Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-25 / 47. szám

„Osztálybéke44 Szabadszálláson Jl&oútz&iiik Anyák békegyütése Lakiteleken Az elmúlt vasárnap Lakiteleken »Anyák békegyűlésé«-t tar­tottad az MNDSZ-asszonyok, ahol több, mint 30 édesanya jelent meg. A gyűlés részvevői együttesen tiltakoztak Nyugat-Németor- szág újrafelfegyverzése ellen, mert egy édesanya sem akarja, hogy még több özvegy és árva legyen, nem akarják, hogy békés életü­ket feldúlja a háborús rettegés. A megjelent édesanyák elhatá­rozták, hogy a gyilkos fegyverek eltiltását követelő békeíveket a község legeldugottabb helyeire is eljuttatják és látogatásuk alkal­mával arról is beszélgetnek, hogy az egyszerű embereknek mit kell tenni a béke védelmének érdekében. Horváth Ferencnél Csikós Jánosné és Hajdú Lajosné vállalták, hogy nemcsak béke- aláírást gyűjtenek, hanem első negyedévi beadási kötelezettségü­ket határidő előtt teljesítik. Kiss Cyuláné, Csikós Jánosné, Dobos Sándorné és dr. Kiss Ágostonné arra tettek fogadalmat, hogy az új MNDSZ tagsági könyveket és az emlékbélyegeket eljuttatják az asszonyokhoz. Az asszonykor is megkezdte a munkáját. Minden héten ked­den és csütörtökön 16—20 nő vesz részt a szabó-varró tanfolya­mokon és egyéb felolvasásokon. Sőt készülnek a Nemzetközi Nőnapra is, amelyet kultúrműsorral fognak ünnepélyesebbé tenni. Illés Mihályné, Kecskemét. Jó munkával kössöntjük felszabadulásunk ünnepét Amióta megszűnt a kuiák- äista, mintha eltűntek volna a kulákok Szabadszállásról. Leg­alábbis olyan hangulat alakult ki, mintha nem volna szükség osztályharcra és sem politikai, s^m adminisztratív eszközökkel nem folyik harc elég eréllyel az osztályellenség ellen. Ezt nem nehéz megállapítani, ha beszélgetünk a község veze­tőivel. A begyűjtési csoportve­zető, Pálmai Ferenc elmondja, hogy a jelenleg is 25 holdon fe­lüli 43 kutak közül 39 hátralé­kos. Azt is megtudjuk, — ezt vi­szont a községi tanács VB-titká- ra, Sikari Márton mondja el —, hogy bizony a községi begyűj­tési csoport jóval a kapások sze­désének befejezése után kezdte felelősségre vonogatni a kuláko- kat, akiknek többsége a törés után azonnal eladta a kukoricát és igyekezett »-megszabadulni« más terményeitől is, hogy a helyszíni elszámoltatás esetén azt mondhassa, hogy nincs mit beadnia. Kiss Imre, 46 holdas kóláknak 104 mázsa kukoricát kellett vol­na beadnia (a különböző termé­nyekből meglévő hátralékát ugyanis kukoricába ütemezték át). Ezzel szemben csak 10 má­zsát adott be. Érdemes megje­gyezni, hogy 12 holdon termelt, tengerit és hozzávetőleges becs­lések szerint legalább 18—20 mázsa teamese volt holdanként A helyszíni elszámoltatás során nem találtak nála egy cső ku­koricát, de egyetlen jószágot 6em. A bizottság kimtjártát kö­vető napon azonban benépese­dett a kulák baromfiudvara és Kiss Imrémé vígan árulta a csir­két, tyúkot és a hízottlibát a piacon. A begyűjtési csoport dol­gozói rájöttek a fondorlatra és 40 darab baromfit beadattak vele. A kulák ok nem dolgoznak, vagy csak látszólagos munkát végeznek. Púnak Károly 33 hol­das kulák régi gyakorlatához híven jelenleg sem erőlteti meg magát. Kukoricáját részesek szedték le. Az csak természetes, hogy a beadást nem teljesítette, 31 mázsa kukoricával, majdnem 30 mázsa vágómarhával és egyéb más terménnyel tartozik, Hat sertést kihizlalt. Óvatos volt, mert kettőt ezek közül a fia ne­vére íratott. Idősebb Gőzön Sándor sem különb. Földjét a gyerekei mű­velik. A tavalyi nyilvántartási 'apja szerint 4 katasztrális hold és 800 négyszögöl búzavetése volt. Ezen termett 18 mázsa és 12 kiló búza. Lajos fiának ugyanolyan búzaföldje van, neki 000 négyszögölön majdnem 9 mázsa termett papíron. Ki hiszi el ezt a nagy terméskülönbsé- get? Nyilvánvaló, hogy a kulák a beadás alól való kibúvás ér­dekében vitte a gabonatermésé­nek egy részét a fia szérűjére. Tovább lehetne sorolni azokat a különböző fondorlatokat, ame­lyekkel Igyekeztek és igyekez­nek a kulákok ma is megkárosí­tani a népgazdaságot. Itt is, mint sok helyen, azt a módszert alkalmazzák, hogy terményeiket, jószágaikat máshol, ismerőseik­nél, rokonaiknál rejtik el, föld­jüket kiadják klshaszonbérletbe, vagy részes művelésre, Még a népkörbe is befura­kodtak. Furcsa dolog, de úgy van, hogy Csősz Imre, ez a gő­gös, sok ember által gyűlölt 35 holdas kulák is tagja a népkör- nek, neve ott szerepel a becsü­letes dolgozó parasztok listáján. Ez a kulák jelenleg is alkalma­zottat tart és azelőtt is állan­dóan tartott. Természetesen ku- láktársai is bejárogatnak a nép- körbe. Ezek aztán táplálják azt a téves nézetet, hogy termelőszö­vetkezeti tagot ne engedjenek be a népkörbe. B. Szabó Lajost, a Búzakalász Termelőszövetke­zet tagját egy alkalommal ki is utasították, a népkör helyiségé­ből. Sőt Sikari Márton, a köz­ségi tanács VB-titkára mögött is összesúgtak egyszer. Valaki félhangosan megkérdezte a háta mögött, hogy »mit keres ez itt?« Nyilvánvaló, hogy a kulákok ezzel a termelőszövetkezeti moz­galom és a községi tanács veze­tői ellen akarják hangolni a dol­gozó parasztokat. Mit bizonyít ez ? Azt, hogy az ellenség nem alszik. Ha a pártszervezet és a községi tanács vezetői nem folytatnak megfele­lő politikai harcot a kulákok el­len, akkor azok szemtelenekké válnak, mint ezt Szabadszállá­son is tapasztaljuk. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy pártunk falusi mun­kájának hármas, de egységes feladatát a lenini hármas jelszó szabja meg: Támaszkodj a sze­gényparasztságra, köss tartós szövetséget a középparasztság­gal, egy pillanatig sem szüntesd meg a harcot a kulák ellen. A kulák elszigeteléséért nap, mint nap meg kell küzdenünk. A kö­zépparaszt leválasztása a kulák oldaláról s a mi oldalunkra vo­nása, megnyerése nem egyszeri és nem könnyű, hanem hossza­dalmas, türelmes meggyőzést kívánó munka. Ezt kell szem előtt tartani a község vezetőinek is. Erélyesen számolják fel az osztályellenség lebecsülését szolgáló nézeteket, vessenek véget a kutakkal szem­ben tanúsított liberális engedé­kenységnek. Ha a begyűjtési csoport dolgozói mindig csak nemleges megállapításokat tesz­nek a helyszíni elszámoltatások alkalmával, — mint eddig tet­ték sok kóláknál — nem fog megjavulni a helyzet, Arról beszélnek a község­ben, hogy az osztályellenség ter­ményeit, jószágait rokonainál, ismerőseinél rejtegeti. Ezért kell alaposabban körülnézni a be­gyűjtési csoport dolgozóinak nemcsak a kulákportán, hanem a vele kapcsolatban állók udva­rán is. Nyilvánvaló, hogy Kiss Imre kulák udvaréra is ilyen­formán kerülhetett egyik nap­ról a másikra negyven baromfi. Nem szabad megbékélni azzal a hangulattal, ami jelenleg a községben a kulákokkal szem­ben megnyilvánul. Ezt követelik a község becsületes dolgozói, hi­szen kisgyűléseken számos ilyen felszólalás hangzik el. A becsü­letesen teljesítő és adófizető dol­gozó parasztok közül többször hangoztatták már: »ha mi ele­get teszünk a beadásnak, akkor a begyűjtési csoport és a község vezetői hassanak oda, hogy a kulákoktól is behajtsák a hát­ralékot«. A község vezetői tehát ak­kor végeznek jó munkát, ha a dolgozó parasztsággal összefogva a párt és a kormány helyes po­litikájának megfelelően vezetik az osztályharcot a kulákok és a többi kizsákmányolok ellen. — Együttesen és célszerűen alkal­mazzák a politikai és az admi­nisztratív eszközöket, mert csak így változhat meg a helyzet, csak így tudja megjavítani be­gyűjtési eredményeit is a köz­ség. Ez kötelessége a község vezetőinek, ezt kívánja tőlük a becsületes dolgozó parasztság is. Örömmel tudatjuk a Nép­újsággal, hogy felszabadulásunk évfordulójának tiszteletére a Kiskőrösi Ruházati KTSZ min­den dolgozója lelkesen részt- vesz a felszabadulási verseny­ben. A jó munkának eredmé- nye megmutatkozott már az első havi terv teljesítéséiben. A koirfekciós részleg januári ter­vét 124.6 százalékra teljesítette. Szövetkezetünk dolgozói közül többen megfogadták, hogy ápri­lis 4-ig megszerzik a sztahano­vista címet. Nagy részük telje­sítette a sztahanovista feltéte­leket és január 31-én négy dol­gozó megkapta a sztahanovista oklevelet. Bihari István gépész, akinek januári teljesítménye 329 százalék és keresete is te- lülmúlta a 2000 forintot, vala­mint Markó András, aki 261 százalékos teljesítményt ért el, a »szövetkezet kiváló dolgozója« lett. Szabó Miklós levelező, Kiskőrös. Dallal, tánccal, munkával... A Kecskeméti Erdőgazdaság bugaci erdészetének kultúrgár- dája a János vitéz című daljátékot már három Ízben adta elő.' A rendkívüli érdeklődésre jellemző, hogy eddig több, mint ezren nézték végig a három előadást. A környékbeli községek egymással versenyeznek azért, hogy a kultúrgárda vendégsze­replését biztosíthassák a falu dolgozóinak szórakoztatása érde­kében. Ezt a sikert még csak öregbíti az a körülmény, hogy a daljáték­hoz szükséges nagyszámú ruhát és díszletet a kultúrgárda saját maga állította elő. A kulturális sikerek mögött a termelőmunka sem marad eh A bugaci erdészek élvonalban állnak a felszabadulási verseny­ben is. A fatcrmelési anyagmozgatási és értékesítési tervek tel­jesítésében már április 15-nel tartanak. Valamennyi erdészet közül legjobb a bugaci erdészet eredménye, a ícnyőtobozgyüjtési és pergetési versenyben is. Koncz Jávos. „Felkészülten, sok reménységgel indulunk a tavasznak“ A mi termelőszövetkezetünk ben, a tassi Alkotmányban ü megindult a tavaszi munka. El nökünk mezőgazdasági iskola végzett, jó szakember, aki isme ri a gazdálkodás fortélyait, jó irányítja a munkát, ami nett könnyű dolog, mert 500 holt szántóterületünk cs 52 tagún! van. Mégis fegyelmezett mun kával, jó szervezéssel már *5 idén is szép eredményeket ér tünk el. Két kiló búzát, négj kiló kukoricát, öt kiló burgo nyát, öt kiló répát és még sót egyebet osztottunk munkaegysé­genként. Minden tagunk mej van elégedve. A téli hónapokbar is szorgalmasan dolgoztunk. A szántóföldekre kihordluk az ősz szes trágyát, rendbe hoztuk e földek szélén lévő fasorokat amelyből sok jó tűzrevalója let- tagságú nknak. TAVASZ ELŐTT BÁTMQMOSTORON A KÖZELGŐ TAVASZ fel­készülve találja a bátmonosto- riákat. Sterbik Jenő kováccsal beszélgetünk, aki elmondja, hogy az elmúlt évek során annyi mun­kája soha sem volt, mint az idén. — Egymagám 70 ekevasat, kapálóekét, 20 kocsit hoztam rendbe. A községben azonban rajta, kí- jvül még négy kovács van, vala­mennyien el voltak halmozva munkával. Nagy keletje van a földművesszövetkezetben a ka­páknak, az ásóknak és más munkaeszközöknek. Februárban például már 40 ásót, 30 kapát, 30 metszőollót vásároltak a bolt­ban. . * a napról-napra születő párosver- senyikihívásoik arra utalnak, ha itt lesz az ideje, nem maradnak el a bátmomostoriak. Papp Mik­lós Pankovics Józsefet, Béda Im­re Varga Istvánt, Kis Péter Keresztes Józsefet hívta páros­versenyre. A versenyzőket a ta­nács is támogatja és az élenjá­róitat, a munkában legjobbakat állandóan serkenti. A verseny befejezésekor pedig a győztesek házaira kicsiny táblákat helyez­nek a »legjobb növénytermesz­tő«, a »legjobb állattenyésztő«, a »legjobb baromfitenyésztő« fel­írással. AZ UTCÁN találkozunk Vi­da Józseffel. A tanácsházára tart. Talán valami ügyes-bajos dolga van? Dehogy. — Azért megyek, hogy beje­lentsem: 1300 négyszögölön vé­geztem a fásítással. Ha már itt tartunk, meg kell említeni, hogy a községben 200 holdon folyik a tavaszi fásítás, és több dolgozó paraszt jelen­tette már, hogy be is fejezte ezt a munkát. Állattenyésztésünk is fejlődött» a tél folyamán. Huszonkét szép mangalica kocánk van, amelyek1 nagyresztjén már megellettek. Hatvankét kis malacunk futká- roz az ólakban, sőt erre az évre már beállítottuk a hízósertése-» két is. Baromfiállományunk .je­lenleg 211 darabból áll és a jő gondozásnak köszönhetjük, hogy tojásbeadásunkat már előre tel­jesíthettük. A baromfibeadásr* már neveljük a 12 magpulykát. Jól telelt és szépen fejlődik juh­állományunk is. így indulunk felkészülten, sok reménységgel a tavasznak. Sóbujtó Fercncné levelező. Tapasztalatok egy tanácsülésről 1 izelmúltban tartották meg községünkben a második ta­nácsülést. Többek között szó esett a község fejlesztéséről é* szépítéséről. Elhatározták, hogy társadalmi munkával 500 méter­rel bővítik a kecskeméti kis- vasutat ós a nagyállowiásho? vezetik két pár sínnel. Az asz­faltjárda végétől, az állomáshoz bekanyarodó makadámúiig, 2 méter széles gyalogjárdát építe­nek, hogy ne kelljen a sarat ta­posni. A Községi Tanács a mes­sziről járó tanulók részére diák­otthont létesít. A kultúrház át­alakítása befejezéshez közele­dik, már beszereztek új széke­ket és egyéb felszereléseket. Ilorpáczi Gábor, Kiskunmalsa. Közös erővel, kölcsönös segítséggel a község lakóinak szebb életéért A TAVASZ VARASA nem telik munkátlanul. A népfront- bizottság kezdeményezésére meg­valósul a községbeMek régi kí­vánsága: a Bajai Vízügyi Igaz­gatóság segítségével már meg­kezdték a belsó vízlevezető fő­csatorna rénd behozás át. Közei b00 holdról vezetik így le a ví­gét a Ferenc-csatornába. 200 hol­don már most tavasszal hozzá­kezdhetnek a konyhakertészet­hez. Az előkészületeket már majdnem 300 gazda kezdte meg, hogy időben biztosíthassák a kertészetbe a palántákat. * A HOMOKOSABB részeken Í nér szántottak is. Most az idő íátráltatja _ u^yan a munkát de Községünkben az újonnan megválasztott tanácstagok pártunk júniusi határozatának szel­lemében dolgoznak s ez meglátszik a tanács és a tanyai lakosak közötti jó kapcsolat kiépülésén is. Ezelőtt gyakran előfordult, hogy a tanács dol­gozói gépiesen, bürokratikusán intézkedtek egyes dolgokban, de annál ritkábban fordult elő, hogy a tanácstól csaknem 8 kilométerre lévő tanyai lakosokat meglátogassák, elvigyék hozzájuk a felvilágosító szót. Az új tanácstagok már új úton haladnak ebben a munkában is. Felkeresik a tanyái lakosokat, kérdezz-felclek estéket ren­deznek, ahol megbeszélik a tanyai dolgozók pro­blémáit. így nyert elintézést például, hogy a földművesszövetkezet tanyai boltjában is áru­sítsanak kenyeret, hogy a mozi kéthetenként a lanyavilágban is tart előadásokat, stb. A kölcsönös jó kapcsolat révén új élet szü­retik itt is. S az új, a még szebb életért folyó harcba egyre többen kapcsolódnak bele. Ezt mulatja például, hogy míg az dőző években a tanácsülésekre alig jöttek el 20—30-an, most a tanácstagokkal és az érdeklődőkkel együtt nem egyszer 200—250 részvevője is van egy tanács­ülésnek. S ezeken a népes tanácsüléseken szü­letnek meg az egész község érdekét szem előtt tartó, hasznos javaslatok. Az utóbbi tanácsülé­sen például Gyenes Pétéi* egyéni gazda hívta fel a figyelmet a csatornán levő híd elrongáló- dúsára. A tanács megvizsgálta és már hozzá ,s fogtak javításához. Torma József egyénileg dol­gozó .felvetette, hogy a Harkakötönyön keresztül haladó bodoglári út egyik szakasza járhatatlan. A község dolgozói elhatározták, hogy az utat társadalmi munkával megjavítják. A munkákat már be is fejezték. Ezek az eredmények azt bizonyítják, hogy a tanács helyes úton halad és munkájában újabb eredményekkel gazdagodva járul hozzá szocialista hazánk építéséhez. Bogyó Elemér levelező, Harkakötüm I

Next

/
Thumbnails
Contents