Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. február (10. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-25 / 47. szám
„Osztálybéke44 Szabadszálláson Jl&oútz&iiik Anyák békegyütése Lakiteleken Az elmúlt vasárnap Lakiteleken »Anyák békegyűlésé«-t tartottad az MNDSZ-asszonyok, ahol több, mint 30 édesanya jelent meg. A gyűlés részvevői együttesen tiltakoztak Nyugat-Németor- szág újrafelfegyverzése ellen, mert egy édesanya sem akarja, hogy még több özvegy és árva legyen, nem akarják, hogy békés életüket feldúlja a háborús rettegés. A megjelent édesanyák elhatározták, hogy a gyilkos fegyverek eltiltását követelő békeíveket a község legeldugottabb helyeire is eljuttatják és látogatásuk alkalmával arról is beszélgetnek, hogy az egyszerű embereknek mit kell tenni a béke védelmének érdekében. Horváth Ferencnél Csikós Jánosné és Hajdú Lajosné vállalták, hogy nemcsak béke- aláírást gyűjtenek, hanem első negyedévi beadási kötelezettségüket határidő előtt teljesítik. Kiss Cyuláné, Csikós Jánosné, Dobos Sándorné és dr. Kiss Ágostonné arra tettek fogadalmat, hogy az új MNDSZ tagsági könyveket és az emlékbélyegeket eljuttatják az asszonyokhoz. Az asszonykor is megkezdte a munkáját. Minden héten kedden és csütörtökön 16—20 nő vesz részt a szabó-varró tanfolyamokon és egyéb felolvasásokon. Sőt készülnek a Nemzetközi Nőnapra is, amelyet kultúrműsorral fognak ünnepélyesebbé tenni. Illés Mihályné, Kecskemét. Jó munkával kössöntjük felszabadulásunk ünnepét Amióta megszűnt a kuiák- äista, mintha eltűntek volna a kulákok Szabadszállásról. Legalábbis olyan hangulat alakult ki, mintha nem volna szükség osztályharcra és sem politikai, s^m adminisztratív eszközökkel nem folyik harc elég eréllyel az osztályellenség ellen. Ezt nem nehéz megállapítani, ha beszélgetünk a község vezetőivel. A begyűjtési csoportvezető, Pálmai Ferenc elmondja, hogy a jelenleg is 25 holdon felüli 43 kutak közül 39 hátralékos. Azt is megtudjuk, — ezt viszont a községi tanács VB-titká- ra, Sikari Márton mondja el —, hogy bizony a községi begyűjtési csoport jóval a kapások szedésének befejezése után kezdte felelősségre vonogatni a kuláko- kat, akiknek többsége a törés után azonnal eladta a kukoricát és igyekezett »-megszabadulni« más terményeitől is, hogy a helyszíni elszámoltatás esetén azt mondhassa, hogy nincs mit beadnia. Kiss Imre, 46 holdas kóláknak 104 mázsa kukoricát kellett volna beadnia (a különböző terményekből meglévő hátralékát ugyanis kukoricába ütemezték át). Ezzel szemben csak 10 mázsát adott be. Érdemes megjegyezni, hogy 12 holdon termelt, tengerit és hozzávetőleges becslések szerint legalább 18—20 mázsa teamese volt holdanként A helyszíni elszámoltatás során nem találtak nála egy cső kukoricát, de egyetlen jószágot 6em. A bizottság kimtjártát követő napon azonban benépesedett a kulák baromfiudvara és Kiss Imrémé vígan árulta a csirkét, tyúkot és a hízottlibát a piacon. A begyűjtési csoport dolgozói rájöttek a fondorlatra és 40 darab baromfit beadattak vele. A kulák ok nem dolgoznak, vagy csak látszólagos munkát végeznek. Púnak Károly 33 holdas kulák régi gyakorlatához híven jelenleg sem erőlteti meg magát. Kukoricáját részesek szedték le. Az csak természetes, hogy a beadást nem teljesítette, 31 mázsa kukoricával, majdnem 30 mázsa vágómarhával és egyéb más terménnyel tartozik, Hat sertést kihizlalt. Óvatos volt, mert kettőt ezek közül a fia nevére íratott. Idősebb Gőzön Sándor sem különb. Földjét a gyerekei művelik. A tavalyi nyilvántartási 'apja szerint 4 katasztrális hold és 800 négyszögöl búzavetése volt. Ezen termett 18 mázsa és 12 kiló búza. Lajos fiának ugyanolyan búzaföldje van, neki 000 négyszögölön majdnem 9 mázsa termett papíron. Ki hiszi el ezt a nagy terméskülönbsé- get? Nyilvánvaló, hogy a kulák a beadás alól való kibúvás érdekében vitte a gabonatermésének egy részét a fia szérűjére. Tovább lehetne sorolni azokat a különböző fondorlatokat, amelyekkel Igyekeztek és igyekeznek a kulákok ma is megkárosítani a népgazdaságot. Itt is, mint sok helyen, azt a módszert alkalmazzák, hogy terményeiket, jószágaikat máshol, ismerőseiknél, rokonaiknál rejtik el, földjüket kiadják klshaszonbérletbe, vagy részes művelésre, Még a népkörbe is befurakodtak. Furcsa dolog, de úgy van, hogy Csősz Imre, ez a gőgös, sok ember által gyűlölt 35 holdas kulák is tagja a népkör- nek, neve ott szerepel a becsületes dolgozó parasztok listáján. Ez a kulák jelenleg is alkalmazottat tart és azelőtt is állandóan tartott. Természetesen ku- láktársai is bejárogatnak a nép- körbe. Ezek aztán táplálják azt a téves nézetet, hogy termelőszövetkezeti tagot ne engedjenek be a népkörbe. B. Szabó Lajost, a Búzakalász Termelőszövetkezet tagját egy alkalommal ki is utasították, a népkör helyiségéből. Sőt Sikari Márton, a községi tanács VB-titkára mögött is összesúgtak egyszer. Valaki félhangosan megkérdezte a háta mögött, hogy »mit keres ez itt?« Nyilvánvaló, hogy a kulákok ezzel a termelőszövetkezeti mozgalom és a községi tanács vezetői ellen akarják hangolni a dolgozó parasztokat. Mit bizonyít ez ? Azt, hogy az ellenség nem alszik. Ha a pártszervezet és a községi tanács vezetői nem folytatnak megfelelő politikai harcot a kulákok ellen, akkor azok szemtelenekké válnak, mint ezt Szabadszálláson is tapasztaljuk. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy pártunk falusi munkájának hármas, de egységes feladatát a lenini hármas jelszó szabja meg: Támaszkodj a szegényparasztságra, köss tartós szövetséget a középparasztsággal, egy pillanatig sem szüntesd meg a harcot a kulák ellen. A kulák elszigeteléséért nap, mint nap meg kell küzdenünk. A középparaszt leválasztása a kulák oldaláról s a mi oldalunkra vonása, megnyerése nem egyszeri és nem könnyű, hanem hosszadalmas, türelmes meggyőzést kívánó munka. Ezt kell szem előtt tartani a község vezetőinek is. Erélyesen számolják fel az osztályellenség lebecsülését szolgáló nézeteket, vessenek véget a kutakkal szemben tanúsított liberális engedékenységnek. Ha a begyűjtési csoport dolgozói mindig csak nemleges megállapításokat tesznek a helyszíni elszámoltatások alkalmával, — mint eddig tették sok kóláknál — nem fog megjavulni a helyzet, Arról beszélnek a községben, hogy az osztályellenség terményeit, jószágait rokonainál, ismerőseinél rejtegeti. Ezért kell alaposabban körülnézni a begyűjtési csoport dolgozóinak nemcsak a kulákportán, hanem a vele kapcsolatban állók udvarán is. Nyilvánvaló, hogy Kiss Imre kulák udvaréra is ilyenformán kerülhetett egyik napról a másikra negyven baromfi. Nem szabad megbékélni azzal a hangulattal, ami jelenleg a községben a kulákokkal szemben megnyilvánul. Ezt követelik a község becsületes dolgozói, hiszen kisgyűléseken számos ilyen felszólalás hangzik el. A becsületesen teljesítő és adófizető dolgozó parasztok közül többször hangoztatták már: »ha mi eleget teszünk a beadásnak, akkor a begyűjtési csoport és a község vezetői hassanak oda, hogy a kulákoktól is behajtsák a hátralékot«. A község vezetői tehát akkor végeznek jó munkát, ha a dolgozó parasztsággal összefogva a párt és a kormány helyes politikájának megfelelően vezetik az osztályharcot a kulákok és a többi kizsákmányolok ellen. — Együttesen és célszerűen alkalmazzák a politikai és az adminisztratív eszközöket, mert csak így változhat meg a helyzet, csak így tudja megjavítani begyűjtési eredményeit is a község. Ez kötelessége a község vezetőinek, ezt kívánja tőlük a becsületes dolgozó parasztság is. Örömmel tudatjuk a Népújsággal, hogy felszabadulásunk évfordulójának tiszteletére a Kiskőrösi Ruházati KTSZ minden dolgozója lelkesen részt- vesz a felszabadulási versenyben. A jó munkának eredmé- nye megmutatkozott már az első havi terv teljesítéséiben. A koirfekciós részleg januári tervét 124.6 százalékra teljesítette. Szövetkezetünk dolgozói közül többen megfogadták, hogy április 4-ig megszerzik a sztahanovista címet. Nagy részük teljesítette a sztahanovista feltételeket és január 31-én négy dolgozó megkapta a sztahanovista oklevelet. Bihari István gépész, akinek januári teljesítménye 329 százalék és keresete is te- lülmúlta a 2000 forintot, valamint Markó András, aki 261 százalékos teljesítményt ért el, a »szövetkezet kiváló dolgozója« lett. Szabó Miklós levelező, Kiskőrös. Dallal, tánccal, munkával... A Kecskeméti Erdőgazdaság bugaci erdészetének kultúrgár- dája a János vitéz című daljátékot már három Ízben adta elő.' A rendkívüli érdeklődésre jellemző, hogy eddig több, mint ezren nézték végig a három előadást. A környékbeli községek egymással versenyeznek azért, hogy a kultúrgárda vendégszereplését biztosíthassák a falu dolgozóinak szórakoztatása érdekében. Ezt a sikert még csak öregbíti az a körülmény, hogy a daljátékhoz szükséges nagyszámú ruhát és díszletet a kultúrgárda saját maga állította elő. A kulturális sikerek mögött a termelőmunka sem marad eh A bugaci erdészek élvonalban állnak a felszabadulási versenyben is. A fatcrmelési anyagmozgatási és értékesítési tervek teljesítésében már április 15-nel tartanak. Valamennyi erdészet közül legjobb a bugaci erdészet eredménye, a ícnyőtobozgyüjtési és pergetési versenyben is. Koncz Jávos. „Felkészülten, sok reménységgel indulunk a tavasznak“ A mi termelőszövetkezetünk ben, a tassi Alkotmányban ü megindult a tavaszi munka. El nökünk mezőgazdasági iskola végzett, jó szakember, aki isme ri a gazdálkodás fortélyait, jó irányítja a munkát, ami nett könnyű dolog, mert 500 holt szántóterületünk cs 52 tagún! van. Mégis fegyelmezett mun kával, jó szervezéssel már *5 idén is szép eredményeket ér tünk el. Két kiló búzát, négj kiló kukoricát, öt kiló burgo nyát, öt kiló répát és még sót egyebet osztottunk munkaegységenként. Minden tagunk mej van elégedve. A téli hónapokbar is szorgalmasan dolgoztunk. A szántóföldekre kihordluk az ősz szes trágyát, rendbe hoztuk e földek szélén lévő fasorokat amelyből sok jó tűzrevalója let- tagságú nknak. TAVASZ ELŐTT BÁTMQMOSTORON A KÖZELGŐ TAVASZ felkészülve találja a bátmonosto- riákat. Sterbik Jenő kováccsal beszélgetünk, aki elmondja, hogy az elmúlt évek során annyi munkája soha sem volt, mint az idén. — Egymagám 70 ekevasat, kapálóekét, 20 kocsit hoztam rendbe. A községben azonban rajta, kí- jvül még négy kovács van, valamennyien el voltak halmozva munkával. Nagy keletje van a földművesszövetkezetben a kapáknak, az ásóknak és más munkaeszközöknek. Februárban például már 40 ásót, 30 kapát, 30 metszőollót vásároltak a boltban. . * a napról-napra születő párosver- senyikihívásoik arra utalnak, ha itt lesz az ideje, nem maradnak el a bátmomostoriak. Papp Miklós Pankovics Józsefet, Béda Imre Varga Istvánt, Kis Péter Keresztes Józsefet hívta párosversenyre. A versenyzőket a tanács is támogatja és az élenjáróitat, a munkában legjobbakat állandóan serkenti. A verseny befejezésekor pedig a győztesek házaira kicsiny táblákat helyeznek a »legjobb növénytermesztő«, a »legjobb állattenyésztő«, a »legjobb baromfitenyésztő« felírással. AZ UTCÁN találkozunk Vida Józseffel. A tanácsházára tart. Talán valami ügyes-bajos dolga van? Dehogy. — Azért megyek, hogy bejelentsem: 1300 négyszögölön végeztem a fásítással. Ha már itt tartunk, meg kell említeni, hogy a községben 200 holdon folyik a tavaszi fásítás, és több dolgozó paraszt jelentette már, hogy be is fejezte ezt a munkát. Állattenyésztésünk is fejlődött» a tél folyamán. Huszonkét szép mangalica kocánk van, amelyek1 nagyresztjén már megellettek. Hatvankét kis malacunk futká- roz az ólakban, sőt erre az évre már beállítottuk a hízósertése-» két is. Baromfiállományunk .jelenleg 211 darabból áll és a jő gondozásnak köszönhetjük, hogy tojásbeadásunkat már előre teljesíthettük. A baromfibeadásr* már neveljük a 12 magpulykát. Jól telelt és szépen fejlődik juhállományunk is. így indulunk felkészülten, sok reménységgel a tavasznak. Sóbujtó Fercncné levelező. Tapasztalatok egy tanácsülésről 1 izelmúltban tartották meg községünkben a második tanácsülést. Többek között szó esett a község fejlesztéséről é* szépítéséről. Elhatározták, hogy társadalmi munkával 500 méterrel bővítik a kecskeméti kis- vasutat ós a nagyállowiásho? vezetik két pár sínnel. Az aszfaltjárda végétől, az állomáshoz bekanyarodó makadámúiig, 2 méter széles gyalogjárdát építenek, hogy ne kelljen a sarat taposni. A Községi Tanács a messziről járó tanulók részére diákotthont létesít. A kultúrház átalakítása befejezéshez közeledik, már beszereztek új székeket és egyéb felszereléseket. Ilorpáczi Gábor, Kiskunmalsa. Közös erővel, kölcsönös segítséggel a község lakóinak szebb életéért A TAVASZ VARASA nem telik munkátlanul. A népfront- bizottság kezdeményezésére megvalósul a községbeMek régi kívánsága: a Bajai Vízügyi Igazgatóság segítségével már megkezdték a belsó vízlevezető főcsatorna rénd behozás át. Közei b00 holdról vezetik így le a vígét a Ferenc-csatornába. 200 holdon már most tavasszal hozzákezdhetnek a konyhakertészethez. Az előkészületeket már majdnem 300 gazda kezdte meg, hogy időben biztosíthassák a kertészetbe a palántákat. * A HOMOKOSABB részeken Í nér szántottak is. Most az idő íátráltatja _ u^yan a munkát de Községünkben az újonnan megválasztott tanácstagok pártunk júniusi határozatának szellemében dolgoznak s ez meglátszik a tanács és a tanyai lakosak közötti jó kapcsolat kiépülésén is. Ezelőtt gyakran előfordult, hogy a tanács dolgozói gépiesen, bürokratikusán intézkedtek egyes dolgokban, de annál ritkábban fordult elő, hogy a tanácstól csaknem 8 kilométerre lévő tanyai lakosokat meglátogassák, elvigyék hozzájuk a felvilágosító szót. Az új tanácstagok már új úton haladnak ebben a munkában is. Felkeresik a tanyái lakosokat, kérdezz-felclek estéket rendeznek, ahol megbeszélik a tanyai dolgozók problémáit. így nyert elintézést például, hogy a földművesszövetkezet tanyai boltjában is árusítsanak kenyeret, hogy a mozi kéthetenként a lanyavilágban is tart előadásokat, stb. A kölcsönös jó kapcsolat révén új élet szüretik itt is. S az új, a még szebb életért folyó harcba egyre többen kapcsolódnak bele. Ezt mulatja például, hogy míg az dőző években a tanácsülésekre alig jöttek el 20—30-an, most a tanácstagokkal és az érdeklődőkkel együtt nem egyszer 200—250 részvevője is van egy tanácsülésnek. S ezeken a népes tanácsüléseken születnek meg az egész község érdekét szem előtt tartó, hasznos javaslatok. Az utóbbi tanácsülésen például Gyenes Pétéi* egyéni gazda hívta fel a figyelmet a csatornán levő híd elrongáló- dúsára. A tanács megvizsgálta és már hozzá ,s fogtak javításához. Torma József egyénileg dolgozó .felvetette, hogy a Harkakötönyön keresztül haladó bodoglári út egyik szakasza járhatatlan. A község dolgozói elhatározták, hogy az utat társadalmi munkával megjavítják. A munkákat már be is fejezték. Ezek az eredmények azt bizonyítják, hogy a tanács helyes úton halad és munkájában újabb eredményekkel gazdagodva járul hozzá szocialista hazánk építéséhez. Bogyó Elemér levelező, Harkakötüm I
