Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. február (10. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-25 / 47. szám
BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG KE m ZorrSAGAHAK LAPJ A X. ÉVFOLYAM, 47. SZÁM .4,-« 50 fillér 1955 FEBRUÁR 25, PÉNTEK A MAI SZAMBAA Két kezünk munkájával, — Filmfelvevőgéppel Szaha- lin szigetén, — »Osztálybéke-« Szabadszálláson. — Levelezőink írják, — Hírek, —- Sport, A sertésbeadás teljesítéséért Az életszínvonal emelkedésével egyidejűleg egyre több húst és zsírt fogyaszt a lakosság. A húsellátásunk azonban még mindig nem olyan, amilyennek a szükség kívánja. Ennek oka, hogy a sertések számárnak gyarapodásával nem növekedett arányosan az állam kezében lévé hús- és zsírkészlet. Az utóbbi időben lazult az állampolgári fegyelem, tavalyról többezer termelő hátralékos megyénkben is. Kiskunmajsán például 1800-an hátralékosak a sertésbeadással. Sokan, főként kulákok, még az 1953. évi beadásuknak sem tettek eleget. A begyűjtési terv teljesítését hátráltatta részben az is, hogy sokfelé lazán kezelték a vágási engedélyek kiadását. Másrészt az erre vonatkozó miniszteri rendelkezés sem volt megfelelő. A járlatkezelők nem működtek együtt a begyűjtési.megbízottakkal. Nem vizsgálták meg közösen, hogy az a termelő, aki hízottsertését el akarja adni, teljesítette-e beadási kötelezettségét, vagy pedig van-e olyan sertése, amellyel állam iránti tartozását leróhatja. Az utóbbi időben a spekuláció, a kupeckedés is elterjedt. Több olyan termelő volt, aki nemcsak sajáthízlalású sertése húsát árusította a piacon, hanem állandóan vásárolt sertéseket erre a célra. A kupecek ezreket kerestek egy-egy hízón, mert jelentős különbség keletkezett az élősertés és a húsfélék éra között. Egy-egy kupeckedő hentes több felhajtóval is dolgozott; Nemrégen jelent meg a Begyűjtési Értesítőben egy rendelkezés, amely szabályozza a sertés, marha, borjú és a juh for- galombahozatalát és levágását. A begyűjtési miniszter a spekuláció visszaszorítása és a lakosság folyamatos húsellátása érdekében hozta ezt a rendelkezést. A rendelet megvédi a termelők és a fogyasztók érdekeit. Biztosítja a kötelezettségek teljesítése mellett a szabadpiac jogát. Ugyanakkor alkalmas arra, hogy helyi szerveink rendet teremtsenek a piacon is. A spekuláció megakadályozása érdekében a rendelet kimondja: »Sertést, vagy szarvasmarhát csak az adhat el, aki marhalevéllel igazolja, hogy az eiadni kívánt sertés legalább 60 nap Óta, az eladni kívánt szarvasmarha pedig legalább 90 nap óta a tulajdonában van.« A járlat- levél átírásához a begyűjtési megbízott hozzájárulása szükséges. A sertésbeadásra kötelezett termelő, ha sertésbeadási kötelezettsége három hónapon belül esedékes, sertést csak akkor adhat el, ha beadási kötelezettségének határidőre való teljesítésére megfelelő súlyú sertést hízóba állított. A rendelkezés azt is lehetővé feszi, hogy az a termelő, aki nem hátralékos és a naptári évéé előírt sertésbeadási kötelezettségének eleget tett, levághatja és feldolgozva eladhatja saját hízlalású sertéseit. A rendelkezés szerint tehát egyéni termelők hasított sertést, nyershúst és zsírszalonnát nem árusíthatnak. Ezt a tilalmat egyébként az egészségügyi követelmények is szükségessé teszik, mert a piacokon bizony sok helyen nem tartották be a követelményeket, piszkos deszkákon árusították a húst, általában egészségtelen körülmények között; Mindezekből nyilvánvaló, hogy az új rendelkezés a fogyasztók és a termelők tömegeinek érdekeit tartja szem előtt és legfőbb célja a spekuláció megfékezése. Ezenkívül természetesen azok ellen a hanyag dolgozó parasztok ellen is irányul, akik az állam iránti kötelezettségüket nem hajlandók teljesíteni. A sertésbeadás teljesítéséhez szükséges, hogy ezt a rendelkezést jól hajtsák végre a helyi szerveink. A községi tanácsok és a begyűjtési megbízottak közösen segítsék elő a terv teljesítését. A spekulációra hajlamos termelők, főként a kulákok ezer módját találják meg anna-k, hogyan bújjanak ki a beadási kötelezettség alól. D. Kis Bálint solti kuláknál tartott helyszíni behajtási eljárás során feketevágást derítettek fel a begyűjtési megbízottak. Az engedély nélkül levágott sertés termékeit elrejtette, ugyanakkor két darab hízottsertést a szalmakazalban elrejtve tartott. Dékány Ferenc bugaci kulák szintén feketén vágott sertést. Jelenics Sándor kiskunhalasi termelő pedig a járlaitlevél meghamisítása útján jutott sertésvágási engedélyhez. Tarnóczi Ádámné kecskeméti termelő sertésbeadását nem teljesítette, ugyanakkor Pólyák Gergelytől vásárolt egy sertést, de a járlatlevelet Homoki József nevére íratta át, aki a saját nevében, de Tarnóczi Ádámné részére kért vágási engedélyt. A községi tanácsok és a begyűjtési megbízottak munkájuk során bátran támaszkodhatnak a beadásban élenjáró dolgozó parasztokra, mint például Kőrös Sándor tanácstag Tiszaújfalun, aki ezévi sertésbeadási kötelezettségét, valamint félévi baromfibeadását 60 százalékban már teljesítette, vagy mint például Nemesnádudvaron Szabó János és Kelemen Imre, akik 1955. évi hízottsertésbeadási kötelezettségüknek eleget tettek. Községi vezetőink tehát harcoljanak a becsületes dolgozó parasztokkal együttműködve a spekuláció ellen, közös erővel azért, hogy minél előbb pótoljuk a sertésbeadásnál mutatkozó elmaradást és ezzel elősegítsük népünk húsellátását; Keiyiipari vállalatok a felszabadulási versenyben Egy lépéssel közelebb az élüzemi cím megtartásához A Tiszafcécskei Permetezőgépgyár dolgozói megígérték, hogy első negyedévi tervüket március 23-ig befejezik, az önköltséget 1.5 százalékkal csökkentik. A januári 123 százalékos tervteljesítéssel egy lépést tettek az élüzemi cím további megtartásához. A kiemelt cikkek közűi a battériás permetezőgépből 13 százalékkal, egyes töltőkészüléix- ből 72 százalékkal többet készített, mint amennyit a terv előírt, Nem készítették el azonban az 500 darab Ezerjó permetező- gépet, présszerszámok hiánya miatt. Mészkőhiány februárban A Bajai Mészégető Vállalat január havi tervét 25 százalékkal túlteljesítette. A vasbetonszerelő-brigád 157 százalékot, a mészégető- és kőhordó-brigád 110 százalékot ért el. Kiemelt cikktervét a vállalat az alábbiakban hajtotta végre: Égetett mészből 19 százalékkal, különböző betonáruból pedig 184 százalékkal készített többet a tervezettnél. Mozaik- és cementlapokból 45 százalékkal kevesebb készült az előírtnál. Február első felében nem vo.t termelés, mészkőhiány miatt. Ez igen nagymértékben befolyásolja a dolgozók munkakedvét, s termelékenységet. Ilyen nyersanyag-ellátottság mellett a felsőbb szervek nem követelhetik meg a tervszerűséget, a tervteljesítést. A Könnyűipari Minisztérium illetékes osztályának gyorsan segítenie kell. Még mindig kevés az anyag A Kiskunhalasi Motor- és Gépjavító Vállalat havi tervét 109 százalékra teljesítette. A dolgozók között folyó verseny nagyobbarányú kibontakozását gátolja, hogy a vállalat nem rendelkezik elegendő anyaggal. 500 permetező, 100 tűzhely terven felül A Bajai Vasipari és Mechanikai Javító Vállalat munkásai január havi tervüket 13 század lékkai túlteljesítették. Háti per» metezőből 10 százalékkal, háti permetező alkatrészekből 68 szí;» Zalákkal többet gyártottak a tervezettnél. A permetezőgép-gyártó részleg párosversenyre hívta a vállalat többi üzemrészlegét. Ennek kedvező hatása már megmutatkozott. A permetezőrészieg dolgozói 500 darabbal több permetezőgépet, a tűzhelyet készítők pedig 100 tűzhellyel többet készítettek. Betonkészítmények a lakosságnak A Kalocsai Cementipari Vállalat betongyűrűkkel és más bretonból készült gyártmányaival szolgálja a lakosság igényeinek- kielégítését. A kedvezőtlen idő-: járás ellenére 104 százalék: »'■ tejesítetts-tervét. Üj eljárás a tégla- égetésben A Bácsmegyei Tanács Bányai és Építőanyagipari Egyesülés január havi tervét 168 százalékra- teljesítette. Az önköltségcsök-, kentés és minőségjavítás érdé»' kében a vállalat bevezeti a szén-: nel való égetés helyett a tőzeg-, get történő téglaégetést. A szem»: cséző üzemben zsákoló- és mé»i rőgép alkalmazásával két fővel' csökkentették a munkaerők szá«> mát. A legjobbak között említik. ■. A Bajai Faárukészítő Vállalat; január havi tervét 126 százalék»! ra, a Kecskeméti Kézműipari: Vállalat 187 százalékra, a Kec»-; keméti Kőipari Vállalat pedig- 109 százalékra teljesítette. Amit ígérlek, teljesítik A kiskőrösi járás termelőszövetkezetei egymás után jelentik be, hogy csatlakoznak a felszabadulási versenyhez. Felajánlásuk teljesítésével akarják méltóképpen megünnepelni szabadságunk tizedik évfordulóját. A pirtói Uj Élet TSZ február 1-re vállalta 2 vetőgép, 3 eke, 2 lókapa kijavítását, a felajánláson felül még 4 pár (8 darab) lószerszámot is kijavított. Négy hold zab és 2 hold zabosbükköny vetőmagját is február 15-re előkészítették. A 2500 mázsa trágya kihordását február 15 helyett 10-re teljesítették. Felajánlásuk egyik kiemelkedő tétele, hogy a fejési istálló- átlagot április 4-re napi egy literrel emelik és ezt utána folyamatosan fokozzák az egész gazdasági évben. A bócsai Szabadság Termelőszövetkezet sem marad el. A jó versenyszellem kialakításával felkészül a tavaszi munkák megkezdésére. A munkagépek kijavítását február 15-ig 80 százalékban teljesítették. A 3500 mázsa trágya kihordását február 20-ig vállalták és 10-én már csak 400 mázsa hiányzott a teljesítéstől, ezt azóta már kihordták. A fakitermelési vállalást mindkét termelő- szövetkezet teljesítette, Kiskunfélegyháza egyik utcája az esti órákban hirtelen megnépesedett. Férfiak, nők, öregek, fiatalok jönnek ki az egyik házból. A békéről beszélgetnek. Egyik csoporthoz csatlakoztam és megtudtam, hogy búkegyűlés volt, ahol körülbelül ötvenen vettek részt. Egy 55 év körüli néniké kissé magábaros- kadt tartással, de csillogó kék szemekkel, egyszerű szavakkal, lelkesedéssel elmondja, hogy a békemozgalom jelentőségéről szóló beszámolóhoz alig néhány kivétellel mind~ ■annyian hozzászóltak. Elmondták, akadozva, nyilvánosság előtti beszédhez nem szokva, hogy békét akarnak. Jókai utca 40. számú fehérre meszelt ház elé érve megálltunk. — Kerüljön beljebb, lelkem — hív az asszony. Elfogadtam meghívását, elköszön-. cA béke, tünk a többiektől és bementünk a házba. Az épület hátsó felében lakik. Megcsörren a zárban a kulcs és egy tiszta kis konyhát világított meg a lámpa fénye. Az asszony készségesen hellyel kínál. Megtudtam, hogy Róth József né, országos békeküldött vendége vagyok. — Hogyan is esett rá a választás? — Nagyon fiatalon, 16 éves koromban mentem férjhez, öt gyermekem volt, de egy kivételével mind gyermekbetegségben, az az egy tüdőbajban hall meg, 19 éves korában. Sokat küszködtem, szenvedtem, férjemen kívül nincs senkim — meséli. A munkában meg- eresedett, fáradt kezét ölébe temetve, maga követe elé nézve, visszaemlékezik szomorú gyermekéveire. Kilenc éves volt, amikor anyja meg halt. Apját három évvel korábban vesztette cl. Kilencen voltak testvérek, s alig volt nyolc-kilenc éves, amikor ruháért, kosztért dolgozva elkerült a szülői háztól. Iskolába hol járt, hol nem. A betűre, írásra, olvasásra az élet tanította. Nem saját magáért, nem saját gyermekeinek boldogságáért harcol, úgy érzi, hogy egy nagy család, az egész dolgozó nép sorsáért felelős. — Csak az tud igazán a békéért harcolni, — mondja, — aki a bajt, szenvedést, nélkülözést, bánatot átélt a múltban, aki ösz- sze tudja hasonlítani a, múltat a jelennel, Es igen sokan vannak ilyenek, hiszen nemrég még a hárommillió koldus országaként emlegették hazánkat. Mn egykori elnyomottak, kiszipoly ozottak, föld- nélküli koldusok, akiknek élete ebben a hazában megszépült, szabadok, függetlenek vagyunk, nem állnak mögöttünk bottal, korbáccsal. Hídjainkat. gyárainkat, üzemeinket felépítettük és virágzó élet folyik. Hát, ki akarhat háborút? Csakis a múlt rendszer urai, a szegény ember nyúzol. Nem engedhetjük, hogy egy újabb világégés pusztítson végig az országban. Mind- ; annyiunknak össze kell fogni gycrmekeir.k jövőjének, boldog életének megteremtéséért^ Össze kell fogni azért, hogy Eisenhower és társai vnlliók pusztítására törekvő tervét meghiúsítsuk, K, Ma.,
