Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-30 / 75. szám

Az olcsóbb termelés ugye, a kommunisták ügye A. V. Szvesnyikov látogatása a belügyminisztérium ének- és táncegyüttesének székházában A Kecskeméti Gépgyár párt- irodájában ketten vannak. Zá­rai Géza helyettes párttitkár, meg a gépíró elvtársnő, akinek éppen diktálja a taggyűlési be­számolót. Háromféle színű pa­pi rköí eg a kezében. — a reszort- felelősök beszámolója — ebből illeszti össze a pártszervezet munkájáról szóló számadást, azt, hogy személy szerint melyik kommunista mit tett az olcsóbb termelésért, hogyan segítette, el­lenőrizte a termelés sokágú pro­blémáját. — Olvassa, nyújtja fe­lém a gépelt oldalakat. — Egy félóra múlva kész leszek, s utá­na beszélgethetünk. A félóra el­teltével a termelés pártellenőr­zéséről beszélgetünk. Együttműködés a műszakiakkal Ez az egyik legfontosabb elő­feltétele a termelés helyes párt- ellenőrzésének. És ez itt jónak mondható. Például Szabó Lajos főmérnök januárban arra kérte a pártszervezetet, kommunistá­kat, hogy segítsék a gazdaság- vezetést a selej'.csökkentés mun­kájában. Egy hónappal ezelőtt pedig így szólt a pártvezetőségi ülésen: — Sok a túlsúlyos gyárt­mányunk. Ezért a megengedett­nél nagyobb az anyagfelhaszná­lás. Segítsetek, hogy ezt leküzd- hessük. — Kendben van. Mi pedig jobb műszaki előkészítést, anyag- biztosítást várunk tőletek, — volt a pártvezetőség válasza. A pártszervezet az összes kommu­nistákat sorompóba állította, s a műszakiak segítségével győztek. Miben mutatkozik ez meg? A kádselejt 10.94 százaikról 9.18 százalékra, a potéria selejtje8.12 százalékról 7.2 százalékra csök­kent. Csökkent a túlsúlyos gyárt­mányok száma is. A Continental nevű gyártmány súlya 10.65 ki­logrammról 9.3 kilogrammra csökkent. Az import kokszfel­használás 17.78 százalékról 15.78 százalékra esett. H nevelő szó hatásos Nem volt olyan nap az üzem­ben, hogy ne beszéltek volna a párttag és pártonkívüli népneve-" lók az olcsóbb termelésről. Ma­ga Szabó Lajos főmérnök is az elsők között volt. Hol az egyik gépnél, hol a másiknál magya­rázta a seiejt csökkentésének különféle módszereit. Gyakran lehetett látni hajnali két órakor, négy órakor, éjfélkor, vagy este 10 órakor. Nádasdi Ferenc ön­tödei művezető a selejtkimuta- tással a kezében, elment a nagy selejttel dolgozó kádas-brigád vezetőjéhez és bebizonyította, hogy lehet alacsony selejttel is dolgozni, csak figyelmesen keli végezni a munkát. H. Kovács János, Csala Ferenc és még sok becsületes- dolgozó fáradozása meghozta a várt sikert. Az üze­mi hángoshíradó március 24-én büszkén hirdette, hogy a zomán­cozó havi tervét 102 százalékra, I. negyedéves exporttervét 101.4 százalékra, a vállalat I. negyed­éves tervét 25-én délelőtt 11 óra­kor 100 százalékra teljesítette. Mi az, ami aggasztó? Zárai elvtárs ezt így határozta meg: az igazolatlan hiányzás. — Március 20-ig 55 fő volt igazo­latlanul távol. Jórészük az ön­tődéből, a termelés legfontosabb munkahelyéről. Miért? Azért, mert a vállalatvezetés nem al­kalmazta a munkatörvénykönyv szabályait a rendbontókkal szem­ben, Gyöngyösi Mihály, Gémes Ernő példája világít erre, s mi Kommunisták, sem hallattuk til­takozó szavunkat. Talán nincsenek itt harcos, a szocializmus ügyéért bátran küz­dő kommunisták? Nem, erről szó sincs! — Az elvtársak jórésze szor­galmas, becsületes, a munkában a legtöbbet adja. De vannak ná­lunk még közömbösek is. Pél­dául az öntödében az egyik elv­társ, mikor megkérdeztük, hogy mi az oka, hogy a szomszédja nagy selejttel dolgozik, így vá­laszolt: — majd a saját zsebén megtudja. Az ilyen »nemtörő­döm mással-« magatartás nem kommunista jellemvonás. Ezért van az, hogy januárban és feb­ruárban készült gyártmányokhoz 22.617 kilogrammal több vasat használtak fel, mint amennyit a terv előír. Mit lehetett volna eb­ből készíteni? Terven felül 252 fürdőkádat. Az egyik legfontosabb felada­tunk lesz a következő negyed­évben, hegy megszüntessük ezt az anyagpocsékolást — mondja a párttitkár elvtárs. Kétségtelen, ezek a legdöntőbb feladatok, most az olcsóbb ter­melés biztosításáért. Kedden délelőtt a belügy­minisztérium ének- és táncegyüt­tesének székházába látogatott el A. V. Szvesnyikov, az OSZSZSZK Sztálin-díjas népművésze, a? Állami Orosz Énekkar vehetője és karmestere, valamint ének­karának több tagja. A szovjet vendégek meghallgatták a bel­ügyminisztérium énekkarának, valamint a Magyar Rádió ének­karának bemutatóját. A két kórus magyar és szovjet műve­ket adott elő Pászti Miklós és Darázs Árpád vezetésével. A kórusművek elhangzása után A. V. Szvesnyikov megköszönte az énekkari tagoknak és karna­gyaiknak bemutatkozásukat. Raab kancellár eliogadta a Az AFP jelenti: A kedd délelőtt tartott osztrák minisztertanács után hiva­talos kommünikét adtak k) Julius Raab kancellár moszk­vai útjával kapcsolatban. A .köz­lemény kijelenti: »Abban a szov­jet válaszban, amelyet Molotov szovjet külügyminiszter adott Norbert öis’choffflak, Ausztria moszkvai • nagykövetének, a Szovjetunió hivatalosan megliiv­— Az önök kórusai igen magas színvonalon állanak. Kitűnő intonálásuk, remek ritmusuk van — mondotta többi között. — Igen mélyen átérzik, amit elő­adnak — és ez nagyon fon­tos, mert amit az énekesek át­érezve adnak elő, annak a hallgatókra is mély hatása van. A kórusénekléshez a legfonto­sabb a dalolás szeretete. Ma­gyarországon, ahol a kóruskul­túra első helyet foglal el, erre minden lehetőség megvan. Sok falusi és üzemi kórusuk előadá­sát hallottam eddig és ez a niai élmény még jobban megerősí­tette bennem eddigi megállapí­tásaimat. (MTI) Moszkvába szóló meghívást ta Raab kancellárt és az osztrák kormány több más tagját, láto­gassanak el Moszkvába. A mi­nisztertanács elfogadta ezt a meghívást. Julius Raab kancel­lár, Adolf Schaerf alkáncellár, 1-eopnld Figl külügyminiszter és Bruno Kreisky külügyi állam­titkár április IJ-én utazik Moszkvába. Az osztrák kormány, küldöttség kíséretét a legköze­lebbi napokban állítják össze. Kiket gazdagítanak a párizsi egyezmények a Rajna és a Hudson partján? Amióta az Északatlanti Ta­nács elmúlt évi decemberi ülés­szakán áldását adta az atom- íegyverkezésre, az európai ag­resszív tömbök szervezői nagy erővel dolgoznak hadseregeik felszerelésének megújításán. — Egyszóval itt az imperializmus hallatlanul nagy, halálos üzlete­rői van szó. A rendkívül jövedelmező felszerelések használ uz amerikai és nyugatnémet monopóliumok zsebelik be Az egyik amerikai szakértő­bizottság az elmúlt évben nagy megelégedéssel állapította meg, hogy a nyugatnémet tervezők új, könnyű gépkocsi-típusokat dol­goztak ki. Ez év elején Bonn tüzelőben ezekből kiállítást ren­dezitek. A NATO vezérkarának képviselői úgy döntöttek, hogy a nyugatnémet iparnak ilyen gép- tocsikkal keli ellátnia az Észak­atlanti, Tömbben részvevő összes országokat. Ez ellen azonban hevesen tiltakoztak a francia gyárosok, és itt van a kulya el­ásva; a nyugatnémet hadosztá­lyok felfegyverzését és az Észak- atlanti Tömbben részvevő or­szágok hadseregeinek új tech­nikával való ellátásának rend­kívül jövedelmező terveit lénye­gében az amerikai és a nyugat­német monopóliumok valósítják meg. Szálak az amerikai atomiparból a nyugatnémet ipar mágnásaihoz Washington urai »ipari köz­ponttá« akarják fejleszteni Nyu- gat-Nérhetországot. A íelélénkí- tésben aztán nagy érdekeltséget vállalnak az amerikai monopó­liumok. Nyugat-Németországban nemrég a szerény, »Fizikai Ku­tató Társaság« név alatt létre­hozták az atomipar vezető köz­pontját. A pénzt a düsseldorfi Ipari Hitelbank adja. Ez a bank pedig, amely a nehézipar pén­zelésével foglalkozik, a pénzügyi eszközök nagyrészót az úgyne­vezett »amerikai segély«-ből kapja. Innen vezetnek a szálak Amerikából Nyugat-Németor- szágba. A »Fizikai Kutató Tár­saság« egyik alapítója a német acélkcnszern vezetője. A megfi­gyelő bizottságban helyet kapott a német gumikonszern képvise­lője is. A Phönix német gumi- konszern pedig nem ejjyéb, mint ez amerikai Firestone cég leány­vállalata. így húzódnak a szálak az amerikai atomiparból a nyu­gatnémet ipar mágnásaihoz. Érdekes lánc: Krupp —Focke—Lorenz —Bell—Morgan Nyugat-Németországban 26 re­pülőgépgyár áll teljesen üzem­készen. A Krupp-cég által meg­vásárolt Göring-féle »Weser-F« üzemekben az Egyesült Álla­mokból visszatért Focke mérnök helikopterek gyártását szervezi. Ezek az amerikai atomháborús tervekben a fő harcászati légi­szállítási eszközök szerepét játsszák. Az Egyesült Államok­ban a hadsereg részére a Bell- konszem (Morgan-érdeksltség) egyik leányvállalata szállítja a helikoptereket. Ennek a leány­vállalatnak a kezében van Né­metországban a Lorenz-cég. Ez a cég a hitleri légihaderö számára villamos- és rádióberendezéseket szállított. A Lorenz-céggel már régóta kapcsolatban áll a Foekc- cég. íme, így jön létre a Krupp— Focke—Lorenz—Bell — Morgan láncolat. A láncolat szétbontá­sánál kiderüli, hogy Nyugat- Németországban a Nyugateuró­pai Unió hadiipari bázisát 20— 30 nagy monopólium hozza lét­re. Százhuszomhét mágnás veze­ti az amerikai monopóliumok csoportját és 30 kollégájuk áll a nyugatnémet konszernek élén. így érthető, hogy a Rajna- és a Hudson-partján a monopóliu­mok sajtója miért fogadta olyan veszett dühvei az új szovjet ja­vaslatokat, amelyek követelték, hogy semmisítsék meg az ösz- szes atom- és hidrogénfegyver­készleteket, ne növeljék a fegy­veres erőket és a fegyverzetet az 1955 január 1-i szinthez és a hadikiadásokat az 1955. évi költ­ségvetéshez viszonyítva. A halál iparának mágnásai nem akarnak egyetlen centet, egyetlenegy pfenninget sem ve­szíteni profitjukból.., EZ TORIENT A NAGYVILÁGBAN LONDON. Az angol sajtó széleskörben megvitatja a nagy­hatalmak értekezlete összehívá­sának lehetőségét. N. A. Bulga- nyin nyilatkozata itt is nagy visszhangot keltett. Figyelemre­méltó egyes lapoknak az a furcsa kísérlete, hogy el akarják tú­lozni az értekezlet összehívásá­nak nehézségeit és hangsúlyoz­zák, hogy a nagyhatalmak ér­tekezlete a közeljövőben nem lehetséges. BONN. Theodor Blank, nyu­gatnémet hadügyminiszter-jelölt az angol légierő gépén London­ba utazott. Blank Londonban az angol hadügyi, légügyi és hadianyaggazdálkodási minisz- terrer tárgyal. A bonni kormány megbízottai angol katonai in­tézményeket fognak megláto­gatni s jelen lesznek a száraz­földi és lcgihaderő gyakorla­WASHINGTON. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője hétfőn kérdésekre válaszolva megerősítette, hogy rendes diplomáciai úton tanácskozások folynak Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Franciaor­szág között a nyugati hatalmak és a Szovjetunió esetleges érte­kezletéről. A szóvivő hangsú­lyozta, hogy ezek a »bizonyos idő óta« folyó tanácskozások ipég csak első szakaszukban vannak. Becs. Az osztrák lapok figyel­mének középpontjában a szov­jet külügyminisztériumnak az osztrák áJlamszerzödcsröl már­cius 24-én kiadott közleménye, valamint N. A. Bulganyin nyi­latkozata áll. Több lap meg­állapítja, hogy egyes nyugati fővárosokban észrevehetően nyugtalanságot . keltett Raab kancellár moszkvai meghívása'; „Tegyük országos mozgalommá mulasztás elleni harcot“ a Kiss Gyula oktatásügyi miniszterhelyettes nyilatkozata Kiss Gyula oktatásügyi mi­niszterhelyettes nyilatkozatot adott a Magyar Távirati Iroda munkatársának, melynek során többek között a következőket mondotta: — Kevés az olyan család, me­lyet közvetlenül ne érintene az egymillión jóval felüli általános iskolai tanulók nevelése, okta­tása. Érdemes elgondolkodni azon, hogy hazánk lakosságából minden nyolcadik tanköteles ko­rú gyermek, általános iskolai ta­nuló. — Mind tudatosabb a fel­ismerés társadalmunk részéről: hazánk jövőjét igen nagy mér­tékben az iskolák padjaiban ké­szítjük elő. E megállapításokat számok is igazolják: az 1953— 54. tanévben az általános iskolá­ink VIII. osztályába 110.420 ta­nuló iratkozott be, ■ háromszor annyi, mint 1938-ban a népisko­la, a polgári iskola és a gimná­zium megfelelő .osztályaiba. A mi tanulóink túlnyomó része el­jut a nyolcadik osztályba. Gyö­keres változást jelentett ez tíz év alatt. Még sem mondhatjuk el, hogy e téren nincs már ten­nivaló. A mulasztások száma ugyanis különösen ősszel és ta­vasszal jelentősen emelkedik, ami egyben azt is mutatja, hogy ez elsősorban a mezőgazdasági vidékek problémája. — Az alapvető ok kétségtele­nül az — folytatta Kis? Gyula —, hogy egyes szülők még min­dig nem látják kellően az álta­lános iskolai oktatás jelentősé­gét. Pedig népi demokratikus ál­lamunk az 1951. évi 15. törvény- erejű rendeletben a kérdés fon­tosságának megfelelően külön is szabályozta az iskolábajárást. A rendelet a törvény erejével is rá­irányította társadalmunk figyel­mét a nyolcosztályos egységes általános Iskola elvégzésének je­lentőségére. A szülők közül azon­ban nem egy lebecsüli az isko­lában megszerezhető tudást. Megfeledkeznek többek között aiTÓl is, hogy 1954—55. tanévtől kezdődően a legtöbb szakmához ipari tanulónak sem javasolhat­ják azokat a fiatalokat, akik nem végezték el az általános iskola nyolcadik osztályát. A mulasz­tások persze sokszor szülői ön­zésből is fakadnak. Mindig akad a ház körül munka, »végezze csak azt el a gyermek, az isko­lát máskor is megtalálja«. Az így gondolkodó szülők gyerme­keinél a sok mulasztás -miatt is előfordul, hogy osztályt ismétel­nek, végső fokon pedig, ahogy mi pedagógusok mondjuk, »túl­korossá válnak« — elérik a 14. évet és nem fejezik be az álta­lános iskolát. Az ilyen gyerme­kek szülei nem tesznek eleget állampolgári kötelességüknek, mert a tanuláshoz való jog a szülő számára egyben kötele­zettséget is jelent. — Oktatásügyi kormányza­tunk a mulasztások megakadá­lyozására többféle intézkedést tett. — Míg azonban ezeiőtt két év­vel a mulasztás, lemorzsolódás elleni harc egyik főkérdése volt minisztériumunknak, a tömeg­szervezeteknek, a nevelőtestüle­teknek, az úttörőszervezeteknek, addig ina ezt nem lehet elmon­dani. Erejét veszítette az az egészséges országos mozgalom is, amely felkarolta a mulasztás, lemorzsolódás elleni harcot. Sőt, előfordulnak — megyei és já­rási oktatási osztályaink részé­ről — olyan, az iskolábajárás alóli felmentésre vonatkozó ké­relmek, amelyek ellentétben áll­nak az 1951. évi 15. törvénnyel. Ezek a jelenségek is azt bizo­nyítják, hogy nem segítettük kellőképpen megyei, járási szer­veinket. — Tanácsaink nagy része fő­leg az oktatási állandó bizottsá­gokon keresztül nyújt segítséget. Támogatják a nevelőtestületeket a szülők felvilágosításának mun­kájában. s ha e téren nem tud­nak eredményt elérni, igény be­veszik a törvény szigorát is. Az orosházi járási VB-elnök az iga­zolatlanul mulasztó gyermek szü­leit magához kéreti és á beszél­getés során felhívja a figyelmét a szülői kötelességteljesítésré. Ilyen helyen természetesen csök­ken a mulasztók száma, jobban tanulnak a gyermekek. — Nem mondhatjuk el azt, hogy ez mindenütt igy Van. —• Akad olyan község, ahol a taná­csok népszerűtlen feladatnak te­kintik az igazolatlanul mulasztó tanulók szüleivel szembeni meg­felelő fellépést. Még olyan helyek is akadnak^ ahol elhanyagolják a tankötele­sek évenkénti áprilisi összeírá­sát is. Felelősségrevonásukkor arra hivatkoznak, hogy nem volt rá pénzük. Magyarázkodásuk valótlan, mert a kiadásokról a törvényerejű rendelet intézke­dik. — A minisztériumnak jobban kell biztosítania az iskoláztatási törvény megtartását. Ennél a munkánál a lehető legnagyobb segítséget kell adni a tanácsok­nak. Alaposan és jól meg kell szervezni az áprilisban sorra kerülő új tankötelesek, az első osztályba lépő gyermekek össze­írását. Nem maradhat ki egyet­len hat éves gyermek sem az összeírásból. — Országos moz­galommá tesszük a mulasztás, a lemorzsolódás elleni harcot — fejezte be nyilatkozatát Kiss Gyula oktatásügyi miniszterhe­lyettes. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents