Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-06 / 31. szám

1954. évi eredményeink, tartozásunk! A megyei statisztikai igazgatóság- közleménye megyénk elmúlt évi gazdasági eredményeiről Valamivel több, mint egy hó­napja, lezártuk az 1954-es esz­tendőt. Nem voltak kicsik azok a feladatok, melyek egy évvel ezelőtt előttünk állottak. Sok nehézséget .kellett legyőzni, hogy többet, de olcsóbban és jobbat termeljünk. A termelékenység emelése, a minőség javítása, a gépek jobb kihasználása, az önköltség csökkentése, az anyag­gal való takarékosság mind olyan feladat, mely kihatással van a népgazdaság fejlődésére, mely elősegíti életszínvonalunk emelkedését. S az életszínvonal emelésének lehetősége a mezőn, a gyárakban, a termelésben dől el. Mezőgazdaság Dolgozó parasztságunk, ter­melőszövetkezeteink, állami gaz­daságaink jelentős segítséget kaptak az elmúlt esztendőben. Csökkent a beadási kötelezett­ség, jobb lett a műtrágyával, növényvédőszerekkel való ellá­tás. 19.0 százalékkal nőtt a me­zőgazdasági beruházások aránya a megye összes beruházásaihoz viszonyítva. Az állami segítség kedvezően befolyásolta a mező­gazdaság fejlődését. Termelőink nagyobb gondot fordítqttak a növényápolásra, az állattenyész­tésre. A kedvezőtlen időjárás még­is nagy kihatással volt a ter­méseredményekre. Nagyrészt ennek tudható be, hogy 1954-ben kisebb volt a gabo- naneműek termésátlaga, mint 1953-ban. Azonban az 1953. évit — a rozs kivételével — túlszárnyalta. Kenyérgabonából 27.8 százalék­kal, takarmánygabonából pedig 28.8 százalékkal termett keve­sebb, mint az előző évben. Ja­vultak a növényápolási munkák. Ennek eredményeképpen a ku­korica, burgonya termésátlaga nőtt, cukorrépából pedig azonos terméseredményt értünk el. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat nyomán kiszélesítettük a zöldségter­melést. Jelentősen megnövekedett — el­sősorban Kalocsa környékén — i paprikatermelés. 1954-ben 841 éh-val több területen termeltünk paprikát. Jelentősen fejlődött a szőlő- ís gyümölcstermesztés. 969 kh. szőlőt és 714 kh. gyümölcsöst telepítettünk. Sokkal kedvezőbb a talajerő utánpótlás. 112.747 kh-vai na­gyobb területet istállótrágyáz­tunk, mint előző évben. S a mű­trágya felhasználás 55 vagonnal volt több, mint 1953-ban. Egyre jobban fokozódik a szá­razság elleni küzdelem. 1954-ben 700 kát. holddal nagyobb szántóterületen folyt öntözé­ses gazdálkodás. Az állatállomány — a juh ki­vételével — nem emelkedett. A juhok száma 9.6 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt. Termelőszövetkezeteink job­ban dolgoztak, mint előző évben. Javult a munkafegyelem is. Egy termelőszövetkezeti dolgozó át­lagosan 70.8 munkaegységgel teljesített többet, mint 1953-ban. Fokozatosan erősödik a ház­táji gazdaság. A háztáji állat­állomány jelentősen megnöveke­dett, 10.2 százalékkal több szarvasmarha, 20.7 százalékkal több sertés és 29.5 százalékkal több juh van a háztáji gazdasá­gokban. Állami gazdaságaink irányítása, szervezettsége, terme­lési munkája lényegesen meg­javult. Komoly eredmények vannak az állati termékek termelésében. Tejből 32.1 százalékkal, gyapjú­ból 5.7 százalékkal nőtt a ter­melés. A termelt tojás mennyisége — akárcsak a tojóállomány — csök­kent. De javult állami gazdasá­gainkban a tenyésztői reunka. mert az egy tojóra jutó tojás­hozam csaknem másfélszeresére emelkedett. Az elmúlt évben tovább foko­zódott mezőgazdaságunk gépesí­tése. 1953. évhez viszonyítva kedvezői a gépi ellátottság. Mezőgazdaságunk 147 darab traktort, 20 darab kombájnt, 25 darab traktorekét, 105 darab traktoros vetögépet, 94 darab kultivátort, stb. kapott. A gépállomások fokozott segít­séget nyújtanak a mezőgazda­ságnak. Azonban a traktorállomány növekedésével nem áll arány­ban a gépállomások teljesítmé­nye. Ipar Erdőgazdaságaink 1954-ben 11.9 százalékkal több ipari fát termeltek és 1 százalékkal nőtt az ipari fa kihozatali százalék. Megyénk szocialista ipara 1954-ben 8.7 százalékkal termelt többet, mint 1953-ban. Ezenbelül a minisztériumi ipar termelése 2.7 százalékkal, a helyi iparé 20.9 százalékkal, míg a kisipari szövetkezetek termelése 38.3 szá­zalékkal haladta meg az előző évi színvonalat. Megállapíthat­juk, hogy megyénk iparának termelése az előző évhez viszonyítva nőtt. Azonban a teljes termelési ter­vet mégsem teljesítette a mi­nisztériumi ipar, mert eredmé­nye csak 90.0 százalékos. A he­lyi ipari vállalatok 83.5, míg a kisipari szövetkezetek 116.0 szá­zalékos tervteljesítést értek el. A Földművelésügyi Miniszté­rium iparvállalatait kivéve egyetlen minisztérium sem tel­jesítette a tervet. Nagyon változó az egyes ipar­cikkek termelési tervteljesítése is. Míg .villamosenergia terme­lésből 168.2, vagy gyapjúszövet­ből 150.5 százalékos tervteljesí­tést értünk el, addig száraztészta termelésből csak 61.6 százalék, kártolt gyapjúból 69.8 százalék a termelési tervteljesítés. Figyelmeztető jel, hogy a szo­cialista iparban az egy munkásra egy napra jutó termelési érték 0.6%- kal csökkent 1953. évhez viszonyítva. Minisztériumi szinten az elő­ző. évhez viszonyítva 6.6 száza­lékos a munkáslétszám emelke­dés. Az abszolút túllépés 2.5 szá­zalékos, míg a termelési terv­hez viszonyítva relatív vizsgá­lat szerint 13.9 százalékos a munkáslétszám túllépés. Munkásoknál a béralapfel­használás 102.9 százalékos. De hibák vannak a termelé­kenységgel is. Az egy főre jutó termelési érték 87.9 százaléka a tervezettnek. A helyi ipar 83.4 százalékos befejezett és 83.5 százalékos tel­jes termelési tervteljesítés mel­lett 98.9 százalékban használta fel a munkáslétszám tervét, de 4.4 százalékkal túllépte a mun­kás béralap felhasználási tervet. Az egy munkásra jutó teljes termelési érték 15.8 százalékkal alacsonyabb a tervezettnél. A munkások átlagkeresete 5.6 szá­zalékkal haladja meg a terve­zettet. Nem kielégítő az egy munkás­ra jutó teljes termelési érték növekedése sem, mely mindösz- sze 0.1 százalékos. Sokkal jobb a helyzet a kis­ipari szövetkezeteknél. 130.2 százalékos befejezett és 116.0 százalékos teljes termelési tervteljesítés mellett a termelői lét^zámfelhasználás 95.7 százalé­kos s a tervezett termelői bér­nek 114.3 százalékát használták fel. Egyes ipari vállalatok meg­kezdték a mezőgazdasági kisgé­pek,' boronák, darálók gyártását. A Kecskeméti Gépgyár öntött­vas lábasokat gyárt. Működik már a Kézműipari Vállalat, mely a lakosság jobb ruházati ellátásához járul hozzá, Beruházások A kormányprogramnak meg­felelően a beruházásokra fordí­tott összeg 1954-ben mintegy 20 százalékkal volt kevesebb, mint 1953-ban. Megnövekedelt a me­zőgazdasági, a szociális-kulturá­lis és kommunális (lakások) be­ruházások és építkezések ará­nya. A nehézipari, építőipari és a közlekedési beruházások ará­nya csökkent. 1934-ben állami beruházás­ból összesen 215 lakás épült, 59.0 százalékkal több, mint előző évben. Az 1954. évi állami építőipari tervteljesités 103.0 százalék. — Legjobb eredményt a Bács-Kis- kun megyei Villany- és Épület­szerelő Vállalat ért el (119.4%). Legrosszabb a Bács-Kiskun me­gyei Építési- és Tatarozási Vál­lalaté, 80.1 százalék. Az Építőipari Szövetkezet az év folyamán főként közületi megrendelők részére dolgozott. A lakosság részére végzett mun­kálatok értéke nem éri el az 1.0 százalékot sem. A lakosság in­kább magán kisiparosokkal dol­goztat, mert legdrágább kivite­lező a KTSZ. Begyűjtés Az állam sokoldalú segítsége és támogatása ellenére a termé­nyek, továbbá az állat- és állati termékek begyűjtési eredménye 1954. évben nem kielégítő. A gabonaneműek begyűjtési eredményét kétségtelen nagyban befolyásolta a gyenge termés- eredmény. Kapásokból — a napraforgó kivételével — többet gyűjtöttünk be, mint 1953-ban. — Ennek ellenére a begyűjtési és felvá­sárlási tervet kukoricából, nap­raforgóból, de burgonyából sem teljesítette dolgozó parasztsá­gunk. ,f Kapásokból csupán a kiskő­rösi járás teljesítette a begyűj­tési tervet és 103.0 százalékos eredményt ért el. Borból még az előirányzat fe­lét sem gyűjtöttük be. A fontosabb zöldség- és gyü­mölcsfélékből, a paradicsom, al­ma, szőlő, szilva felvásárlási ter­vét túlteljesítette megyénk, de káposztából, vagy hagymából nem értük el az előirányzatot. Kereskedelem 1953. évhez viszonyítva a bolti kiskereskedelem 21.8 százalék­kal többet forgalmazott. Ezen belül az állami Kiskereskedelem eladása 9.2 százalékkal, a szövetkezetié pedig 39.8 szá­zalékkal emelkedett. Az összforgalmon belül az élelmiszerek részesedési aránya csökkent s- eltolódott a ruházati és vegyes iparcikkek javára. Zsírból, lisztből, cukorból, vaj­ból többet, húskészítményből, kenyérből, tejből, tojásból pedig kevesebbet vásárolt a lakosság, mint 1953. évben. A magánkiskereskedők száma új iparengedélyek kiadásával 1954. évben 184-gyel, 70.8 szá­zalékkal növekedett. A lakosság jobb ellátását javította az is, hogy 123- mal növekedett a kiskeres­kedelmi boltok száma. A szabadpiaci felhozatal előző évhez viszonyítva emelkedett, az árak pedig legtöbb cikknél csökkentek. 1953-ncz viszonyítva a közét­keztetés 45.6 százalékkal többet forgalmazott. Szociális-kulturális eredmények De lapozzunk csak tovább a szociális-kulturális oldalakra is. Örvendetes számokat látunk ezen a néhány oldalon. 1954-ben 9.4 százalékkal volt magasabb az élveszületések száma, mint előző évben, A halálozások szama Többet — ele olcsóbban! Egy hasznos szeminárium a Ousnoki Gépállomáson A Dusuoki Gépállomáson Szilágyi elvtárs, az igazgató ve­zeti a szemináriumot. Eredmé­nyes propagandamunkájáért már eddig is sok dicséretet ka­pott, de a legutóbb megtartón foglalkozás, amelyen a termelés növelését, és az önköltség csök­kentését vitatták meg, külön is Szót érdemel. Régen vettem már részt ilyen tartalmas és mozgé­kony szemináriumon. A 19 hall­gató között 10 traktoros volt jelen és a vitában 12-en szólal­tak fel. Az egyik hallgató, Erdődi elvtárs azt fejtegette, hogy je­lenleg egy normálhold meg­munkálásának a költsége 125 forint. Szerinte ezt kevesebb üresjárattal, nagyobb üzem­anyagtakarékossággal és a gé­pek jobb karbantartásával nyu­godtan lehetne legalább 10 fo­rinttal csökkenteni. Hogy ez mennyire lehetséges, árra pél­daként hozta fel a' traktorosok tavalyi munkáját. Az elmúlt évben ugyanis 10 traktoros ka­pott fejenként 900 forint jutal­mat, mivel gépeiknek egész év­ben nem volt nagyobb hibájuk. Egy másik hozzászóló, Fe­kete elvtárs arról beszélt, hogy erősíteni kell a munkafegyel­met elsősorban politikai neve­léssel, mert az öntudatosabb munkás fegyelmezettebb, jobban dolgozik, többet keres és így jobban is él. Helyeselte a tava­lyi kétműszakos rendszer he­lyett az idén bevezetendő nyúj­tott műszakokat, és kijelentette miszerint meggyőződése, hogy ez növelni fogja a traktorosok fe­lelősségét, jobb lesz a gépek ápolása, s ennek eredményekép- pi.i kevesebb lesz a gépkiesés és több a jól végzett munka. A racionalizálásról szólva példával illusztrálta, hogy milyen helye­sen járt cl a párt és a kormány. A gépállomásról ugyanis elbo­csátottak négy, nem termelő- munkát végző embert, ez 40.000 forint megtakarítást jelentett a gépállomásnak, és ami nemke- vésbé meggondolandó, a munka jobb megszervezésével, a terme­lés jobban megy, mint akkor. Kasparecz elvtárs elmondotta, hogy a prémiumosztáskor azok zúgolódtak a legtöbbet, asik azért nem kaptak prémiumot, mert nem dolgozták le a 480 percet naponta, de a magas óra­bért nyugodt lelkiismefettel fel­vették. Ilyen például Rogács elv­társ, aki a kovácsmühelyben dolgozott december hónapban és sokat lustálkodott. Őmiatta ma­radt le a kovács-brigád az ekék kijavításával december hónap­ban, aminek következtében a többi brigádtag sem kapott pré­ugyanakkor 8.9 százalékkal csök­kent. Soha nem volt még ilyen alacsony a csecsemőhalálo­zások arányszáma. L953-hoz képest 24.0 százalékkal csökkent. Az egészségügyi hálózat fej­lesztésére is nagy gondot fordít kormányzatunk. Ennek eredmé­nyeképpen 43 ágy-szaporulat, van. De hasonló a helyzet a szakorvosi rendelőintézetekben is. A rendelőintézeti szakorvosi munkaórák száma 15.5 százalék­kal több, 1954. évben 120 férőhellyel 4 új bölcsőde létesült. Tovább emelkedett az oktatá­si és népművelési intézmények száma is. összesen 1340 férő­hellyel 8 területi és egy üzemi óvodát létesítettünk. Nőtt az iskolák és osztályter­mek száma is. 19^4. évben 6290 tandió végez­te el az általános iskola VIII. évfolyamát és 1251-en tettek si­kerrel érettségi vizsgát. A színházlátogatók száma 237 ezer volt. A lakosság kulturális igényei­nek kielégítésére 236 területi könyvtár és 78 területi kultúr­otthon áll rendelkezésre^ miumot. Január hónapban elhe­lyezték Rogács elvtársat és most a brigád a decemberi terv­elmaradását is pótolva a janu­ári tervét túlteljesítette és ezért megkapták a gépjavítási pré­miumot is. A szemináriumon példa­ként említették Heim Miklós, kommunista traktorost, aki szep­tember 15-től december 15-ig teljesítette éves tervét, és ezért a kiváló teljesítéséért külön 501» forint prémiumot kapott. Az ő példája nyomán már most szánt négy kommunista traktoros, köz­tük ő is, hogv a gépállomás ta­vaszi tervét időben és megfele­lő munkával tudják teljesíteni. Az egyik traktoros, Gerjen elv­társ, aki a fiatal traktorosok szaktanfolyamát vezeti, elmon­dotta, hogyan neveli a fiatalo­kat jó munkásokká, jó szakem­berekké. Gerjen elvtársnak az a célja, hogy szakmai fejlődé­sük mellett vérükké válljon a szocialista vagyon védelme, és ne forduljon az elő, mint a múlt évben, hogy az üzemanya­gos hordókat széthagyták a ha­lárban, s ezért van most a gép­állomásnak azokból 10 darab hiánya. A Dusnoki Gépállomás az el­múlt évet 225.000 forintos nye­reséggel zárta, ami első ízben fordult elő, amióta a gépállomás fennáll. A szeminárium további részében a részvevők megtár­gyalták és szépen elsorolták hoz­zászólásaikban azokat a feltéte­leket, amelyek szükségesek a termelékenység emeléséhez és az önköltség csökkentéséhez. Ez a beszélgetés nagy se­gítséget .nyújtott Szilágyi elv­társnak, a gépállomás igazgató­jának ahhoz, hogy a kommunis­tákra és a szeminárium hallga­tóira támaszkodva felmérjék annak lehetőségeit, miképpen tudják fokozni a felszabadulási munkaversenyt. A szemináriumi vita jelentősen hozzájárult ah­hoz, hogy a gépállomás téli gép- javítási tervét, február 5-e előtt befejezte és jelentős megtakarí­tást értek el a gépjavításnál sa­ját alkatrészek előállításával. Nem kisebb eredmény ennél az sem, hogy a szeminárium veze­tői vállalást tettek tavaszi tervük 105 százalékra való teljesítésé­ért és arra, hogy üzemanyagfo­gyasztásukat 95 százalékra csök ­kentik. Meggondolandó tanulsá­gok ezek, de meggondolandó az is, hogy milyen eredményes le­het egy-egy szeminárium, ha a vezetők nem vonakodnak a pro­pagandamunka végzésétől. Simon Ferenc, a Kalocsai Járási Párt­bizottság másodtitkára. Bár 26.3 százalékkal emelke­dett a megye székhelyén a víz­hálózat hossza, azonban az ösz- szes épületeknek csak 4.1 szá­zaléka, az összes lakásoknak pe­dig 2.7 százaléka rendelkezik vízvezetéki vízzel. Az összes be­kötések száma 44.3, a házibekö­tések száma pedig 53.2 százalék­kal volt magasabb, mint előzi' évben. Megyénkben csupán Baján van gázszolgáltatás. Előző évhez vi­szonyítva 2.9 százalékkal nőtt a gázhálózat hossza. Az összes épületek 19.5, az összes laká­soknak pedig 12.1 százaléka ren­delkezik gázzal. Nem kielégítő a közlekedés. A városi autóbuszon 26.5 százalékkal utaztak többen, mint előző évben. Ezzel szemben csökkent a járóműálíomány. Az elmúlt évben 16.080 négy­zetméter területen létesítettünk új parkot. * Mindannyiónknak tisztán kell látnunk, hogy a népjólét növe­lése, a szocializmus építése raj­tunk áll, a mi feladatunk. Ál­landóan az legyen előttünk, hogy egy terv annyit ér, amennyit megvalósítunk belőle. Központi Statisztikai Hivatal Bács-Kiskun megyei Igazgatósága,

Next

/
Thumbnails
Contents