Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-01 / 26. szám

HOGYAN KÉSZÜL A NÉPÚJSÁG A hír útja a szerkesztőségtől az olvasóig Több, mint 2000 éve Julius Caesar alapította az »Acta Diur- na«-t, a római szenátus és a népgyűlések tudósítóját. Ezt tart­ják az első újságnak. Azóta sok minden változott, Gutenberg mestersége a technikának ma már szinte művészi fokán áll, a hírszolgálat tüneményesen fej­lődött, az újságban megtaláljuk azt is, amit a római császár ide­jében: híreket, eseményekről szóló tudósításokat. Hosszú fej­lődésében a sajtó elérte azt, hogy a tömegek napi szellemi táplá­léka lett. Habár naponta ezrek és ez­rek, milliók és milliók olvassák az újságot, mégis kevesen van­nak, akik bepillantást nyertek a lap előállításának csodálatos világába. Ma, a magyar sajtó napján, a szabad és független magyar sajtó születésnapján, megfogjuk olvasóink, levelező­ink kezét és végigvezetjük a szerkesztőségben, a nyomdában, az expedícióban, hogy láthassa, hogyan készül az újság. REGGEL 8 ÓRA. A szerkesz­ket szedni kell. Végül ellátja a cikket — amennyiben még nincs — címmel és alcímmel, vagy a szövegközi alcímekkel. EGY ÓRA. A napi szerkesztő nagyjából már megállapította, hogy mi kerülhet a lapba. Most még az hiányzik, hogy eldöntse, mi hogyan kerül a lapba. Ezt a munkát sokhelyütt a tördelő szerkesztő végzi. Elkészítik a lap »tükrét«, vagyis egy összeállítást, o g az újság melyik oldalára miiyen cikkek kerülnek. Itt tekintetbe veszik, hogy az úgynevezett »ko­rai oldalak« anyaga idejében kerüljön a nyomdába. A korai oldalak alatt értjük azokat az oldalakat, amelyeknek anyaga korán kerül a nyomdába. Szá­mítani kell azzal is, hogy a Ma­gyar Távirati Iroda este mennyi anyagot ad. Illetve a sokoldalas híranyagból mennyit vesz at a lap. 2 ÓRA. Kezdődik a kézirat nyomdai útja. tőségben megkezdődik a munka. összeülnek a rovatvezetők, hogy megbeszéljék az aznapi pél­dányt. Előveszik a heti munka­tervet, hogy megállapítsák, me­lyik rovat milyen cikkeket ad le. Ki írja a vezércikket, a hír­rovat milyen eseményekről szán­dékozik tudósításokat írni. Az értekezleten megállapítják a lap «znapi profilját. Közben már kattognak a szer­kesztőségi írógépek. Egyesek «épbe diktálják, mások pedig «saját maguk gépelik cikkeiket. Cseng a telefon. Négy vonalon (beszélhet a szerkesztőség. Erre szükség is van, hiszen az egyik ellenőrzi anyagát, a másik új­ságíró vidékről szerez be ínfor- knációt, a harmadik egy olva­sót, levelezőt, Vagy külső mun­katársat tájékoztat... Közben befut a posta. Hozza a bajai, valamint a kiskunhalasi állandó tudósító kéziratait. Vannak új­ságírók, akik gyűléseken, külön­böző tárgyalásokon vesznek részt, másc'k gépkocsin, vona­ton, autóbuszon utaznak vidék­re, a megye különböző közsé­geibe, hogy híranyagot gyűjtse­nek. 11 ÓRA. Kezdődik a kéziratok leadása. A szerkesztőhelyettes gyűjti a cikkeket, a munkatársak kézira­tait. Ekkor megkezdődik egyút­tal a kéziratok átnézése, a szer­kesztés, amely igen lelkiismere­tes, komoly munka. Minden kézirat általában, mielőlt a nyomdába kerül, három ..kéz« megy keresztül. Átnézi az írón kívül a rovatvezető, a szerkesztő- helyettes és végül a fontosabb cikkeket a felelős szerkesztő, fez a hárem kéz többnyire ész­reveszi a hibákat, azt, aminek d lapba kerülnie nem szabad. Az átnézett és jónak talált kéziratokat azután »adjusztälja« B napi szerkesztő. Ez azt jelenti, hogy a kéziratot nyomdaképes állapotba hozza, vagyis kijelöli, aogy hol szedendő dőlt betűkkel, rogy kövér betűkkel, a cikkeire*, -betűre szignálja«, vagyis ki- 'elö! i a betűtípust, amiből a cik­Mivel a nyomdászok közül a gépszedők délután 2 órakor kez­dik a munkát, azért erre az időre a nyomdába kell küldeni a »korai oldalak« kéziratait. Míg a szerkesztőségben a kézirat út­jának központja a felelős szer­kesztő íróasztala, amely körül­belül úgy képzelendő el, mint egy diaboló középpontja, az • egyik oldalról legyezőszerűen jönnek össze a kéziratok, a má­sik oldalon a helyettes, vagy segédszerkesztő kezén keresztül újból legyezőszerűen terülnek szét a nyomda bonyolultnak látszó szervezetében, — addig a nyomdában a kézirat központi helye: a szedőterem. Ez két részből áll. Az egyikben a kéziszedők dolgoznak, a má­sikban a gépszedők. Járjunk végig először a gép- szedőknél. Három szedőgép áll ebben a teremben. Egy-egy sze­dőgép: technikai unikum, hiszen egy ilyen gépnek 1000—1500 szabadon bolyongó, kötetlen alkatrésze van. A múlt évszázad utolsó éveiben konstruálta a gyakorlatilag első használható szedőgépet Mergenthaler Ottmái würtembergi zseniális órás; A gépszedő billentyű érintésével kicidja a megfelelő betű-matri­cákat és azok egymásmellé sora­koznak a gyűjtőben. Innét bo­nyolult úton kerülnek az öntőbe. A gép egész sorokat önt. Az öntés után a betű-matrica végte­len csavar segítségével újból visszakerül eredeti helyére. A szedőgéppel a lap folyó szö­vegét szedik. A címeket másik nemben szedik. Itt találkozunk a betűk ezer és ezer típusával, a díszek?-*_lániák- egész rajával. Ezek mind olyan eszközök, ame­lyek a gondolat közvetítésére szolgálnak. DÉLUTÁN 4 ÓRA. A szer­kesztőségben a munkatársak az utolsó, napi anyagot adják le. Megindul a Magyar Távirati Iroda távírógépe is és Kezdi ontani a belföldi és külföldi hír­anyagot. Több munkatárs visz- szajön a szerkesztőségbe, hogy anyagát a másnapi megírásra előkészítse. A nyomdában pedig immár munkába állnak a kezi- szedők és a korrektor. A eép­szedők közben már kiszedték a kéziratok egyrészét, a címszedő megkezdheti a címek szedését. Közben »lehúzza« a gépszedők szedési anyagát, hogy a korrek­tor olvashassa a hasábokat. A hibák kijavítására való a kor­rektor. DÉLUTÁN 5 ÓRA. A szer­kesztőségben a munkatársak, rovatvezetők befejezik napi munkájukat. Kivéve azok, akik valahol vidéken vannak, illetve a helybeliek közül esetleg olya­nok, akik valamelyik esemény­ről, amely most van, beszámolót készítenek. A szerkesztőségben megindul a külpolitikai rovat munkája, 6 órakor pedig a he­lyettes szerkesztő is befejezi munkáját, hogy helyét átadja az mspekciósnak, aki fél 8-ig a szer­kesztőségben, majd utána a nyomdában végzi munkáját a lap elkészítéséig. FÉL 8 ÓRA. A cikkek szedései zömét már behozták a gépektől, a címeket már kiszedték a cím­szedők, a kész anyag hosszú ólomsorokban áll a hasábhajó­kon, várják, a tördelést. Tördelés alatt értjük a lap anyagának összeállítását. A tördelés aiatt lesz a cikkekből, hírekből, táv­irati jelentésekből, színes anya­gokból, hirdetésekből: újság. A tördelés a »tükör« alapján ké­szül, amelyet a szerkesztőség úgy 6 óra tájban a nyomdába küld. A »tükörben« van az anyag oldalanként csoportosítva. Ennek alapján helyezi a tördelő (mettőr) az ólomanyagot az olda­lakba. Sorra készülnek az olda­lak. Legutoljára a második oldal, hogy még a legfrissebb távirati anyag is belekerülhes­sen. ESTE 10 ÓRA. Lapunk leg­alább 3 oldala készen áll. Ezek egymás mellett sorakoznak, be­tördelve és korrigálva. Hátra van még a lap sokszorosítása. A modern sokszorosítási tech­nika, a rotációs nyomás azonban még további előmunkálatokat igényel. A rotációs gép nem laposnyomású, hanem környo­mású. Ezért félkörálakú nyomó­lemezekre van szükség, amelye­ket a körhengerre erősíthetünk. A betördelt oldalakat tehát át kell alakítani félköralakú leme­zekké. Síkban fekvő, pozitív for­mákról gömbölyűre hajlítható negatív öntőformákat kell készí­tenünk. A kész oldal tehát most présbe kerül. Ez hatalmas nyomással dolgozó sajtológép, mely a sík betű­oldalra helyezett matricalemezt nagy nyomással rásajtolja a szedésre. A matricát a gépmes­ter a préselés után kikészíti. Fából készült, irónhoz hasonló eszközzel »kirajzolja« az üres részeket és papírlemezcsíkokat ragaszt a megfelelő részekre, hogy öntésnél az ólom ki ne nyomhassa ezeket a felületeket. Utána a lemezt leöntik. Ezek a lemezek kerülnek a rotációsgépre. Ez a gép a modern újságírás egyik pillére, a másik a szedő­gép. A rotációsgép biztosítja a A Hazafias Népfront Országos Tanácsának üdvözlő sorai a sajtónap alkalmából Kedves Elvtársak! A »Magyar sajtó napja« alkalmából meleg szeretettel üdvö­zöljük a szerkesztőség és a kiadóhivatal minden munkatársát, a lapot előállító nyomda dolgozóit, a lap terjesztőit és levelezőit. Kívánjuk, hogy lapjuk végezzen további eredményes mun­kát pártunk, kormányunk politikájának megvalósítására, a nem­zeti egység megszilárdítására, a Hazafias Népfront-mozgalom to­vábbfejlesztésére, hazánk erősítésére, a béke védelmére. Hazafias üdvözlettel: Jánosi Ferenc . Szabó Pál főtitkár • elnök Ifjúsági egyéni asztalitenisz bajnokságok Baján A Baja városi TSB vasárnap ren­dezte meg Baja város 1955 évi ifjú­sági féni és női egyéni asztalitenisz bajnokságát. A versenynek több mint kétszáz nézője és 88 indulója volt. Eredmények: Férfi egyéni (46 induló) : 1. Osz- vald József, 2. Ormódi Attila, 3. Mándity Lajos, 4. Farkas István. Női egyéni (8 induló) : 1. Csereklye. Gabriella, 2. Szinyei Márta, 3. Varga. Judit, 4. Rédei Klári, Férfi páros: (22 induló) : 1, Mondovay—Mándity, 2. Farkas—Állaga, 3 Oszvald—Dózsa 4. Ormódi A.—Ormódi B. Női páros (4 induló) : 1. Csereklyei—Szinyei. 2 Varga—Rédei Vegyes páros (8 induló) : 1. Ormódi A.—Szinyei, 2. Dózsa—Csereklyei, 3. Oszvald—Dóczi Megyei ifjúsági ökölvívóbajnokságof rendeztek Baján A megyei TSB megbízásából ren­dezte meg a Baja városi TSB vasár­nap a megyei ifjúsági válogató ököl­vívó bajnokságot. A versenyen a Kecskeméti Kinizsi, Kiskunfélegy­házi Építők, Kiskunhalasi Kinizsi és a Bajai Vörös Lobogó ifjúsági ököl­vívói vettek részt. Már a délelőtti mérkőzéseken nagy volt az érdeklődés. Amikor délután a döntőkre került a sor, már zsúfolásig megtelt a III. Béla Gimnázium tor­naterme. Eredmények: Pehelysúly: 1. Ko- hajda János (Kecskeméti Kinizsi), 2. Mizsei István (Kiskunfélegyházi Építők). Könnyüsúly: 1. Dubovszki Kálmán (Bajai Vörös Lobogó), 2. Vásári József (BVL), 3. Vágó Jó­zsef (Kiskunhalasi Kinizsi). Ebben a súlycsoportban Dubovszki Kálmán kimagaslóan jól szerepelt. Kisváltó- súly: 1. Holló Antal (Kiskunhalasi Kinizsi), 2. Máj er János (BVL), 3 Kohajda Sándor (Kecskeméti Ki nizsi). A Holló—Kohajda mérkőzés volt a verseny legjobb mérkőzése. Váltósúly: 1. Parittya Gyula (BVL;, 2. Faragó Lajos (Kiskunhalasi Ki­nizsi), 3. Sarkahi Zoltán (BVL). Parittya "a jövő egyik komoly ígé­rete. Nagy váltósúly : 1. Ikotity Gyű la (BVL), 2. Kovács János (Kiskun­félegyházi Építők), 3. Szepesi Jó zsef (Kecskeméti Kinizsi). Félne hézsúly: 1. Sikár Mihály' (Kiskun íélegyházi Építők), 2. Faragó Károly (Kiskunhalasi Kinizsi). Végeredményben: Bajai Vörös Lo bogó 3 első, 2 második és 1 har­madik, Kiskunhalasi Kinizsi 1 első. 2 második és 1 harmadik, Kiskun­félegyházi Építők 1 első és 2 má sodik, Kecskeméti Kinizsi 1 első é: 2 harmadik helyezést ért el. A színház műsora Katona József Színház: Február 1-én este 7 órakor: Az aranyember. AAAAAAAAAAAAAAAAAAAA« KECSKEMÉTI vállalat keres gya­korlattal, konzervipari termékek is­meretével bíró raktárvezetőt. ,,Kész- áruraktár'’ jeligére címet a kiadó- hivatalba kérjük. 3045 ELADÓ beköltözhető ház gazdákodó- nak alkalmas. Kecskemét, Fürdő u 4 sz 98 Bácskiskunmegyei NÉPUJSAG- az MDP Bácskiskunmegyei Bizottsága napilapja Szerkeszti a szerkesztőbizottság Szerkesztőség : Kecskemét, Széchenyi-tér 1 sz. Telefon: 25-16, 26-19. 11 22. Felelős kiadó: NÉMETI JÓZSEF Kiadóhivatal: Kecskemét, Széchenyi-tér 1. sz» Telefon: 22—09 bácskiskunmegyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 24—09 F v : Faragó Imre igazéra to sokszorosításnak a gyorsaságát. A modern rotációsgépeb valósá­gos gépszörnyetegek. ÉJJEL FÉL 12 ÓRA. Elkezd forogni a rotációsgép. A lapcsi- nálás ezer gondja, rengeteg munkája, mind pár munkaórára sűrűsödik össze. Az első sorok leszedetésétől a rotációsgép indu­lásáig csak 8 ára múlik el s már ki is vehetjük a gépből az első példányt. Forog a gép. Egy nappal me­gint öregebbek s egy napi munka tapasztalatával megint gazdagabbak vagyunk. A Kész. újságra türelmetlenül várnak az expedíció emberei. A fémkeblű hatalmas rotációs­gép szájából végtelen folyam­ként ömlik a kész újság. Százá­val, ezrivel viszik a nagy aszta­lokhoz, ahol a posta dolgozói a kiadóhivatal rendelkezései alap­ján előkészítik a szállításra. — Éjfél után 1 órakor feltoúg az oldalkocsis motorkerékpár mo­torja és a gép máris száguld a földvári , betonon, hogy elérje Fülöpszáláson és Solton a csat­lakozást. Vonat viszi a lapot aztán Kunszentmiklósra és Kis­körösre. Míg Kunszentmiklós környékén késik a kézbesítés, mert sok a vonatok csatlakozási vesztesége, addig Kiskőrösön a posta gépkocsija már várja a lapokat, hogy Bajára szállítsa Ütközben kerékpárosok várják a postaautót, hogy Kiskőrös és Sükösd között meggyorsítsák a lap kézbesítését. Baján motor- kerékpár veszi át a Hercegszántó —Gara útvonal lapjait és pa; percnyi átvétel után máris szá­guld a megye déli községein ke­resztül, hogy reggelre az olvasó« asztalán legyen a Népújság. De nemcsak a megye nyugati részét látjuk el Népújsággal, hanem a keletit is. Az első vo­nat 1 óra 41 perckor indul Kis­kunfélegyháza felé. Ezt minden­esetre már el kell érni. Erre a vonalra postázzák eme területek újságjait. Reggel 1 órától 8—9-ig csaknem 600 postai kézbesítő fáradozik azon, hogy a Népújság időben az olvasóknál lehessen. Utazásunk, sétánk végére ér­tünk. Végigvezettük olvasóinkat a sajtó csodálatos világában. Az újság a történelem másodpercei* rögzíti. Olvasóink szemtanúi le­hettek, hogyan rögzíti a I4ép- ujság megyénk, hazánk történel­mének másodperceit, felsza­badult népünk hatalmas fejlő­désének eseményeit. Baloldali kép: A szerkesztő­ségben diktál­ják a cikket. Jobboldali ké­pek: A mettőr tör­deli a lapot. A gépmester megindítja a »rotót«,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents