Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-09 / 7. szám

fl magyar nép összefogása, a nép kormányának segítsége új életet teremtett az árvízsujtotta Szigetközben /Is Elnöki Tanács kitüntetései » megye 10 éves (elszabadulása alkalmából A nyári dunai árvíz idején ß Vad hullámok nagy pusztítást okoztak a Szigetközben. Sok köz­ségben egész utcasorok dőltek össze, elpusztult a gazdagon ter­mő szigetközi földeken a termés zöme. Népköztársaságunk kor­mánya — az állatni költségve­tésből igen jelentős összeget — több miiit százmillió forintot bo­csátott rendelkezésre az árvíz? károk helyreállítására és a ká­rosultak megsegítésére. À ma­gyar nép — ahogy értesült az elemi csapásról — azonnal a kárvallottak, bajbajutottak se­gítségére sietett. Társadalmi gyűjtés keretében majdnem hat- vatöt millió forint pénzösszeg és ezenkívül jelentős ’ mennyiségű egyéb adomány: termény, állat, élelmiszer, háztartási cikk és ruhanemű gyűlt össze. Az árvíz idején eriisorhan az volt a törekvés, hogy a legnagyobb kárt szenvedett szi­getközi lakosságot ellássák éle­lemmel, puhával, Ideiglenes haj? lékkai, gondoskodjanak a meg­mentett jószágokról. Az árvíz­veszély megszűntével folyama­tosan gondoskodtak a rendezett visszatelepítésről, a lakosság el­látásáról, az állatállomány ta­karmányozásáról, az aratás és a betakarítás befejezéséről. Fon­tos közegészségügyi rendszabá­lyokat hoztak. Huszonegyezer ember részesült védőoltásban. A Különleges egészségügyi oszta­gok 9500 kutat és 0800 lakóházat fertőtlenítettek. Elhelyezték az árylzkái-osultak gyermekeit, s több mint 500 árvízkárosu t gyermeket üdültettek hosszabb ideig. A lakosság gazdásági helyzetének megjavítására szá­mos intézkedést tett kormány­zatunk. Mintegy 15 millió forint­ra tehető az az összeg, amelyet az árvízkárosult lakosság adójá­ból töröltök. A begyűjtési köte­lezettségek törlésével, illetve mérséklésével pedig 600 vagon búza és egyéb termény, 67 vágón áltat- és álláti termék, 19.ÜQ9 hektoliter tej, ég Í6.000 hektoli­ter bőr beadását engedte el áh latnunk. A helyreállítási munkálatok­ban a legnagyobb feladata az összedőlt és megrongálódott la­kóházak újjáépítése, illetve helyreállítása volt. Az újjáépí­téshez és helyreállításhoz 36 millió tégla, 76QI) tonna ceipent, 4600 tonna égetett mész, 4500 köbméter faanyag és számos egyéb építési anyag heiyszínre- szállításáról gondoskodtak. Az Újjáépítési munkákban 62 mér­nök, T70 kőműves, $00 ács és 120 egyéb szakmunkás vett részt. Az árvízsujtotta területek la­kosságának, az ipari üzemek munkásainak, a néphadsereg har­cosainak, a szovjet katonáknak, valamint a helyszínre érkezett szakmunkások összefogásának s lelkes munkájának eredménye­ként alig öt hónap alatt újjáépí­tettek 1513, helyreállítottak 1942 családi lakóházat. Megfeszített munkával sikerült elérni, hogy a tel beállta előtt valamennyi ár­vízkárosult család számára meg­felelő lakás álljon rendelkezésre. Az árvízkárosult termelőszö­vetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok ugyancsak jelentős támogatást kaptak. 'A gépállo­mások a termelőszövetkezetek­nek 14.200 holdon, az egyénileg dolgozó párasatoknak 22.500 hol­don végezték cl ingyenesen az pszi szántási és egyéb tglajmun- kákat. Az árvízkárosultak az ingyenszántáson kívül 15.200 mázsa vetőmagot és 1.5 millió forint segélyt kaptak az elpusz­tult gyümölcsfák pótlására. P-&EÍZS (MTI) A »l'Humani­té« »szégyenletes hamisítás« címmé» vezércikkben foglalkozik Mendes-France tervezett válasz­tójogi »reformjáról«. — Olyan országiban — írja a lgip — phol különböző társadal­mi osztályok és különböző pár­tok állnak egymással szemben, az egyedüli igazságos választási rendszer psak olyan lehet, mely hű tükörként vetíti vissza a sza­vazatokat, vagyis az arányos vá­lasztási rendszert. A listakapcso­lás máris eltorzította ezt a tük­röt. Eg most meg darabokra is akarják törni ezt a tükröt és minden egyes darab még torzí- tottabb képet adna. — Mennyire megmutatja ez, hogy milyen hamisak a buzsoa- ziának a demokráciáról szóló fellengös szólamai 1 — mutat rá Kormányzatunk gondoskodott a megrongálódott gátak, utak, hidak helyreállításáról és az újonnan épült közságrís^knejs a villamoshálózatba történő be­kapcsolásáról. Mintegy félmillió köbméter föld beépítésével helyreállították és megerősítet­ték a megrongálódott gátakat, elkészült 170 kilométer, az árvíz idején megrongálódott út, s be­fejezték a hidak helyreállítását is. Az árvízkárok helyreállítására alakult kormánybizottság a tár­sadalmi pénzadományokat az alábbiak szerint utalványozta: épülethelyreállítási segélyekre 43,661.950, a kitelepített lakos­ság élelmezésére és a visszatele­pítés költségeire 5,400.115 forin­tot, a lakosság részére készpénz­segélyt 6,396.751.77 forintot, ter- meszptbeni takarmánysegélyekre 4,372.974.13 forintot, gyümölcs­fák pótlására 1,500.000 forintot, a begyűjtött termények szállítási költségeire 151.000 forintot utal­ványozott, továbbá utólagos el­számolásra 3,535.078.56 forint jutott. A magyar nép összefogása, se- gítőkészségc, a nép kormányá­nak segítsége tehát új életet te­remtett azon a tájon, vidéken, ahol nyáron a Duna vad hullá­mai pusztítottak. (MTI) 8 lap. TV »1‘íiumanité« a továbbiak­ban azt fejtegeti, miért akar­nak visszatérni a kerületi vá­lasztási rendszerhez? — Ez a rendszer — írja —Ju£ választókerületekre darabolná szét Franciaországot. Mindegyik­ben egyetlen képviselőt választa­nának. Az esetek többségében nem egy párt, egy vélemény­áramlat jelöltje lenne ez, hanem érüekkoalíciók embere, sőt ma­ga a szavazíitvásárlQ milliomos. A kerületi választási rendszer­rel csak egy kisebbség válasz­taná a képviselőket. A lap befejezésül rámutat ar­ra, hogy a munkásmozgalom és valamennyi becsületes republi­kánus követeli az igazságos, méltányos, arányos választási módszert. Szombaton, anuár 8-án, dél­előtt 10 ófakor vette kezdetét a Megyei Tanács első emeleti ta­nácstermében a , ünnepélyes ösz- szejövetel. A hosszú asztalsor mellett helyetfoglaltak a meghí­vottak, kitüntetettek és vendé­gek. Hallos Ferepc, a Megyei Ta­nács VB-elnölke ünnepélyes sza­vakkal köszönti a megjelente­ket, majd Nezvál Ferenc, az Elnöki Tanács tagja emelkedik szólásra. Elmondja, hogy ezen a napon a Minisztertanács i.avasr latára a megye felszabadulásá­nak 10 éves évfordulója alkal­mából adják át az Elnöki Ta­nács kitüntetéseit azoknak az elv társaknak, akik Kecskemét és az egész megye felemelkedé­sének élenjáró harcosai voltak. A most kitüntetettek megérdem­lik a kormány, a párt, a nép bi­zalmát. Viseljék büszkén e ki­tüntetéseket, járjanak elől to­vábbra is jó példával a béke- harcban, termelésben egyaránt. Es ehhez a nem könnyű, ,<Je .szép feladathoz kíván sók .sikert .és egészséget a kitüntetetteknek. Ezután sorban átadja az El­nöki Tanács kitüntetéseit: A MUNKA ÉRDEMRENDET Ki- szely Istvánnak, kiskunfélegyházi járási pb. első titkárának, Kassa Vilmosnak, a megyei pb. osztály- vezetőjének, Nagy Józsefnek, a a kalocsai járási'pb. első titká­rának; a SZOCIALISTA MUN­DÉRÉIN (MTI) A Német Szó? ciáldemokratíi Párt pyngatber- lini szervezete, amelynek veze­tői a párt úgynevezett amerikai frakciójához tartoznak, megegye­zett Adenauer Keresztény De­mokrata Uniójával a tartomá­nyi kormány jogkörével felru­házott nyugatberlini városi szená tus összetételében. A Szociálde­mokrata Pártot a főpolgármes­ter és hat szenátor, a Keresz­tény Demokrata Uniót az alpol­gármester és öt szenátor képvi­seli majd a szenátusban. KÁÉRT ÉRDEMÉRMET Borsodi (Györgynek, a megyei pb. mun-* katársának, Sztankovics Ma-* tyásnak, a megyei pb. munka-* társának, Boros Józsefnek, a megyei pb. munkatársénak: a MUNKA ÉRDEMÉRMET Rózsi» János alapszervi titkárnak, Ko-* esi Balázs alapszervi titkárnak, Hegedűs László alapszervi veze­tőségi tagnak, Musza József, a kalocsai pb. tagjának, Kovács Lászlónak, a kiskunhalasi phi aktívájának, Vén Gergelynek, az öregcsertői alapszervezet tit­kárának, Szili István kecske­méti lakosnak, Kiss Ignácnak, a kunszentmiklósi járási pb. osz­tályvezetőjének, Horváth György­nek, a kiskunfélegyházi járási pb. munkatársának, Kardos Pál aktívának, Rigó Jánosnak, a ka­locsai járási pb. instrultíorának. Borszéki Lajosnak, a megyei DISZ-bizotts'ág szervezőjének, Mándity Józsefnek, a megyei DISZ-bizottság munkatársának, Néinedi Sándornak, az építők tb. elnökének, Szűcs Mihályné- nak, a Kecskeméti Gyufagyár ÜD-elnükének, Farkas Imrének, a Kecskeméti Gépgyár ÜB-elnö- kének és Gáspár Klárának, a Népújság munkatársának. A magas kitüntetések átvétele után Musza József, Szili István és Farkas Imre mondott .egy­szerű szavukkal köszönetét es teft ígéretet, hogy a hazának, a pártnak hű harcosai maradnak továbbra is. Nyugat-Bériül szociáldemo­krata dolgozói élesen bírálják jobboldali vezetojiket, akik koa­lícióba léptek Adenauer pártjá­val, noha a Szociáldemokrata Párt a legutóbbi választásokon a képviselői mandátumok abszo­lút többségét szerezte meg. Az új nyugatberlmi képviselő-* testület január 11-én tartja ala­kuló ülését. A Szociáldemokrata Párt dr. Otto Suhr egyetemi ta­nárt, a párt »amerikai frakció­jának« egyik főkolomposát je­lölte a főpolgármesteri tisztség-* re. A l’Humanité Mendes-France tervezett választójogi „reformjáról“ Szociálúemokrata-keresztéDyMrala koalíció veszi ót Nyugat-Berlin vezetését NEMZETKÖZI Amikor két esztendő határán visszatekint az emberiség a le­pergett évre c* várakozón előre­néz, mit hoz a most kopogtam új, különös hangsúlyt kapnak a legégetőbb kérdések: milye­nek a béke ügyének kilátásai, mit kell tegyenek az emberek, bogy a nemzetközi politikában tovább folytatódjék a feszültség csökkenésének, a békés egymás mellett élés elvének irányzata, mit kell tcnniök a népeknek, hogy megakadályozzák a háború erőinek —• meg-mcgújuló ter­veit? Ezekre a világszerte fel­merülő kérdésekre adott választ Malenkov elvtárs újévi nyilatko­zata. Ez a nyilatkozat, amelyről méltán írta meg a demokratikus iajtó, hogy nagyjelentőségű békeüzenet, ismét leszögezi a Szovjetunió álláspontját a legfontosabb nemzetközi ügyek­ben. Hogyan lehet a feszültséget csökkenteni? Hogy ki lehessen küszöbölni a feszültséget a nem­zetközi politikából, s mindenek­előtt a szovjet—amerikai kap­csolatokból, elsősorban arra van szükség, hogy vessenek véget a német militarizmus talpraállítá- sát célzó terveknek, ves­senek véget a fegyverkezési ver­senynek, s annak a politikának, amely katonai támaszpontokkal igyekszik körülvenni a békesze- rctő államokat. »Ami a Szovjet­uniót illeti, — jelentette ki Ma­lenkov elvtárs a szovjet—ameri­kai viszonnyal kapcsolatos kér­désre adott válaszában — kész továbbra is minden tőle telhetőt elkövetni a Szovjetunió és az Egyesült Államok tartós és szi­láid békés kapcsolatainak bizto­sítása, a fennálló nézeteltérések rendezése érdekében, feltételez­ve, hogy az Egyesült Államok részéről is ugyanilyen készség nyilvánul meg.« Ezek a megfon­tolt, egyszerű szavak tisztító szélként szinte elfújják a békés egymás mellett élés »lehetetlen­ségét« hirdető amerikai propa­gandisták hisztériával mérgezett füstgomolyagait, amelyekkel a nemzetközi légkört vigasztalan­ná, áthatolhatatlanná akarják tenni. Malenkov elvtárs válaszai friss levegőt sodortak a nemzet­közi porondra: ha lehetséges — már pedig lehetséges és szük­séges — a békés együttélés, ak­kor meg kell találni az utat a távol-keleti nézeteltérések ren­dezésére, az egész emberiség lé­tét fenyegető atomfegyverek el­tiltására, s természetesen e bé­kés koncepció jegyében kell megoldani az európai problémák kulcskérdését, a német kérdést ts. A szovjet kormányfő újévi nyilatkozatát világszerte nagy- horderejű lépésnek tekintik. A béketábor országaiban és min­denütt a földkerekségén a béke­szerető emberek örömmel, biza­kodással üdvözölték. Az impe­rialista politika boszorkánykony­háiban, — ennek megfelelően. zavarral, nyugtalansággal fogad­ták a szovjet kormány fejének szavait. Egyes nyugati lapok odáig mentek, hogy megpróbál­ták kiforgatni, »fonákjára« ma­gyarázni a Malenkov-interjú leg­fontosabb megállapításait. Hiú próbálkozás! Ezeket a szavakat nem lehet félreérteni, félrema­gyarázni, meghamisítani: »most nincs fontosabb feladat, mint egyesíteni minden ország népei­nek erőfeszítéseit a béke és a nemzetközi biztonság biztosítása érdekében«. Mi — és velünk a világ békeszerető erői — értünk a szóból. Harci program ez a béke hívei számára az új esz­tendőre. ♦ Ha az új év első hetének kül­politikai eseményeiről hírt adó táviratok közt tallózunk, felkel­tik figyelmünket azok a jelen­tések, amelyek az ENSZ-íőtitkár pekingi útjáról tudósítanak. Ma­ga a tény méltán ébreszt érdek­lődést; annak a világszervezet­nek első tisztségviselője, amely »nem ismeri el« Kínát, a »nem létező« Népi Kína fővárosába utazik és egy szerinte »nem lé­tező« kormány ajtaján kopog­tat. .. Egy amerikai lap a napok­ban karikatúrát közölt — a raj­zon Dag Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára hajadonfőit álldogál egy bambuszfüggöny előtt (a nyugati sajtó előszeretettel hasz­nálja a valóban nem létező »vas­függöny« változataként Kínával összefüggésben az ugyancsak nem létező »bambuazfüggöny« kifejezést, és dadogva kér bebo­csátást; »az ENSZ-től jöttem... Nebru küldött..,« Nos, ebből a gúnyrajzból csak annyi igaz, hogy az ENSZ főtit­kára valóban kérte, hogy Csoú En-laj fogadja őt Pekingben. De hogy Nebru küldte volna? Ham, marékjük!, útban Kínába, 24 órát töltött Delhiben, de 19 órát kellett várakoznia, amíg Nehru- val végre találkozhatott. A szán­dékosan fagyos indiai magatar­tásnak az az oka, hogy India nem helyesli llammarsKjöld ut­jának indokolását. Ismeretes ugyanis, hogy az ENSZ főtitká­ra azzal a céllal ment Pekingbe, hogy megpróbálja »kiszabadíta­ni« azokat az amerikai kéme­ket, akiket a kínai hatóságok nemregiben lelepleztek és elítél­tek. India nem szavazta meg az ENSZ amerikai szavazógépeze- tenek ezzel kapcsolatos elítélő határozatát. Sőt, Nehru kijelen­tette, hogy »az ENSZ részéről elég különös volt egy megbé­lyegző határozat részrehajló el­fogadása anélkül, hogy bármi­féle lépés történt volna a vita­tott tények kivizsgálására.« A kínai kormány leszögezte, hogy az amerikai kérnék ügye Kína kizárólagos belügye és így nem tartozik az ENSZ-re. Mind­amellett, mint Csou En-laj Ham- marskjoldhöz intézett táviratá­ban hangsúlyozta »a béke és a nemzetközi feszültség enyhítése érdekében« a kínai miniszterel­nök kész volt fogadni az ENSZ főtitkárát Pekingben. A főtitkárt barátságosan fogadták a kínai fővárosban. Csou En-laj és Ham­marskjöld tárgyalásai azóta meg­kezdődtek. Anélkül, hogy c meg­beszélések tárgyi eredményeiről beszámolhatnánk, máris le lehet szögezni legalábbis két tényt: 1. A szóbanforgó látogatás is bi­zonyítja: a népi Kína kormá- nya minden alkalmat megragad arra, hogy lépéseket tegyen a feszültség csökkentése, a nem-* zetközi kapcsolatok felvétele ér» dekében; 2. Az ENSZ kénysze-* rül ténylegesen elismerni a Ki» nai Népköztársaságot, mint a vi» lág egyik nagyhatalmát. Ezeket a tényeket — kényte-i len-kelletlen —- elismerik a jő» zanabb nyugati burzsoá lapok ts. »Az ENSZ főlitkárának kínai látogatása kimondottan a pc- liingi kormány sikerének tekin-* tendő« — írja a Basler National Zeitung című svájci lap. A Daily, Mirror című angol lap szerint »az ENSZ, miután elküldte fő» titkárát Pekingbe. többé nem ellenezheti okszerűen a kínai népi kormány hivatalos clisnu » rését«. S végül olvassuk estik, hogyan fanyalog a tények beis­merésének némi öngúnnyal ve­gyes kesernyés hangján »Scots­man: »ha az igazi, tényleges kormány képviselné Kínát az Egyesült Nemzeték Szervezeté­ben, közvetlen tárgyalásokat le­hetne indítani és nem mulatott volna a világ azon a furcsa lát­ványon, hogy az ENSZ legfőbb tisztviselője kalappal a kezében járul olyan rendszer képviselője elé, amely rendszert nem tekinti méltónak a nemzetközi elisme­résre.« Nem túlzás tehát Hanmutrsk- jöld pekingi útja létrejöttének puszta tényéből levonni azt a következtetést, hogy ez a látoga­tás újabb lépcsőfok a Kínai Népköztársaság előbb-utóbb tör« vényszerűen bekövetkező ENSJt* tagsága felé.

Next

/
Thumbnails
Contents