Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-09 / 7. szám
fl magyar nép összefogása, a nép kormányának segítsége új életet teremtett az árvízsujtotta Szigetközben /Is Elnöki Tanács kitüntetései » megye 10 éves (elszabadulása alkalmából A nyári dunai árvíz idején ß Vad hullámok nagy pusztítást okoztak a Szigetközben. Sok községben egész utcasorok dőltek össze, elpusztult a gazdagon termő szigetközi földeken a termés zöme. Népköztársaságunk kormánya — az állatni költségvetésből igen jelentős összeget — több miiit százmillió forintot bocsátott rendelkezésre az árvíz? károk helyreállítására és a károsultak megsegítésére. À magyar nép — ahogy értesült az elemi csapásról — azonnal a kárvallottak, bajbajutottak segítségére sietett. Társadalmi gyűjtés keretében majdnem hat- vatöt millió forint pénzösszeg és ezenkívül jelentős ’ mennyiségű egyéb adomány: termény, állat, élelmiszer, háztartási cikk és ruhanemű gyűlt össze. Az árvíz idején eriisorhan az volt a törekvés, hogy a legnagyobb kárt szenvedett szigetközi lakosságot ellássák élelemmel, puhával, Ideiglenes haj? lékkai, gondoskodjanak a megmentett jószágokról. Az árvízveszély megszűntével folyamatosan gondoskodtak a rendezett visszatelepítésről, a lakosság ellátásáról, az állatállomány takarmányozásáról, az aratás és a betakarítás befejezéséről. Fontos közegészségügyi rendszabályokat hoztak. Huszonegyezer ember részesült védőoltásban. A Különleges egészségügyi osztagok 9500 kutat és 0800 lakóházat fertőtlenítettek. Elhelyezték az árylzkái-osultak gyermekeit, s több mint 500 árvízkárosu t gyermeket üdültettek hosszabb ideig. A lakosság gazdásági helyzetének megjavítására számos intézkedést tett kormányzatunk. Mintegy 15 millió forintra tehető az az összeg, amelyet az árvízkárosult lakosság adójából töröltök. A begyűjtési kötelezettségek törlésével, illetve mérséklésével pedig 600 vagon búza és egyéb termény, 67 vágón áltat- és álláti termék, 19.ÜQ9 hektoliter tej, ég Í6.000 hektoliter bőr beadását engedte el áh latnunk. A helyreállítási munkálatokban a legnagyobb feladata az összedőlt és megrongálódott lakóházak újjáépítése, illetve helyreállítása volt. Az újjáépítéshez és helyreállításhoz 36 millió tégla, 76QI) tonna ceipent, 4600 tonna égetett mész, 4500 köbméter faanyag és számos egyéb építési anyag heiyszínre- szállításáról gondoskodtak. Az Újjáépítési munkákban 62 mérnök, T70 kőműves, $00 ács és 120 egyéb szakmunkás vett részt. Az árvízsujtotta területek lakosságának, az ipari üzemek munkásainak, a néphadsereg harcosainak, a szovjet katonáknak, valamint a helyszínre érkezett szakmunkások összefogásának s lelkes munkájának eredményeként alig öt hónap alatt újjáépítettek 1513, helyreállítottak 1942 családi lakóházat. Megfeszített munkával sikerült elérni, hogy a tel beállta előtt valamennyi árvízkárosult család számára megfelelő lakás álljon rendelkezésre. Az árvízkárosult termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok ugyancsak jelentős támogatást kaptak. 'A gépállomások a termelőszövetkezeteknek 14.200 holdon, az egyénileg dolgozó párasatoknak 22.500 holdon végezték cl ingyenesen az pszi szántási és egyéb tglajmun- kákat. Az árvízkárosultak az ingyenszántáson kívül 15.200 mázsa vetőmagot és 1.5 millió forint segélyt kaptak az elpusztult gyümölcsfák pótlására. P-&EÍZS (MTI) A »l'Humanité« »szégyenletes hamisítás« címmé» vezércikkben foglalkozik Mendes-France tervezett választójogi »reformjáról«. — Olyan országiban — írja a lgip — phol különböző társadalmi osztályok és különböző pártok állnak egymással szemben, az egyedüli igazságos választási rendszer psak olyan lehet, mely hű tükörként vetíti vissza a szavazatokat, vagyis az arányos választási rendszert. A listakapcsolás máris eltorzította ezt a tükröt. Eg most meg darabokra is akarják törni ezt a tükröt és minden egyes darab még torzí- tottabb képet adna. — Mennyire megmutatja ez, hogy milyen hamisak a buzsoa- ziának a demokráciáról szóló fellengös szólamai 1 — mutat rá Kormányzatunk gondoskodott a megrongálódott gátak, utak, hidak helyreállításáról és az újonnan épült közságrís^knejs a villamoshálózatba történő bekapcsolásáról. Mintegy félmillió köbméter föld beépítésével helyreállították és megerősítették a megrongálódott gátakat, elkészült 170 kilométer, az árvíz idején megrongálódott út, s befejezték a hidak helyreállítását is. Az árvízkárok helyreállítására alakult kormánybizottság a társadalmi pénzadományokat az alábbiak szerint utalványozta: épülethelyreállítási segélyekre 43,661.950, a kitelepített lakosság élelmezésére és a visszatelepítés költségeire 5,400.115 forintot, a lakosság részére készpénzsegélyt 6,396.751.77 forintot, ter- meszptbeni takarmánysegélyekre 4,372.974.13 forintot, gyümölcsfák pótlására 1,500.000 forintot, a begyűjtött termények szállítási költségeire 151.000 forintot utalványozott, továbbá utólagos elszámolásra 3,535.078.56 forint jutott. A magyar nép összefogása, se- gítőkészségc, a nép kormányának segítsége tehát új életet teremtett azon a tájon, vidéken, ahol nyáron a Duna vad hullámai pusztítottak. (MTI) 8 lap. TV »1‘íiumanité« a továbbiakban azt fejtegeti, miért akarnak visszatérni a kerületi választási rendszerhez? — Ez a rendszer — írja —Ju£ választókerületekre darabolná szét Franciaországot. Mindegyikben egyetlen képviselőt választanának. Az esetek többségében nem egy párt, egy véleményáramlat jelöltje lenne ez, hanem érüekkoalíciók embere, sőt maga a szavazíitvásárlQ milliomos. A kerületi választási rendszerrel csak egy kisebbség választaná a képviselőket. A lap befejezésül rámutat arra, hogy a munkásmozgalom és valamennyi becsületes republikánus követeli az igazságos, méltányos, arányos választási módszert. Szombaton, anuár 8-án, délelőtt 10 ófakor vette kezdetét a Megyei Tanács első emeleti tanácstermében a , ünnepélyes ösz- szejövetel. A hosszú asztalsor mellett helyetfoglaltak a meghívottak, kitüntetettek és vendégek. Hallos Ferepc, a Megyei Tanács VB-elnölke ünnepélyes szavakkal köszönti a megjelenteket, majd Nezvál Ferenc, az Elnöki Tanács tagja emelkedik szólásra. Elmondja, hogy ezen a napon a Minisztertanács i.avasr latára a megye felszabadulásának 10 éves évfordulója alkalmából adják át az Elnöki Tanács kitüntetéseit azoknak az elv társaknak, akik Kecskemét és az egész megye felemelkedésének élenjáró harcosai voltak. A most kitüntetettek megérdemlik a kormány, a párt, a nép bizalmát. Viseljék büszkén e kitüntetéseket, járjanak elől továbbra is jó példával a béke- harcban, termelésben egyaránt. Es ehhez a nem könnyű, ,<Je .szép feladathoz kíván sók .sikert .és egészséget a kitüntetetteknek. Ezután sorban átadja az Elnöki Tanács kitüntetéseit: A MUNKA ÉRDEMRENDET Ki- szely Istvánnak, kiskunfélegyházi járási pb. első titkárának, Kassa Vilmosnak, a megyei pb. osztály- vezetőjének, Nagy Józsefnek, a a kalocsai járási'pb. első titkárának; a SZOCIALISTA MUNDÉRÉIN (MTI) A Német Szó? ciáldemokratíi Párt pyngatber- lini szervezete, amelynek vezetői a párt úgynevezett amerikai frakciójához tartoznak, megegyezett Adenauer Keresztény Demokrata Uniójával a tartományi kormány jogkörével felruházott nyugatberlini városi szená tus összetételében. A Szociáldemokrata Pártot a főpolgármester és hat szenátor, a Keresztény Demokrata Uniót az alpolgármester és öt szenátor képviseli majd a szenátusban. KÁÉRT ÉRDEMÉRMET Borsodi (Györgynek, a megyei pb. mun-* katársának, Sztankovics Ma-* tyásnak, a megyei pb. munka-* társának, Boros Józsefnek, a megyei pb. munkatársénak: a MUNKA ÉRDEMÉRMET Rózsi» János alapszervi titkárnak, Ko-* esi Balázs alapszervi titkárnak, Hegedűs László alapszervi vezetőségi tagnak, Musza József, a kalocsai pb. tagjának, Kovács Lászlónak, a kiskunhalasi phi aktívájának, Vén Gergelynek, az öregcsertői alapszervezet titkárának, Szili István kecskeméti lakosnak, Kiss Ignácnak, a kunszentmiklósi járási pb. osztályvezetőjének, Horváth Györgynek, a kiskunfélegyházi járási pb. munkatársának, Kardos Pál aktívának, Rigó Jánosnak, a kalocsai járási pb. instrultíorának. Borszéki Lajosnak, a megyei DISZ-bizotts'ág szervezőjének, Mándity Józsefnek, a megyei DISZ-bizottság munkatársának, Néinedi Sándornak, az építők tb. elnökének, Szűcs Mihályné- nak, a Kecskeméti Gyufagyár ÜD-elnükének, Farkas Imrének, a Kecskeméti Gépgyár ÜB-elnö- kének és Gáspár Klárának, a Népújság munkatársának. A magas kitüntetések átvétele után Musza József, Szili István és Farkas Imre mondott .egyszerű szavukkal köszönetét es teft ígéretet, hogy a hazának, a pártnak hű harcosai maradnak továbbra is. Nyugat-Bériül szociáldemokrata dolgozói élesen bírálják jobboldali vezetojiket, akik koalícióba léptek Adenauer pártjával, noha a Szociáldemokrata Párt a legutóbbi választásokon a képviselői mandátumok abszolút többségét szerezte meg. Az új nyugatberlmi képviselő-* testület január 11-én tartja alakuló ülését. A Szociáldemokrata Párt dr. Otto Suhr egyetemi tanárt, a párt »amerikai frakciójának« egyik főkolomposát jelölte a főpolgármesteri tisztség-* re. A l’Humanité Mendes-France tervezett választójogi „reformjáról“ Szociálúemokrata-keresztéDyMrala koalíció veszi ót Nyugat-Berlin vezetését NEMZETKÖZI Amikor két esztendő határán visszatekint az emberiség a lepergett évre c* várakozón előrenéz, mit hoz a most kopogtam új, különös hangsúlyt kapnak a legégetőbb kérdések: milyenek a béke ügyének kilátásai, mit kell tegyenek az emberek, bogy a nemzetközi politikában tovább folytatódjék a feszültség csökkenésének, a békés egymás mellett élés elvének irányzata, mit kell tcnniök a népeknek, hogy megakadályozzák a háború erőinek —• meg-mcgújuló terveit? Ezekre a világszerte felmerülő kérdésekre adott választ Malenkov elvtárs újévi nyilatkozata. Ez a nyilatkozat, amelyről méltán írta meg a demokratikus iajtó, hogy nagyjelentőségű békeüzenet, ismét leszögezi a Szovjetunió álláspontját a legfontosabb nemzetközi ügyekben. Hogyan lehet a feszültséget csökkenteni? Hogy ki lehessen küszöbölni a feszültséget a nemzetközi politikából, s mindenekelőtt a szovjet—amerikai kapcsolatokból, elsősorban arra van szükség, hogy vessenek véget a német militarizmus talpraállítá- sát célzó terveknek, vessenek véget a fegyverkezési versenynek, s annak a politikának, amely katonai támaszpontokkal igyekszik körülvenni a békesze- rctő államokat. »Ami a Szovjetuniót illeti, — jelentette ki Malenkov elvtárs a szovjet—amerikai viszonnyal kapcsolatos kérdésre adott válaszában — kész továbbra is minden tőle telhetőt elkövetni a Szovjetunió és az Egyesült Államok tartós és sziláid békés kapcsolatainak biztosítása, a fennálló nézeteltérések rendezése érdekében, feltételezve, hogy az Egyesült Államok részéről is ugyanilyen készség nyilvánul meg.« Ezek a megfontolt, egyszerű szavak tisztító szélként szinte elfújják a békés egymás mellett élés »lehetetlenségét« hirdető amerikai propagandisták hisztériával mérgezett füstgomolyagait, amelyekkel a nemzetközi légkört vigasztalanná, áthatolhatatlanná akarják tenni. Malenkov elvtárs válaszai friss levegőt sodortak a nemzetközi porondra: ha lehetséges — már pedig lehetséges és szükséges — a békés együttélés, akkor meg kell találni az utat a távol-keleti nézeteltérések rendezésére, az egész emberiség létét fenyegető atomfegyverek eltiltására, s természetesen e békés koncepció jegyében kell megoldani az európai problémák kulcskérdését, a német kérdést ts. A szovjet kormányfő újévi nyilatkozatát világszerte nagy- horderejű lépésnek tekintik. A béketábor országaiban és mindenütt a földkerekségén a békeszerető emberek örömmel, bizakodással üdvözölték. Az imperialista politika boszorkánykonyháiban, — ennek megfelelően. zavarral, nyugtalansággal fogadták a szovjet kormány fejének szavait. Egyes nyugati lapok odáig mentek, hogy megpróbálták kiforgatni, »fonákjára« magyarázni a Malenkov-interjú legfontosabb megállapításait. Hiú próbálkozás! Ezeket a szavakat nem lehet félreérteni, félremagyarázni, meghamisítani: »most nincs fontosabb feladat, mint egyesíteni minden ország népeinek erőfeszítéseit a béke és a nemzetközi biztonság biztosítása érdekében«. Mi — és velünk a világ békeszerető erői — értünk a szóból. Harci program ez a béke hívei számára az új esztendőre. ♦ Ha az új év első hetének külpolitikai eseményeiről hírt adó táviratok közt tallózunk, felkeltik figyelmünket azok a jelentések, amelyek az ENSZ-íőtitkár pekingi útjáról tudósítanak. Maga a tény méltán ébreszt érdeklődést; annak a világszervezetnek első tisztségviselője, amely »nem ismeri el« Kínát, a »nem létező« Népi Kína fővárosába utazik és egy szerinte »nem létező« kormány ajtaján kopogtat. .. Egy amerikai lap a napokban karikatúrát közölt — a rajzon Dag Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára hajadonfőit álldogál egy bambuszfüggöny előtt (a nyugati sajtó előszeretettel használja a valóban nem létező »vasfüggöny« változataként Kínával összefüggésben az ugyancsak nem létező »bambuazfüggöny« kifejezést, és dadogva kér bebocsátást; »az ENSZ-től jöttem... Nebru küldött..,« Nos, ebből a gúnyrajzból csak annyi igaz, hogy az ENSZ főtitkára valóban kérte, hogy Csoú En-laj fogadja őt Pekingben. De hogy Nebru küldte volna? Ham, marékjük!, útban Kínába, 24 órát töltött Delhiben, de 19 órát kellett várakoznia, amíg Nehru- val végre találkozhatott. A szándékosan fagyos indiai magatartásnak az az oka, hogy India nem helyesli llammarsKjöld utjának indokolását. Ismeretes ugyanis, hogy az ENSZ főtitkára azzal a céllal ment Pekingbe, hogy megpróbálja »kiszabadítani« azokat az amerikai kémeket, akiket a kínai hatóságok nemregiben lelepleztek és elítéltek. India nem szavazta meg az ENSZ amerikai szavazógépeze- tenek ezzel kapcsolatos elítélő határozatát. Sőt, Nehru kijelentette, hogy »az ENSZ részéről elég különös volt egy megbélyegző határozat részrehajló elfogadása anélkül, hogy bármiféle lépés történt volna a vitatott tények kivizsgálására.« A kínai kormány leszögezte, hogy az amerikai kérnék ügye Kína kizárólagos belügye és így nem tartozik az ENSZ-re. Mindamellett, mint Csou En-laj Ham- marskjoldhöz intézett táviratában hangsúlyozta »a béke és a nemzetközi feszültség enyhítése érdekében« a kínai miniszterelnök kész volt fogadni az ENSZ főtitkárát Pekingben. A főtitkárt barátságosan fogadták a kínai fővárosban. Csou En-laj és Hammarskjöld tárgyalásai azóta megkezdődtek. Anélkül, hogy c megbeszélések tárgyi eredményeiről beszámolhatnánk, máris le lehet szögezni legalábbis két tényt: 1. A szóbanforgó látogatás is bizonyítja: a népi Kína kormá- nya minden alkalmat megragad arra, hogy lépéseket tegyen a feszültség csökkentése, a nem-* zetközi kapcsolatok felvétele ér» dekében; 2. Az ENSZ kénysze-* rül ténylegesen elismerni a Ki» nai Népköztársaságot, mint a vi» lág egyik nagyhatalmát. Ezeket a tényeket — kényte-i len-kelletlen —- elismerik a jő» zanabb nyugati burzsoá lapok ts. »Az ENSZ főlitkárának kínai látogatása kimondottan a pc- liingi kormány sikerének tekin-* tendő« — írja a Basler National Zeitung című svájci lap. A Daily, Mirror című angol lap szerint »az ENSZ, miután elküldte fő» titkárát Pekingbe. többé nem ellenezheti okszerűen a kínai népi kormány hivatalos clisnu » rését«. S végül olvassuk estik, hogyan fanyalog a tények beismerésének némi öngúnnyal vegyes kesernyés hangján »Scotsman: »ha az igazi, tényleges kormány képviselné Kínát az Egyesült Nemzeték Szervezetében, közvetlen tárgyalásokat lehetne indítani és nem mulatott volna a világ azon a furcsa látványon, hogy az ENSZ legfőbb tisztviselője kalappal a kezében járul olyan rendszer képviselője elé, amely rendszert nem tekinti méltónak a nemzetközi elismerésre.« Nem túlzás tehát Hanmutrsk- jöld pekingi útja létrejöttének puszta tényéből levonni azt a következtetést, hogy ez a látogatás újabb lépcsőfok a Kínai Népköztársaság előbb-utóbb tör« vényszerűen bekövetkező ENSJt* tagsága felé.
