Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. február (10. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-25 / 47. szám
KÉT KEZÜNK MUNKÁJÁVAL JANUÄR ELSŐ hetében érdekes kis levél érkezett a duna- veesei járási pártbizottsághoz a császártöltési homokvilág egyik legöregebb termelőc so portjából, a Vörös Zászló TSZ-ből. Az egyszerű szavakkal, de so-k szívvel és bizalommal megírt levél alatt szálkás, bizonytalan, az íráshoz nemszokott emberek nehézkes, furcsa dőlésű, s mégis kedves betűivel, egész sor aláírás bizonyította, hogy nem akármilyen ügyről és nem egy ember véleményéről van szó, hanem egy sokatpróbált kis emberi közösség egyöntetű kéréséről. Kádert, régi alapító tagjukat, méghozzá a dunavecsei járási pártbizottság egyik titkárát, Viszmeg János elvtársat kérték ki, hívták vissza csoportjukba, tagnak. »... Amíg itt volt közlünk Viszmeg elvtárs — írták egyebek között —, rendszeres volt a pártélet, gyarapodtunk, rendben ment a gazdasági munka. Amióta elment, nem mennek úgy a dolgok. Több káderünket kiemelték, s most hiányát érezzük a jó, tapasztalt vezetőknek. Ezért szeretnénk, ha visszaengedné a járási pártbizottság. Reméljük, és bízunk abban, ha visszajön közibénk, mindjárt könnyebb lesz haladásunk...« A Vörös Zászló TSZ tagjainak kérését a járási pártbizottság indokoltnak találta, a megyei pártbizottság pedig jóváhagyta. Viszmeg János elvtárs így 1955 február 17-én visszatért abba a csoportba, amelynek szervezője és alapító tagja volt. MIKOR RÁTALÁLTUNK. eg y félig kidöntött, s a környező fákon fennakadt öreg akác koronájáról köszöntött bennünket. Elnézésünket kérte, azután tovább baltázta az ágakat, míg a fennakadt faóriás engedelmeskedve az ember akaratának, ledőlt a földre. Viszmeg elvtárs letette a baltát, kicsit kifújta magát, aztán beszélgetni kezdtünk. — Nagy reményem volt ehhez a csoporthoz, megalakulásától kezdve. A párt, bár más munkaterületre szólított, nem tudtam, de nem is akartam szakítani a visszatérés gondolatával. Nem egyszer voltam itt látogatóba, s mindig panaszt hallottam. Sokszor mondtam a tagoknak, nem jó ez így, ahogy ti gazdálkodtok, nem így kell vezetni Magyaráztam nem egyszer, hogj máshol mit, hogyan csinálnak de nem volt, aki a javaslatoi végrehajtását szorgalmazta volna. így aztán későbbi látogatások alkalmával nem egyszer vetették a szememre: »könnyű neked mondani. Necsak beszélj hanem gyere vissza, és mutasc meg, hogy kell!-« Ezekután nerc ért váratlanul, amikor a járás: pártbizottságon tudomásomra hozták a csoport tagjainak kérését. Jy. kedvvel, bizakodva jöttem vissza csoporttagnak. VISZMEG ELVTARS örömmel jött vissza a csoportba, de már az első nap nem állhatta ne g bosszankodás nélkül. A csoport baromfiállományát ráfogva, kogy nem kifizetődő, pár nappal érkezése előtt adta el a tagság. Az éves tervbe pedig mínd- íssze öt tehén tartását ütemezték be. Egy nap alatt a gyenge, hozzánemértő vezetés megany- fiyi szomorú tényét kellett megállapítania. De folytassa ő. — Már az első nap rájöttem, hogy itt csak a két kezünk munkájával lehet olyan csoportot teremteni, ahol a tagok jói érzik magukat. Ebben a homokvilágban csak úgy lehet megélni, ha nem félünk megfogni a munka nehezebbik végét. Pár napja vagyok csak itt, de már levontam egy tanulságot. A termelőszövetkezetekben legfontosabb a személyes példamutatás. Ha valami akadozik, vagy nehezen megy, a kommunisták álljanak a munkák élére, és akkor biztos a siker. Es mégegy —teszi hozzá egy kis gondolkodás irtán — a vezető végtelenül bíz- iiua íi tagokban; ez a sikei mát Viszmeg János elvtárs sik titka, hiszen a feladatok oroszlánrészét ők oldják meg. Viszmeg elvtárs pár napja var. még csak a csoportban, de már bizonyságot tett arról, hogy a többéves pávtmunkában szerzett tapasztalatait jól tudja hasznosítani a csoport érdekében. A CSOPORTBA ÉRKEZVE, az első érdeklődő szóra már sorolták is a tagok, hogy milyen ember Viszmeg elvtárs. Megérkezése után még vasárnap nekiállt és a dohánypajtát megjavította. Hétfőn mozgósította a tagokat és megkarikázták a hízókat. Majd bement Császártöltésre, s fakitermelési engedélyt kért, disznóól építésére. Utána mindjárt átmotorozott Kiskőrösre s megérdeklődte, milyen alapon lehet kislakásokat építeni. Visszahozatta a csoport évi tervét, s azt felülvizsgálva, az ő javaslatára, komoly vita után még hét tehén vásárlását vették tervbe. Az előbbinél nem kisebb vita után sikerült meggyőzni a tagságot, hogy mégis csak tartsanak baromfit. Elhatározták, hogy baromfiólat építenek, s a honvédség segítségével pár nap alatt felépítik a sertésólat. Vasárnap pedig már megbeszélte a mérnökökkel, hogy kimérik a házhelyeket, számszerint tizenegyet és aki tud, még az idén elkezdhet építkezni. ÍRJUNK MÉG Japán javaslat a japán—szovjet tárgyalások ügyében Az AFP tokiói jelentése szerint a Japán Külügyminisztérium hivatalosan közölte: Japán azt javasolta a Szovjetuniónak, hogy New Yorkban tegyen előzetes intézkedéseket a japán— szovjet tárgyalások elősegítése érdekében. Japán tudomásul veszi, hogy a szovjet kormány beleegyezett abba, hogy New Yorkot válasz-* szák a két ország jövőbeni tár-* gyalásainak színhelyéül. Renzó Szavada, Japán ENSZ« megfigyelője február 23-án szó« beli jegyzék formájában juttatta el Japán javaslatát Szóból jelhez, a Szovjetunió ENSZ-küldöM téhez. (MTI) A bonni parlament csütörtökön reggel háromszoros rendőrkordon fedezete alatt megkezdte a párizsi szerződések vitáját MIT négy nap munkájáról? íme egy példa, amely bizonyítja, hogy nem elég csak mondani, hanem az első vonalban kétkezümk munkájával kell harcolni a mezőgazdaság fejlesztéséről hozott párthatározat végrehajtásáért. Sándor, A Legfelső Tanács és helyi szovjet választások előtt MOSZKVA (TASZSZ) A Szovjetunió 11 szövetségi köztársaságában vasárnap, február hó 27-én tartják a Legfelső Tanács és helyi szovjet választásokat. A többi öt köztársaságban a választások március 6-án lesznek. A választási kampány országszerte a sokmilliós szovjet nép egységének és összetartásának jegyében folyik. A kommunista párt, az előző évekhez hasonlóan, a pártonkívüli munkásokkal, parasztokkal és értelmiségiekkel szövetségben lép fel ezeken a választásokon. (MTI) A kínai nép egyöntetűen támogatja a Béke-Világtanács Irodájának felhívását SANGHAJ. (TASZSZ) A sangháji üzemekben, gyárakban és hivatalokban lényegileg befejezték az aláírásgyűjtést a Béke-Világtanács Irodájának a felhívására. A Csefanzsipao című lap hírt ad arról, hogy Sanghájban már több, mint 4 millió 487.000-en írták alá a ie.- hívást. (MTI) úSRLIN (MTI) A bonni parlament Washington nyomására, a nyugat-német lakosság viharos tiltakozása ellenére csütörtökön reggel kilenc órakor megkezdte a militarista párizsi szerződések második olvasásban való tárgyalását. A parlament épülete köré már a hajnali órákban háromszoros rendőrkordont vontak. A géppisztolyokkal és vízi fecskendőkkel felszerelt rendőrséget utasították, akadályozza meg, hogy Nyugat-Németország különböző városaiból tiltakozó menetben Bonniba érkező munkás- és ifjúsági küldöttségek bejussanak a parlamentbe és közölhessék követeléseiket a képviselőkkel. A bonni rendőrparancs- nokság csütörtökön reggel megtiltotta, hogy a parlament közelében egy kilométeres körzetben népgyűlést vagy tiltakozó felvonulást tartsanak. A csütörtöki ülés megnyitása után a SzociáU demokrata Párt parlamenti cső-* portja napirend előtti indítvány ti tett, hogy bizonytalan időre ha-j lasszák el a párizsi szerződések: ratifikációs vitáját és tegyenek megfelelő lépéseket a némett kérdés békés megoldására, a legutóbbi szovjet javaslatok alap** ján tárgyaló négyhatalmi értekezlet létrehozására. Az Aden** auer füttyére táncoló többség elutasította a szociáldemokrata javaslatot. A Német Demokratikus Köztársaság dolgozói csütörtökön * párizsi szerződések elleni harci napot tartanak. Wilhelm Pieck, a Német Demokratikus Köztársaság elnöke szerdán este rádió« beszédében mégegyszer felhívta a német népet, hogy akadályoz« za meg a békeellenes párizsi szerződések megvalósítását. Mit kell tudni a falusi lakosságnak az 1955. évi jMelemadó kivetésével kapcsolatos tennivalókról? A Minisztertanács szabályozta az 1955. évi általános jövedelem- adó kivetésével kapcsolatos tennivalókat. A falusi lakosság észrevételeit figyelembe véve a Minisztertanács elrendelte, hogy az esetleges téves adókivetések elkerülése érdekében újból állapítsák meg az adózási kötelezettség alá eső földterület nagyságát és a lovak számát. Ezért a falusi lakosságnak március hó 5-ig a tanácsházán díjtalanul beszerezhető hivatalos adóbevallási nyomtatványt kell kitöltenie. Bevallást kötelesek adni: A termelőszövetkezeti tagok; háztáji gazdaságukról; Az I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjai; És az egyénileg gazdálkodókj a használatukban lévő mező- es erdőgazdasági ingatlanokról, az állami tartalékterületekből bereit ingatlanokról, a tulajdonukban lévő állatállományról és a részben, vagy egészben bérbeadás útján hasznosított házbirtok ükről. A kitöltött bevallási ívekéi március 5-ig postán, vagy személyesen kell benyújtani a községi tanácsnál. (MTI) Kalandozások a nagyvilágban Filmfelvevőgéppel Szahalin-szigeten A „Val“ rénszarvastenyésztő kolhoi nyári legelői Szahalin eszakke* leli részén terülnek el, ott, ahol a tajga eggyé olvad a tundrával. Főleg a sziget őslakói, az orocso- nok és az evenkek űzik a rénszarvastenyésztést. Azon a napon, amikor csoportunk ellátogatott a karámhoz, valóságos karaván érkezett a kerületi központból: megjöttek vakációzni a gyermekek, akik az északi népek külön iskolájában tanulnak. A legelőn ismeretséget kötöttünk Ivan Mihajlovics Plotnyi- kov kolhozelnökkel. Húsz évvel ezelőtt jejezte be tanulmányait a távolkeleti mezőgazdasági főiskolán, s azóta Szahalin szigeten dolgozik. Megnéztük a csordáidat is. A kolhoz 5200 rénszarvast tart. A sziget partjait mosó tengerek igen gazdagok halban. Szahalin lakói rengeteg keringet, lepényhalat, lazacot, rákot fognak. A gyárak a zsákmányból igen ízletes konzerveket készítenek, amelyekkel a Szovjetunió legkülönbözőbb városainak üzleteiben találkozhatunk. Tavasszal, amikor a csendesóceáni hering- rajok Szahalin partjai felé húzódtak, átköltöztünk a nyugati partra, hogy filmre vegyük a halászok életét és munkáját. A tavaszi ívás csaknem egy hónapig tart. Nagyon fontos, nagyon nehéz időszak ez a halászok életében. Ezalatt a hónap alatt minden erejüket meg kell fesziteniök, hogy a gazdag zsákmányt kifogják. Az ívási időszak olyan, mint egy nagy támadás, amelyben rendkívül fontos szerepet játszik a technika: a különleges repülőgépek, amelyekről felderítik a halakat, a modem hidroakusztikai műszerekkel felszerelt kutatóhajók, a hatalmas korszerű halászflotta és a halak gépesített feldolgozása a nyugati partok kombinátjaiban. A téli felvételek idején egy rendkívül heves viharnak voltunk tanúi, amely az egész szigeten végigsöpört. Operatőreink azonban ügyet sem vetettek a dühöngő viharra és bátran elindultak felvételt készíteni. A kikötőben lefényképezték a tengerészeket, akik a bőgő, jeges hullámok közepette letakarták és megerősítették a hajók berendezését, hogy a tengerbe ne hulljanak. Megörökítették a vasutasok hősi munkáját: a pályaőrök dühöngő szélben, vad hóferge- tegben ásták ki a váltókat a hóból. De a többiek is helyükön álltak. A mozdonyvezetők szinte vakon vezették a vonatot, mert 1—2 méteren túl nem látták a síneket. Sok nehézséget o7o-ott a vihar a városi lakosságnak is. Az utcákon ki kellett ásni a hóból a megrekedt autókat, utadat kellett vágni a hóvárakhoz hasonlító házakhoz. A lámpák nappal is égtek. A szál a szó legszorosabb értelmében, feldöntötte a járókelőket. Az operatőrnek minden felvétel után ki kellett tisztítani a havat a felvevőgépböl. A szigeten télen-nyáron egyaránt hatalmas építkezés folyiki A kolhozokban, az erdőmunkások, olajmunkások, bányászok lakótelepein az új házak mellett iskolák, klubok, könyvtárak épülnek. Ősszel, a felvételek befejezése után, visszatértünk Juzsno-Sza- halínszkba, a területi központba, Itt nagy változások mentek végbe azóta, hogy elhagytuk a várost: az új filmszínház és egy áruház nyílt meg, megkezdődött a tanítás az új középiskola gyönyörű épületében, elkészült az úttörővasút, megindult az új tanév a pedagógiai főiskolán, befejeződött a könyvüzlet építése. Mozgalmas volt a színházi évad is Szahalinon az elmúlt évben. Itt vendégszerepeit azöszl- pov-együttes, a Nagy Színház több szólistája, a habarovszki Vígszínház együttese, moszkvai, és leningrádi csztrád színpadok művészei. Több új darabot mulatott be a Csehovról elnevezett területi drámai színház is. Szahalin szigetén felkerestük, még az ólajlelőhelyeket és a külszíni szénfejtéseket is. Ellátogattunk a papírkombinát dolgozóihoz, az erdészeti dolgozókhoz, a határőrökhöz, az áttelepült kolliozparasztokhoz, a geológusokhoz. A felvételeknél arra törekedtünk, hogy ménnél hívebben számoljunk be a távoli Szaha- lin-szigeten élő szovjet emberek életéről és békés alkotómunkájáról. (Irta: V. Katajan és lijlijazanovű I i Tavaly színes dokumentumfilmet készítettünk Szakaimról, er- ' ről a különös szépségű szigetről, amelynek lenyűgözően fenséges és zord a természete. Még soha, sehol nem utaztunk ! annyiféle közlekedési eszközön, ! mint itt. Repülőgépen és rénszarvasfogaton, halászhajón és autón, vonaton és lóháton, néha pedig csak úgy egyszerűen gyalogszerrel mentünk a felvételek színhelyére. De ezen a távoli szigeten — bármelyik vidéken jártunk is — mindenütt tanúi lehettünk, hogy a szovjet emberek itt is ugyanúgy élnek és dolgoznak, mint a Nagy Földön. A múlt század végén A Szahalin-sziget több vidékén megfordult Csehov is. Abban az időben Szahalin kényszermunkatábor, börtön-sziget volt. »Körül víz, belül nyomor« — ez a szólásmondás járta akkoriban a szigetről. Csehov idejében ezen a vidéken nem volt iskola. Ma pedig már több, mint 1000 tanító működik a szigeten, akik főleg az alekszendrovszki pedagógiai iskolában tanultak. Alekszand- rovszk-Szahalinszkíjban sok tanintézet működik. Reggelenként vidám fiatalokkal találkozunk a város utcáin, akik a bányaipari, kereskedelmi technikumba, a szülésznőképző iskolába, vagy a pedagógiai iskolába siettek. Az alekszandrovszki drámai színház 25 évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit. Amikor ellátogattunk a színházba, csak az őrt találtuk ott: minden művész vendégszerepelni ment. Amikor azonban Oha városba repültünk, legelőször az alekszandrovszki szíkhui hirdetési: uhu szemünkbe
