Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. február (10. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-16 / 39. szám
Egyetértésben — közös akarattal (üzemi értekezlet- Balotaszálláson) Néhány szó a kereszt fuvarokról... ; Sokat beszélünk a takarékosságról, az önköltségcsökkentés- I ről. Mégis kevesebb az eredmény, mint amit várunk. Sok akadály, bürokratizmus nehezíti ezt a munkát. Például nem egy árucikket drágítanak indokolatlanul az úgynevezett keresztfuva- rozások. Nézzünk csak egy néhányat. Csávoly község 16 kilométerre van Bajától. A községnek vasútállomása nincs. Van egy működő téglagyára. Január 5- és 6-án egy vagon tégla érkezett a csá- volyi Földművesszövetkezet címére Hidasról. A feladó állomás és Baja között a távolság 38 kilométer. Bajától Csávoly 16 kilométer. Csávolyi téglagyártól pedig a csávolyi Földművesszövetkezet mindössze 500 méter. Hogy mi ebben a téglafuvarozásban az ésszerű, arra nehéz választ adni! De talán egy érdekesebb példával. A DÁV Bajai üzemét és Bajai Gázmüveket egy kerítés választja el egymástól. Január 21-én a DAV címére, Szeged Rókus feladó állomásról, — tehát több, mint 200 kilométer távolságról, — egy vagon koksz érkezett. Ugyanezen a napon a Gázművek 1 vagon kokszot indított útnak Kecskemétre. Nem kell ehhez nagy fantázia, hogy egyszerűbb megoldást keressünk. Ha a Gázművek átadta volna az 1 vagon kokszot a 30 lépésre fekvő DÁV-iizemnek, akkor egy üres vagonnal több lett volna, amire igen nagy szükség van. Kötözzük tovább ezt a csokrot. Baján a Vas- és Fémipari KTSZ nagy mennyiségben gyártja a füstcsöveket. Az elmúlt év december hónapjában 11 tételben, mintegy 19.000 darab füstcsöke- rült Budapest, Kecskemét, Pécs, Veszprém, Székesfehérvár és Hódmezővásárhelyre. Ugyanezen időben a Bácskiskvnmegyci Vas- és Nagykereskedelmi Vállalat címére 8 tételben 6900 darab füstcső érkezeit Budapestről. Ezzel a körforgás nem ért véget. A vállalat a kapott füstcsöveket a megrendeléseknek megfelelően szortírozta, majd feladta különböző községek földmüvesszövet- kezetei címére. A fentiekhez hasonló, indokolatlan keresztfuvarozások megdrágítják az árucikkeket, késleltetik és gátolják a dolgozók igényeinek gyors kielégítését. Megyénk hét gépállomása teljesítette túl javítási tervét Régi mulasztást pótolt az* az üzemi értekezlet, amelyet a párttagság kívánságára, kezdeményezésére a napokban tartottak a Tajói Állami Gazdaság balotai üzemegységében. Hosz- szú ideje már, hogy ilyen keretek között találkoztak az üzemegység dolgozói a vezetőkkel s mondhatták el véleményüket, panaszaikat, javaslataikat. Ez a tartalmas, hosszú (kerek 6 óra hosszáig tartó) értekezlet filmszalagra kívánkozott volna. Minden részlete, — a beszámoló, a hozzászólások, a válaszok s magának a gyűlésnek légköre — végülis hűen, kerek egészében megmutatta ennek a gazdaságnak életét, legfőképpen azokat a bajokat, amelyek az előrejutás gátjai. Mire hivatott ez az üzemegység? Arra, hogy a balotai sívó homokon elért eredményekkel bebizonyítsa a környékbeli kispa- rasztok ezreinek, hogy iiyen talajon is érdemes, kifizetődő a nagyüzemi gazdálkodás. Hogy jól trágyázott, mélyen szántott talajon itt is megterem holdanként a 830 kiló ro?s, a 6.5 mázsa szárazdohány, a lucerna. Hogy megfelelően takarmányo- zott tehenektől ki lohet fejni az évi 2680 liter tejet, a juhok nyírási átlaga elérheti a 3.8 kg-ot, s a termelésre hasznavehetetlen területeken is gazdag jövedelmet ad a gyümölcs és a pulyka. A kormányzat hatalmas segítséget nyújt ezeknek a terveknek megvalósításához. Uj gépek — Zetorok, motoros fűkasza, rendsodró, aratógépek, kultivátorok — érkeztek máris. Még az idén kprszerű munkáslakások, istállók épülnek, mélyfúratú kutat ásnák, stb. A terveke» emberek hajtják végre azokkal a hibákkal, amelyek a munkát visszavetik. Szólt a számos fegyelemsértésről, a bércsalásokról, g zugivászatról, lopásokról, hanyag munkáról, amiknek eredményeképpen ma három millió forint általános költség terheli a gazdaság termeivé- nyeit, egy mázsa rozs előállítása 300 forintba került s egy lófogat napi költsége meghaladja a száz forintot. Bírálta a pártszervezetet, amely gyenge, a szak- szervezetet, amely csak a segélyek kiutalásával törődik, a DIS7.-t, amelynek minden ténykedése csak a táncmulatságok rendezésében merül ki. Csak önmagát, a maga bokros hibáit nem tárta fel őszintén és becsületesen Paizs Miklós. Azt, hogy vezetni, irányítani, emberekkel dolgozni nem lehet olyan módon, ahogyan ő tette eddig. Paizs .Miklósnak adottsága, képessége van a jó vezetéshez. De az egyszemélyi felelős vezetés címén gyakran átgázol a pártszervezet felett. Saját szakértelme, csalhatatiansága tudatában nem fogad el javaslatot. Gyakran csúnya modorban, nem megfelelő emberi hangon beszél a dolgozókkal. S legfőképpen: nem bírja elviselni, nem tűri a bírálatot. Ez világion ki a beszámolóból, méginkább válaszadásából. Egy hasonlattal élve: teniszbajnok módjára labdaként verte vissza kíméletlenül az észrevételeket, kritikákat. Paizs Miklósnak az. üzemi értekezleten tanúsított magatartása felelet volt arra a kérdésre: miért hangzott el olyan kevés hozzászólás? A párttagok közül miért csak Szili és Tóth B. elvtárs bírálta merészen a vezetést? Miért csak ők mondták el, hogy milyen bajok voltak tavaly a munkaszervezésben, a répa betakarításában, az őszi -vetésben? — Minek szóljak hozzá? — suttogták számosán egymásnak. — Ügy sincs értelme, csak baj lehet belőle... Pártszervezet nélkül gát! — ez egyik teendő. A pártszervezetnek nemcsak joga, de kötelessége is beszámoltatni a gazdaságvezetőt, ellenőrizni a termelő munkát, javaslatot tenni és harcolni a helyes javaslatok megvalósításáért. Ugyanakkor a pártszervezet hatalmas feladata a dolgozók nevelése, a tervek végrehajtására való mozgósítás. Ehhez első lépés a kommunisták példamutatása. Nem lesz addig teljes rend Balotán, amíg a pártszervezet nem teremt olyan légkört, amelyben a becsületes dolgozók maguk vetik ki soraik közül a lógósokat, a részegeskedőket, a tolvajokat, amíg a fiatalság, a DISZ-tagok nevelésével is nem törődik sokkal többet az alapszervezet. A szakszervezetnek is bőven van teendője amellett, hogy a dolgozók jogos fizetésbeli vagy szociális igényeinek kielégítéséért küzd. Nem látjuk nyomát a szakszervezet versenyszervozö munkájának. A versenytábla üresen ásít hosszú idők óta. Végezetül: bár az üzemi értekezleten nem nagyon hullatták szavukat: mégis Balotaszálláson a becsületes dolgozók vannak többségben. S nemcsak hibák, de eredmények is szépen találhatók. Paizs Miklós üzemegységvezetőnek — de megyeszertc több gazdaságvezetőnek is — azt az igazságot kell megszívlelnie, hogy csak a becsületes dolgozókra támaszkodva, velük szoros egyetértésben tud úgy irányítani, hogy az üzemegység betöltse hivatását s erős, vonzó szocialista nagyüzemmé váljék. Ilogy több gabona, pulyka, birkahús kerüljön Baiotáról is az ország asztalára, hogy példájára eredményesebben termeljenek, jobban éljenek az egyénileg dolgozó parasztok is, hogy jó utak, új tanyák épüljenek a homokon. Ezért a közös célért kell mostmár összeforrott láncszemként munkába induiniok Balotán a vezetőknek és dolgozóknak több bizalommal, kölcsönös megbecsüléssel egymás iránt! A téli gépjavítási verseny utolsóelőtti dekádértékeicsebél megállapítható, hogy gépállomásaink gépjavító brigádjai nagy lendülettel, megfeszített erővel végzik munkájukat. Jóval tóbb munka- és erőgépet javítottak ki, mint az elmúlt év hasonló időszakában. De fontos ered- mény az is, hogy a javítások minőség szerint is sokkal jobbak a tavalyinál, bár még most is sok kívánnivalót hagy maga után. Sokat jelentett az, hogy a minőségileg kifogásolt gépeí-tei újra visszaadták a javító-brigádnak, hogy még idejében elvégezhessék a javítani valót. Az elkészült értékelés szerint február első dekádjában hév gépállomás jelentett száz százalékon felüli tervteljesítést, cíe már a többi gépállomás tervtel- jesítése is közel van a száz százalékhoz. Hét gépál'omás te jesítése maradt a 90 száza iék alatt, ezek között vannak a császártöltési, a csátaljai, a kiskőrösi és solti gépállomások. Az értékelés alapján a három első gépállomás: Kiskuranajs^ 137.8, Kunszenbmiklós 122, Kecskemét 114 százalékos terv teljesítéssel vezet. Az utolsó három gépállomás a bácsalmási, a s/.n- tr.dszállísl és a hp1?.! 82 2 az utóbbi 76.1 százalékra téliesítetté tervét. Csaptár Ilona Az üzemegység jövője, a tervek sorsa az itteni embereken múlik. A vezetőkön és dolgozókon, akiknek úgy kell összeil- leszkedniök a munkában, mint szoros láncszemeknek. De Balotán a két láncszem: a vezető és a dolgozók között törés, bézag van. Egymáshoz való viszonyúivá t talán azzal a közmondással lehetne jellemezni; »Egymás szemében keresik a szálkát és a magukéban feledik a gerendát.« Paizs Miklós, az üzemegység vezetője igen egyoldalú beszámolójában foglalkozott mindnem lehet vezetni Igen, 6 bírálat szellemével nagy baj van Balotaszálláson. Nincs tér, nincs levegő ahhoz, hegy az építő, egészséges bírálat megerősödjék s olyan valamivé váljék, amely előrelendíti a munkát. Ha meg is nyilatkozik néha a bíráló szándék, legtöbbször félve, vagy rosszindulatú személyeskedés formájában, de sorsa mindig ugyanaz: az elfojtás, a visszaverés. A pártszervezetre nagy feladatok várnak itt. Az egész üzemegység életének motorjává kell lennie. Rikk elvtárs párt- titkárnak és a többi kommunistának ki kell harcolniok maguknak a szólásjogot, a bírálat jo' ‘ Közös erővel a tavaszi munkák sikeréért Felsőszentivánon a mezőgazdasági állandó bizottság a termelési bizottság tagjaival összefogva közös tervet dolgozott ki a tavaszi munkák elvégzésére. Az előkészületek 'idején tervet dolgoztak ki a kisgépek, gazdasági szerszámok kijavítására és maguk a bizottság tagjai voltak az elsők, akik végeztek vele. — Munkájuk sc.rán arról is meggyőződést szereztek, hogy hol mutatkozik vetőmaghiány, s már idejében gondoskodtak 35 hold vetőmagszükségletéről. Ebben a munkában Huber István, a mezőgazdasági állandó bizottság tagja és Novák János, a termelési bizottság tagjai tevékenykedtek a legodaadóbban. A bizottságok közös munkája azonban nemcsak ennyiből állott. Előre megszervezték a gazdák kölcsönös megsegítését. Először is számba vették, kinek volna szüksége ekére, vetőgépre, gafogatra. így állapították meg, nogy 14 dolgozó paraszt eke és velőgép, 20 pedig igafoget megsegítésre szorul. Ezután hozzáláttak, hogy a kölcsönös megsegítést megszervezzék. Poles les István így vállalta, hogy a szántás-vetésben igafogattal segíti guzdatársait. Példájára ajánlotta fel PutariCa Mihály és Páncsics István, hogy a tavaszi munkák idejére igafogatot, illetve ekét és vetőgépet kölcsönöz. A bizottságok számításáoól nem marad ki az az eshetőség sem, ha véletlenül a tavaszi munkák közben valaki megbetegszik, vagy más gátló körülmények lépnek fel, melyek esetleg a munkában lemaradást jelentenének. A bizottság tagjai maguk vállalták, hogy ilyenkor segítséget nyújtanak a munkák elvégzésében. így készülnek a felsőszentivá- niak a közös, egymást segítő munkával a tavaszi munkák batáridő előtti befejezésére, hogy a felszabadulási versenyben C.sá- vollyal, a régi versenytárssal szemben megérdemelt győzelmet érhessenek el, Kiváló gazdák h á z a t á j á ii KISKUNMAJSÁN Benedek Péterekhez látogatunk el. Ez a kiváló gazda hét hold kisha- szonbérleti földjén is példamutatóan gazdálkodik, de szíve inkább az állataikhoz húz. Amikor benyitunk hozzájuk, csak egy fiatalos mozgású, idősebb asz- szonyt találtunk otthon. Ö a nagymama, aki a jószágokra Ügyel, míg a család a pia :on van. Rövid beszélgetés után megérkezik a ’gazda s a derűs családi megbeszélés köztien örömmel avatnak be terveikbe. Közben bejárjuk a háztáji gazdaságot. Már a rendes, tisztán- tartott udvar is a jó gazdát ölesén. Az ólban pedig pirók, süldők tolonganak és Benedek Péter elmondja, hogy valamennyire szerződést kötött. Az idén négy tinót és 12 sertést értékesít szerződés útján és nem kevesebb, mint 50.000 forint bevételre számít a sertéshízlauis- ból. Benedek Péter kiskun maisai dolgozó paraszt. — MÉG MINDIG megh altuk számításunkat a szerződés- kötésben — mondja Benedeknél. — 1953-ban például süldőnevelésre szerződtünk. Igen jól jár* Umk akkor is, mert a kész süli* dók átadása után annyi korpát kaptunk, hogy elegendő voll» valamennyi állatunk átteleiíe* teséhez. Azután még azért is szerződünk szívesen, mert a többféle kedvezmény mellett f szerződé: kötés nagy előnye az is, hogy egysummában kapjuk meg a pénzt. — Hogy mire fordítják idei szép jövedelmet, arra is Benedekné válaszol: — MÁR ANNAK is van helye: házat szeretnénk venn: és tavasszal pedig egy hold szölötí és gyümölcsöst is akarunk telepítem. Patai Ferenc, kiskunfélegyházi dolgozó paraszt négy hold bérelt földje mellett nagy gondot fordít az állattartásra. Legszívesebben a mangalica sertés tenyésztésével foglalkozik. Állatait rendszerint hízlalúsi szerződés útján értékesíti és az elmúlt évben is 50 darab hízott sertest adott át az Allatforgalmi Vállalatnak. S csak szét kell nézni Pataiéi: házatáján, hogy meggyőződjünk a jó gazda bevált számításainál helyességéről. A város szívében kétszobás lakóépületet vásárollak, telekkel s azóta is szorgalmasan dolgoznak az épület csinosításán. Az ehhez szükséges épületfaanyagot az elmúlt évi hizlalást akció után 10 százalékkal olcsóbban kapták meg. Míg az eredményekről beszélgetünk, büszkén dicsekszik el a gazda azzal is, hogy felesége milyen sokat segít kis gazdaságuk fellendítésében. Evente nem kevesebb mint 2 ) darab libát hizlal eladásra. Az idén az új sertéshizlalási akció során elsők között kereste fel az Allatforgalmi Vállalatot Patai Ferenc. Egyelőre csak 10 sertésre szerződött, de rövid időn belül még vgyancny- nyire köt szerződést. Örömmel értesült arról, hogy aki öt sertésen felül köt szerződést, unnak az átadáskor kilónként 80 fillért, húszon felüt pedig l forintot fizet a leszállított seriések után az Allatforgalmi Vállalat. Képünk Patai Ferenc házalóján készült, A gazda szerződésre Lekötött szép újzóiHomá* nyit nézegeti V
