Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. február (10. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-16 / 39. szám
A Termelőszövetkezeti Tanács ülése A Termelőszövetkezeti Tanács kedden tartotta első idei kibővített ülését az EFEDOSZ székházban. Megbeszélték a termelőszövetkezetek előtt álló soron- lévő feladatokat és a Minisztertanács vándorzászlajának, valamint »az ország élenjáró termelőszövetkezeti gazdasága« cím és pénzjutalom odaítélésének javaslatát. Az elnökségben helyet foglalt Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, a Termelőszövetkezeti Tanács elnöke, Béres Sándor, a Országos könnyűipari tanácskozás A Magyar Dolgozók Pártja I&zponti Vezetősége és a Magyar Népköztársaság Miniszter- tanácsa kétnapos tanácskozásra hívta össze a könnyűipar dolgozóit, hogy megbeszéljék az 1955-ös népgazdasági tervben a könnyűiparra háruló feladatokat. A tanácskozás hétfőn reggel kezdődött az Országház konEZ TÖRTÉNT A NAGYVILÁGBAN N. A, Bulganyin beszélgetése W. R. Hearst-, Kingsbury Smith és F. Conniff amerikai újságírókkal PEKING. Öt esztendeje annak, hogy a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság barátsági, szövetségi, kölcsönös segélynyújtási szerződést írt a la. Pekingben a szovjet ügyvivő ünnepi fogadást rendezett, melyen több, mint 700 vendég jelent meg. A fogadáson beszédet mondott Lcmakin szovjet ügyvivő és Csou En-laj miniszter- elnök. Csou En-laj beszédében hangsúlyozta, hogy az öntudatra ébredt kínai nép, amely szilá'd szövetségre lépett a nagy szovjet néppel, erős egységbe fogott össze a népi demokratikus országokkal, és amely az egész világ békeszerető népeinek támogatásút élvezi, eléggé erős ahhoz, és .el is van szánva rá, hogy megvédi mind hazája területét és szuverénitását, mind győzelmének gyümölcsét. J. M. Lomakin, a Szovjetunió ideiglenes ügyvivője beszédében aláhúzta, hogy az elmúlt öt esztendő tapasztalatai meggyőzően bizonyítják a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság között létesült együttműködést, amely Távol-Kelet békéjének és biztonságának megbízható bástyája. Az ünnepi fogadáson Mao Ce-tung elnök pohárköszöntőt mondott. PRÁGA. A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága teljes ülést tartott, amelyen V. Siroky miniszterelnök tartott Termelőszövetkezeti Tanács titkára, Dögéi Imre, az Országos Földművesszövetkezeti Tanács elnöke, Lőrincz József, az MDP Központi Vezetősége mezőgazdasági osztályának vezetője, Szőke Mátyás földművelésügyi miniszterhelyettes, gépáliomási főigazgató, és több élenjáró termelőszövetkezet elnöke. A beszámolót Dobi István tartotta. A beszámolót és az azt követő vitát legközelebbi számunkban közöljük. * gresszusi termében. Ajtai Miklósnak, a könnyűipari miniszter első helyettesének elnöki megnyitója után Szalai Béla könnyűipari miniszter, az MDP Politikai Bizottságának tagja mondott beszédet. A beszámolót vita kpvette. Hétfőn délután és kedden szóltak hozzá a dolgozók a miniszter beszámolójához. beszámolót. A beszámolóban foglalkozott a mezőgazdaság helyzetével, annak további fejlesztésével és a párt falusi munkájával. BERLIN. Nyugati hírügynökségek beszámolnak arról, hogy a Szovjetunióban járt amerikai újságírók Moszkvából hazatérőben vasárnap átutaztak Berlinen. Az amerikai újságírók a berlini repülőtéren tett nyilatkozatukban annak a véleményüknek adták kifejezést, hogy a »szovjet kormány legutóbb történt átalakítása nem jelend a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésére törekvő szovjet külpolitika megváltoztatását.« Londonba érkezésükkor az amerikai újságírók ugyancsak nyilatkoztak moszkvai beszélgetéseikről. V. R. Hearst így foglalta össze moszkvai tapasztalatait: »A szovjet vezetők nyilván meg akarják szilárdítani eddig elért eredményeiket és a békés egymás mellett élés hívei.« »Bulganyin marsall állandóan hangsúlyozta, mennyire fontosnak tartja a békés kapcsolatok fenntartását az Egyesült Államokkal és más nyugati, hatalmakkal« — folytatta Hearst. — Kingsbury Smith hasonló értelemben nyilatkozott és hangsúlyozta, hogy »az oroszok semmiféle szándékot se mutatnak arra, hogy résztvegyenck egy konfliktusban«. (N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke fa. gadta Hearst, Kingsbury Smith és Connif amerikai ujságirókat és beszélgetést folytatott velük. A beszélgetésről az alábbiakban kivonatosan részleteket közlünk.) Hearst azt kérdezte, hajlandó lesz-e a szovjet kormány még az atomfegyver eltiltása előtt olyan egyezményt kötni az Egyesült Államokkal és más nyugati hatalmakkal, amely korlátozza a kísérleti robbantások számát. Heargt véleménye szerint ez talán az" egyetlen út, amelyen hozzá lehet fogni a leszereléshez az atomfegyver területén. N. A. Bulganyin azt válaszolta, hogy ebben a kérdésben radikálisabb úton, olyan úton kell haladni, amelyet a szovjet kormány javasol. A szovjet kormány az atomfegyver, a hidrogénfegyver és a többi tömegNEW YORK (TASZSZ) A Biztonsági Tanács február 14-cn ülést tartott. A tanács előzetes napirendjén szerepelt a Kínai Népköztársaság ellen Tajvan és más kínai szigetek körzetében elkövetett amerikai agresszív cselekmények kérdése. A kérdést a Szovjetunió küldöttsége terjesztette elő. Szerepel az előzetes napirenden Uj-Zéland kü> döttségének »A Kína szárazföldi része közelében fekvő egyes szigetek körzetében folyó hadműveletekről« elnevezésű javaslata is. A javaslatnak tulajdonképpen az a célja, hogy álcázza az Egyesült Államoknak a Kínai Népköztársaság belügyeibe vaió durva beavatkozását. A. A. Szoboljev, a Szovjetunió képviselője az ideiglenes napirend jóváhagyása során ellene szavazott annak, hogy az újzélandi küldöttség javaslatát napirendre tűzzék. Szoboljev szavazatának megindokolása soA MEZÖKER-nél újra megindult a zöldségtermclletési szerződések kötése. A termelők már régóta várták ennek beindítását és tömegesen keresték fel az egész megye területén a MEZÖ- KER felvásárlótelepeit. Ennek a pusztító fegyver teljes eltiltását, e fegyverfajták gyártásának megszüntetését, valamint a már előállított ilyen fegyvereknek az államok fegyverzetéből való kivonását javasolja. A kísérletek korlátozására vonatkozó javaslat gyakorlatilag semmit sem nyújt. A világ népei tudnak arról, hogy mindkét fél raktáraiban már kész és kipróbált bombák vannak. Ezért a kísérleti robbantások korlátozásáról szóló megegyezés senkit sem nyugtathat meg. Azt mondhatják nekünk, hogy a további kísérleti robbantások beszüntetésének kérdése most azért vetődik fel, mert már elegendő készlet halmozódott fel a tömeg- pusztító eszközökből. 15z nem hozhat megnyugvást. A szovjet kormány radikálisabban vetette és veti fel a kérdést. A szovjet kormány a tömegpusztító eszközök gyártásárán rámutatott,' hogy az újzélandi javaslat nem érinti azoknak az okoknak lényegét, amelyek a távol-keleti helyzet kiéleződését okozzák és háborús veszélyt keltenek. Ez a javaslat csupán a kínai partvidék közelében fekvő kisebb szigetcsoport körzetében való tűzszünetről beszél, pedig a Biztonsági Tanácsnak magát a fontos kérdést — a Távol-Keleten feszültséget okozó mozzanatok megszüntetésének kérdését — kell megtárgyalnia. Ezután szavazásra került sor. Uj-Zéland javaslatának napirendre tűzését kilenc szavazattal egy ellenében (a Szovjetunió), egy tartózkodással (a Kuomintang képviselője) elfogadták. A Szovjetunió javaslatának napirendre tűzése melleit tízen szavaztak, egy küldött fa Kuomintang képviselője) tartózkodott. Az ülés folyik. (ijlTI) nagy érdeklődésnek köszönhető, hogy hat nap alatt ezer ka- tasztrális holdra szerződtek le a termelők. Egyes helyeken a megállapított keretet máris túlszerződték, máshol pedig nem sok hiányzik a keretszámok teljesítésétől. nak, raktározásának és felhasz- nálásának megtiltását javasolja. Pontosan ebben az irányban kelt dolgozni cs megegyezésre jutni. Ezután Kingsbury Smith pontosabban megfogalmazta I leans B javaslatát. Hangoztatta, nem ki-* sérleti robbantások teljes megszüntetéséről van szó, hanem az? ilyen robbantások számának- korlátozásáról. N. A. Bulganyin erre a kérdésre azt válaszolta, hogy »' Szovjetunió kész megvizsgálni a' tömegpusztító fegyverek alkalmazásával járó veszély kiküszöbölésére irányuló minden javaslatot, ha ezek a javaslatok valóban erre a célra irányulnak. Kingsbury Smith megjegyzi« hogy Molotov beszédében több ízben említést tett az amerikai kormány agresszív szándékairól és kijelentette, hogy az Egyesült Államok háborúra készül. Pedig az‘amerikai népnek meggyőződése, hogy kormányának egyái-* talán nincsenek agresszív szándékai. Az amerikai nép elölt ismeretes, hogy Eisenhower elnök Indokína térségében, valamint Formoza térségében tartózkodott olyan intézkedésektől* amelyek széles konfliktust idézhetnének elő. Amikor az amerikaiak szovjet hivatalos személyek ilyenféle kijelentéseit olvassák, az a gondolatuk támad* hogy a szovjet kormány naiv vagy helytelen elképzelése van az Egyesült Államok kormányának álláspontjáról, vagy szándékosan az Egyesült Államok; ellen akar hangolni más országokat. Ez természetesen fokozza az amerikai nép nyugtalanságát? és megerősíti azt a meggyőződését, hogy az Egyesült Államoknak rendelkeznie kell katonai támaszpontokkal. Kingsbury Smith előtt ne;r> egészen világos, hogyan lehet összeegyeztetni ezeket, az Egyesült Államok kormánya ellen intézett kirohanásokat azokkal a k 1 j elení éspkkol, amelyek b a n szovjet hivatalos személyek a velük folytatott beszélgetés során, valamint a Legfelső Tanács ülésszakán hangsúlyozták, hogy a szovjet kormány a viszonyon? javulását akarja az Egyesült? Államokkal. N. A. Bulganyin azt válaszolja, hogy teljesen őszinték a. Szovjetunió képviselőinek azok a kijelentései, hogy jó, normális viszonyt akarnak teremteni az; Egyesült Államok kormányával* Az ülésszakon mondott beszédében Bulganyin rámutatott arra, hogy egyebek között, a háború alatt jó kapcsolataink voltak az Egyesült Államokkal, Angliával, továbbá Franciaországgal, amely később csatlakozott ehhez; a csoportosuláshoz, és teljes mértékben megelégedettek lennénk, ha most ezek a kapcsolatok helyrcállnának. Mind V. M. Molotov, mind ö. Bulganyin. kifejezésre juttatta a Legfelső Tanács ülésszakán mondott beszédében a szovjet kormánynak azt az óhaját, hogy előmozdítsa a jelenlegi nemzetközi feszültség enyhítését. A szovjet kormány valóban akarja ezt és neki, Bul- ganyinnak, az a véleménye, hogy a világ minden népe ugyanezt akarja. Kingsbury Smith arról beszélt, hogy V. M. Molotov beszámolója bizonyos hangulatokat kelt az Egyesült Államokban, ezeket a hangulatokat azonban a beszámolóról adott helytelen tájékoztatás idézi elő, mégpedig szántszándékkal, hogy igazolva legyen az amerikai katonai támaszpontok létrehozása a Szovjetunió körül cs határainak közelében. Emellett köztudomású, hogy ezeket a katonai támaszpontokat jóval Molotov es Bulganyin beszédei előtt létesítették. Létrehozásuk semmi ősz- szefüggésben sines a szovjet CSSKélX&ÉSÇk .kijelentéseivel. A Biztonsági Tanács hétfői ülése Hat nap alatt 1000 holdra kötött zöldség- termeltetési szerződést a MEZŐKER BS evély Kereki történetéi a nagyapámtól hallottam, Ö volt a legmódosabb ember a izentmártoni határban, ahol a nagyapám zscllérkcdett. Házainak, pusztáinak, majorságainak maga se tudta számát. Négylovas hintón járt, tán még az udvarra is, aranyból volt tán még a csizmavakaró kése is. No, ez nem lett volna hiba, csakhogy a kevélysége még a gazdagságánál is nagyobb volt Kereki uramnak. — Aki pénzes, legyen kényes, >— ez volt a szavajárása s ugyancsak tartotta is magát ehhez a törvényhez. Eszeért, érdeméért senkit meg nem süvegeit, hanem azt megkívánta, hogy ő előtte mindenki lekapja a fején valót, akinek kevesebb a garasa az övénél. Arra aztán ő is rávicsorította a fogát nagy leereszkedően, hanem a süvegét akkor se billentette meg. — Ha én mindenkinek visz- szaköszönnék; mindig járna a karom, mint az óra sétálója — szokta mondogatni kevélyen. A nagyapám nagyon szomorú alkalommal látta először kevély Kerekít. Arra virradóra, mikor a falujok porrá égett. Éppen azon tanakodtak szegény kárvallott emberek, hogy rakhatnának új fészket, mikor közé- iiik kocsikázolt a kevély Kereki. Ußi. sietett is ám mindenki MÓRA FERENC: Kevély Kereki lekapni a süvegét a nagy úr előtt! — Hátha megszállja a jó lélek — gondolták magukban — és vet egy kis segedelmet a falu nak. evély Kereki mindössze csak mérges szemeket vetett, mikor a sok födetlen fej között meglátott egy darutollas süveget, valami nyurga fiatalember fejében. Hosszú, sápadt legény volt, csak nagy fekete szeme égett, mint a parázs. Valami szegény vándorló diák lehetett, látszott a szegényes ruháján, a poros csizmáján, — Hát az miféle jött-ment ott? — horkant oda mérgesen Kereki. — Tán cinegét tartogat a süvege alatt, hogy nem meri megemelni? — Nem ismerem az urat, — felelte csöndesé n a diákféle. — Micsoda, hát nem lehet belőlem kinézni, hogy ki vagyok, mi vagyok? — kiabálta Kereki nekívörösödve. — Kapja le a süvegét fiatal ember, mert száz sárga csikó fickándozik a zsebemben. Éppen most eresztették ki a körmöd ménesből őket, _ Azzal ráütött a zsebére úgy, hogy megcsendültek benne az aranyak. De már erre még hálát is fordított a legény, s csak úgy u válla fölül szólt vissza. — Meg nem süvegelem senki száz aranyát. összenéztek a falubeliek, mert tetszett nekik a beszéd, de annál jobban megzavarodott Kereki. — Nini, — mosolygott kínjában, — hátha megfeleznénk a száz aranyat? ötven aranyért már csak megbillentheti a sipkáját az ilyen szegény diák? /ü szegény diák megcsörren- tette a markában az ötven aranyat, becsúsztatta a mentéje zsebébe, aztán legyintett a kezével. — Hja, atyámfia, — most már csak így tisztelte Kereki uramat — nekem is van most annyi aranyam, mint kegyelmednek, hát akkor mért köszönjek én kelmédnek előbb, mint kelned nekem? De már erre egészen meghökkent kevély Kereki. Különösen, mikor észrevette, hogy a falu népének, búnalában is mosolyog iMiuaiiioiniDiDniimianiiinm a szája sarka. Ezt a. csúfságot el kell kerülni minden áron. Meg is próbálta, nagy alázatosra fogva a szót. — Kedves öcsém uram — kérlelte szépen — fogadja el tőlem még ezt az ötven aranyat és tiszteljen meg érte a köszöntésével. A diák eltette a másik ötven aranyat is és ráförmedt Kerekbe: — Hát már mér köszönnék én kendnek, mikor kendnek üres a zsebe, az enyémet meg száz arany húzza. Aki pénzes, legyen kényes, akinek meg üres a zsebe, az háromszor is kapja le a süvegét » magam formájú módos ember előtt. ett erre olyan kacagás, hogy tán még most is hallja kevély Kereki, pedig ló- halálában vágtatott a faluból. A diákember pedig arra nyomban szétosztotta a száz aranyat a le- égettek közt, aztán hátat fordított nekik és igyekezett el a hálálkodások elől. — Jaj, csak a nevét mondja meg legalább, diák úr — ri- mánkodtak neki, — hogy legyen kit áldani még az unokáinknak is! — Petőfi Sándornak hívnak — szólt vissza a deák és búcsúzában meglengette a darutollas süvegét.
