Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-13 / 37. szám

A kecskeméti járási párt-végrehajtóbizottság a termelőszövetkezetek megerősítéséért A KECSKEMÉTI GÉPGYÁR Arra kell törekednünk, hogy ne legyen termelő­szövetkezet jól működő, erős pártszervezet nélkül. (Rákosi Mátyás elvtárs előadói beszédéből az MDP III. kongresszusán.) A TAVALYI termelőszövet­kezeti munka és a zárszámadá­sok értékelése azt bizonyítja, hogy a kecskeméti járási párt­végrehajtóbizottság számos ten­nivalója mellett, kissé elfeledke­zett, csak esetenként és nem tervszerűen foglalkozott a ter- mclőcsoportokkal: különösen pe­dig azok pártszervezeteivel. Er­re mutat, hogy még mindig több olyan tsz van a járásban, ahol nincs pártszervezet, csonka vagy hiányos a pártvezetőség. Nem kisebb hiba emellett az sem, hogy a pártszervezettel rendel­kező csoportokban az elmúlt év­ben mindössze tizennégy párt­tagot és hat tagjelöltet vettek fel a pártba. Ezek a hiányossá­gok pedig a tsz-ek gazdasági eredményeiben is megmutatkoz­tak, számos csoport ugyanis nem éppen ösztönző eredmény- nyel zárta az 1954-es gazdasági évet. A párt-végrehajtóbizottság fel­mérte ezeket a hiányoságokat, és megszüntetésük érdekében már eddig is számos intézke­dést foganatosított. Az évi ter­vek elkészítésénél legtöbb he­lyen részt vettek a járási párt- bizottság tagjai, és megindokolt módosító javaslataikat figye­lembe vette a vezetőség, helye­selte a közgyűlés. Több tsz, így a lajosmizsei Sallai és a lászló- falvi Szovjet—Magyar Barátság egyes terményféleségeknél igen alacsony termésátlagot állapított meg. A járási pártbizottság ja­vaslatára a pártszervezetek ve­zetőségi tagjai személyesen el­beszélgettek a tagokkal, és így elérték, hogy mind a két tsz-ben — de hasonlóan ehhez számos csoportban — magasabb és ösz­tönzőbb tervet fogadott el a köz­gyűlés. A járásban erős vita folyt a jó, a mozgósító erejű terve­kért. Még nagyobb munkát igé­nyel azonban a tsz pártszerve­zetek és a járási pártbizottság részéről e jó tervek megvalósí­tása, — és ez lesz a munka ko­molyabbik része. A járási pártbizottság már gondolt erre, és több olyan hatá­rozatot hozott, melyeknek megvalósítása mind a tsz párt­szervezetek munkájának javítá­sát, azok eredményesebbé téte­lét célozza. A hiányos pártveze­tőségeket még a nagy munkák megkezdése előtt kiegészítik. A tavaszi munkák nagyobbméretű megkezdése előtt minden tsz párttitkára elvégzi a négyhetes megyei titkárképző tanfolyamot. A tsz párttitkárok értekezleteit ezentúl egy-egy jól működő cso­portban, tájértekezlet formájá­ban fogják megtartani. Ezeket az értekezleteket pedig minden egyes alkalommal tapasztalat- cserével kötik össze. TÖBB OLYAN határozatot is hozott a járási párt-végrehaj- tóbizottság, amelyeknek sikeres végrehajtása szerény becslés sze­rint a tavalyi részesedéssel szemben a csoportok zöménél munkaegységenként 10 forint emelkedést fog eredményezni. — A párt-végrehajtóbizottság ugyanis megállapította, hogy még egyes csoportokban — aho] az állattenyésztés fejlett fokon van — a nagyobb pénzbeli ré­szesedés mellett lényegesen ma­gasabb volt a növénytermelés hozama is, addig a csoportok többségében közel se aknázták ki az állattenyésztés nyújtotta lehetőségeket és ez mind a ta­gok pénzbeli részesedésében, mind pedig a növénytermelés hozamában erősen megmutatko­zott. A jövedelmezőbb gazdálkodás érdekében ezért olyan határo­zatot hoztak, hogy még a tava­szi munkák zömének megkez­dése előtt több tapasztalatcserét és szaktanfolyamot szerveznek, ahol résztvesznek majd a tsz-ek párttit'káral, gazdasági vezetői, valamint a brigád- és az érde­kelt munkacsapatvezetok is. A tsz-vezetők még ebben a hónapban ellátogatnak a Bugaci Állami Gazdaság baromfiiele- pére, ahol Bagi Viktor elvtárs, a telep kommunista vezetője fog beszámolni baromfitenyésztői munkásságának többéves ta­pasztalatairól, és szaktanáccsal látja majd el a tsz-ek párt- és gazdasági vezetőit, hogy a kü­lönböző területi adottságokkal rendelkező csoportoknak melyik baromfi fajta tenyésztése a leg­jövedelmezőbb. UGYANCSAK februárban látogatják meg a kétszeres él­üzem Városföldi Állami Gazda­ság tehenészetét, amelynek szarvasmarhatenyésztési ered­ményei országos viszonylatban is kiemelkedöek. Ennél a láto­gatásnál a főcél a helyes ta- karmánykezelés és az állatok legjobban bevált takarmányozá­si módszereinek az elsajátítása lesz; A NÖVÉNYTERMESZTÉS fejlesztésének érdekében ugyan­csak márciusban látogatják meg a Kecskeméti Kísérleti Gazda­ságot. Ennél a tapasztalatcseré­nél különös gonddal a sorrendi vetés előnyére, a helyes trágyá­zásra, nitrogéndús növények ter­mesztésére és nem utolsósorban a helyes növényápolásra szán­dékszik a járási párt-végrehajtó- oizottság felhívni a tsz-vezetők figyelmét. Több helyen már meg is való­sult, hogy a kommunistákat bri­gádokba, munkacsapatokba osz­tották szét, hogy a párt minden­hol ott legyen, ahol a tsz-tagság érdekéről van szó. A párt a motor szerepét csak így tudja betölteni. Példa erre az orgová nyi Alkotmány, a bugaci Béke és az Izsáki Petőfi. A párt-végrehajtóbizottságnak az a célja, hogy a termelöcso- portok titkárait megtanítsa a he­lyes vezetésre, politikai irányí­tásra és arra, hogy minden ere­jükkel harcoljanak a jövedelme­ző úi módszereik bevezetéséért, új melléküzemágak létesítéséért. Ennek segítésére a járás legjobb kádereit küldik a tsz-pártszerve- zetek patronál ására, akiknek van tapasztalata és gyakorlata a pártmunka területén. A megbí­zott elvtársakat időnként össze­hívják megbeszélésre, ahol ré­szint tapasztalataikat adják át, részint pedig tájékoztatják őket, hogy milyen irányban folytas­sák segítő munkájukat. HELYES ÉS KÖVETENDŐ <Válasz az olvasok kdtléieirt SZILAGYI SÁNDOR, LAJOS- MIZSE. Járadékát továbbra is az 1954 április 1-én 120.— forint­ra felemelt havi összegben kap­hatja. Ugyanis az a dolgozó, aki mezőgazdasági járadékban ré­szesül (1938. XII. te. alapján) a törvény rendelkezései szerint <1954. évi 28. tvr.) nyugdíjpótlék­ban nem részesülhet. Ha azonban a régi rendelke­zések alapján járó nyugdíj, vagy Járadék megállapítása óta leg­alább tízévi biztosításra kötele­zett munkaviszonya telt el, ak­kor kérheti az 1954.*'évi 28. tvr. szerinti öregségi nyugdíjat. Megjegyezzük még, hogy nem flehet rokkantsági nyugdijat meg­állapítani annak részére, aki az öregségi nyugdíjra jogosító élet­kort betöltötte már. Tehát, ha valaki rokkantsági járadékban részesült, 1943. évtől, 50 éves ko­rától, s azóta újabb tízévi szol­gálati időt szerzett, kérheti a törvényszerinti öregségi nyugdí­jának megállapítását, de nem a rokkantságit. Figyelembe kell venni ugyanis, hogy ez esetben « férfi igénylő a 60. életévét már betöltötte. ♦ LEITERMAN FERENC, — 3BÁCSBORSÖD. Azt tanácsol­juk, hogy a fehérhéjú jegenye­fát a következő módon dugvá- nyozza. Szép, egészséges egye- dekről szedjen le egyéves ceru­zavastagságú, kb. 30 cm-es dug­ványokat. Foroitott talajban, iombhullástól — ha az idő en­gedi, egész télen át — majd­nem rügyfakudásig dugványoz- ható oly módon, hogy a rügy fö­lött elvágott dugványokból semmi se maradjon ki. Csemete- kertet is csinálhatunk be.őle, 40—45 centiméteres sor- és 8— 10 centiméteres tőtávolság mel­lett. Ez esetben azonban aján­latos hosszabb, mintegy negyven centiméteres dugványokat szed­ni. A dugvány ilyenkor is csak 1 éves, ccruzavastagságú, vagy annál vastagabb ágmentes legyen. Az elsöprű.södött barack- fáinak vezérágait vissza keli vágni és a legfejlettebb új haj­tást vezérággá nevelni. Az el- söprűsödés valószínűleg azért állt elő, mert a fiatal hajtás he­gye nem volt megfásodva, be­érve, emiatt elfagyott. • »TANÁCSTAG« JELIGÉRE, HERCEGSZÁNTÓ, a Miniszter- tanács 1010/1955. I. 20. sz. hatá­rozata rendelkezett a község­fejlesztési alap létesítéséről. Az e) pont tulajdonképpen választ ad kedves levélírónk kérdésére. Ugyanis a lakosság által kész­pénzben jegyzett államkölcsónök a jövőben az eddigi 20 százalék helyett 50 százalékban illetik meg a községi tanácsokat. Az 50 százalékos részesedést ugyan­csak a községfejlesztési alapba kell befizetni. Városokban azon­ban továbbra is a lakosság ál­tal készpénzben jegyzett állam­kölcsön 20 százaléka illeti meg a tanácsokat, ezeknek a módszereknek az al­kalmazása. Helyes, hogy igye­keznek jobb munkafeltételeket, magasabb jövedelmet biztosíta­ni a tsz-tagságnak. Éppen ez a kommunisták legfőbb feladata a tsz-ekben, amelynek megvaló­sítása felé jó úton haladnak. dolgozóinak nagy része áldoza­tos, szorgalmas ember, igyekszik otthonát kényelmessé, kedvessé varázsolni. S ezért fáradságot nem kímélve dolgoznak sokszor mások helyett is. Gyakran el­hangzik ilyenkor egy-egy ká­romkodás, amely azoknak szól, akik igazolatlan távolmaradá­sukkal hátráltatják a becsületes embereket, gátolják az üzem jó munkáját, megrövidítik a kol­lektívát. A TISZTÍTÓMŰ HELYBEN januárban 28 fő .nyilván »téve­désből« nem jött be dolgozni. Ezek közé tartozik Farkas De­zső Is. Négy napi szabadságot kapott. Ez idő alatt ebédidőben mindig találkozott művezetőjé­vel. Szombaton (6-án) azzal vál­tak el: hétfőn hajnalban talál­kozunk. Az ígéret elszállt s ve­le együtt Farkas Dezső is azon a napon, Kedd reggel odaállt a köszö­rűgéphez és dolgozott. Nem szólt senkinek semmit, csak su- nyitott. — Maga hol volt tegnap — kérdezi a művezető —, nem így szólt az egyezség. — Annyira fájt a fogam, hogy nem bírtam volna dolgozni. Biz­tos szétvertem volna a kádakat. — Hány foga van még, amit ki akar húzatni, — fogja tréfá­ra a szót a művezető, majd így folytatja: — Más baj van itt. szaktárs. Vasárnap volt s nem volt kedve hétfőn bejönni. Cser­benhagyja a brigádot. Magának annyi a gyár, mint rossz gazdá­nak a fejőstehén. Addig jó, amíg ad, de ha kell tenni vala­mit a jóért, akkor gyakran fáj valamije. * EGÉSZ HISTÓRIÁRA való történetet mondanak el Szlávik Istvánról. Két családja van, de nem látszik munkáján, hogy családjának élne-halna. Mint kádtisztító három napig dolgo­zott, utána 14 napig igazolatla­nul volt távol. — Gyorsabban változtatja ez a munkahelyét, mint ahogy a posta kézbesíti a levelet egyes esetekben — mondják mosolyogva dolgozótár­sai. — »Sokoldalú« ember, — gombolyítják tovább a szót, — a pénzköltésben. A »Dárius kin­cse« se lenne elég neki. Mindig arról panaszkodik, hogy kevés a pénz, nehéz az élet. Italra van, Ha még egy napig itt maradj kiutasítottuk volna az üzemből, — szólnak haragvó arccal be­csületes dolgozótársai. Még tudni kell azt is, hogy: volt már tsz-kovács, ÜB-elnök » ki tudja még mi nem, de üze- mét szerető munkás^ még soha, * FORGÓ ISTVÁN arról isme­retes, hogy amikor nyújtózkodik, majd összetöri a mellette lévő gépet s utána félóráig piheni ezt a fáradalmat. Pár nappal ezelőtt így szólt hozzá Orgoványi István brigád­vezető: — De ráér, szaktárs! Mirólunk meg csurog a víz. Pe­dig maga helyett nem akarunk ám dolgozni. — Ne idegeskedjen apucij úgyse leszek itt sokáig. Nem ilyennek gondoltam, nem nekem való hely ez, — volt a válasz. I— Hát akkor miért jött ide? — Megnézni a munkásaimat... Ez a szemtelenségnél Is több volt. Orgoványi brigádvezető, a szakma kiváló dolgozója, becsü­letes, szorgos családapa, igen-, csak türtőztette magát, hogy ne szóljon valami durvaságot. Vé­gezetül is csak annyit mondotti — Majd brigádgyűlésen tisztáz­zuk. — Eközben odajött Abla- hocki elvtárs, művezető is. Meg­ismétlődött az előbbi beszélge­tés. — Nem leszek sokáig, ne ide­geskedjen. . — Holnap már be se jöjjön» szaktárs, ez lesz a legjobb ma­gának is, meg a brigádnak is, —* válaszolt a művezető. ■— Igaza volt! Az üzem nem fél embere­ket kíván. Nem nyaraló, hanem munkahely. Szív, lélek, egész ember kell a jó munkához. ILYEN és ehhez hasonló em­berek miatt januárban 839 ezer forint termelési érték ment ve­szendőbe. 128 fő volt távol iga-' zolatlanul. Ennyivel rövidítették meg az ország termelését, gaz­dagodását, de sokkal többel ká­rosították meg családjukat, dol­gozótársaikat. — Valamiképpen, már rendet kellene itt teremte­ni — így vélekednek az üzem becsületes dolgozói. V. K. Eçy este a bajai M1SDSZ székházban... őnalzókkal, rajzfüzetek­kel felszerelt asszonyoK- kal, lányokkal tálálkoztam az elmúlt napok egyik estéjén Ba­ján a Kossuth Lajos utcában. Az MNDSZ-székházba tartottak. A nagyteremben asztalok hosz- szú sora. Az egyik asztal mellett nekem is helyet szorítanak. Va­laki megkérdezi tőlem: — szabni, varrni akar megtanulni? — Válaszolni már nem tudtam, megérkezett az előadó, Juhász Józsefné. A hallgatók, tn:nt szorgalmas diákok, kinyitják fü­zeteiket, előkészítik a vonalzó­kat, a táskákból előkerül a cen­timéter, a ceruza. Velem szemben fiatal lány üt. Rácz Teréz. Édesanyja is itt van. Megfigyelem, miközben az előadó beszél, a hallgatók pedig jegyeznek, a mama lánya jegy­zeteiből »puskáz«. z előadó mögött nagy fe­kete tábla, akárcsak az iskolában. — Most pedig rajzol­junk fel egy szabásmintát — mondja. Kopog a krétahegy a síma táblán. Ember legyen a talpán, aki ezekből egy szuszra kiismeri magát. Betűk kerülnek szép sorjában egymás alá: fb, db, csb, eh, hh, nyb, uh, szh. Körülnézek. Ügylátszik min­denki érti ezeket a betűösszeál- lításokat, csak éppen én nem. db Faragó Imréné megsúgja az első két betű jelentését: felső­bőség. Hálásan megköszönöm. Attól félek, hogy az előadó en­gem is felszólít, soroljam fel a rövidítések érteimét, bizony, nem tudnám olyan szépen el­mondani, mint Aiadics Éva: — Derékbőség, csípőböség, ele­jehossza, háthossza, nyakbő- ség, ujjahossza és szoknyahosz- sza. Hát igen! Ahhoz, hogy varrni tudjunk, a szabászathoz is érte­nünk kell és itt most ezt tanul­ják nagymamák, anyák és Datá­lok. Vannak vagy negyvenen a teremben. Az előadó ellenőrzi az elké­szült jegyzeteket, ahova hiba csúszott, azt kijavítja. A mértck- vételt szemléltetően az egyik hallgatón mutatja be. /'iOajzolok én is. Dósa Ká­■ rC, rolyné készséggel adja kölcsön vonalzóját, hogy a szok­nya hossza az előírást kövesse. Berajzolom a kétcentimé teres bevarrást. Húzom a vízszintes és függőleges vonalaikat, már Kiraj­zolódik a szoknya alakja. Végefelé közeledik a foglalko­zás. Itt, ebben a teremben 40, de az egész országban száz és száz asszony tanul hs.sznos is­mereteket az MNDSZ gazdasz- szony-körein. (Bíró.) Két hasznos tanács — háziasszonyoknak a ropogós héja is élvezhető. A burgonya,] ha egészben ___________ főzzük, könnyen szétfő, ez ellen úgy vé­dekezhetünk, hogy forró vízbe tesszük fel főzni és sót, néhány csepp ecetet teszünk bele. A le­veshez, főzelékhez hámozott burgonyát is forrásban lévő víz­be tegyük. A nyersen hámozott burgonya 25 százalékot veszít súlyából, főtt állapotban hámoz­va viszont csak 10 százalékot. Ha fonnyadt a burgonya, egy napi hideg vízben áztatás után felfrissül. Ha sütni akarjuk, tiszta kefével, meleg vízben mossuk tisztára, öblítsük le, így i |Az üzletekben az - olajo* üvegeket csak teljesen tisztán veszik visz- sza. Indokolt ez az intézkedés, mert ha kevés olaj az üvegDen marad és megavasodik, az újra­töltés előtt sok gondot okoz ki­tisztítása. Olajcs üveget nem szabad meleg vízzel mosni, mert ettől homályos lesz az üveg ol­dala. öntsünk félig hideg vizet és apróra szaggatott újságdarab papírkákat tömjünk bele. Rövid idei rázogatás után az üveg tel­jesen tiszta lesz. A jó munkához egész ember kell

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents