Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-06 / 31. szám

A jövedelmező gazdálkodás díján H a a bácsalmási Lenin Ter­melőszövetkezet eddig el­ért eredményeit vizsgáljyk/ha- tározottan állíthatjuk azt, hogy a szövetkezet a kormányprog­ram megjelenése óta megszilár­dult, és napról-napra komoly eredményeket ért el a mezögaz-i daság fejlesztéséről szóló part­es kormányhatározat sikeresebb végrehajtásában. A vezetőség élén Bédics Lő­rinc áll, aki juttatott földdel lé­pett be. Már az alakulástól kezdve elnöke a szövetkezetnek. Az 1954-es gazdasági év eredmé­nyeit vizsgálva megállapíthat­juk, hogy eredményekben gaz­dag esztendőt zárt le a szövet­kezet. Ez félreérthetetlenül ki­tűnik a termelőszövetkezet 1954. évi jövedelméből. Az állattenyésztés és a növény­termesztés vonalán a kiadás 425 ezer 423 forint volt, ezzel szem- oen a bevétel 773.843 forint. A Kettő közti különbség 353.418 forint. Az állatálloiftóny 1954- oen sokat fejlődött. A szarvas- marhaállomány 66 darabra, a ló- állomány 18 darabra, a serté-ál- lomány 240 darabra, a juhállo­mány pedig 259 darabra fejlő­dött. .......................... A község becsüseiéért A DÄVODI begyűjtési állandó bizottság nemcsak szorgalmazza az állami kötelezettségek telje­sítését, hanem segíti is a dol­gozó parasztokat, hogy eleget tudjanak tenni beadásuknak. Az elmúlt évről majdnem kilencven hátralékos nem teljesítette ser­tésbeadási kötelezettségét. A bizottság szorgalmazta a társu­lást. A begyűjtési állandó bizott­ság 47 hátralékost segített ed­dig ahhoz, hogy sertésbeadási kötelezettségének eleget tehes­sen. az Állandó bizottsá­gok tagjai kisgyűléscken, esti beszélgetések alkalmával ismer­tetik a beadás teljesítésének fontosságát, ugyanakkor a jól teljesítő gazdákat bevonják ák- tívahálózatuk kiépítésére. A leljesítésben példamutató gazdá­kat egész évben ismertetik á diesőségtáhlákun és fényképei­ket elhelyezik a tanácsházán. — Már most fölkészülnek arra, hogy az Idei évet ne adóssággal zárják. A BEGYŰJTÉSI állandó bi­zottság szorgalmazása nyomán a Szabadság Termelőszövetkezet máris két sertés és egy hízó­marha beadásával megkezdte első negyedévi beadási kötele­zettségének teljesítését. Zilinszkl Ferenc, Slezák János, Dudás József évi serlésboudási kötele­zettségüket már teljesítették. Német Mihály első negyedévi tojás- és félévi baromfibeadasá- nak már eleget tett. DÄVOD JELENTŐS ered­ményt ért el a berkshirei serté­sek tenyésztésében. A begyűj­tési állandó bizottság ezt sem hagyja figyelmen kívül. Minél nagyobb sertésállománya van a községnek, annál könnyebb a sortes beadás teljesítése. KÖZBEN ÉLÉNK figyelemmel kísérik azokat, akik kellő szá­mú sertés hiányában nem tud­nának határidőre eleget tenni a beadásnak, itt már időben se­gítik- elő a társulást. Számos dolgozó paraszt társulását hoz­ták már létre. A DAVODI begyűjtési állandó bizottság híven a megbízatás­hoz, szívén viseli az állam ér­dekéit, a község bocsÿletét. Minden kiskunhalasi dolgozót érdekel hogy megindultak az 50 holdas gyümölcsfaiskola telepí­tésének munkálatai. Megtörtént a terület kijelölése a mezőgaz­dasági technikum birtokán, az Oncsa-telcp mögött. A pénzügy­minisztérium segély formájában biztosította a telepítéshez szük­séges összeget, amely több, mint egymillió forintra rúg. A gépállomás megkezdte a ta­laj forgatását, a tanács pedig megrendelte a kerítéshez szük­séges oszlopokat, drótfélét. Az iskola területén kertészlakátt és a munkásoknak szükséges épü­leteket is emelnek. A gyümölcs mellett a város szőlőtermelésé­nek fellendítésére hamarosan visszaállítják a 48-as kört s az ide tömörült szőlősgazdákul szakkönyvekkel, gépekkel, pórá­zokkal segítik majd. ... hogy teljesül végre a város delgozómak régi vágya: strand­fürdő nyílik ezen a nyáron Kis­kunhalason! À Natkai-szlget medencéjét 80 méteresre bőví­tik. A festői szépségű sziget év­százados fáival már azért is ke­resett fürdő lesz, mert a város szívében fekszik s könnyen elér­hető. ,. ; hogy a város belterületén még ebben az évben megépül az állatorvosi rendelő. .., hogy 40 romlakást állíta­nak helyre idén 350.000 forintos költséggel. É pítettek egy tíz vagonos górét, darálóval felszerel­ve, saját erőből 70.000 forintot adtak a költségekhez. Két 28 fé­rőhelyes sertésfiaztatót építet­tek 290.000 forintos állami tá­mogatással. Felépült egy 300 férőhelyes juhhodály 5000 forint állami támogatással, 70.000 fo­rintot saját erőből adtak a költ­ségekhez. Az idén egy 32 férő­helyes lóistállót építenek, takar- mányozóval ellátva. , • A szövetkezetben a tagok meg vannak elégedve a jövedelem­mel. Narancsik György sectés- gondozó évi munkája után 21.645 forint jövedelemben részesült. A szövetkezetben az egy munka­egységre jutó részesedés 29.70 forint, volt. Az elért jövedelem jelentős részét az ipari növények termesztésével és a fejlett állat- tenyésztéssel tudták elérni. T avaly 8 holdon termeltek dohányt és erről a terü­letről 164.495 forint és 80 fillért kaptak, azonkívül 132.000 ciga­rettát. Az idén tovább növelik az ál­latállományt. A szarvasmarha- áliományt tízzel, a lóállományt hárommal, a sertéslétszámot 56- tal, a juhállományt 41-gyel. A baromfiállományuk ez év végén 374 darab lesz. Az állattenyésztés fejlesztése mellett növelik az ipari növé­nyek szerződéses termelését. A terméshozamok növelése érde­kében 66 hpidon végeznek is- iáilótrágyázást. A termelési terv­ben előirányzóit termésátlago­kul lúl akarják szárnyalni. A bácsalmási Lenin Terme­lőszövetkezeten kívül még három termelőszövetkezet működik községünk területén,, amelyek ugyancsak jó eredmé­nyeket érteli el. Farkas Mihály, a Petőfi Termelőszövetkezet tagja elmondja, hogy 1053 őszen lepett a szövetkezetbe, nem Dán- ta meg, mert soha nem volt ilyen jövedelme, — Nem kell gondolkodnom arról, hogyan tel­jesítem beadásomat, de airól sem, hogy tudok-e sertést vágni a magam és a családom részé­re. Tavaly már egy üszővel, egy kocával, két süldővel és négy malaccal rendelkeztem a ház­táji gazdaságomban, amellyel nem minden dolgozó paraszt di­csekedhet. Tavaly munkaegysé­genként több, mint 27 forintot osztottunk. Bfcok abban, hogy az idén a 40 torintot is. elérjük — hangoztatja Farkas Mihály, Szalonnás Mihály, VB-elník, Bácsalmás. »BETEG« JELIGÉRE, JAKABSZÁLLÁS. Bizony a mostani változékony téli időjárás miatt gyakori a meghűléses betegség. Különösen a nátha, torok és garat, valamint a légzőszervek hu- rutos bántalmai a gyakoriak. Ezek csaknem kivétel nélkül, fertő- zéses jellegű, kórokozók útján terjedő betegségek. A kórokozók a beleg ember szájában, torkában, légcsövében, tüdejében tenyész­nek és tüsszentés, köhögés, hangos beszéd következtében fertőző­dik a levegő. Ilyen úton terjed a nátha, influenza, tüdőgümőkór, difténa, kanyaró, szamárköhögés. Terjesztheti azonban a kézfo­gás, továbbá élelmiszer vagy egyéb tárgy is, melyre a kórokozók rátapadhatnak. A védekezésnek általános szabályai vannak, melyek a beteg és egészséges embert egyaránt kötelezik. Az bizonyára kedves levélírónk előtt is ismeretes, hogy legjobb, ha zsebkendőbe köhö­günk, tüsszentünk, így védjük többi embertársunkat is. Munka­helyének, lakásának jó levegőjét gyakori szellőztetéssel biztosítsa. Nagyon fontos a gyakori kézmosás, valamint az, hogy ne láto­gasson náthás, influenzás beteget. Még egy igen fontos tanácsot szeretnénk adni, még pedig azt, hogy sokat tartózkodjon szabad levegőn, sportoljon s ily mó­don is növelje szervezetének ellenállóképességét, * KÁLMÁN ANDOK, KISKUNFÉLEGYHÁZA. Mivel nyugdiját az Országos Nyugdíjintézet nyugdíjpótlékkal kiegészítve folyó­sítja, munkaviszonyba lépését vagy egyéb kereső foglalkozásának megkezdését 8 nap alatt köteles bejelenteni az Országos Nyug­díjintézetnek. Ha a bejelentést elmulasztaná, ez esetben a nyug­díj jogosulatlan felvétele büntetőjogi felelősséget ás visszatérí­tési kötelezettséget von maga után. Egyébként bejelentési kötelezettség terheli azt a munkáltatót is, aki nyugdíjast alkalmaz. Ugyanis azidő alatt, amíg a nyug­díjas munkaviszonyban áll, vagy kereső foglalkozást folytat, a nyugdíjnak, illetve nyugdíjpótléknak folyósítása szünetel. Tájékoztatásul közöljük még, hogy nyugdíjpótlék alatt azt az összeget kell érteni, mellyel a régebbi — 1954 október 1. — előtti jogszabályok alapján kiszabott pyugdíjösszeget- a nyugdíjintézet felemelte. Ez a felemelés azért történt, mert a nyugdíjas nem állt munkaviszonyban, illetve nem folytatott kereső foglalkozást. * MÁRIÁS GÉZA, LAJOSsMIZSE. Érdeklődésére közöljük, hogy g begyűjtési miniszternek 1/1955 (I. .hó 28.) számú rendeleté sza­bályozta a csökkentett munkaképességűek beadását. A rendelet alapján így tehát az elengedés iránti kérelmet minden évben február hó 10-ik napjáig kell — az elengedés alapjául szolgáló feltétel igazolása mellett az illetékes begyűjtési megbízotthoz be­nyújtani. A begyüjlési megbízott a kérelmet az illetékes langes VB-jével véleményezteti és a járási begyűjtési hivatalhoz továb­bítja. Az elengedés kérdésében a járási, a járási jogú városokban pedig a városi begyűjtési hivatal dönt. A döntéssel szemben s határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül felebbezésnek van helye a megyei begyűjtési hivatalhoz. A megyei begyűjtési hivatal döntésével szemben további jogorvoslatnak helye nincs. * i BALOGH KÁItOLYNÉ, KISKUNMAJSA. Valóban, az 1983 évi 27. számú törvényrendelet szerint a termelőkkel minden év szeptember 30-ig meg kell tárgyalni a következő évi hús- és tej­beadási kötelezettséget. Most egy újabb rendelkezés szerint (1013/955. I. hó 27.) a termelők kétízben történő igénybevételének elkerülése, s a begyűjtési szervezet munkájának megkönnyítése végett a Minisztertanács a következőket engedélyezi: A begyűj­tési megbízottak az 1956. évi hús- és tejbeadási kötelezettség elő­zetes megállapítását az 1955. évi beadási kötelezettség végleges megállapítá^ával egyidőben, 195S. február hó 1. és március 31 közti időpontban tárgyalják meg a termelőkkel. «****» ÉLETMENJ ŐK SOfcKSCgcK Egyhangúlag követeljük a legsúlyosabb büntetést — írják as alpári dolgosán Az alpári dolgozók a következő levelet intézték a Megyei Bírósághoz: A Bács-Kiskun megyei Népújságból szereztünk tudomást, hogy a bíróság most tárgyalja a Petncházj bűnszövetkezet ügyét, amelyben bűnrészesként napvilágra kerültek Tóth Józsefnek, a hírhedt »alpári bankárinak páratlan sikkasztásai, a társadalmi vagyon elleni súlyos fosztogatásai. Tóth József minket 1927-ben már becsapott és kíméletlenül megzsarolt. Példátlanul és aljasul viselkedett velünk szemben. Mi most egyhangúlag követeljük, hogy a törvény szigora sújtson le erre a csalóra, fosztogatóra, hogy többet ne tudja a társadalmat és az abban élő becsületes dolgozókat fosztogatni. Nagy József, a Hazafias Népfront-bizottság elnöke. Örülök, hogy az igazságszol^áHalás ke«», lesújt a gonosztevőltfc A bünper kezdete óta ülök a tárgyalóteremben, hogy egyet­len egy mondatot se mulasszak el. Férjem, mir^l sütőmunkás, a saját bőrén érezte ezeknek a gazembereknek a tevékenysé­gét. Fér,jóm sokat panaszkodott Szent irmai Sándorra, az egyik főbűnösre, aki a munkásembert semmibe sem vette. Én magam is hallottam, amikor egyszer nagyhangon kijelentette; »Ami­re Szentirmai azt mondja, hogy úgy van, akkor az úgy is van!« De a fák nem nőnek az égig. Örömet cs elégtételt érzek, és ezt érzik a sütőmunkások is, hegy az igazságszolgáltatás ke­ze utolérte ezeket a gonoszte­vőket, hogy a vádlottak padjá­ra került Petneházi és bandája. Most vétesz akadt a 100.009 fo­rintos dáridózásoknak és a sü- tőmunkásek túlórapénzének el- tékczlásának! Elmondotta: Sz. Szabó Lászlóné, Kecskemét, Kérünk azonnal 300 köbcenti A B-s meleg vért, egy sziilőanyának, ha nincs, já lesz »nul­lás« is — mondja határozott hangon a szülészeti osztály egyik ápolónője. Nincs izgalom, nincs kapkodás. A laboráns nővér a szekrényhez lép és biztos kézzel kiemel egy légmentesen elzárt üveget, melyben friss vér van. Az üveg oldalán cédulát látunk. Az üvegben Sánta Károly A/B-csoporthoz tartozó vére van. Csak néhány perce hagyta el a laboratóriumot, talán még a kórház kapujáig sem ért és vérével máris emberéletet mentenek. De, hát hol is vagyunk, kérdezhetné bárki. A Kecskeméti Véradóállomáson. A folyosón már 10—12-en várakoznak, hogy beöltözhessenek a véradáshoz. Előzőleg, aki még nem reggelizett volna, teát kap, hőmérsékletet mérnek, a véradás után pedig 8 forint értékű uzsonnát kapnak fe­jenként. Az előkészítőben már kelten öltöznek tiszta fehérbe, a véradáshoz. Lábzsákba búji*k, kö­penyt öltenek, a nők fityulával köti' be hajukat, a férfiak sapkái tesznek fejükre és szájukat, orrukat maszkkal lekötik. Kél zömük férfi áll elöltünk, az egyik Tóth István, a másik Szlávik Pál, aki már be is lépett a laboratórium ajtaján Totli Istvánnal beszélgetünk, a Kecskémén Gépgyár dolgozójával. Elmondja, hogy most vesz­nek hetedszer vért tőle és csak tavaly kapcso­lódott be a rendszeres véradásba. De hát mi Is indította erre a lépésre? Piros­pozsgás arca kissé elkomolyodik a visszaemlé­kezéstől­— Nem is olyan régen — mondja — én is kaptam körülbelül 300 köbcentit. Az úgy történt, hogy a cipő feltörte a lábam és a nyitott sebbel nem sokai törődtem. Súlyos vérmérgezést kaptam. Szóvolt arról, hogy lábam amputálni kell. Borzal­mas lelkiállapotban voltam. Mi lesz velem és családommal, ha féllábbal, mankóval, nyomoré­kon kell végigélnem hátralevő életemet. Fizet­nék bármit is, csak megmentenének ettől■ Ég volt egy ember, aki saját vérének átadásával legyőzte a fertőzést. Meggyógyultam. Egy rendőrbajtár ■■ mentette meg életemet, kinek örökké hálás te­szek, Ekkor határoztam el, ha meggyógyulok, be­állók a véradók nagy táborába. Ezt kötelességem­nek tartom. Annál szebb, nemesebb, boldogabb érzést nem is tudok elképzelni, hogy mi, vér­adók, embertársaink életének megmentéséér' küzdünk. Nyílik a laboratórium ajtaja és Tóth Istvá­non a sor, hogy eleget tegyen legnemesebb köte­lességének. Az ajtóból még visszafordul: — Szomorú és egyben felháborító — mondja —, hogy a nyugati imperialisták tömegpusztító fegyvereket gyártanak, milliók és milliók életé­nek kioltására. Tiltakozunk ez ellen és követel­jük, hagy a negyedik magyar békekongresszva hozzon határozatot az atom- és hidrogén bombák gyártásának és háborús használatának betiltá­sára. Mi békében akarunk élni és emberi élete: menteni, — En tudom, hogy mit jelent élni — kapcso­lódik Szlávik Pál a beszélgetésbe. — 1933 tava­szán napokon keresztül élet-halál között voltam. Másfél hét alatt két liter vért kaptam. Véradó­imnak — Horváth Imrének, Barlysz Lászlónak, Tóth. Pálnak — sohasem tudom eléggé meghá­lálni azt, amit élelem megmentéséért tettek. Há­lából én is véremmel segítem felebarátaimat, Nem akarjuk, hogy embertársaink szenvedjenek, nem akarjuk, hogy fiatal életek múljanak ki. Mi élni akarunk! Mi békét akarunk! Ezért egy vér­adó neve sem fog hiányozni a békeívekről. Újabb véradók lépnek az előkészítő szobába: Haffer Piroska, Nyárlörincről és Cseri Anna Fü- löpjakabról- Mindketten fiatalok és áldozatot, fáradságot nem kímélve jönnek rendszeres vér­adásra , K. M.

Next

/
Thumbnails
Contents