összeegyeztethetetlen a szocializmus építésével, a jólét emelésével, Különö- ren érvényes ez megyénk üzemeire, mert főleg könnyűipari és élelmiszeripari terméket gyártanak. Szövettel, cipővel, komzerv- eel, permetezőgéppel, fürdőkáddal, gyufával látják el az országot és ezek közül a cikkek kőéül néhányat külföldre is szállítanak; Vajon olcsón termelj ük-e ezeket a cikkeket? Ha vizsgáljuk a termelékenység alakulását, azt kell mondani, hogy több üzemünk nem termel gazdaságosan, azaz olcsón. Az Alföldi Kecskeméti Konzervgyár februárban 115.2 százalékra teljesítette termelési tervét. Ugyanakkor 21 százalékkal túllépte a munkás- létszámot, 20 százalékkal a munkabéralapot. Az egy főre eső termelési érték 4.9 százalékkal alatta van a tervezettnek. Hasonló tapasztalatok vannak a Kiskunhalasi, Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál, a Kinizsi Konzervgyárban és még néhány üzemünkben. Hagyhatjuk ezt így? Nem! A mi országunk csak úgy erősödik, ha az egy termékre eső előálli- iási költség fokozatosan, rendszeresen csökken s nem növekszik. Csak így tudjuk dolgozó .lépünk életszínvonalát emelni. A Központi Vezetőség márciusi határozata ennek jelentőségére utal akkor is, amikor íöbbek között hangsúlyozza: »... a népgazdasági terv megvalósításánál egyaránt döntő, úgy a mennyiségi mutatók teljesítése, mint az előírt növekvő termelékenység, s csökkenő ön- kö.tség feltétlen biztosítása.-« Ez- megköveteli, hogy üzemeinkben a második negyedév első napjától kezdve úgy szervezzék a munkát, úgy irányítsák a termelést, hogy a termékek önköltsége csökkenjen. Nem jó vezető — legyen az párt, gazdasági vagy szakszervezeti —, aki a fel- szabadulási műszak nagy hajrájában elfeledkezik a következő negyedév sikeres beindulásáról, mely az olcsóbb termelés egyik fontos előfeltétele. Mégis mi jellemzi üzemeink felkészülését, hogyan akarják csökkenteni a termékek önköltségét? A Kecskeméti Gépgyár, a Kecskeméti Gyufagyár dolgozói a következő negyedben a selejtcsökkentéssel, anyagnorma betartással akarják biztosítani az olcsóbb termelést. A Kecskeméti Cipőgyár szabászai felső beirt kívánnak megtakarítani. Március utolsó napjaiban már áprilisi tervükön szorgoskodnak. A Tlszakécskei Permetezőgép- gyárban a szükséges anyag- és szerszám a dolgozók rendelkezésére áll. Nem mondható el a Kiskunfélegyházi Gépgyár s a Bányászati Berendezésék Gyára műszaki vezetőiről, hogy mindent megtettek a második negyedév sikeres beindulásáért. Az előkészítés munkája ezenkívül nagy körültekintést igényel, feladatot ró párt- és szakszervezeteinkre. A hátralévő három napban, annak minden órájában, tudni kell, melyik üzemrész, melyik csoport hogyan teljesíti napi tervét, biztosították-e számára a megfelelő anyagot, rajzot április első napjaira. Már a politikai nevelőmunkát is úgy kell irányítani, hogy az a második negyedév gazdaságos termelését segítse elő az első nap. az első órájában. A pártszervezetnek nem szabad azt elfeledni, hogy a dolgozók joggal elvárják; legyen olyan műszaki előkészítés, hogy mindenki örömmel, kedvvel tudjon dolgozni. Ehhez még az szükséges, hogy a kommunisták mutassanak példát az olcsóbb termelését vívott küzdelemben. így lesz gyorsabb a termelés, így csökken a termékek önköltsége; V MEGYEI PAiam/OriSHÁ VAX IIOKZÁ S/LA.I AKUT Híradás a felszabadulási versenyről Üzemeink dolgozói között az utóbbi időben egyre több szó esik a megyei pártbizottság vándorzászlajának elnyeréséről. Különösen azóta vett erőteljes lendületet a munka, amióta lapunkban hírt adtunk arról, hogy a megyei pártbizottság vándorzászlajának esélyese a Kalocsai Fűszerpaprikaipari Vállalat. — Most a megyei statisztikai hivatal jelentése alapján március 10-től 20-ig terjedő időszak tervteljesítését közöljük; 1. Kecskeméti Kinizsi Konzervgyár 131.8 százalék; 2. Bajai Gyapjúszövetgyár 121.7 százalék; 3. Kalocsavidcki Fűszerpaprikaipari Vállalat 115.7 százalék; 1. Kiskunfélegyházi Gépgyár 110.1 százalék; 5. Kecskeméti Gépgyár 108.8 százalék; 6. Kecskeméti Cipőgyár 104.3 százalék. 7. Kecskeméti Epiiletlakatos- ipari Vállalat 86.2 százalék; 8. Alföldi Kecskeméti Konzervgyár 85.5 százalék; 9. Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat 53.1 százalék; 10. Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat 48.2 százalék. Erősíteni kell az ütemet a Kecskeméti Epületlakatosipari és az Alföldi Kecskeméti Konzervgyár dolgozóinak. Két baromfifeldolgozó üzemünk csak az esetben tudja teljesíteni esetleg havi tervét, ha dolgozó parasztságunk az eddiginél szorgalmasabban tesz eleget tojás- és baromfibeadási kötelezettségének. A Városföldi Állami Gazdaság segíti a környező termelőszövetkezeteket a jövedelmezőbb termelés elérésében A kétszeres élüzem Városföldi Állami Gazdaság sok segítséget nyújt a környező termelőszövetkezeteknek, a földjével közvetlenül határos Dózsa TSZ-t pedig rendszeresen patronálja. A gazdaság szakemberei ellátogatnak a termélőszövetkezetbe és tanácsokat adnak a gazdaságosabb termeléshez, a nagyobb jövedelem eléréséhez. Bagó Bálint, az állami gazdaság kitüntetett főállattenyésztője nem látja alkalmasnak a tsz sertésállományát a továbbtenyésztésre, anA Bács megyei állami gazdaságok jelentik, az április 4-i verseny keretében március 25-ig a következő munkákat végezték el; Elvetettek 1365 hold tavaszi búzát. 928 hold tavaszi árpából 6G6 hold van földben, tehát a terv 71 százaléka. Takarmányborsóból 2530 hold az előirányzat, — a vetés 1945 hold, zabból a terv 41 százaléka, azaz 879 hold. Még a nehéz kötött földeken is ló- fogatokkal igyekeztek a gazdaságok április 4-i felajánlásuknak eleget tenni. Ha valami időjárásokozta akadály nem lép közbe, úgy felajánlásaikat előbb teljesítik a gazdaságok. Igen szép minőségi munkát végzett eddig a Bajai Állami Gazdaság. Szőlőnyitásban mintegy 70 százaléknál tartanak a gazdaságok és már a metszést is megkezdték. nak vegyes volta miatt. Ezért javasolta a tsz vezetőségének, hogy cseréljék ki a sertésállományt fajtiszta, szaporább és hizlalásra alkalmasabb tenyészállatokra. A gazdaság nemcsak javaslatokkal látja el a termelő- szövetkezeteket, hanem anyagilag is segíti azoknak megvalósításában. Sertéseknél súlyt súlyéit cserébe 30 darab Cornwall tenyészanyát ad a Dózsa TSZ- nek. Az állatok átteleltetésére is már most felkészíti a termelőszövetkezetet. Segít a rét és legelő rendbehozásában, vetőmagot és gépet ad 10 hold muhar elvetéséhez, Gyakran felkeresik s. Városföldi Állami Gazdaságot a környék többi termelőszövetkezetei is. Közülük többen jelentettek be csereigényt tenyészsertések- re, amelyeket rövidesen leszállít részükre a gazdaság. A fülöp- házi Dózsa TSZ pedig már át ás vette a napokban a cserébe kapott 11 anyasertést a gazdaságtól. A rL ESÉLYESEK,., Hat óra előtt jóval, már mindketten az öltözőben voltak. — Hallottad már Joli — szólt Lázár Judit, a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat dolgozója munkatársához, — hogy S00 forint jutalmat kap, aki első tesz a felszabadulási műszakban? — Hallottam! De jó tenne elnyerni, tudod, úgy kell a pénz. Ha meg már itt vagyunk, töltsük el még hasznosabban az időt. Hat óra előtt pár perccel mát ott álltak a tojáslámpázógsp mellett, s vizsgálgatták, milyen minőségű tojást gyűjtöttek be. — Jó minőségű a tojás, Joli — ujjongott Judit. Villás Jolán — Kilencven láda, ahogy megbeszéltük. — Uhum — biccentette fejét Judit, — majd hozzátette, — kevés selejttel, tudod... Hat órakor pontosan megkezdték a munkát. Csak néha- néha váltottak szót. Ezen nem is tehet csodálkozni, hiszen ki- lencfelé leéli válogatni a tojást. A pontos munka nagy figyelmet körletei. Tizenegy óra felé járhatott az idő, amikor Joli megszólítja társát: —• Juditkám, még harminc láda hiányzik. Fejenként tizenöttizenöt. Elég sok! — Ne félj, megtesz! — S ezután félóra is eltelt, míg egykét szót váltottak. Figyeltek s az járt mindig az eszükben, hogy a most válogatott tojást exportra szállítják cserébe más fontos áruért —■ ezért figyelmesen kell végezni a munkát. Az óra mulatója pedig sebesen haladt előre. 12, 1, fél 2, 2. — Vége a munlcának, lányok — szólt Juliska néni, a csoport- vezető. — Ti még mondjátok meg, mennyi volt a törött? — Harminchat — válaszol Judit, miközben számolja a tantuszokat, mely a napi keresetét jelzi. — Kilencven forintot kerestünk ketten. — Hány ládát lámpáztatok? i — Kilencvenegyet. Jolival gyorsan számvetést csinálunk. Napi norma kettőjüknek 24.600 I tojás lámpázását írja elv. Már- * dus 26-án 35,800-at lámpáztak» — S azelőtt ? Judit fejből sorolja. Marcim 24-én 175 százalék, 25-én 155 százalék, — És a selejt? —__ Tegnap négy, tegnapelőtt kettő, ma kettő. A versenytáblára is ki van írva. 0.44 százalék. — És a versenytársaké? — Jóval több. 1.3 százalék —* mondják felcsillanó szemmel. — Szeretnénk az elsők lenni... — És milyen remény van rá? — Úgy mondták az üzemi bizottságon, hogy mi vagyunk az esélyesek — mondta Judit. És a két DJSZ-fiatal, — ahogy Julis néni is mondja, — ha így dolgoznak, ők tesznek az elsők, a jutalom elnyerői. Lázár Judit
