Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-04 / 2. szám

' • X. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM Ára SO fillér 1955 JANUÁR 4. KEOI) AZ mppbatcskiskunmcgyei pxrtbizotts&gmak lapja bácskiskunmegyei Falun most van a disznóölés ideje. Az idén alig akad gazd i- porta, ahol nem vágnak hízót. A képen Szakács János 3 holdas jánoshalmi gazda sertése látható A másfclmázsás disznót Duda. Vince pörzsöli. As Aljöltli Kecskeméti Konzervgyár tlolgazóinuk vállalása : Olcsóbb, jobb konzervet készítünk A gondos gazda sohasem töl­tötte tétlenül a téli napokat és most sem íccsérli pipázgatással a hosszú téli estéket. Napközben szorgalmasan folyik a trágya- hordás, a gazdasági eszközök kijavítása, előkészítése a tavaszi munkákra. Este pedig szívesen olvasgatnak, tanulgatnak a dol­gozó parasztok. Hiba azonban, hogy sok he­lyen húzzák-halasztják a gazda­körök megalakítását, mint pél­dául Kiskunhalason és több községben. Ezzel végeredmény­ben akadályozzák azt, hogy a dolgozó parasztok otthont talál­janak, hogy megbeszéljék ta­pasztalataikat, merthiszen a ta­pasztaltok kicserélése a jobb termelési módok elterjedését, a többtermést segíti elő. Dolgozó parasztjaink égnek a tudásvágytól. Különösen a kor­mányprogram megjelenése óta, a növekvő terme.ési kedvvel párhuzamosan fejlődik dolgozó parasztságunkban a tanulás vá­gya. A megyeben 22 ezüstkalá­szos tanfolyam működik négy szakon (állattenyésztési, nö­vénytermesztési, általános és szőlészeti). Általában megjelen­nek a hallgatók különösen ott, ahol az előadó jól felkészült és érdekesek, szemléltetők az elő­adások. A megyében a bajai ezüstkalászos tanfolyam műkö­dik a legjobban, ahol Márton Vilmos, a városi tanács mező- gazdasági osztályvezetője szokott előadást tartani. Ez a tanfolyam a legnépesebb is, mert általában hatvanon felüli létszámmal szo­kott lezajlani egy-cgy előadás. A nagy érdeklődésre jellemző, hogy meg egy tanfolyam van alakulóban, mintegy 40—50-es létszámmal. Ehhez is a napok­ban megjön az engedély. János­halmán a szőlő- és gyümölcster­meléssel foglalkozó tanfolyamon j rendszeresen összejönnek a dol­gozó parasztok, alaposan meg­vitatják a szakkérdéseket, és bi­zony nem egyszer előfordul, hogy többórás vitával igyekez­nek tisztázni egy-egy problémát. Például a szőlő, vagy bor keze­lése körül. Kunka Béla, járási állattenyésztő arról ír egyik le­velében a Mezőgazdasági Igaz­gatóságnak, hogy hallgatóival meglátogatta a Kalocsai Kísérleti Gazdaságot, ahol gyakorlatban is láttáit mindazokat, amelyekről az előző előadásokon szó volt. Az ezüstkalászos tanfolyamo­kon kívül nagy az érdeklődés különböző szakelőadások iránt is, mutatja ezt a keceli példa is, ahol az előadásra meghívott sze­mélyeknek mintegy kétszerese jelent meg már az első alkalom­mal. A tájjellegnek megfelelő szakelőadásokat szívesen hall­gatják a dolgozó parasztok, kü­lönösen akkor, ha az előadás nem száraz és unalmas, hanem szemléltető és érdekes. Helyes, ha a tanfolyamokat és az elő­adásokat rövid szakfilmek, vagy diafilmek vetítésével kötik ösz- sze. Kecelen például a szakelő­adásokon azzal is elősegítették az érdeklődés felkeltését, hogy a hallgatók elé egy-egy szakköny­vet tettek, amelyek érintették, vagy összefüggésben voltak az előadás anyagával. Több dolgo­zó paraszt már ott helyben kér­te, hogy a szakkönyveket haza- vihesse tanulmányozás végett. Használjuk ki a téli időszakot a tanulásra. Ahol még nincs gazdakör, támogassuk annak mi­előbbi megalakulását, hogy ez­zel is elősegítsük a dolgozó pa­rasztok tanulását és azt, hogy az új gazdasági évben több le­gyen a termés, eredményesebb a gazdálkodás. Hazánk felszabadulásának ti­zedik évfordulójára, mi, az Al­földi Kecskerftéti Konzervgyár dolgozói is örömmel csatlako­zunk a Rákosi Mátyás Művek dolgozói által kezdeményezett nagyszerű munkaversenyhez. — Üzemünk tíz év alatt igen nagy léptekkel haladt előre a fejlő­dés útján. Tíz év előtti időkben a gyümölcs- és- zöldségszezon le­zárása után 250 fővel váltva dol­goztunk, ma ölszörennyien. Ter­melésünk 277 százalékos az 1949 évihez viszonyítva. Eddig elért eredményeink to­vábbi kötelezettséget rónak ránk. Biztosítanunk kell dolgo­zóinknak tartósított élelmiszere­ket, hogy ezt meg tudjuk tenni, a tervszerű munkán kívül szük­séges, hogy 'í'.lrndóan verse­nyezzünk. Az alábbi vállalást tesszük: 0 1955 I. negyedévi tervün­ket 4 százalékkal túltelje­sítjük exportcikk. — sougát — birs 't terven felüli teljesítésé­vel. A létszámot és a béralapot állandóan figyelemmel kísérjük és így biztosítjuk, hogy az egy főre eső termelési érték öt szá­zalékkal, 100 forint bélre eső termelési érték 3 százalékkal emelkedik. 0 Gyártmányaink önköltsé­gét 1.5 százalékkal csök­kentjük az előző év azonos idő­szakához viszonyítva. Ezért az anyagot gazdaságosabban hasz­náljuk, a melléktermékeket más gyártmányoknál hasznosítjuk. Ezen kívül vállaljuk, hogy az üvegraktárat rendbehozzuk, az üvegtörési selejtet. 1 százalék alá csökkentjük az 1954 első fél­évi 2.64 százalékkal szemben. G H A kiszállításhoz a vagonok idejének pontos megjelölé­sével, a rakodás előfeltételeinek biztosításával a fekbért 20.000 forinttal, a kötbért pedig 50 szá­zalékkal csökkentjük az előző negyedévhez viszonyítva. S A rendelkezésre álló nyersanyag minőségének megfelelően 10 százalékkal ma­gasabb minőségű készítményeket gyártunk, a gyártás hibájából eredő kereskedelmi reklamáció­kat megszüntetjük. 0 Az energia takarékos fel- használásával 1955 január 1-ével újítást vezetünk be a por­szén tüzeléssel kapcsolatosan mely évi 120 ezer forint megta­karítást jelent. A fázisjavító kondenzátorok beállításával pe­dig az energiánál havi 5—10 ezer forintot takarítunk meg. Í TTi Dolgozóink jobb munka- ” I körülményeit biztosítjuK, amikor a tervezett ventilátoro­kat az ebédlőben és a munka­helyeken határidő előtt 20 nap­pal felszereljük. A kádárüzem részére új mosdót és egyéb tisz­tálkodó helyiséget helyezünk üzembe közvetlenül a munka­hely közelében. Üzemi ebédlőn-, két függönnyel, virággal díszít-* jük, munkavédelmi berendezés­sel a balesetek számát 10 száza­lékkal csökkentjük. I II Félkészanyag és készár. i * I készletünket 22 millió ío­rinltal csökkentjük 1951 novem» bér 30-1 állományhoz viszonyít-­va. A vállalat DISZ-szerveze'e tagjainak vállalása nyomán szii-< letett az 1.5 százalékban megje-á lölt önköltség-csökkentést ered-*i ményező anyagtakarékosságíl vállalás. A DISZ-ifjak ezenkí-J vül április 4-re még két fia to f társukból nevelnek sztahanovis-i tát. Az üzemi pártszervezet kom-*j munistái, szakszervezeti aktívái! emberi megértő szóval serken-* tik a vállalások teljesítésére» dolgozó társaikat. Taggyűléseken J röpgyűléseken, szakszervezeti# üléseken rendszeresem számolj teszünk a vállalt kötelezettség gek teljesítéséről. Bohner István igazgató. Farkas Lajosnc párttitkr rJ_ Hartmann Lászlóné ÜB-elnök. Kutatómunka a népi hagyományok újrakeltésére Zlrdeiues tmiihzáLLatnwelessei loijlalkixni Ddvodon már eddig is jelentős eredményeket értek el a. régi népdalszövegek és zenei motívu­muk jelkutatásával. A községben most a jélév századdal ezelőtt lé­tező fonóházak hagyományos szép dalainak gyűjtését kezdték el. Kutatják a dalok szövegét, zenéjét, táncmotívumait s ebben maguk a község lakói végzik a legnagyobb munkát. A kutató­munka máris szép eredményre Hajós még az elmúlt év első negyedében a begyűjtésben élenjáró községek közé került. Első eredményeiket a hónapról- hónapra végzett, következetes, alapos munka követte. így ér­ték el, hogy december 31-re, a sertés kivételével valamennyi ternicnyféleségből teljesítették begyűjtési tervüket. A sertésbe­adás teljesítésétől mindössze 14 százalék választja cl a községet, vezetett. Számos dalszöveg, régi népszokás került felszínre, mely­nek feldolgozását most végzi a külön e célra alakult népi együt­tes. Ugyancsak megindult a kuta­tómunka népi hímzések felkuta­tására, újjáélesztésére. Nemrég kézimunka szakkör alakult, ahol a község lányai, asszonyai is­merkednek a régi, csodálatosan szép hímzésekkel. de ezt az elmaradást még az új év első hónapjában pótolni igye­keznek. — Ügy számítjuk — mondta Majoros elvtárs, a község be­gyűjtési megbízottja —, hogy az elmaradást január 15, de legké­sőbb 20-ig pótoljuk és január végére az egyéni gazdák közül már 24-en felajánlották, hogy teljesítik 1955-ös sertésbeadásu- kat is. Pártunk és kormányunk prog­ramja előírja — a mennyiség emelése mellett — állattenyész­tésünk minőségi színvonalának emelését. Ennek egyik alapja a törzskönyvi ellenőrzés. Csak így tudjuk megállapítani és kimu­tatni egyes állatok jó vagy rossz tulajdonságait, termelékenysé­gét. Ennek alapján tudjuk aztán kiválogatni a mindenkori legjob­tani. Különösen fontos ez az apaái- latnevelésnél. Nem mindegy az, hogy 2 literes, vagy 20 literes te­hén után nevelünk-e bikát. Egy bika után élete folyamán 300 - 400 darab borjút is felnevelünk és az örökíti tulajdonságait az. utódokra. Ezért fontos nemzet- gazdasági szempontból a törzs­könyvezés. De magának a te­nyésztőnek sem lehet közömbös, hogy állata törzskönyvezett-e, vagy sem? Példa erre Suba Pál kiste­nyésztő esete is. Suba l’ál a napokban adott eft egy 17 1 ión após bikát az állam­nak 10.408 forintért. A bika ter­mészetesen törzskönyvi ellenőr­zés alatt álló anyától származik; Suba Pálnak nem ez az első bi­kája, mert már 1952 decembe­rében is átadott az államnak egy bikát 4800 forintért, egyet pedig ez év májusában 5380 fo­rintért. Jóllehet mindkét bik-r küllemre olyan volt, mint a most' átadott, egy anyától is szármáz-1 nak. Mégis ez utóbbiért többet1 kapott, mint az előző kettőérd együttvéve. Tehene ugyanis 195 Ü november 1-e óta van törzsköny­vi ellenőrzés alatt s így a mosd átadott borjúról már tudtunld származási lapot kiállítani. Suba Pál most kocát is olyand akar beállítani, amelyik a törzs-, könyvezés követelményemé1- megfelel. l’ósa. Lajos, állattenyésztési állomás. Kiskunhalas; Hajós, a serié» kivételével teljesítene begyűjtési tervét Suba Pál dolgozó paraszt. 17 hónapos bikájával. Tél a faliul

Next

/
Thumbnails
Contents