Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-16 / 13. szám

BACSKISK UN MEGYE I NÉPÚJSÁG il AZ MPPB/fCSKISKVNMÍGYEI PARTBIlOTTSKáKNAK x. ÉVFOLYAM, is. szám Ara SO fillér 1955 JANUÁR 16. VASÁRNAP Ismeretterjesztő előadások Az enyhe tél kedvező időjárása nemsokára a Dunára csalja az újpesti téli kikötő »lakóit«. Felszabadulási verseny a mezőgazdaságban Száznál több dolgozó paraszt teljesítette as év elején egéssévi baromfi- és tojásbeadását A szocializmus építésének fontos alappillére a dolgozó tömegek kulturális felemelke­dése. E mondat hangsúlya fő­ként falvainkra, a falusi életre esik, mert évszázados elnyomás különösen falun éreztette leg­jobban hatását. Tíz évvel ez­előtt még az urak országának kultúrpolitikája azt hirdette, hogy a -parasztnak eiég csak annyit tudni, hogyha esik az eső, ne álljon a csurgásba«. Per­sze kevés olyan parasztember volt abban az időben, akinek e beszéd hallatára ne szorult volna ökölbe a keze és ne ér­zett volna méla undort az ilyen­fajta beszéd hangozta tói iránt, Milyen jól esik már azt mon­dani ma, hogy tíz év óta gyö­keresen megváltozott a lalu kultúrpolitikai élete. Sok szép, komoly eredmény született a tízéves munkának eredményc- képen. Kultúrotthon, mozi, könyvtár és különféle előadások segítik hozzá a dolgozó paraszt­ságot a művelődéshez, a szóra­kozáshoz. Nem kis jelentőségűek a fa­lusi dolgozók életében az isme­retterjesztő előadások. Ezeken az előadásokon megyénk terüle­tén is sok ember gazdagítja tudását termelési, talajművelé­si, politikai és irodalmi vagy természettudományi, egészség- ügyi és egyéb, a haladó tudo­mány és művészet által kikris­tályosodott ismereteivel. Ezeknek az előadásoknak a tapasztalatai azt bizonyítják, nogy a hozzá fűzött remények­nek megfelelnek és gazdag kin­csestárukból bőven juttatnak a hallgatóknak, Az aztán a másik kérdés, hogy hol működnek jól és hol működnek kevésbbé jól, vagy egyáltalán sehogysem az isme­retterjesztő előadások. Azokban a községekben, ahol a helyi pártszervezetek és ta­nácsok támogatják az előadás- sorozatokat, ahol sokat tesznek annak érdekében, hogy színvo­nalasak és látogatottak legye­nek, ott népszerűnek, hasznos­nak vallja a község népe. Azok az előadások a látogatottak, me­lyek tartalmukban jó színvonal­ra és a helyi alkalmatosságok kihasználására épülnek. A min­den tekintetben jó előadó beszé­dét, amely nem csupán a köz­ponti brossurát; olvassa fel a hallgatóknak, hanem alkalom­szerűen beszél a helyi viszo­nyokról, szívesen hallgatják. Hát még ha szemléltető példá­kon is igyekszik bemutatni állí­tásainak helyességét! E tekintet­ben jó példa a jánoshalmiak módszere. Ebben a községben és a község határaiban is élvezet­tel hallgatják a mezőgazdasági előadásokat. Az előadói munka- közösségben szaktanárok is dol­goznak, akik nem sajnálják a fáradságot és egyszerű, könnyen érthető szemléltető eszközöket készítenek, ami nagyon hozzá­segít ahhoz, hogy a hallgatók könnyen megértsék az előadás tartalmát. Jók azok az előadá­sok, amelyeket filmvetítéssel kísérnek, mint Kuníehértón, ahol 140 ember is összegyűl egy- egy ilyen estre. Nem lehet azonban azt mon­dani, hogy minden községben kielégítő eredmények vannak. Igen sok helyen nagyon el­hanyagolják az ismeretterjesztő munkát. Maguk a vezetők unal­mas időtöltésnek tartják és he­lyette inkább szórakoztató mű­sorokat rendeznek. Azokra is szükség van, de egy pillanatra sem szabad megfeledkezni arról, hogy kiművelt emberfők nélkül nehéz a korszerű eljárások el­méleti és gyakorlati alkalmazá­sa. Sok helyen igen felületesek a tömegek igényeinek kielégíté­sei. Nem helyesek a módszerek s ennek következtében nincs elegendő látogató. Üresek a for­mai módszerek, azon panasz­kodnak helyenként, hogy nem tartalmas a Szabad Föld Téli Este. Megúnták a dolgozók, egyhangúvá, üressé vált e cím­fogalom. De az okát nem kere­sik, ami legtöbbször az előadó­kon és az üres formalitáson mú­lik. Valahány panaszoló tisztá­ban van azzal, hogy az előadás lényege nem a nevén múlik. A Szabad Föld Téli Estéket időn­ként cseréljék fel kérdés-felelet esttel. Az előadások legyenek színesek, támaszkodjanak a he­lyi hagyományok ismeretére is. Sűrűbben tartsanak népműve­lési szerveink olyan előadásokat, amelyeknek tárgya a politikai életből merül. Adjanak választ az előadások a napi politikai kérdésekre. Az a tapasztalat, hogy a politikai előadások nagy tömegeket mozgatnak, mert eb­ből kevesebbet hallanak, mint egyéb kérdésekről. A politikai eseményekkel mindenki szeret tisztába lenni és ez okozza a nagyarányú érdeklődést. • Nem szabad hát elhanyagolni a poli­tikai kérdések megvitatását. Az is helyes, ha időnként ta­pasztalatcsere estet rendeznek egy-egy községben és ezen az estén azt beszélik meg, hogy milyen előadásokat tartsanak ez­után. Ezek egyben véleményku­tató vasárnap délutánok vagy esték, ahol a részvevők érdek­lődési körét alaposan meg lehet ismerni. Falusi, tanyai pedagógusaink szép szolgálatot tettek már eddig is a lakosság ismereteinek a bő­vítésében. Túlnyomórészt to­vábbra is rájuk támaszkodik a falu népe. Bokrosítsák, gyara­pítsák továbbra is ezt a nemes munkát. Ne feledjék el kis időre sem, hogy a dolgozó pa­rasztok mind hatalmasabb tö­megei két kézzel kapnak a ta­nulási, művelődési alkalmon. Nincs annál szebb és magaszto- sabb feladat, mint a népet ta­nítani« A KALOCSAI járásban Ha­jós már az elmúlt években is példát mutatott a beadási köte­lezettségek teljesítésében. Ta­valy sem maradtak adósai az államnak: év végéig 100 száza­lékra teljesítették beadási köte­lezettségüket, az adófizetésben pedig nemcsak a járásban, ha­nem a megyében is az elsők kö­zött haladnak. Ennek az ered­ménynek a vezérfonala évről- évre a helyi tanács jó szervező, felvilágosító munkája. AZ Ö JÖ MUNKÁJUK, vala­mint az egyre terjedő felsza­badulási verseny nyomán már január első felében több mint száz dolgozó paraszt teljesítette egész évi tojás- cs baromfibe­adási kötelezettségét. Az Uj Élet »Odakünn a januári nap hal­ványan világit, fenn hófelhök gomolyognak. Néhány pillantást vessünk az elmúlt, az elszágul­dott év után. 1954. Szigetköz! Ez szorosan összetartozik és hozzákapcsol­hatjuk az árvizet, amely mind­nyájunk szivében fájó emléket idéz. Gazdag, bőséges termés ígér­kezett. Az aranyszőke kalászok, itt-ott már keresztekbe rakva, vagy kecsesen ringva hajlottak a júliusi szélben. Kenyér, meleg, puha kenyér lett volna belőlük. De nem — jött az ár, a kék Duna szelíden csobogó habjai megfékezhetetlenné váltak. S elsodorták az érő életet, a su­sogó tengerit. Még szinte egy tenger volt a. határ, mikor ha­zaköltöztünk, azaz csak vissza, a Termelőszövetkezet is már há­romnegyed évre bevitte az elő­írt baromfit. AZ ADÓFIZETÉSNÉL is ha­sonló a helyzet. Az első hónap­ra előirányzott összegnek már több mint 50 százalékát fizették rohanó ár a mi házunkat is elso­dorta, mint a többi kicsi sziget­közi házat. Soha nem felejtem el. Neki­borultam a kapufélfának és csak zokogtam. Az éjszakát az ud­var közepén töltöttük, de nem alvással, hanem keserű gondo­latokkal. Tizenkilenc éves va­gyok és ha visszagondolok ezek­re a napokra, most is sírva fa­kadok. De nem maradtunk egyedül! Az ország és ti is azt akartátok, hogy Szigetköznek nem szabad elveszni. Most megtudtuk, mire képes egy ember, hát még egy ország. Köszönjük, hogy segítet­tetek letörölni a könnyeket. Nektek is részetek ván a sziget­közi hősi munkában. Ma már az ország, a nép, a kormány se­gítsége nyomán nincs hajlékta­be a termelők. Az összegyűli adóprémiumból szépítik, csino­sítják a községet. A tanács 800 folyóméter úthoz, járdához szük­séges téglát vásárolt, amelyet a község lakói társadalmi mun­kával raknak le. tan a Szigetközben. Az egész or­szág hősiesen helytállt. Helyt­álltak honvédeink, gépkocsive­zetőink. Emlékszem, volt egy szőke gépkocsivezető, nagy bo­zontos hajjal, egy fürt mindig az arcába lógott. Alig állt a lá­bán a fáradságtól, hiszen már két éjjel és két nap egyfolytá­ban küzdött emberfeletti erővel. De küzdött értünk, mindnyájun­kért. Talán leözületek való, ta­lán a Nyírség küldte. Mindegy A szigetközi emberekkel együtt köszöntünk benneteket. Ismét szeretném■ megköszönni a termelőszövetkezet részére kül­dött ajándélcolcat, amit hiányta­lanul megkaptunk. A Hédervári Rózsa Ferenc Termelőszövetke­zet meleg szeretettel gondol rá­tok és hálás szívvel köszöni a bácsalmási járás termelőszövet­kezeteinek szíves adományát. És kíván a termelőszövetkezet ve­zetősége a bácsalmási járási ta­nácsnak és a termelőszövetkeze­teknek sikerekben gazdag, bol­dog új esztendőt. DCepe.lt átlépi demúheatikiu i)rs:<(it/o k életéből Romániában a termelőszövetkezetek tudományos módszerek felhasználásával etetik az állatokat, így szaporítják állatállományukat. — A képen: folyik a munka a silók körül. Az Izsáki Állami Gazdaság dolgozóinak váilalása Az Izsáki Állami Gazdaság dolgozói is csatlakoztak a fel- szabadulási munkaversenyhez. Ennek keretében egy egész sor vállalást tettek. Többek között elhatározták, hogy holdanként a tervezettnél átlag 4 mázsával több szőlőt termelnek majd a 754 holdon. A termelési többlet 3016 mázsa lesz, melynek értéke egy miliő 508 ezer forint. Ugyanakkor az őszi búzából egy mázsával, rozsból 50 kg-al, tavaszi búzából egy mázsával, őszi árpából más­fél mázsával termelnek majd többet a tervezettnél. Vállalták azt is, hogy február 25-e helyett február 5-ig kija­vítják az összes tavaszi munkához szükséges erő és munkagé­pekét. LEVÉL AZ ÚJJÁÉPÜLT SZIGETKÖZBŐL Nem maradtunk egyedül... A bácsalmási járás termelőszövetkezetei is mély együttérzé­süknek adtak kifejezést, amikor a Duna hullámai az elmúlt év nyarán elöntötték Szigetközt. A járás termelőszövetkezetei, a Hé­dervári Rózsa Ferenc Termelőszövetkezet részére 15 mázsa bur­gonyát, 40 mázsa tengerit és 10 mázsa szénát szállítottak. Az ár­vízkárosult termelőszövetkezet tagjai nagy örömmel fogadták ezt a baráti segítséget. Az említett termelőszövetkezet a napok­ban egy köszönő levelet írt, melye* az alábbiakban közlünk: Új, felszabadított területek Vietnamban. A viet­nami felszabadított területek dolgozói országuk helyreállításán fáradoznak. A dolgozok örüin- újongása egy mozdony újjáépítésénél.

Next

/
Thumbnails
Contents