Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-04 / 2. szám
' • X. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM Ára SO fillér 1955 JANUÁR 4. KEOI) AZ mppbatcskiskunmcgyei pxrtbizotts&gmak lapja bácskiskunmegyei Falun most van a disznóölés ideje. Az idén alig akad gazd i- porta, ahol nem vágnak hízót. A képen Szakács János 3 holdas jánoshalmi gazda sertése látható A másfclmázsás disznót Duda. Vince pörzsöli. As Aljöltli Kecskeméti Konzervgyár tlolgazóinuk vállalása : Olcsóbb, jobb konzervet készítünk A gondos gazda sohasem töltötte tétlenül a téli napokat és most sem íccsérli pipázgatással a hosszú téli estéket. Napközben szorgalmasan folyik a trágya- hordás, a gazdasági eszközök kijavítása, előkészítése a tavaszi munkákra. Este pedig szívesen olvasgatnak, tanulgatnak a dolgozó parasztok. Hiba azonban, hogy sok helyen húzzák-halasztják a gazdakörök megalakítását, mint például Kiskunhalason és több községben. Ezzel végeredményben akadályozzák azt, hogy a dolgozó parasztok otthont találjanak, hogy megbeszéljék tapasztalataikat, merthiszen a tapasztaltok kicserélése a jobb termelési módok elterjedését, a többtermést segíti elő. Dolgozó parasztjaink égnek a tudásvágytól. Különösen a kormányprogram megjelenése óta, a növekvő terme.ési kedvvel párhuzamosan fejlődik dolgozó parasztságunkban a tanulás vágya. A megyeben 22 ezüstkalászos tanfolyam működik négy szakon (állattenyésztési, növénytermesztési, általános és szőlészeti). Általában megjelennek a hallgatók különösen ott, ahol az előadó jól felkészült és érdekesek, szemléltetők az előadások. A megyében a bajai ezüstkalászos tanfolyam működik a legjobban, ahol Márton Vilmos, a városi tanács mező- gazdasági osztályvezetője szokott előadást tartani. Ez a tanfolyam a legnépesebb is, mert általában hatvanon felüli létszámmal szokott lezajlani egy-cgy előadás. A nagy érdeklődésre jellemző, hogy meg egy tanfolyam van alakulóban, mintegy 40—50-es létszámmal. Ehhez is a napokban megjön az engedély. Jánoshalmán a szőlő- és gyümölcstermeléssel foglalkozó tanfolyamon j rendszeresen összejönnek a dolgozó parasztok, alaposan megvitatják a szakkérdéseket, és bizony nem egyszer előfordul, hogy többórás vitával igyekeznek tisztázni egy-egy problémát. Például a szőlő, vagy bor kezelése körül. Kunka Béla, járási állattenyésztő arról ír egyik levelében a Mezőgazdasági Igazgatóságnak, hogy hallgatóival meglátogatta a Kalocsai Kísérleti Gazdaságot, ahol gyakorlatban is láttáit mindazokat, amelyekről az előző előadásokon szó volt. Az ezüstkalászos tanfolyamokon kívül nagy az érdeklődés különböző szakelőadások iránt is, mutatja ezt a keceli példa is, ahol az előadásra meghívott személyeknek mintegy kétszerese jelent meg már az első alkalommal. A tájjellegnek megfelelő szakelőadásokat szívesen hallgatják a dolgozó parasztok, különösen akkor, ha az előadás nem száraz és unalmas, hanem szemléltető és érdekes. Helyes, ha a tanfolyamokat és az előadásokat rövid szakfilmek, vagy diafilmek vetítésével kötik ösz- sze. Kecelen például a szakelőadásokon azzal is elősegítették az érdeklődés felkeltését, hogy a hallgatók elé egy-egy szakkönyvet tettek, amelyek érintették, vagy összefüggésben voltak az előadás anyagával. Több dolgozó paraszt már ott helyben kérte, hogy a szakkönyveket haza- vihesse tanulmányozás végett. Használjuk ki a téli időszakot a tanulásra. Ahol még nincs gazdakör, támogassuk annak mielőbbi megalakulását, hogy ezzel is elősegítsük a dolgozó parasztok tanulását és azt, hogy az új gazdasági évben több legyen a termés, eredményesebb a gazdálkodás. Hazánk felszabadulásának tizedik évfordulójára, mi, az Alföldi Kecskerftéti Konzervgyár dolgozói is örömmel csatlakozunk a Rákosi Mátyás Művek dolgozói által kezdeményezett nagyszerű munkaversenyhez. — Üzemünk tíz év alatt igen nagy léptekkel haladt előre a fejlődés útján. Tíz év előtti időkben a gyümölcs- és- zöldségszezon lezárása után 250 fővel váltva dolgoztunk, ma ölszörennyien. Termelésünk 277 százalékos az 1949 évihez viszonyítva. Eddig elért eredményeink további kötelezettséget rónak ránk. Biztosítanunk kell dolgozóinknak tartósított élelmiszereket, hogy ezt meg tudjuk tenni, a tervszerű munkán kívül szükséges, hogy 'í'.lrndóan versenyezzünk. Az alábbi vállalást tesszük: 0 1955 I. negyedévi tervünket 4 százalékkal túlteljesítjük exportcikk. — sougát — birs 't terven felüli teljesítésével. A létszámot és a béralapot állandóan figyelemmel kísérjük és így biztosítjuk, hogy az egy főre eső termelési érték öt százalékkal, 100 forint bélre eső termelési érték 3 százalékkal emelkedik. 0 Gyártmányaink önköltségét 1.5 százalékkal csökkentjük az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ezért az anyagot gazdaságosabban használjuk, a melléktermékeket más gyártmányoknál hasznosítjuk. Ezen kívül vállaljuk, hogy az üvegraktárat rendbehozzuk, az üvegtörési selejtet. 1 százalék alá csökkentjük az 1954 első félévi 2.64 százalékkal szemben. G H A kiszállításhoz a vagonok idejének pontos megjelölésével, a rakodás előfeltételeinek biztosításával a fekbért 20.000 forinttal, a kötbért pedig 50 százalékkal csökkentjük az előző negyedévhez viszonyítva. S A rendelkezésre álló nyersanyag minőségének megfelelően 10 százalékkal magasabb minőségű készítményeket gyártunk, a gyártás hibájából eredő kereskedelmi reklamációkat megszüntetjük. 0 Az energia takarékos fel- használásával 1955 január 1-ével újítást vezetünk be a porszén tüzeléssel kapcsolatosan mely évi 120 ezer forint megtakarítást jelent. A fázisjavító kondenzátorok beállításával pedig az energiánál havi 5—10 ezer forintot takarítunk meg. Í TTi Dolgozóink jobb munka- ” I körülményeit biztosítjuK, amikor a tervezett ventilátorokat az ebédlőben és a munkahelyeken határidő előtt 20 nappal felszereljük. A kádárüzem részére új mosdót és egyéb tisztálkodó helyiséget helyezünk üzembe közvetlenül a munkahely közelében. Üzemi ebédlőn-, két függönnyel, virággal díszít-* jük, munkavédelmi berendezéssel a balesetek számát 10 százalékkal csökkentjük. I II Félkészanyag és készár. i * I készletünket 22 millió íorinltal csökkentjük 1951 novem» bér 30-1 állományhoz viszonyít-va. A vállalat DISZ-szerveze'e tagjainak vállalása nyomán szii-< letett az 1.5 százalékban megje-á lölt önköltség-csökkentést ered-*i ményező anyagtakarékosságíl vállalás. A DISZ-ifjak ezenkí-J vül április 4-re még két fia to f társukból nevelnek sztahanovis-i tát. Az üzemi pártszervezet kom-*j munistái, szakszervezeti aktívái! emberi megértő szóval serken-* tik a vállalások teljesítésére» dolgozó társaikat. Taggyűléseken J röpgyűléseken, szakszervezeti# üléseken rendszeresem számolj teszünk a vállalt kötelezettség gek teljesítéséről. Bohner István igazgató. Farkas Lajosnc párttitkr rJ_ Hartmann Lászlóné ÜB-elnök. Kutatómunka a népi hagyományok újrakeltésére Zlrdeiues tmiihzáLLatnwelessei loijlalkixni Ddvodon már eddig is jelentős eredményeket értek el a. régi népdalszövegek és zenei motívumuk jelkutatásával. A községben most a jélév századdal ezelőtt létező fonóházak hagyományos szép dalainak gyűjtését kezdték el. Kutatják a dalok szövegét, zenéjét, táncmotívumait s ebben maguk a község lakói végzik a legnagyobb munkát. A kutatómunka máris szép eredményre Hajós még az elmúlt év első negyedében a begyűjtésben élenjáró községek közé került. Első eredményeiket a hónapról- hónapra végzett, következetes, alapos munka követte. így érték el, hogy december 31-re, a sertés kivételével valamennyi ternicnyféleségből teljesítették begyűjtési tervüket. A sertésbeadás teljesítésétől mindössze 14 százalék választja cl a községet, vezetett. Számos dalszöveg, régi népszokás került felszínre, melynek feldolgozását most végzi a külön e célra alakult népi együttes. Ugyancsak megindult a kutatómunka népi hímzések felkutatására, újjáélesztésére. Nemrég kézimunka szakkör alakult, ahol a község lányai, asszonyai ismerkednek a régi, csodálatosan szép hímzésekkel. de ezt az elmaradást még az új év első hónapjában pótolni igyekeznek. — Ügy számítjuk — mondta Majoros elvtárs, a község begyűjtési megbízottja —, hogy az elmaradást január 15, de legkésőbb 20-ig pótoljuk és január végére az egyéni gazdák közül már 24-en felajánlották, hogy teljesítik 1955-ös sertésbeadásu- kat is. Pártunk és kormányunk programja előírja — a mennyiség emelése mellett — állattenyésztésünk minőségi színvonalának emelését. Ennek egyik alapja a törzskönyvi ellenőrzés. Csak így tudjuk megállapítani és kimutatni egyes állatok jó vagy rossz tulajdonságait, termelékenységét. Ennek alapján tudjuk aztán kiválogatni a mindenkori legjobtani. Különösen fontos ez az apaái- latnevelésnél. Nem mindegy az, hogy 2 literes, vagy 20 literes tehén után nevelünk-e bikát. Egy bika után élete folyamán 300 - 400 darab borjút is felnevelünk és az örökíti tulajdonságait az. utódokra. Ezért fontos nemzet- gazdasági szempontból a törzskönyvezés. De magának a tenyésztőnek sem lehet közömbös, hogy állata törzskönyvezett-e, vagy sem? Példa erre Suba Pál kistenyésztő esete is. Suba l’ál a napokban adott eft egy 17 1 ión após bikát az államnak 10.408 forintért. A bika természetesen törzskönyvi ellenőrzés alatt álló anyától származik; Suba Pálnak nem ez az első bikája, mert már 1952 decemberében is átadott az államnak egy bikát 4800 forintért, egyet pedig ez év májusában 5380 forintért. Jóllehet mindkét bik-r küllemre olyan volt, mint a most' átadott, egy anyától is szármáz-1 nak. Mégis ez utóbbiért többet1 kapott, mint az előző kettőérd együttvéve. Tehene ugyanis 195 Ü november 1-e óta van törzskönyvi ellenőrzés alatt s így a mosd átadott borjúról már tudtunld származási lapot kiállítani. Suba Pál most kocát is olyand akar beállítani, amelyik a törzs-, könyvezés követelményemé1- megfelel. l’ósa. Lajos, állattenyésztési állomás. Kiskunhalas; Hajós, a serié» kivételével teljesítene begyűjtési tervét Suba Pál dolgozó paraszt. 17 hónapos bikájával. Tél a faliul
