Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. február (10. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-13 / 37. szám
A sertés, marha, borjú és juh forgalmának és levágásának újabb szabályozása A Minisztertanács foglalkozott • lakosság hús- és zsírellátásával. Megállapította, hogy az 1954. évi jó kukoricatermés és sertésállományunk jelentős növekedése ellenére sertésbegyüj- tési tervünket nem teljesítettük. Az elmaradás oka részint a jár- tatlevelek átírásában és a vágási engedélyek kiadásában fellépő hivatali lazaság, részint a hússpekuláció, a kupecek tevékenysége, s a helyi hatóságok ezzel szemben tanúsított elnézése volt. A helyi hatóságok több- helyütt indokolatlanul nem követelték meg az állampolgári (egyelem betartását. Beadásoan hátralékos termelőknek vágási engedélyt adtak. Megtűrték, hogy spekulánsok, kupecek — a járlatlevelek ellenőrzése hiányában — jogtalanul sertést vásároljanak. A spekuláció a magán- húsiparosok között is felütötte a fejét. A hatóságok az utóbbi napokban lelepleztek olyan hús- iparcsokat, akik sok esetben 10- 20 kupcc felhajtó útján felvásárolt ^illatokkal nyerészkedtek s ezáltal visszaéltek iparengedélyükkel. A Minisztertanács határozata alapján a begyűjtési miniszter a folyamatos húsellátásnak biztosítása, a spekuláció visszaszorítása, a lazaságok felszámolása érdekében szabályozta a sertésvágást és az állatforgalmat. A rendelet szerint azok a termelők (egyénileg gazdálkodók és termelőszövetkezeti tagok), akik előírt sertésbeadási kötelezettségüknek eleget tettek, korlátlanul kaphatnak sertésvágási engedélyt. Saját hízlalású sertéseiket feldolgozott állapotban, füstölt áruként értékesíthetik. Hasított sertést, nyers sertéshúst és zsírszalonnát azonban a spekuláció megfékezése és egészségügyi okok miatt nem árusíthatnak. A termelőszövetkezetek saját hízlalású sertéseiket beadási kötelezettségük teljesítése után hasított és nyershús formájában továbbra is árusíthatják. Élősertést minden olyan termelő forgalombahozhat, aki sertésbeadási kötelezettségének eleget tett. Az új rendelkezés lehetővé teszi, hogy a termelők beadási kötelezettségük teljesítése előtt, abban az esetben, ha hátralékul nincs és a három hónapon belül esedékes sertésbeadási kötelezettségüknek határidőre való teljesítésére megfelelő súlyú sertést hízóba állítottak, háztartásonként levághatnak egy darab sertést. Beadásra nem kötelezett személyek részére öt családtagig egy, ezen felül két sertésre adható vágási engedély. Ez a korlátozás nem vonatkozik a saját hizlalást folytató, beadásra nem kötelezett személyekre. Tenyésztés és továbbtartás céljára sertést, marhát, borjút mindenki korlátozás nélkül vásárolhat. Az állami kereskedelem érdekeinek védelme szükségessé teszi, hogy továhbeladás céljából sertést, marhát, borjút és juhot csak az állatforgalmi vállalatok vásárolhassanak. Állami vállalatok, üzemek és intézmények hatvan kg-on felüli sertést sem élő, sem vágott állapotban nem vásárolhatnak. A vidéki húsellátás megjavítása érdekében közfogyasztásra a földművesszövetkezetek és magánhúsiparosok sertésvásárlási és vágási utalvány alapján vásárolhatnak hízottsertést. A magánhúsiparosok vásárlásaikat azonban kizárólag személyesen, megbízottak nélkül végezhetik. A rendelet intézkedik a szabadpiacon történő eladás szabályozásáról is. A rendelet értelmében sertést, vagy szarvas- marhát csak az az állattartó adhat el, aki járlatlevéllel igazolja, hogy az eladni kívánt sertés legalább hatvan nap óta, szarvasmarha legalább kilencven nap óta a tulajdonában van. Sertés- beadásban hátralékos egyénileg gazdálkodó termelő hatvan kilogrammon felüli súlyú sertést, vágómarhabeadásban hátralékos termelő pedig szarvasmarhát sem el nem adhat, sem másra át nem ruházhat. Az a termelő, akinek sertésbeadási hátraléka nincs, de beadási kötelezettsége három hónapon belül esedékes, sertést csak abban az esetben hozhat forgalomba, ha beadási kötelezettségének határidőre teljesítésének érdekében megfelelő súlyú sertést hízóbaállított. A begyűjtési miniszter rendeleté a továbbiakban a zsírbeadást, a sertés kényszervágást, a selejtmarha, borjú és juhvá- gásokat, valamint a vágási engedélyek és utalványok kiadását szabalyofta. A rendelet lehetővé teszi, hogy a helyi hatóságok a lazaságokat felszámolva elejét vegyek a spekulációnak, rendet teremtsenek a szabadpiacon, megvédjék a termelők jogait. (MTI) A Szovjetunió Legfelső Tanácsa ülésszakának világvisszhangja BRÜSSZEL (TASZSZ) A belga lapok ismertetik Molotovnak a nemzetközi helyzetről, valamint a szovjet kormány külpolitikájáról mondott beszámolóját. A Le drapeau rouge Molotov beszámolójáról szóló kommentárjában a következőket írja: -A Szovjetunió vezetői ismételtén kifejezésre juttatták: a szovjet nép a nemzeteik kapcsolatainak javulását kívánja, hogy még maradéktalanabbul fordíthassa erejét annak a világnak az építésére, amelyben az élet évről- évre egyre szebb lesz.« BERLIN (TASZSZ) Minden nyugat-német lap nagy figyelemmel kísérte a Szovjetunió Legbelső Tanácsának ülésszakát. A Welt című lap kiemeli V. M. Molotovnak azt a kijelentését, mely szerint a párizsi egyezmények ratifikálása esetén egyesített katonai parancsnokságot létesítenek, valamint az atomenergia felhasználásával kapcsolatos szovjet politikára vonatkozó kijelentéseit és azt a megállapítását, hogy a hidrogen- fegyver gyártásában a Szovjetunió fölényben van az Egyesült Államokkal szemben. A Frankfurter Allgemeine Zeitung című lap sajnálatát fejezi ki afelett, hogy a nyugati hatalmak nem éltek azokkal a mindezideig meglévő lehetőségekkel, hogy kölcsönös megértésre jussanak a Szovjetunióval a német kérdésben. A JA VA SZÍ ni] LA agrotechniká fáról A MEZŐGAZDASÁG fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat rámutat a kenyérgabona-termelés fokozásának nagy népgazdasági jelentőségére. Az első lépés elmek érdekében a vetésterv teljesítése. Az őszi kenyérgabona vetéstervet sok helyen nem teljesítették. Ezért a Minisztertanács határozatot hozott az őszi vetés hiányainak tavaszi búzával való kötelező pótlásáról. MEGYÉNKBEN IS több helyen sor kerül tavaszi búza vetésére. A jó terméseredmények elérése érdekében ismerkedjünk meg a tavaszi búza helyes agrotechnikájával. A TAVASZI BÚZA tenyész- ideje sokkal rövidebb, mint az őszi búzáé. Tehát fokozottabb mértékben gondoskodnunk kell arról, hogy a bő termés kialakításához szükséges tápanyagokat könnyen felvehető alakban teremtsük elő a növény számára. Ezért lehetőleg táperőben gazdag talajba vessük. A táblák kiválasztásánál vegyük íigye- ’ernbe, hogy elsősorban a pillangós virágú növényeik és a trágyázott kapások után igyekezzünk elhelyezni a tavaszi búzát Gondoskodjunk ezenkívül megfelelő műtrágya adagolásáról is Elsősorban szuperfoszfátról és pétisóról van szó. Általában 100- 150 kilogramm szuperfoszfát és 50—100 kilogramm pétisó ajánlható katasztrális holdanként Ezt sem lehet azonban mereven alkalmazni, hanem a talaj trágyaerejéhez képest, gazdaságonként, sőt táblánként kell esetről- esetre megállapítani. Különösen a pétisó adagolásával bánjunk óvatosan, mert nemrégen istállótrágyázott talajon késlelteti az érést, ami aszályos évben nagy terméskiesést okozhat. A műtrágyákat, különösen a szuperfosz- fátet a tavaszi munkával dolgozzuk be a talajba, hogy a növények gyökereinek elhelyezkedési szintjébe, tehát kellő mélységbe kerüljön. A pétisót a talaj felszínére is szórhatjuk, mert az eső úgyis lemossa a gyökerekhez. A TÁPANYAGOKKAL jól ellátott talajban megfelelő magágyat készítsünk. Lehetőleg őszi mélyszántásba vessünk. Ta va szazai simítózzunk, hogy a növény számára megtartsuk a téli ned-' vességet. Vetés előtt fogassal' készítsünk 6—7 centiméter méiv porhanyós magágyat, ezzel elősegítjük a gyors és egyenletes kelést. DÖNTŐ FONTOSSÁGÚ, hogy a tavaszi búza minél hamarabb földbe kerüljön. Tehát amint a vetőmagunk és tagiunk vetésro készen áll, azonnal kezdjük meg. a vetést. A jó termésnek ez az egyik legfőbb biztosítéka, mert: csak így van ideje a növényeknek a nyári forróság beköszöntése előtt a szemek kifejlesztésére és beérlelésére. A TAVASZI BÚZÁNÁL fontos dolog megfelelő mennyiségű vetőmag használata. Ez a növény ugyanis kevésbé bőkre- sodik, mjnt az őszi, azaz egy szemből kevesebb kalász fejlődik, tehát több mag szükséges egy-egy holdon ahhoz, hogy megfelelő, bő termést kapjunk. Ezért vessünk legalább 11Ô kilogramm tavaszi búzát katasztrális holdanként. FONTOS, hogy az egyes növények elegendő és egyenletesen elosztott tenyészterületet kapjanak. Ezt legbiztosabbun a keresztsoros vetéssel érjük el. Ez ugyan kétszeres munka a vetésnél, de bőséges kárpótlást nyerünk az aratásnál. VESSÜNK GONDOSAN tisztított és csávázott vetőmagot. A gyommagvakkal szennyezett vetőmag után nem várhatunk nagy termést, mert a talaj tápanyag- készletét az élelmesebb gyomnövények használják majd fel. A KENYÉRGABONA vetéstervének teljesítése kötelező. A törvény a korpakedvezménytől is megvonja azokat a termelőket, akik vetéstervüknek nem tesznek eleget. Érdeke tehát mindenkinek, hogy teljesítse a törvényben előírt vetésterületet, A TAVASZI BÚZA vetésének mielőbbi megkezdése és gyors befejezése döntő lépás az ország kenyeréért vívott harcban. Bauer Ferenc tudományos kulaió, Kecskeméti Kísérleti Gazdaság, NEMZETKÖZI Február 3-tól 9-ig a világ közvéleményének figyelme Moszkva felé fordult. Ezekben a napokban tartotta ülésszakát a Kreml- palotában a Szovjetunió Legfelső Tanácsa. A tárgysorozatban tekintélyes helyet foglalt el a szovjet kormány által folytatott külpolitika megvitatása, s érthető, hogy már ez a tény is hatalmas érdeklődést keltett az egész földkerekségen. A világ- politika kérdése ma: a háború és a béke kérdése. A józan emberek százmilliói világosan látják, hogy a béke táborának súlyától függ a világbéke fenntartása, a nemzetközi feszültség enyhítése. Ezért tekintettek rendkívüli figyelemmel arra, miről tanácskoznak a béketábor bástyájának, a szovjetországnak legjobbjai. A józan emberek körében mindenütt nagy visszatetszést keltettek azok a — enyhén szólva — hangoskodó beszédek, amelyek az utóbbi hónapok során hangzottak el egyes nyugati politikusok és hadvezérek részéről. FI szónoklatok az »cröpoli- tikára« és az atomfegyverrel való fenyegetőzésre épültek, s mint Molotov elvtárs a Legfelső Tanács 8-i ülésén megállapította, azt célozták, »hogy .az erő helyzetén" alapuló politika segítségével, vagyis a nyomás és a fenyegetőzések segítségével igyekezzenek zavarba hozni valaki!.« A fenyezetőzéseket természetesen a ini címünkre, a béketábor címére intézték, ezért méltó választ kellett adni az ágálóknak. V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere előbb említett nagy horderejű, a világhelyzetet mély részletességgel elemző beszédében méltóképpen megfelelt azoknak, akik a tőkés tábor »erőfölényéről-« szavalnak. A tények alapján tette fel a kérdést: »vajon lehet-e tagadni, hogy a háború előtti időkhöz képest komolyan meggyengültek a kapitalizmus, a tőkés országok állásai? Nem, nem lehet. Hasonlóképpen világos az is, hogy ezek a változások a szocializmus javára, a demokratikus és szocialista erők javára mentek végbe.« A háború nagydobosai szeretnék mindezt figyelmen kívül hagyni, hol demagóg, hol nyílt módszerekkel próbáinak gáncsot vetni mindenfajta békés kezdeményezésnek. Erre hívta fel a figyelmet Molotov elvtárs, amikor félreérthetetlenül leszögezte; »... A mostani körülmények között a nemzetközi feszültség enyhítését szolgáló lépesek a Icg- agresszívabb körök mindenféle ellenállásába ütköznek. E köröknek nem a feszültség csökkentése az érdekük, hanem annak növekedése. Ez azt jelenti, hogy a nemzetközi feszültség csökkentését csak a legagresszivabh erők elleni harccal lehet elérni, következésképpen ennek a harcnak nemhogy nem szabad gyöngülnie, hanem azt még nagyobb kitartással, még több hozzáértéssel, még következetesebben kell folytatni.« A háborús próbálkozások elleni fellépés főfeladata természetesen a béketábor országaira hárul. Ezt világosan tisztázta a múlt esztendő végen tartott moszkvai értekezlet, s erre hívja fel ismét a figyelmet V. M. Molotov referátuma: »A Szovjetunió és ugyanúgy a többi békeszerető állam is, amely ellen a párizsi egyezmények irányulnak, az Európában kialakuló új helyzet láttára nem fog karbatett kézzel ülni. Ezeknek az államoknak biztonságuk további megszilárdítása cs az európai béke biztosítása érdekében megfelelő intézkedéseket kell majd tenniük.« Ám a béke ellenségeivel szemben tanúsított határozott fellépés nem jelenti azt, hogy a Szovjetunió békepolitikájában akár egy jottányi változás is történt volna. Sőt, éppen ellenkezőleg, az »erőpolitika« híveivel szemben való kemény kiállás a béke fenntartására irányul. A világ nyugalmát, az egyes országok zavartalan fejlődését nem lehet pacifista »önfeláldozással« biztosítani. A jövőben követendő politikát illetően nem hagyott kétséget Molotov elvtárs, amikor beszédében kimondotta a szovjet kormány álláspontját: »... A szovjet külpolitika a béke fenntartására és megszilárdítására irányul. Ennek megfelelően olyan intézkedések megtételére, niás országokkal folytatandó olyan tárgyalásokra, olyan meg- állapcdásokra törekszünk, amelyek megfelelnek a nemzetközi feszültség enyhítése érdekeinek... Más országokhoz fűződő kapcsolatainkat mindenekelőtt az határozza meg, hogy c kapcsolatok fejlődése milyen mértékben segítheti elő a béke megszilárdításának érdekeit, a béke fenntartásának érdekeit.« A napokban nyilvánosságra került egy másik dokumentum is, amely ugyancsak tág teret szentel a Szovjetunió, s az egyéb országok — különösen az Egyesült Államok — közötti viszonynak, Arról a beszélgetésről van szó, amelyet február 5-én, tehát a Legfelső Tanács ülésszakának idején folytatott Hruscsov elvtárs, az SZKP első titkára hárem amerikai újságíróval. N. Sz. Hruscsov megmutatta az utat c kapcsolatok kibontakozásához, amikor ezt mondotta: »Az országok közötti kapcsolatokat nem az »erőpolitikára«, hanem a kölcsönös megértésre kell felépíteni. Ennek érdekében elsősorban normális kereskedelmi kapcsolatokat kell kifejleszteni kölcsönösen előnyös feltételek alapján. Ennek érdekében arra van szükség, hogy ne fenyegessenek inás országokat. Rendre kell utasítani azokat az eszteleneket, akik atombombával hadonásznak. Ez megnyugvást vinne a népek körébe. A Szovjetunió a maga részéről arra törekszik, hogy egészséges üzleti és kereskedelmi kapcsolatokat teremtsen más országokkal úgy, hogy ezek az egészséges kapcsolatok erősödjenek és baráti kapcsolatokká, fejlőd jenek. A Szovjetuniónak nincsenek vitás kérdései az Egyesült Államokkal, A stovjet cmkmk baráti érzelmeket táplálnak nn amerikai nép iránt. Ha pedig az amerikai kormány akar valamit a Szovjetuniótól, akkor biztos lehet abban, hogy zsarolással és fenyegetésekkel semmit sem ér cl.« A szovjet kormány külpolitikáját megfogalmazta a Legfelső Tanács ülésén elmondott beszédében Bulganyin elvtárs, a Szovjetunió Minisztertanácsának uj elnöke is: »A Szovjetunió békés ország, — mondotta. — Senkit sem fenyeget és senkit sem készül megtámadni. Igyekszünk kialakítani a politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatokat minden olyan országgal, amely ugyanilyen kapcsolatokat kíván a Szovjetunióval.« Ám Bulganyin elvtárs e béke politikáját <» gyengeség politikájaként értelmező bizonyos nyugati körök okulására hozzátette; »mint a múltban, ezután is az a feladatunk, hogy szilárdan és hajtha- tatlanul váltsuk valóra Vlagyimir Iljics Lenin hagyatékát, állandóan legyünk résen cs mint szemünk világát, óvjuk országunk fegyveres erőit és védelmi képességét.« A Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésén tehát elhangzottak a figyelmeztetések ama körök irányában, amelyek arcátlanságukban túlmennek minden elképzelhető határon, amelyek figye’mcn kívül hagyják más népek érdekeit és szuverénitá- sát. Az ott elhangzott szavak ugyanakkor a biztonság tudatával töltötték el a békére vágyéi, a békéért küzdő százmilliós tömegeket. Fark-)« András. i
