Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-16 / 39. szám

Egyetértésben — közös akarattal (üzemi értekezlet- Balotaszálláson) Néhány szó a kereszt fuvarokról... ; Sokat beszélünk a takarékosságról, az önköltségcsökkentés- I ről. Mégis kevesebb az eredmény, mint amit várunk. Sok aka­dály, bürokratizmus nehezíti ezt a munkát. Például nem egy árucikket drágítanak indokolatlanul az úgynevezett keresztfuva- rozások. Nézzünk csak egy néhányat. Csávoly község 16 kilométerre van Bajától. A községnek vasútállomása nincs. Van egy működő téglagyára. Január 5- és 6-án egy vagon tégla érkezett a csá- volyi Földművesszövetkezet címére Hidasról. A feladó állomás és Baja között a távolság 38 kilométer. Bajától Csávoly 16 kilo­méter. Csávolyi téglagyártól pedig a csávolyi Földművesszövet­kezet mindössze 500 méter. Hogy mi ebben a téglafuvarozásban az ésszerű, arra nehéz választ adni! De talán egy érdekesebb példával. A DÁV Bajai üzemét és Bajai Gázmüveket egy kerítés választja el egymástól. Január 21-én a DAV címére, Szeged Rókus feladó állomásról, — tehát több, mint 200 kilométer távolságról, — egy vagon koksz érke­zett. Ugyanezen a napon a Gázművek 1 vagon kokszot indított útnak Kecskemétre. Nem kell ehhez nagy fantázia, hogy egysze­rűbb megoldást keressünk. Ha a Gázművek átadta volna az 1 vagon kokszot a 30 lépésre fekvő DÁV-iizemnek, akkor egy üres vagonnal több lett volna, amire igen nagy szükség van. Kötözzük tovább ezt a csokrot. Baján a Vas- és Fémipari KTSZ nagy mennyiségben gyártja a füstcsöveket. Az elmúlt év de­cember hónapjában 11 tételben, mintegy 19.000 darab füstcsöke- rült Budapest, Kecskemét, Pécs, Veszprém, Székesfehérvár és Hódmezővásárhelyre. Ugyanezen időben a Bácskiskvnmegyci Vas- és Nagykereskedelmi Vállalat címére 8 tételben 6900 darab füstcső érkezeit Budapestről. Ezzel a körforgás nem ért véget. A vállalat a kapott füstcsöveket a megrendeléseknek megfelelően szortírozta, majd feladta különböző községek földmüvesszövet- kezetei címére. A fentiekhez hasonló, indokolatlan keresztfuvarozások meg­drágítják az árucikkeket, késleltetik és gátolják a dolgozók igé­nyeinek gyors kielégítését. Megyénk hét gépállomása teljesítette túl javítási tervét Régi mulasztást pótolt az* az üzemi értekezlet, amelyet a párttagság kívánságára, kezde­ményezésére a napokban tar­tottak a Tajói Állami Gazdaság balotai üzemegységében. Hosz- szú ideje már, hogy ilyen ke­retek között találkoztak az üzemegység dolgozói a vezetők­kel s mondhatták el vélemé­nyüket, panaszaikat, javaslatai­kat. Ez a tartalmas, hosszú (ke­rek 6 óra hosszáig tartó) érte­kezlet filmszalagra kívánkozott volna. Minden részlete, — a be­számoló, a hozzászólások, a vá­laszok s magának a gyűlésnek légköre — végülis hűen, kerek egészében megmutatta ennek a gazdaságnak életét, legfőképpen azokat a bajokat, amelyek az előrejutás gátjai. Mire hivatott ez az üzemegység? Arra, hogy a balotai sívó ho­mokon elért eredményekkel be­bizonyítsa a környékbeli kispa- rasztok ezreinek, hogy iiyen ta­lajon is érdemes, kifizetődő a nagyüzemi gazdálkodás. Hogy jól trágyázott, mélyen szántott talajon itt is megterem holdan­ként a 830 kiló ro?s, a 6.5 má­zsa szárazdohány, a lucerna. Hogy megfelelően takarmányo- zott tehenektől ki lohet fejni az évi 2680 liter tejet, a juhok nyí­rási átlaga elérheti a 3.8 kg-ot, s a termelésre hasznavehetetlen területeken is gazdag jövedel­met ad a gyümölcs és a pulyka. A kormányzat hatalmas segítsé­get nyújt ezeknek a terveknek megvalósításához. Uj gépek — Zetorok, motoros fűkasza, rend­sodró, aratógépek, kultivátorok — érkeztek máris. Még az idén kprszerű munkáslakások, istál­lók épülnek, mélyfúratú kutat ásnák, stb. A terveke» emberek hajtják végre azokkal a hibákkal, amelyek a munkát visszavetik. Szólt a szá­mos fegyelemsértésről, a bércsa­lásokról, g zugivászatról, lopá­sokról, hanyag munkáról, amik­nek eredményeképpen ma há­rom millió forint általános költ­ség terheli a gazdaság termeivé- nyeit, egy mázsa rozs előállítása 300 forintba került s egy lófo­gat napi költsége meghaladja a száz forintot. Bírálta a pártszer­vezetet, amely gyenge, a szak- szervezetet, amely csak a segé­lyek kiutalásával törődik, a DIS7.-t, amelynek minden tény­kedése csak a táncmulatságok rendezésében merül ki. Csak önmagát, a maga bokros hibáit nem tárta fel őszintén és becsü­letesen Paizs Miklós. Azt, hogy vezetni, irányítani, emberekkel dolgozni nem lehet olyan mó­don, ahogyan ő tette eddig. Pa­izs .Miklósnak adottsága, képes­sége van a jó vezetéshez. De az egyszemélyi felelős vezetés cí­mén gyakran átgázol a pártszer­vezet felett. Saját szakértelme, csalhatatiansága tudatában nem fogad el javaslatot. Gyakran csúnya modorban, nem megfe­lelő emberi hangon beszél a dol­gozókkal. S legfőképpen: nem bírja elviselni, nem tűri a bírá­latot. Ez világion ki a beszá­molóból, méginkább válaszadá­sából. Egy hasonlattal élve: te­niszbajnok módjára labdaként verte vissza kíméletlenül az ész­revételeket, kritikákat. Paizs Miklósnak az. üzemi értekezle­ten tanúsított magatartása fele­let volt arra a kérdésre: miért hangzott el olyan kevés hozzá­szólás? A párttagok közül miért csak Szili és Tóth B. elvtárs bí­rálta merészen a vezetést? Mi­ért csak ők mondták el, hogy milyen bajok voltak tavaly a munkaszervezésben, a répa be­takarításában, az őszi -vetésben? — Minek szóljak hozzá? — sut­togták számosán egymásnak. — Ügy sincs értelme, csak baj le­het belőle... Pártszervezet nélkül gát! — ez egyik teendő. A párt­szervezetnek nemcsak joga, de kötelessége is beszámoltatni a gazdaságvezetőt, ellenőrizni a termelő munkát, javaslatot ten­ni és harcolni a helyes javasla­tok megvalósításáért. Ugyanak­kor a pártszervezet hatalmas feladata a dolgozók nevelése, a tervek végrehajtására való moz­gósítás. Ehhez első lépés a kom­munisták példamutatása. Nem lesz addig teljes rend Balotán, amíg a pártszervezet nem te­remt olyan légkört, amelyben a becsületes dolgozók maguk ve­tik ki soraik közül a lógósokat, a részegeskedőket, a tolvajokat, amíg a fiatalság, a DISZ-tagok nevelésével is nem törődik sok­kal többet az alapszervezet. A szakszervezetnek is bőven van teendője amellett, hogy a dolgozók jogos fizetésbeli vagy szociális igényeinek kielégítésé­ért küzd. Nem látjuk nyomát a szakszervezet versenyszervozö munkájának. A versenytábla üresen ásít hosszú idők óta. Végezetül: bár az üzemi érte­kezleten nem nagyon hullatták szavukat: mégis Balotaszálláson a becsületes dolgozók vannak többségben. S nemcsak hibák, de eredmények is szépen talál­hatók. Paizs Miklós üzemegy­ségvezetőnek — de megyeszertc több gazdaságvezetőnek is — azt az igazságot kell megszívlelnie, hogy csak a becsületes dolgo­zókra támaszkodva, velük szo­ros egyetértésben tud úgy irá­nyítani, hogy az üzemegység betöltse hivatását s erős, vonzó szocialista nagyüzemmé váljék. Ilogy több gabona, pulyka, bir­kahús kerüljön Baiotáról is az ország asztalára, hogy példájára eredményesebben termeljenek, jobban éljenek az egyénileg dol­gozó parasztok is, hogy jó utak, új tanyák épüljenek a homo­kon. Ezért a közös célért kell mostmár összeforrott láncszem­ként munkába induiniok Balo­tán a vezetőknek és dolgozók­nak több bizalommal, kölcsö­nös megbecsüléssel egymás iránt! A téli gépjavítási verseny utolsóelőtti dekádértékeicsebél megállapítható, hogy gépállomá­saink gépjavító brigádjai nagy lendülettel, megfeszített erővel végzik munkájukat. Jóval tóbb munka- és erőgépet javítottak ki, mint az elmúlt év hasonló időszakában. De fontos ered- mény az is, hogy a javítások mi­nőség szerint is sokkal jobbak a tavalyinál, bár még most is sok kívánnivalót hagy maga után. Sokat jelentett az, hogy a minőségileg kifogásolt gépeí-tei újra visszaadták a javító-brigád­nak, hogy még idejében elvégez­hessék a javítani valót. Az elkészült értékelés szerint február első dekádjában hév gépállomás jelentett száz száza­lékon felüli tervteljesítést, cíe már a többi gépállomás tervtel- jesítése is közel van a száz szá­zalékhoz. Hét gépál'omás te je­sítése maradt a 90 száza iék alatt, ezek között vannak a csá­szártöltési, a csátaljai, a kiskő­rösi és solti gépállomások. Az értékelés alapján a három első gépállomás: Kiskuranajs^ 137.8, Kunszenbmiklós 122, Kecs­kemét 114 százalékos terv telje­sítéssel vezet. Az utolsó három gépállomás a bácsalmási, a s/.n- tr.dszállísl és a hp1?.! 82 2 az utóbbi 76.1 százalékra téliesí­tetté tervét. Csaptár Ilona Az üzemegység jövője, a ter­vek sorsa az itteni embereken múlik. A vezetőkön és dolgozó­kon, akiknek úgy kell összeil- leszkedniök a munkában, mint szoros láncszemeknek. De Balo­tán a két láncszem: a vezető és a dolgozók között törés, bézag van. Egymáshoz való viszonyú­ivá t talán azzal a közmondással lehetne jellemezni; »Egymás szemében keresik a szálkát és a magukéban feledik a geren­dát.« Paizs Miklós, az üzemegység vezetője igen egyoldalú beszá­molójában foglalkozott mind­nem lehet vezetni Igen, 6 bírálat szellemével nagy baj van Balotaszálláson. Nincs tér, nincs levegő ahhoz, hegy az építő, egészséges bírá­lat megerősödjék s olyan vala­mivé váljék, amely előrelendíti a munkát. Ha meg is nyilatko­zik néha a bíráló szándék, leg­többször félve, vagy rosszindu­latú személyeskedés formájá­ban, de sorsa mindig ugyanaz: az elfojtás, a visszaverés. A pártszervezetre nagy fel­adatok várnak itt. Az egész üzemegység életének motorjává kell lennie. Rikk elvtárs párt- titkárnak és a többi kommunis­tának ki kell harcolniok maguk­nak a szólásjogot, a bírálat jo­' ‘ Közös erővel a tavaszi munkák sikeréért Felsőszentivánon a mezőgaz­dasági állandó bizottság a ter­melési bizottság tagjaival össze­fogva közös tervet dolgozott ki a tavaszi munkák elvégzésére. Az előkészületek 'idején tervet dolgoztak ki a kisgépek, gazda­sági szerszámok kijavítására és maguk a bizottság tagjai voltak az elsők, akik végeztek vele. — Munkájuk sc.rán arról is meg­győződést szereztek, hogy hol mutatkozik vetőmaghiány, s már idejében gondoskodtak 35 hold vetőmagszükségletéről. Eb­ben a munkában Huber István, a mezőgazdasági állandó bizott­ság tagja és Novák János, a termelési bizottság tagjai tevé­kenykedtek a legodaadóbban. A bizottságok közös munkája azonban nemcsak ennyiből ál­lott. Előre megszervezték a gaz­dák kölcsönös megsegítését. Elő­ször is számba vették, kinek volna szüksége ekére, vetőgépre, gafogatra. így állapították meg, nogy 14 dolgozó paraszt eke és velőgép, 20 pedig igafoget meg­segítésre szorul. Ezután hozzá­láttak, hogy a kölcsönös megse­gítést megszervezzék. Poles les István így vállalta, hogy a szán­tás-vetésben igafogattal segíti guzdatársait. Példájára ajánlotta fel PutariCa Mihály és Páncsics István, hogy a tavaszi munkák idejére igafogatot, illetve ekét és vetőgépet kölcsönöz. A bizottságok számításáoól nem marad ki az az eshetőség sem, ha véletlenül a tavaszi munkák közben valaki megbe­tegszik, vagy más gátló körülmé­nyek lépnek fel, melyek esetleg a munkában lemaradást jelente­nének. A bizottság tagjai maguk vállalták, hogy ilyenkor segítsé­get nyújtanak a munkák elvég­zésében. így készülnek a felsőszentivá- niak a közös, egymást segítő munkával a tavaszi munkák ba­táridő előtti befejezésére, hogy a felszabadulási versenyben C.sá- vollyal, a régi versenytárssal szemben megérdemelt győzelmet érhessenek el, Kiváló gazdák h á z a t á j á ii KISKUNMAJSÁN Benedek Péterekhez látogatunk el. Ez a kiváló gazda hét hold kisha- szonbérleti földjén is példamu­tatóan gazdálkodik, de szíve in­kább az állataikhoz húz. Amikor benyitunk hozzájuk, csak egy fiatalos mozgású, idősebb asz- szonyt találtunk otthon. Ö a nagymama, aki a jószágokra Ügyel, míg a család a pia :on van. Rövid beszélgetés után megérkezik a ’gazda s a derűs családi megbeszélés köztien örömmel avatnak be terveikbe. Közben bejárjuk a háztáji gaz­daságot. Már a rendes, tisztán- tartott udvar is a jó gazdát öl­esén. Az ólban pedig pirók, süldők tolonganak és Benedek Péter elmondja, hogy vala­mennyire szerződést kötött. Az idén négy tinót és 12 sertést ér­tékesít szerződés útján és nem kevesebb, mint 50.000 forint be­vételre számít a sertéshízlauis- ból. Benedek Péter kiskun maisai dolgozó paraszt. — MÉG MINDIG megh al­tuk számításunkat a szerződés- kötésben — mondja Benedeknél. — 1953-ban például süldőneve­lésre szerződtünk. Igen jól jár* Umk akkor is, mert a kész süli* dók átadása után annyi korpát kaptunk, hogy elegendő voll» valamennyi állatunk átteleiíe* teséhez. Azután még azért is szerződünk szívesen, mert a többféle kedvezmény mellett f szerződé: kötés nagy előnye az is, hogy egysummában kapjuk meg a pénzt. — Hogy mire fordítják idei szép jövedelmet, arra is Benedekné válaszol: — MÁR ANNAK is van he­lye: házat szeretnénk venn: és tavasszal pedig egy hold szölötí és gyümölcsöst is akarunk te­lepítem. Patai Ferenc, kiskunfélegyházi dolgozó pa­raszt négy hold bérelt földje mellett nagy gon­dot fordít az állattartásra. Legszívesebben a mangalica sertés tenyésztésével foglalkozik. Ál­latait rendszerint hízlalúsi szerződés útján érté­kesíti és az elmúlt évben is 50 darab hízott ser­test adott át az Allatforgalmi Vállalatnak. S csak szét kell nézni Pataiéi: házatáján, hogy meggyőződjünk a jó gazda bevált számításainál helyességéről. A város szívében kétszobás lakó­épületet vásárollak, telekkel s azóta is szorgal­masan dolgoznak az épület csinosításán. Az eh­hez szükséges épületfaanyagot az elmúlt évi hizlalást akció után 10 százalékkal olcsóbban kapták meg. Míg az eredményekről beszélge­tünk, büszkén dicsekszik el a gazda azzal is, hogy felesége milyen sokat segít kis gazdaságuk fellendítésében. Evente nem kevesebb mint 2 ) darab libát hizlal eladásra. Az idén az új sertéshizlalási akció során elsők között kereste fel az Allatforgalmi Válla­latot Patai Ferenc. Egyelőre csak 10 sertésre szerződött, de rövid időn belül még vgyancny- nyire köt szerződést. Örömmel értesült arról, hogy aki öt sertésen felül köt szerződést, unnak az átadáskor kilónként 80 fillért, húszon felüt pedig l forintot fizet a leszállított seriések után az Allatforgalmi Vállalat. Képünk Patai Ferenc házalóján készült, A gazda szerződésre Lekötött szép újzóiHomá* nyit nézegeti V

Next

/
Thumbnails
Contents