Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-20 / 43. szám

ASSZONY OKNAK Fellendül a versenymozplom a kiskunfélegyházi határban Géppel írott sűrű betűsorok íeküsznek a kiskunfélegyházi tanács elnökének asztalán. — Fent nagybetűs cím: Versenykihívás. A kiskun­félegyházi Fejlődés Termelőszövetkezet tagsága hívja ki egész éves versenyre a város határában elterülő Harcos Termelőszövetkezetet. A verseny feltételei szigorúan számozott pontok alatt ol­vashatók. »... A júniusi kormányprogram határozata alapján kenyérgabona vetésterületünket pétisó­val fejtrágyázzuk és ha a fagy felszívná a föld felszínét, mihelyt rámehetünk vetésünkre, meg-, hengerezziik...« — mondja a versenyfelhívás első pontja. De olvassuk csak tovább. Szó van még itt a kukorica négyzetes vetéséről, fogaso­lásról és négyszeri kézikapálásról. A szántó te­rület 10 százalékát lucernával vetik be — hatá­rozták el a Fejlődés TSZ tagjai — és szorgal­mazzák a szálastakarmány termelését. Az állat- tenyésztésről külön emlékezik meg a verseny, felhívás. Megemlíti buzdításul a Harcos TSZ juhászainak, hogy Szabó Ferenc juhász az átla­gos gyapjúhozamot 4 kilogrammra emeli, az éves bárányok után 3 kilót ad le és eléri az évi 26 literes tejhozamot. Büszkén említi a felhí­vás ifjú Bokor János tehenészt, aki vállalta, hogy 25 százalékkal emeli a gondjaira bízott 10 tehéntől várt 11.400 literes tejmennyiséget. Ezt pedig olyan módon éri el, hogy az állatállomány után kapott korpán és egyéb abraktakarmá­nyon kívül csak szálastakarmányt és silót kér a tsz-től. Javasolja a Harcos TSZ tagságának, a kihívó fél versenyfelhívását közgyűlésen tár­gyalja meg, illetve tegye meg észrevételét, eset­leges módosító javaslatát. Mióta a mezőgazdasági versenymozgalom kérdései napirendre kerültek a kiskunfélegyházi határban, nem ez az első versenyfelhívás, ame­lyik a tanácselnök asztalán megfordult. Egymás után hozzák a híreket a mezőgazdasági osztály dolgozói, hogy párosverseny alakult ki itt is, ott is a határban. Keviczkci István, a Lenin TSZ juhásza vál­lalta, hogy 100 anyajuhtól 120 egészséges bá­rányt nevel fel és a gyapjúhozamot anyabirkán­ként 4 és fél kilogrammra emeli, Még azt is megígérte, hogy az évi átlagos tejhozamot felül- emell a 26 literen. Vállalása nem maradt egye­dül. A Fejlődés TSZ egyik juhásza, Fazekas Ferenc Is hasonló felajánlást tett, egyelőre 110 százalékra vállalta a báránynevelési terv tel­jesítését. Fazekas Ferencről mindenki tudja, hogy nem beszél a levegőbe, hiszen tavaly is, jutalmul négy elő bárányt kapott és 750 forint gyapjúprémium ütötte a markát. Azon töpreng Hegyi János tanácstag is a II. típusú Május 1. Termelőszövetkezet brigádvezetője, hogyan hív­ja versenyre négy másik brigádvezető társát, hiszen a múlt esztendőben sokat lendített a munkán ötőjük versenye. A legújabb hírek szerint Zana János, a Vö­rös Október juhásza is csatlakozott a verseny­hez. A tsz terve szerint 100 anyabirkától 80 bá­rányt kellene felnevelni. Ö vállalta, hogy min­denegyes anyaállattól felnevel egy-egy egészsé­ges bárányt. , Félegyháza határában fekvő termelőszö­vetkezetek tehát példát mutatnak a verseny­mozgalom fellendítése terén, mert tudják, hogy a szocialista termelés egyik legfőbb emelője a széleskörű versenyzés. Márpedig az életszínvonal emeléséhez minél több mezőgazdasági termény 'is szükséges, A könyv gazdája, felelőse nemcsak a könyvtár... A KISKUNHALASI járási tanács végrehajtó bizottsága foglalkozott a járási könyvtár munkájával. Határozatot hozott, hogy egy háromtagú bizottság vizsgálja felül a könyvtárak je­lenlegi állapotát és a könyvtári munka megjavítása érdekében a helyszínen oldják meg azokat a technikai és szervezési prob­lémákat, amelyek akadályozzák a könyvtárak további jó mun­káját. Januárban a határozat értelmében meg is kezdődött a könyvtári munka felülvizsgálá­sa. A bizottság tagja volt Ba- bucz Lajos VB-titkár, Mucsi Lajos elnökhelyettes és Lunger Pál, a járási könyvtár szervező könyvtárosa, MEGVIZSGÁLTÁK a könyv­tárak elhelyezését és felszerelé­sét, a kölcsönzési és propaganda munkát. A községi tanácselnö­kök és titkárok bevonásával a bizottság megbeszélte a felada­tokat. A BIZOTTSÁG megállapítot­ta, hogy az 1953-as évhez viszo­nyítva javult a könyvtári mun­ka. Az olvasók száma lényege­sen emelkedett, a kölcsönzött! művek száma tavaly 126.368 pél-I dány volt. A tanácsszervek aj múlt év folyamán keveset fog-? lalkoztak a könyvtárak munká-< jával, a könyvtárak elhelyezései egy-'két helytől eltekintve hlá-? nyos. Az is kitűnt, hogy at könyvállományok összetételei erősen egyoldalú, igen kevés ai szépirodalmi mű, — holott igen? nagy a kereslet szépirodalmi és<j ifjúsági művekben. Ezért a já-í rási könyvtár a letétállomány? erejéhez mérten április 4-ig at felszabadulási verseny keretében! a járási népkönyvtárakban állo-J mánycserét, illetve állománybő-í vítést hajt végre. A bizottsága azt is megállapította, hogy aS hálózati könyvtárak száma ele-l gendő (42 letéti könyvtár, 3 fiók-t könyvtár) és a letétállomások! racionálisan hálózzák be a járásS területét. Kivétel Harkakötöny.í ahol ezideig csak egy könyvtár? működött. A községtől 7 km-reS lévő kötönypusztai iskolában úja könyvtár nyílik még ebben aí hónapban. | TOMPÁN a könyvek elfte-5 lyezéséhez egy szekrény szüksé-? £es4 A tanács éa. a tömegszer-2 vezetek felajánlották, hogy a szükséges faanyagot biztosítják. A községi iskola igazgatóhelyet­tese: Pintér Antal — aki a múlt­ban asztalos volt — vállalta, hogy társadalmi munkában el­készíti a szekrényt. Kisszállá­son megállapította a bizottság, hogy kevés a hetenként egy­szeri kölcsönzés, — Argat Mária könyvtáros vállalta hetenként kétszerit. Kéleshalma április 4-ig asztalt és széket kap a könyv­tárhelyiségbe, Kunfehértón a tanács készíttet szekrényt. A faanyagot a tanács adja, az el­készítést az állami gazdaság végzi. Zsanán kiválóan látja cl a könyvtári munkát Tandarj Ist­ván tanácsdolgozó. Itt az olva­sók száma a lakossághoz viszo­nyítva igen jó, a kölcsönzött kö­tetek száma eléri a havi 600 pél­dányt, Ugyancsak kiválóan dol­gozik már ötödik éve Farkas István Jánoshalma-kiserdei könyvtáros. A BIZOTTSÁG javaslatára a községi elnökök és titkárok a továbbiakban havonta egyszer ellenőrzik majd a könyvtárak működését. A könyvtárakban felmerülő technikai problémákat a helyi tanácsok azonnal elinté­zik, a szervezési és módszertani segítséget a járási könyvtár végzi. HATALMAS hódiló munkát végzett a könyv, az irodalom, a kiskunhalasi járásban is néhány év alatt. 1949-ben még egyetlen kis szekrényt betöltő állomány­ból kölcsönzött a város olvasó­tábora, — ma az egész járást behálózó komoly és eredményes szervező, propagandamunkát vé­gez a járási könyvtár vezetősé­ge, Igen dicséretes kezdeménye­zés, hogy a járási tanács végre­hajtó bizottsága felismerte: a könyv gazdája, felelőse nemcsak a könyvtár, igen nagy szükség van a helyi tanácsok segítségé­re. A példa követésre szólítja megyénk többi járását is. Ma néhány hasznos háztartási tanáccsal szeretnénk segíteni asszonyainknak. A háztartás ne­héz és sokrétű munkáját hozzá­értéssel sokszor könnyebbé, egy­szerűbbé tehetjük, íme néhány -mesterfogás«: Kevesen tudják, hogy az üveg­poharakon keletkezett mészlera- kódást konyhasóval kell ledör­zsölni, utána a pohár megint tiszta lesz. A rozsdafoltot réztárgyakról hígított ecet és homok keveréké­vel lehet eltüntetni. A rozsdafol­tot késekről fahamu és petró­leum keverékével lehet eltávo­lítani. Ebben a vegyületben egy óra hosszat áztassuk a rozsdás késeket, villákat, azután jól dör­zsöljük át, mossuk meg meleg­vízben, végül pedig puha rongy- gyal dörzsöljük fényesre, A hőpalackot használat után nyomban ki kell mosni üvegmo­sóval. Éjjelre hagyjunk benne hidegvizet. Hosszabb időre él­tévé ne dugaszoljuk be. A du­gót gyakran főzzük ki sós víz­ben, A zöldsalakot, ami a virág­vázákban gyakran képződik, úgy lehet eltávolítani, hogy durva konyhasót szórunk a vázába, melegvizet öntünk rá és üveg­mosó kefével kimossuk. A linóleumot előbb terpentin­nel dörzsöljük le és csak az­után mossuk szappanos vízzel. A linóleumot sohasem szabad forró vízzel mosni. A citrom felébe vágva nem áll el. Egy csészébe töltsünk ecetet és ebbe fektessük bele a citromot, használat előtt le kelt öblíteni. De a citrom eláll úgy is, ha a vágási felületet vasta­gon becukrozzuk, és levegőnek kitéve állítjuk, például tojás­tartóba. A vízvezeték lefolyója nehe­zen fagy be, ha minden este és reggel, amikor kemény a fagy* forró vizet öntünk a lefolyóba, és utána egy (kanálnyi glicerint öntünk bele. LEVESHÜSBÔL FELTÉT. Ai leveshúst megdaráljuk, adunk hozzá fűszert, egy tojást és po­gácsáknak formázva, tojásba, zsemlyemorzsába henpergetve, kirántjuk. Még jobban összetörjük* adunk hozzá egy tojást, össze­gyúrjuk, kis pogácsákat formá­lunk belőle, tojásba, morzsába hempergetjük, kisütjük. Főze­lékre jó feltét, vagy körítés hús mellé. száraz zsemlyéből le­VESBEVALÖ. A zsemlyét koc­kára vágjuk. Megáztatjuk ke­vés tejben, nem nyomjuk ki, ha­nem úgy adunk hozzá két tojás­sárgát, a tojás habját, sót, zöld­petrezselymet, azután vajjal ki­kent kis tepsiben megsütjük és felvagdalva, kitűnő levesbevald tésztát kapunk. Külön tálaljuk. Irodalmi berkeink életéből Nagysikerű Ady-est Kiskőrösön »Szeretném, ha szeretnének ■..« címmel nagysikerű Ady Endre emlék-estet tartott a kiskőrösi Petőfi járási kulturház ifjúsági irodalmi köre és a községi könyvtár. Az irodalmi kör tagjainak lelkes felkészülése, valamint a magas színvonalú műsor méltán vívta ki a közönség elismeré­sét. A bemutatott versek és felolvasások közelebb vitték a. hall­gatók szivéhez a nemzet egyik sokáig meg nem értett, legna­gyobb költőjét, Ady Endrét. A szavalatok általában jól sikerül­tek, de a jók közül is kiemelkedtek Szokody Mária, Várhegyi Jtidit, Jakubccz Zsuzsa, Peer Judit, őszi Teréz és Péntek Máriái Nagy tetszést aratott énekszámával Kecskés Erzsébet, aki Ady legkedvesebb dalaiból válogatta össze műsorát. Jelentősen hoz­zájárult az est sikeréhez Károlyi Sándor tanító Mozart és Cho­pin műveiből összeállított zongoraszáma. A színvonalas műsor befejezéseként Tollas Magda Bralims-műveket hegedült; zon­gorán kísérte Wilhelmus Henry, europahírű zongoraművészt Igen szép teljesítményt nyújtott a többi szereplő: Polereczki Má­ria, Sáfár Attila és Romsics Béla is. Domonyi Zsuzsa mély át- érzéssel és igen értelmesen mondta el az összekötő szöveget. A jól sikerült Ady emlék-est bizonyítéka annak, hogy végre Kiskőrösön is megindul az irodalmi élet. A Petőfi Ifjúsági Iro­dalmi Kör tagjai nem pihennek babérjaikon. Újult erővel fog­nak hozzá a Petőfi-est előkészületeihez, amit március közepére terveznek. A közönség figyelemmel kíséri az előkészületekéit mert már szeretné, ha az Ady-esthez hasonlóan, újabb irodalmi összejövetelen vehetne részt, Túrán István. DICSÉRET HELYETT A kerekegyházi Előre Ter­melőszövetkezetről nem lehet anélkül beszélni, írni, hogy ne képzelje az ember mindjárt maga elé az elnökét, a kedves, mindig mosolygós arcú nagyda­rab embert: Antal Fáit. Akkor pedig emlékek, apró pillanatké­pek tűnnek fel a gondolatok nyomán. Kerekegyházán a Dó­zsában találkoztam először ve­le. Valami anyag, vagy cserép átvételről diskuráltak az elnök­kel olyan jószomszédos ba­rátsággal s mielőtt elment, meginvitált hozzájuk; — Jöjjön el, mi ugyan nem vagyunk olyan híresek, mint a Dózsa, de írnivaló ott is akad — mondta. Mikor a Dózsa elnöké­vel egyedül maradtunk, az a tá­vozó vendégnek az ablakból még utánanézett s mindössze csak annyit szólt, hogy: — Olyan el­nök ez, ha tudná, nem sokat gondolkozna azon, hogy egy szép riportot csináljon róluk. Hát íme én a kérésnek, a biz­tatásnak is eleget téve látogat­tam el a napokban az Elörébe. Öten is voltak a tsz irodájában, éppen nagy munkába feledkez­ve; a terveket nézték át, mit le­hetne még csinosítani, javítani rajta- Az elnök a? uto^ó szava­kat Tapfer Pálhoz, a gépállo­mási agrpnómushoz intézte: «-= Hát ükkor úgy-e, megegye­zünk abban, hogy minden vete- ményünket az idén is jól meg- kapál a gépállomás? Az agronómus bólintott, hisz már kész volt ez az egyez­ség. Itt különben sem sokat kel­lett magyarázni. Szerette ezt az elnököt, aki szívvel-lélekkel sza­vazott mindig a gépek mellet;. Most is csak még azt akarta megtudni, hogy a nyolc hold ré­pával mi lesz, mert már hallott róla, hogy itt is valami új do­logban törik a fejüket a tsz- beliek. — Hogy lenne? — Hát le­szerződünk a répára is, kapáljá­tok meg azt is ti! — mondja bujkáló mosollyal az elnök. — Vigyázz, vigyázz, nektek már nem is marad semmi ka­pálni való — adja vissza a szót az agronómus. — liât azért ne ijedj meg, én nem úgy gondoltam. Tudod, hogy répakapálás idejére már mindig összegyűlik a munka, hát mi úgy könnyítőnk ezen, hogy a répát ritkábban vetjük. Ti géppel hosszában megkapál­játok, nekünk meg van nyolc tolóekénk, azzal meghúzatjuk keresztbe, amikor még kicsi á gaz. Nyolc taggal rövid két nap alatt kész az egész kapálás a még azzal is nyerünk, hogy a tolóekével az asszonyok, vagy az idősebbek is jól elboldogul­nak, nem kell hozzá férfi mun­kaerő. Ha négyszer-ötször ezt megcsináljuk, a többit már könnyen elvégezzük kézzel is. Hát így megegyezünk-e már? Az agronómus nevetve csap a tenyerébe: — Látod, hogy én erre nem is gondoltam! A többi dicséretet már csak magába tar­togatja, amit ha kimondana, va­lahogy így fogalmazna meg: — Nem hiába volt ez az Antal Pali a gépállomás egyik legjobb trak­torosa. De hál hogyan is került a mindig csendes szavú, de min­dig újra, jobbra törő traktoros az Előrébe elnöknek? — Két éve történt — meséli, •— hogy mint traktoros beléptem a termelőszövetkezetbe. Az első évben én voltam a csoport traktorosa, Nem mondom, nem a legnagyobb örömmel fogadtak, mert addig valahogy néni volt iit becsülete a gépnek. Év vé­gére azután már egészen inas volt a helyzet. A tagság meg volt elégedve nagyon, csak ak­kor meg más bajok jöttek. Ész­revettem én már' azelőtt, hogy ÍU yulahQgy ölj'an csákissalmá* ja a közös vagyon. Se ez, se a* nem törődött vele úgy, mintha a saját gazdaságába lett volna, Hát így kezdődött a dolog. Nehéz lenne azt mind elsorol-» ni, ami a rendes, becsülete» gondolkozású traktoros iránt a bizalmat felkeltette, de az lett a vége, hogy őt választották mes a csoport elnökének. Erős kéz« zel, de megértőn, a vezetők kö-* zösen összefogva formálták át a csoport életét. És nemcsak ta« pasztalatokban, de • anyagiak« ban is gokat gazdagodtak. A községi tanács elnöke az egyik beszélgetés alkalmával így myi- latkozott róluk: — Olyan jól állnak most, hogy én akármelyik tsz-tagotr oda merném állítani a legjobb középparasztok mellé — a jőve« delem összehasonlításakor bizlo« san a tsz-tagok maradnának íö< lényben. Pedig a jól dolgozó, ügyes tagojc az idén még többre számítanak, mint amennyi ed­dig volt. Az idén a novényter- meleg ás az állattartás fellendí­tésén kívül 80 holdon halastavat létesítenek, amelyből már az első évben 200.000 forint jövede­lemre számítanak. S minden szónál, min­den dicséretnél többet jelente­nek ezek a számok g csoportjá­nak élő, de mindig nagyon egy­szerű elnöknek: Antal Pálnak, K. É.

Next

/
Thumbnails
Contents