Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-18 / 14. szám
A Szovjetunió kormányának nyilatkozata a német kérdésről EZ TÖRTÉNT A NAGYVILÁGBAN Moszkva, január 15. (TASZSZ) A Szovjetunió kormánya az alábbi nyilatkozatot tette a német kérdésről: Az Amerikai Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, valamint a Német Szövetségi Köztársaság (Nyugat-Némctország) kormánya az utóbbi időben mindent elkövet a párizsi egyezmények ratifikálása érdekében. Ennek során nem akarnak törődni azokkal a hátrányos következményekkel, amelyek a ratifikálás folyományaként Európa valamennyi népére és az egyetemes béke ügyére hárulnának. A Szovjetunió kormánya szükségesnek tartja újból felhívni a figyelmet arra, hogy a Nyugai- Németország újrafelfegyverzését előíró párizsi egyezmények erősen bonyolulttá teszik az egész európai helyzetet. Ez nemcsak a Szovjetunió kormányának a véleménye, hanem Lengyelország, Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztársaság, Magyarország, Kománia, Bulgária, Albánia, valamint a Kínai Nép- köztársaság és néhány más állam kormányáé is. Mindenki tudja, hogy azokban az államokban is, amelyeknek kormánya támogatja a párizsi egyezményeket, a nép többsége rendszerint a párizsi egyezmények ellen van. Ezen egyezmények ratifikálása esetén sor kerül Nyugat-Némctország újrafelfegyvcrzéscrc, es a Német Szövetségi Köztársaságot bevonják az olyan katonai csoportosulásokba, mint amilyen a nyugat-európai katonai szövetség és az északatlanti tömb. Nemcsak a Szovjetunió, hanem egész sor más európai és nem európai ország is agresz- szív katonai csoportosulásnak tekinti a Nyugateurópai Uniót és az északatlanti tömböt. A Német Szövetségi Köztársaság belépését ezekbe, a Szovjetunió és más békeszerctő államok ellen irányuló katonai csoportosulásokba olyan lépésnek minősítik, amely új európai háború veszélyének fokozódására vezet. A párizsi egyezmények nem lio/,hatnak semmi jót Németország és a német nép számára sem. Ellenkezőleg, ezek az egyezmények, amelyek a nyugat- uémetországi miiitarizmus újjá- tcrcmtcscrc irányulnak, véglegesen bevonják a Német Szövetségi Köztársaságot egy új háború előkészítésének kalandor terveibe. Az ilyen tervek mindig ellentétben állottak cs állanak a jövőben is a népek érdekeivel, így a német nép érdekeivel is. A párizsi egyezmények különösen azért ellentétesek a német nép érdekeivel, mert hosz- szú időre rögzítik Németország kettészakítottságát, és akadállyá válnak Németország egysége békés helyreállításának útjában. Teljesen nyilvánvaló, hogy a bé- kcszerető Német Demokratikus Köztársaság és a felfegyverzett, katonai csoportosulásokba bevont Német Szövetségi Köztársaság egyesítése lehetetlen. A párizsi egyezmények ratifikálása összeegyeztethetetlen Németországnak egységes békcszeretö államként való helyreállításával. Az utóbbi időben a Német Szövetségi Köztársaságban, valamint Angliában, Franciaországban és néhány más országban olyan állításokat terjesztenek, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása nem akadályozza, sőt elősegíti a tárgyalásokat a német kérdésben és más megoldatlan nemzetközi kérdésekben. A szovjet kormány inár rámutatott, hogy az ilyenfajta állításoknak nincs semmiféle alapjuk és csak a közvélemény félrevezetésére alkalmasak. Ezeket az állításokat azért terjesztik, hogy mindenáron keresztülerőszakol- ják a párizsi egyezmények ratifikálását egyes országok parlamentjeiben. A nyugati hatalmaknak azok a körei teszik ezt, melyek fő feladatukul tűzték ki a német miiitarizmus talpraállitá- sát és ennek érdekében feláldozzák Németország nemzeti egységének helyreállítását. Az Amerikai Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormányának ez az álláspontja durva ellentétben van az említett országok azon nemzetközi kötelezettségeivel, amelyekben vállalták, hogy Németországot egységes, bekeszerető és demokratikus államként állítják helyre. Ezen álláspont miatt Németország egyesítése most is mindenekelőtt maguktól a németektől, a német nép álláspontjától függ. Ismeretes, hogy a nyugatnémet szövetségi gyűlésben februárra kitűzték a párizsi egyezmények végleges megtárgyalását. A szövetségi gyűlés döntésétől nagy mértékben függ Németország jövője. Ezzel világosan szá- motvetnek Nyugat-Németország- nak legnagyobb pártjai és szak- szervezetei is, amelyek közelebb állnak a néphez, a német munkásosztályhoz és a párizsi egyezmények ratifikálása ellen foglalnak állást. A párizsi egyezmények ratifikálása esetén a szövetségi gyűlés súlyos felelősséget vállal Németország kettészakítottságának fenntartásáért, valamint azért a nem egyenjogú helyzetért is, amelybe a Német Szövetségi Köztársaság lakossága hosszú évekre kerül. Ma még vannak kiaknázatlan lehetőségei annak, hogy megegyezés jöjjön létre Németország egyesítésének kérdésében a német nép jogos érdekeinek kellő tekintetbe vételével és arról, hogy 1955-ben e célból összné- met szabad választásokat tartsanak. Ilyen lehetőségek vannak, ha kiküszöbölik a Németország újraegyesítésének útjában álló fő akadályt; Nyugat- Némctország újrafolfrgyverzé,süliek cs katonai csoportosulásokba való bevonásának tervet. A német népnek egész Németországban — beleértve Berlint is — tartandó általános, szabad választások útján lehetőséget kell kapnia arra, hogy kifejezze szabad akaratát, hogy az egységes Németország újjászülessék, mint nagyhatalom és elfoglalja méltó helyét más hatalmak között. Ezeken a választásokon biztosítani kell a német állampolgárok demokratikus jogait. A Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság választási törvényeinek tekintetbevételével előkészített választási törvénynek e választásokon biztosítania kell minden választó számára a szabad akaratnyilvánítást, minden demokratikus párt cs szervezet számára pedig a választási agitáció szabadságát egész Németországban, továbbá azt, hogy szabadon állíthasson jelölteket és jelöltlistákat. A szovjet kormány az említett választások megtartására vonatkozó megállapodás megkönnyítése érdekében — amennyiben a Német Demokratikus Köztársaság kormánya és a Német Szövetségi Köztársaság kormánya beleegyezik ebbe — lehetségesnek tartja, hogy megállapodjanak az össznémet választások lebonyolításának megfelelő nemzetközi ellenőrzésében. Ennek során Németország semelyik részének sem szabad kötve lennie semmiféle olyan különogycz- mény feltételeihez, amelyek alapján katonai csoportosulásokban vesz részt. A szovjet kormánynak az a véleménye, hogy az egyesített Németország jövendő államrendjének kérdését magának a német népnek kell eldöntenie es más államoknak az a feladata, hogy elősegítsék, hogy Németország szilárdan a békcszeretö es demokratikus fejlődés útjára lepjen. A szabad, össznémet választások lebonyolítása és Németország egységének helyreállítása megteremtené a német békeszerződés megkötésének feltételeit is. Ez a békeszerződés végleg rögzítené az egységes Németország függetlenségét, szuverenitását s egyenjogúságát. A békeszerződés feljogosítaná az egységes Németországot saját nemzeti fegyveres erőnek megszervezésére is, amely szükséges Németország biztonságának biztosításához. A német népnek- választania kell, melyik úton halad. Az egyik út Németország egységének helyreállításához és az Európa összes államaihoz fűződő normális kapcsolatok újjáte- remtéséhez vezet. Ez az út kizárja azt, hogy Németország bármelyik része más államok ellen irányuló katonai csoportosulásokban vegyen részt, cs legjobban úgy biztosítható, ha Németország résztvesz az európai kollektív biztonsági rendszerben. A másik út, amelyre a párizsi egyezmények taszítják — Németország kettészakítottsága rögzítésének, a nyugatnémetországi miiitarizmus feltámasztásának az útja. Ez az út az új háború előkészítésének terveibe való belcvonáshoz vezet. Nem lehet kétséges, hogy a német nép túlnyomó többsége elutasítja ezt a militarista utat, az új, reménytelen háborús kalandok útját, amelyet Németország már többször megpróbált és amely új, még súlyosabb szenvedéseken kívül semmit sem tartogat a német nép számára. Németország fejlődése a múltban militarista úton haladt. Ezzel szemben Németország újraegyesítése és az európai kollektív biztonsági rendszerben való részvétele a legkedvezőbb lehetőséget nyújtja számára a német békegazdaságnak és Németország fejlett iparának fellendítésére, arra, hogy Németország széleskörű gazdasági kapcsolatokat fejlesszen ki inás országokkal, különösen a keleteurópai országokkal és az ázsiai országokkal, amelyek igen népes lakossággal és kimeríthetetlen erőforrásokkal rendelkeznek. 11a Németország ilymódon a béke cs u más államokhoz fűződő széleskörű gazdasági kapcsolatok feltételei között fejlődnék, ez ipara számára megteremtené az annyira szükséges kiterjedt piacokat, biztosítaná lakosságának foglalkoztatottságát és elősegítené a német nép életszínvonalának emelését. Németország fejlődésének ez az útja megfelel mind a német nép nemzeti érdekeinek, mind- pedig az európai és az egész világbeke megszilárdítása érdekeinek. Az elmondottak lehetővé teszik, hogy a szovjet kormány az alábbi következtetésekre jusson; 1 A német kérdés rendezése * szempontjából a legfontosabb cs lcghalaszthatatlanabb feladat Németország egységének helyreállítása. E feladat megoldásához tárgyalásokra van szükség az Amerikai Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és a Szovjetunió között arra vonatkozóan, hogy Németország egységét össznémet szabad választások megtartása alapján állítsák helyre. Az ilyen tárgyalások céltalanokká és lehetetlenné válnak, ha a párizsi egyezményeket ratifikálják. O A Szovjetuniónak jó kap- “* esolatai vannak a Német Demokratikus Köztársasággal. A szovjet kormány kész rendezni a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság közti kapcsolatokat is. A jelen körülmények között a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság közti kapcsolatok rendezése egyben a jobb kölcsönös megértést cs a NémctA SZOVJET KORMÁNY határozatot hozott, hogy a Szovjetunió tudományos-technikai és termelési segítséget nyújt más államoknak az atomerő béké3 célokra való felhasználását szolgáló kutatás fejlesztésére. A szovjet kormány felajánlotta a Kínai Népköztársaságnak, a Lengyel Népköztársaságnak, a Csehszlovák Köztársaságnak, a Román Népköztársaságnak és a Német Demokratikus Köztársaságnak, hogy mindenre kiterjedő segítséget nyújt nekik mintegy ötezer kilowattos teljesítményű kísérleti atommáglyák s elemi részecske-gyorsítók tervezésében, az ezekhez szükséges berendezések szállításában és megépítésében. Előirányozza továbbá, hogy az említett országok rendelkezésére bocsátja az atommáglyák és a tudományos kutatómunkálatok céljaira szükséges hasadóanyag-mennyiséget. Ezen országok tudósainak es mérnökeinek lehetőséget nyújtanak, hogy megismerkedjenek a Szovjetunióban az atomerő békés felhasználása terén folyó tudományos kutatómunkákkal és a kísérleti atommáglyák munkájával. HARRY POLLITT, Nagy- Britannia Kommunista Pártjának főtitkára a párt tagjainak manchesteri gyűlésén hangsúlyozta, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása összeegyeztethetetlen Németország egységének helyreállításával. — Mindazok, akik azt akarják — mondotta —, hogy egész Európa és az egész világ biztosítva legyen az agresszió veszélye ellen, egyesült érővel kell harcolniok a párizsi egyezmények ratifikálásának és Nyugat-Németország felfegyverzésének megakadályozásáért. A KÍNAI NÉPI felszabadító hadsereg egyik partvédelmi egysége a Kuungtung tartomány- beli Gyöngy-folyó torkolatánál elfogott egy csangkajsekista motoros dzsunkát, amikor az éppen a szárazföld partmenti vizei felé haladt. A dzsunka megtévesztésül a Kínai Népköztársaság lobogójával haladt a szárazföld felé. A motoros hajó fedélzetén 18 főnyi legénység es egy tiszt volt. SZÍRIÁBAN vasárnap nagy tüntetések zajlottak le a Törökország és Irak között tervezed szövetség ellen. Aleppóban a tüntetőket rendőrök támadták meg. Az összetűzés során 32 rendőr és 50 tüntető megsebesült. Az egyiptomi kormány január 22-re meghívta az Arab Liga összes tagállamainak miniszterelnökeit, hogy sürgősen tárgyalják meg Törökország és Irak között kötendő katonai szövetséget. BECSBEN január 17-én megnyílt a Béke-Világtanács irodáRÓMA (MTI). Az Olasz Kommunista Párt IV. országos értekezlete pénteken délelőtt Rómában befejezte munkáját. Az értekezleten részvevő 1143 küldött egyhangúan jóváhagyta a | politikai ús a szervező bízott- I ság által kidolgozott határozati javaslatokat. Az értekezlet jóváhagyta még az Olasz Kommunista Pártnak az egész néphez intézett felhívását, amelyben egységes harcra szólítja az olasz népet a békéért, a háborús provokátorok ellen, az atomveszély, a német újrafclfegyverzés és Európa kettészakítása ellen, a szabadságért az olasz demokráciát a reakciós irányzatok részéről fenyegető veszélyek ellen, jának ülése. Ezt az ülést Brüsz-* szélben kellett volna megtartani, a belga igazságügyminisztérium és a külügyminisztérium azonban kijelentette, hogy azl ülés belgiumi megtartása »nem kívánatos«. Ezért az ülést az' iroda Becsben tartja meg. ROMÁBAN a 1‘Unlta arról ad hírt. hogy az Olasz Kommunista Párt befolyása állandóan növekszik az olasz dolgozó tömegek körében. A lap rámutau. hogy az utolsó két hónapban es kommunista párt északolaszor- szági szervezetének taglétszáma jelentős mértékben növekedőit. A milánói tartományban â párt- szervezetek létszáma 5538, a bolognai tartományban 5532, Modenában pedig 3201 taggal növekedett. A COSTARICAI fegyveres erők vezérkarának nyilatkozata szerint január 15-én a Costarica! kormánycsapatok és a behatolók közölt Senta Rosa városa közelében ütközet zajlott- le, amely három óra hosszat tartott. A vezérkar közleménye; elmondja, hogy a kormánycsapatok szívósan kitartottak és kiverték a behatolókat a városból. MÜNCHENBEN vasárnap este befejeződött a bajorországi szakszervezetek kétnapos értekezlete, amelyen több, mint 900 ezer dolgozó küldöttei vettek részt. Az értekezlet a szakszervezeti vezetőségek feladatává tette, hogy aláírásgyűjtő-akcióval készítsék elő aZ üjraíelfegy- verzés elleni népszavazást Bajorországban. A bajor tartományi alkotmány rendelkezése szerint akkor írnak ki népszavazást, ha azt a választójoggal bíró lakosok legalább 10 százaléka követeli. BERLINBEN Karl Liebknecht és Rosa Luxemburg meggyilkolásának 36. évfordulója alkalmából a dolgozók tüntető felvonulást szerveztek. Nagygyűlésen emlékeztek meg a német munkásosztályért mártírhalált halt vezetőiről. A két mártír síremléke előtt körülbelül 120 ezer ember vonult el. A dolgozók nagy halottaik emlékének azzal áldoztak, hogy megfogadták, erőt és áldozatokat nem kímélve küzdenek az egységes, demokratikus, békés Németországért. PÁRIZSBAN befejezte munkáját az MRP országos bizóti- ságának ülése. Az országos bizottság igen nagy többségben »' kerületi szavazás rendszere el« len foglalt állást. Több felszólaló hangoztatta, hogy ebben a rendszerben a »pénz az úr, a képviselő a szolga«. Egyébként 32 MRP leszögezte, hogy nem hagyhatja jóvá a párizsi egyezményeket a maguk egészében, mert ezek az európai Integráció visszafejlődését jelentik, a haladásért és a szociális reformokért, az imperializmus szolgálatában álló uralkodó csoportok ellen. • Éiénkebb kultúráiét Apostagon MEGÉLÉNKÜL T a kultúr élei Apostagon. A falusi színjátszó- gárda legutóbb Karinthy nagy szerű szatíráját, a »Bűvös szék«-ct adta elő két másik mulatságos egyfelvonásos kíséretében. A legutóbb megtartott mű- sorosesten több mint kétszázán voltak jelen. A községben le- ínykórus szervezéséhez fogtak tibzzá és tánccsoportot is akarnak alakítani. ország egységének helyreállítása felé vezető sikeresebb utak keresését is elősegíthetne. ‘1 Ha a párizsi egyezménye- két ratifikálják, új helyzet adódik, amelyben a Szovjetunió nemcsak a Német Demo- I kralikus Köztársasághoz fűződő baráti kapcsolatok további erősítéséről gondoskodik, hanem arról is, hogy a békcszeretö európai államok közös erőfeszítéseivel elősegítsék az európai béke cs biztonság megszilárdítását. 1955 január 15. Pénteken befejezte munkáját as Olasz Kommunista Párt IV. országost értekezlete
