Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. február (10. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-06 / 31. szám
Á 30YQ SZÀKiMIERIl KOZOTT Feléled a kiskunhalasi csipkevarrás Az elsőévesek szakrajz-óráján. Sárkány János, László Péter, Kiss László és Seres Károly az osztály legjobb tanulója. Halvány rózsaszínűre festett ház ablakait krémszínű tiszta függönyök díszítik. Nagy kapujának egyik szárnya szélesre tárva. A másikon ez olvasható: MTH 608. számú tanulóiintézet, Kiskunfélegyháza. A termekben elül a szokásos zaj, csupán egy-egy gyermekhang, vagy kérdezősködő tanár hangfoszlányai szüremlenek ki az ajtón. Tanítanak, nevelnek. Türelemmel, megértéssel, gyöngédséggel, szeretettel. Üj emberek nőnek az iskola padjai között, a jövő szakmunkásai, — lakatosok, vasöntők, villanyszerelők, bútorasztalosok — hogy tudásukkal, szorgalmukkal és munkaszeretetükkel előbbre vigyék országunk gazdagodását. Pillantsunk be az iskola életébe. A gyermekek három nap elméleti, három nap gyakorlati oktatásban részesülnek. A tanulás csoportosain történik, s versenyeznek. Két évfolyam hallgatói szedik magukba a szakmai tudás fortélyait, az általános műveltséget. Az első negyedévi osztályzatok alapján a sorrend így alakult: 1/b 3.53, — 1/c 3.46, — 1/a 3.41. Az iskola legjobb tanulója a versenyzászló birtokosa, Gál Péter elsőéves asztalos 4.76 átlaggal. A tantestület, mint a számok is mutatják, nem arra törekszik, hogy papíron szép eredményeket mutasson ki, hanem arra, hogy a serdülő gyerekek tudományban bővelkedjenek, szakmájukat szeressék s ezért nem nézik el a legkisebb hibát sem. Alaposan tanítanak, szigorúan osztályoznak. Úgy vélekednek; csak az viselje a büszke szakmunkás megtisztelő címet, aki valóban megérdemli. — Talán lesz olyan is, aki kihullik a rostán? — A villanyszerelőiknél Madarász Tamás. Terecskei Lajos, Csedő Endre és Burján Károly, ha nem igyekeznek, bizony el teli hag/niok az iskolát. Náluk az is baj, hogy cinikusok, szemtelenek, nagyképűsködnek és lusták is. A munkahelyen feleselnek — válaszol Száraz József igazgatóhelyettes elvtárs. Majd hozzáfűzi: Ügy igyekszünk a szakmát megszerettetni, hogy először is mindenki saját szerszámait készíti el. Ez azért is fontos, mert a tanuló, ha megismeri a szerszámkészítést, jobban megbecsüli, önállóságra, igényességre neveli őket. Kedvező hatása megmutatkozik abban, hogy mist születtek az elsőéveseknél az első ötösök. Nem könnyű dolog a nevelés, de szép, s valljuk meg, sok örömmel is jár. Hasonlóan vélekedik Serege Gábor igazgató, tanártársai és a hét kiváló, nagy tudású, ügyes szakember. Talán kukkantsunk be ezután egy néhány osztályba. Az előadóteremben Somkúti Ignác né — számtan, fizika-szakos — a testek köbtartal- rnának kiszámítását magyarázza, alaposan, részletesen, egyszerűen, hogy mindenkinek eszébe vésse. Huszonöt éve vesződik az ilyen szakember-palántákkal, akik közül legtöbbje helytáll az életben. Somkúti Ignácné előadás közben. innen a rajzterembe megyünk, ahol az első évfolyambeliek vetik a rajzlapra a csapagy belső keresztmetszetének alkotó részeit, megfelelő segédeszközök segítségével. A legügyesebb Gyulafalvi László, a legfelületesebb Köller István. Az utóbbi rajzán egy piros kettes díszük. Takács Ferenc tanár elvtárs meg-megnézi a készülő alkotásokat, majd az óra végén megadja a házifeladatot: papírból odahaza szenesvödröt kell készíteni. Ez a módszer azért előnyös, magyarázza, mert a kézügyességet fejleszti, a képzelőtehetség kibontakoztatásához vezet. A lényeg az. hogy a gyerekek, amikor rajzolnak, arra gondoljanak, hogy ezután már az üzemben kell a megfelelő munkadarabot elkészíteni. Még benézünk a szakköri helyiségbe és a kultúrterembe. A kultúrteremben 4000 könyv, sakk és egyéb játék szolgálja a jövő szakembereinek szórakozását. A képen a felszabadult tanulók vizsgamunkái láthatók. Egy pár óra alatt olyan sok új jelenséggel ismerkedtünk meg, mely ízelítőt ad abból a változásból, amely tanulóotthonainkat most jellemzi. A változás igen nagy! Az egész ország javát és a jövő szakembereinek hasznát szolgálja. Igaz, szigorú mértékkel mérnek, de a szigorúság párosul a türelemmel, szeretettel, gondoskodással, a nevelők és mesterek részéről. Ez jellemzi az itteni napi élet minden percét. Nemcsak a tanárok és a mesterek, hanem a szülők is segítenek a nevelés munkájában. Som- kúti Ignácné tanár elvtársnő igen dícséretre- méltó dolgokat említ meg a szülői bizottság munkájáról. Például: az itt szorgoskodó szülők felkeresik azoknak a gyermekeknek szüleit, akik hanyagok, nem tanulnak, fegyelmezetlenek stb. Az ilyen beszélgetések általában hasznosaik. így közös erővel ültetik el a fiatal emberpalántákban az újtípusú ember jellemvonásait: a munkaszeretetét, szorgalmat, lelkesedést, helytállást, kezdeményezést, önállóságot... mert ez szükséges boldogabb életükhöz. Kiléptünk a tanári szobából Száraz József igazgató h. elvtárssál és az igazgatói iroda felé irányítottuk lépteinket. Az előcsarnokban egy üvegezett szekrénynél időztünk, melyben az ifjú szakemberek vizsgamunkái 'kacsintottak felénk. Kézbe vettünk egyet-kettőt, s alaposain megnézegettük. Tökéletes a kidolgozás, ötletes a megoldás és ízléses a kivitel. Ez lenne kivonatosan az itt folyó életnek egynéhány mozaikja. Köszönet és hála a fáradságot nem ismerő tanári karnak, mestereknek és szülőknek, akik a jövő öntudatos szakembereinek nevelésén munkálkodnak. — VcneS* —! Kiskunhalason, a híres halasi csipke városában a tanács es a helybeli háziipari szövetkezet mindent elkövet, hogy a nagymullú művészi háziiparágat feltámassza és felvirágoztassa. Télire csipkevarró tanfolyamot indítottak. A tanfolyamot a halasi csipke nagynevű művészének, Markovics Máriának egyik tanítványa, Szalay Sándomé vezeti. — A képen: a tanfolyam hallgatói a csipkét varrják. Kiskunhalas város csipkéből kivarrt címere. Kocsis Teréz hallgató a halasi térítőt tanulmányozza.
