Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-25 / 47. szám

BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG KE m ZorrSAGAHAK LAPJ A X. ÉVFOLYAM, 47. SZÁM .4,-« 50 fillér 1955 FEBRUÁR 25, PÉNTEK A MAI SZAMBAA Két kezünk munkájával, — Filmfelvevőgéppel Szaha- lin szigetén, — »Osztálybéke-« Szabadszálláson. — Levelezőink írják, — Hírek, —- Sport, A sertésbeadás teljesítéséért Az életszínvonal emelkedésé­vel egyidejűleg egyre több húst és zsírt fogyaszt a lakosság. A húsellátásunk azonban még min­dig nem olyan, amilyennek a szükség kívánja. Ennek oka, hogy a sertések számárnak gya­rapodásával nem növekedett arányosan az állam kezében lévé hús- és zsírkészlet. Az utób­bi időben lazult az állampolgári fegyelem, tavalyról többezer ter­melő hátralékos megyénkben is. Kiskunmajsán például 1800-an hátralékosak a sertésbeadással. Sokan, főként kulákok, még az 1953. évi beadásuknak sem tet­tek eleget. A begyűjtési terv teljesítését hátráltatta részben az is, hogy sokfelé lazán kezelték a vágási engedélyek kiadását. Másrészt az erre vonatkozó miniszteri rendelkezés sem volt megfelelő. A járlatkezelők nem működtek együtt a begyűjtési.megbízottak­kal. Nem vizsgálták meg közö­sen, hogy az a termelő, aki hí­zottsertését el akarja adni, tel­jesítette-e beadási kötelezettsé­gét, vagy pedig van-e olyan ser­tése, amellyel állam iránti tar­tozását leróhatja. Az utóbbi időben a spekulá­ció, a kupeckedés is elterjedt. Több olyan termelő volt, aki nemcsak sajáthízlalású sertése húsát árusította a piacon, ha­nem állandóan vásárolt serté­seket erre a célra. A kupecek ezreket kerestek egy-egy hízón, mert jelentős különbség kelet­kezett az élősertés és a húsfélék éra között. Egy-egy kupeckedő hentes több felhajtóval is dol­gozott; Nemrégen jelent meg a Be­gyűjtési Értesítőben egy rendel­kezés, amely szabályozza a ser­tés, marha, borjú és a juh for- galombahozatalát és levágását. A begyűjtési miniszter a speku­láció visszaszorítása és a lakos­ság folyamatos húsellátása érde­kében hozta ezt a rendelkezést. A rendelet megvédi a terme­lők és a fogyasztók érdekeit. Biztosítja a kötelezettségek tel­jesítése mellett a szabad­piac jogát. Ugyanakkor alkalmas arra, hogy helyi szerveink ren­det teremtsenek a piacon is. A spekuláció megakadályozá­sa érdekében a rendelet kimond­ja: »Sertést, vagy szarvasmarhát csak az adhat el, aki marhale­véllel igazolja, hogy az eiadni kívánt sertés legalább 60 nap Óta, az eladni kívánt szarvas­marha pedig legalább 90 nap óta a tulajdonában van.« A járlat- levél átírásához a begyűjtési megbízott hozzájárulása szüksé­ges. A sertésbeadásra kötelezett termelő, ha sertésbeadási kötele­zettsége három hónapon belül esedékes, sertést csak akkor ad­hat el, ha beadási kötelezettségé­nek határidőre való teljesítésére megfelelő súlyú sertést hízóba állított. A rendelkezés azt is lehetővé feszi, hogy az a termelő, aki nem hátralékos és a naptári év­éé előírt sertésbeadási kötele­zettségének eleget tett, levág­hatja és feldolgozva eladhatja saját hízlalású sertéseit. A ren­delkezés szerint tehát egyéni termelők hasított sertést, nyers­húst és zsírszalonnát nem áru­síthatnak. Ezt a tilalmat egyéb­ként az egészségügyi követel­mények is szükségessé teszik, mert a piacokon bizony sok he­lyen nem tartották be a köve­telményeket, piszkos deszkákon árusították a húst, általában egészségtelen körülmények kö­zött; Mindezekből nyilvánvaló, hogy az új rendelkezés a fogyasztók és a termelők tömegeinek érde­keit tartja szem előtt és legfőbb célja a spekuláció megfékezése. Ezenkívül természetesen azok ellen a hanyag dolgozó parasz­tok ellen is irányul, akik az állam iránti kötelezettségüket nem hajlandók teljesíteni. A sertésbeadás teljesítéséhez szükséges, hogy ezt a rendelke­zést jól hajtsák végre a helyi szerveink. A községi tanácsok és a begyűjtési megbízottak kö­zösen segítsék elő a terv teljesí­tését. A spekulációra hajlamos termelők, főként a kulákok ezer módját találják meg anna-k, ho­gyan bújjanak ki a beadási kö­telezettség alól. D. Kis Bálint solti kuláknál tartott helyszíni behajtási eljárás során fekete­vágást derítettek fel a begyűj­tési megbízottak. Az engedély nélkül levágott sertés termékeit elrejtette, ugyanakkor két da­rab hízottsertést a szalmakazal­ban elrejtve tartott. Dékány Fe­renc bugaci kulák szintén feke­tén vágott sertést. Jelenics Sán­dor kiskunhalasi termelő pedig a járlaitlevél meghamisítása út­ján jutott sertésvágási engedély­hez. Tarnóczi Ádámné kecske­méti termelő sertésbeadását nem teljesítette, ugyanakkor Pólyák Gergelytől vásárolt egy sertést, de a járlatlevelet Homoki József nevére íratta át, aki a saját ne­vében, de Tarnóczi Ádámné ré­szére kért vágási engedélyt. A községi tanácsok és a be­gyűjtési megbízottak munkájuk során bátran támaszkodhatnak a beadásban élenjáró dolgozó pa­rasztokra, mint például Kőrös Sándor tanácstag Tiszaújfalun, aki ezévi sertésbeadási kötele­zettségét, valamint félévi ba­romfibeadását 60 százalékban már teljesítette, vagy mint pél­dául Nemesnádudvaron Szabó János és Kelemen Imre, akik 1955. évi hízottsertésbeadási kö­telezettségüknek eleget tettek. Községi vezetőink tehát har­coljanak a becsületes dolgozó parasztokkal együttműködve a spekuláció ellen, közös erővel azért, hogy minél előbb pótoljuk a sertésbeadásnál mutatkozó el­maradást és ezzel elősegítsük népünk húsellátását; Keiyiipari vállalatok a felszabadulási versenyben Egy lépéssel közelebb az élüzemi cím megtartásához A Tiszafcécskei Permetezőgép­gyár dolgozói megígérték, hogy első negyedévi tervüket március 23-ig befejezik, az önköltséget 1.5 százalékkal csökkentik. A januári 123 százalékos terv­teljesítéssel egy lépést tettek az élüzemi cím további megtartá­sához. A kiemelt cikkek közűi a battériás permetezőgépből 13 százalékkal, egyes töltőkészüléix- ből 72 százalékkal többet készí­tett, mint amennyit a terv elő­írt, Nem készítették el azonban az 500 darab Ezerjó permetező- gépet, présszerszámok hiánya miatt. Mészkőhiány februárban A Bajai Mészégető Vállalat január havi tervét 25 százalék­kal túlteljesítette. A vasbeton­szerelő-brigád 157 százalékot, a mészégető- és kőhordó-brigád 110 százalékot ért el. Kiemelt cikktervét a vállalat az alábbiakban hajtotta végre: Égetett mészből 19 százalékkal, különböző betonáruból pedig 184 százalékkal készített többet a tervezettnél. Mozaik- és ce­mentlapokból 45 százalékkal ke­vesebb készült az előírtnál. Február első felében nem vo.t termelés, mészkőhiány miatt. Ez igen nagymértékben befolyásol­ja a dolgozók munkakedvét, s termelékenységet. Ilyen nyers­anyag-ellátottság mellett a fel­sőbb szervek nem követelhetik meg a tervszerűséget, a tervtel­jesítést. A Könnyűipari Minisz­térium illetékes osztályának gyorsan segítenie kell. Még mindig kevés az anyag A Kiskunhalasi Motor- és Gépjavító Vállalat havi tervét 109 százalékra teljesítette. A dolgozók között folyó verseny nagyobbarányú kibontakozását gátolja, hogy a vállalat nem rendelkezik elegendő anyaggal. 500 permetező, 100 tűzhely terven felül A Bajai Vasipari és Mechani­kai Javító Vállalat munkásai január havi tervüket 13 század lékkai túlteljesítették. Háti per» metezőből 10 százalékkal, háti permetező alkatrészekből 68 szí;» Zalákkal többet gyártottak a tervezettnél. A permetezőgép-gyártó részleg párosversenyre hívta a vállalat többi üzemrészlegét. Ennek ked­vező hatása már megmutatko­zott. A permetezőrészieg dolgo­zói 500 darabbal több permete­zőgépet, a tűzhelyet készítők pedig 100 tűzhellyel többet ké­szítettek. Betonkészítmények a lakosságnak A Kalocsai Cementipari Vál­lalat betongyűrűkkel és más bre­tonból készült gyártmányaival szolgálja a lakosság igényeinek- kielégítését. A kedvezőtlen idő-: járás ellenére 104 százalék: »'■ tejesítetts-tervét. Üj eljárás a tégla- égetésben A Bácsmegyei Tanács Bányai és Építőanyagipari Egyesülés ja­nuár havi tervét 168 százalékra- teljesítette. Az önköltségcsök-, kentés és minőségjavítás érdé»' kében a vállalat bevezeti a szén-: nel való égetés helyett a tőzeg-, get történő téglaégetést. A szem»: cséző üzemben zsákoló- és mé»i rőgép alkalmazásával két fővel' csökkentették a munkaerők szá«> mát. A legjobbak között említik. ■. A Bajai Faárukészítő Vállalat; január havi tervét 126 százalék»! ra, a Kecskeméti Kézműipari: Vállalat 187 százalékra, a Kec»-; keméti Kőipari Vállalat pedig- 109 százalékra teljesítette. Amit ígérlek, teljesítik A kiskőrösi járás termelőszövetkezetei egymás után jelentik be, hogy csatlakoznak a felszabadulási versenyhez. Felajánlásuk teljesítésével akarják méltóképpen megünnepelni szabadságunk tizedik évfordulóját. A pirtói Uj Élet TSZ február 1-re vállalta 2 vetőgép, 3 eke, 2 lókapa kijavítását, a felajánláson felül még 4 pár (8 darab) ló­szerszámot is kijavított. Négy hold zab és 2 hold zabosbük­köny vetőmagját is február 15-re előkészítették. A 2500 mázsa trágya kihordását február 15 helyett 10-re teljesítették. Felajánlásuk egyik kiemelkedő tétele, hogy a fejési istálló- átlagot április 4-re napi egy literrel emelik és ezt utána folya­matosan fokozzák az egész gazdasági évben. A bócsai Szabadság Termelőszövetkezet sem marad el. A jó versenyszellem kialakításával felkészül a tavaszi munkák meg­kezdésére. A munkagépek kijavítását február 15-ig 80 százalékban tel­jesítették. A 3500 mázsa trágya kihordását február 20-ig vállal­ták és 10-én már csak 400 mázsa hiányzott a teljesítéstől, ezt azóta már kihordták. A fakitermelési vállalást mindkét termelő- szövetkezet teljesítette, Kiskunfélegyháza egyik utcája az esti órákban hirtelen meg­népesedett. Férfiak, nők, öregek, fiatalok jönnek ki az egyik házból. A békéről be­szélgetnek. Egyik cso­porthoz csatlakoztam és megtudtam, hogy búkegyűlés volt, ahol körülbelül ötvenen vettek részt. Egy 55 év körüli né­niké kissé magábaros- kadt tartással, de csil­logó kék szemekkel, egyszerű szavakkal, lelkesedéssel elmond­ja, hogy a békemozga­lom jelentőségéről szó­ló beszámolóhoz alig néhány kivétellel mind~ ■annyian hozzászóltak. Elmondták, akadozva, nyilvánosság előtti be­szédhez nem szokva, hogy békét akarnak. Jókai utca 40. szá­mú fehérre meszelt ház elé érve megáll­tunk. — Kerüljön bel­jebb, lelkem — hív az asszony. Elfogadtam meghívását, elköszön-. cA béke, tünk a többiektől és bementünk a házba. Az épület hátsó felé­ben lakik. Megcsörren a zárban a kulcs és egy tiszta kis konyhát világított meg a lámpa fénye. Az asszony kész­ségesen hellyel kínál. Megtudtam, hogy Róth József né, országos bé­keküldött vendége va­gyok. — Hogyan is esett rá a választás? — Nagyon fiatalon, 16 éves koromban men­tem férjhez, öt gyer­mekem volt, de egy kivételével mind gyer­mekbetegségben, az az egy tüdőbajban hall meg, 19 éves korában. Sokat küszködtem, szenvedtem, férjemen kívül nincs senkim — meséli. A munkában meg- eresedett, fáradt kezét ölébe temetve, maga követe elé nézve, visszaemlé­kezik szomorú gyer­mekéveire. Kilenc éves volt, amikor anyja meg halt. Apját három év­vel korábban vesztette cl. Kilencen voltak testvérek, s alig volt nyolc-kilenc éves, ami­kor ruháért, kosztért dolgozva elkerült a szülői háztól. Iskolába hol járt, hol nem. A betűre, írásra, olvasás­ra az élet tanította. Nem saját magáért, nem saját gyermekei­nek boldogságáért har­col, úgy érzi, hogy egy nagy család, az egész dolgozó nép sorsáért felelős. — Csak az tud iga­zán a békéért harcol­ni, — mondja, — aki a bajt, szenvedést, nél­külözést, bánatot át­élt a múltban, aki ösz- sze tudja hasonlítani a, múltat a jelennel, Es igen sokan vannak ilyenek, hiszen nemrég még a hárommillió kol­dus országaként em­legették hazánkat. Mn egykori elnyomottak, kiszipoly ozottak, föld- nélküli koldusok, akik­nek élete ebben a ha­zában megszépült, sza­badok, függetlenek va­gyunk, nem állnak mö­göttünk bottal, kor­báccsal. Hídjainkat. gyárainkat, üzemeinket felépítettük és virágzó élet folyik. Hát, ki akarhat há­borút? Csakis a múlt rendszer urai, a sze­gény ember nyúzol. Nem engedhetjük, hogy egy újabb világ­égés pusztítson végig az országban. Mind- ; annyiunknak össze kell fogni gycrmekeir.k jö­vőjének, boldog életé­nek megteremtéséért^ Össze kell fogni azért, hogy Eisenhower és társai vnlliók pusztítá­sára törekvő tervét meghiúsítsuk, K, Ma.,

Next

/
Thumbnails
Contents