Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-06 / 4. szám

AZ IFJÚSÁG NEVELÉSÉHEZ —»#»»»>«>«#•» ff——»»«»»MM»» A FEGYELEM KÉRDÉSÉRŐL 'Az amerikai hadügyminisztérium minden előkészületet megtesz az új Wekrmackt gynrsülemü felállítására AZ ifjCsAg nevelésé­nek égető problémáiról sok cikk jelent meg a sajtó hasáb­jain. Most ezen problémák kö­zül az egyik legfontosabbat akarom elővenni, a fegyelem kérdését. A pedagógusok szem­pontjából vizsgáljuk meg ezt a fontos tényezőjét az iskolai életnek. A pedagógusok felelőssége minden időben nagy volt, de különösen megnövekedett ez a felelősség a mai időkben, mert az ő hivatásuk kialakítani azt a* új embertípust, mely »az újrendszerü új világ« felfoko­zott követelményeinek eleget iud tenni. Ez az új világ tevé­keny, bátor, tetterős, jói kép­zett szakembereket kíván, akik aktív építői a szocialista ország­nak. Olyan embereket, akik a munkában, harcban, a magán­életben egyaránt példamutató magatartást tanúsítanak. De ilyen sokoldalúan képzett, fe­gyelmezett magatartású, érté­kes emberek csak olyan ifjú­ságból nőhetnek ki, amely tu­datosan felkészül arra a ko­moly hivatásra, mely az iskola kapuin túl várja. Ha végigné­zünk ifjúságunk sorain, azt kell megállapítanunk, hogy sem a pedagógus, sem a szülői ház egyáltalán nem lehet nyugodt afelől, hogy ifjúságunk valóban azon az úton jár, melynek vég­állomása a kiművelt, komoly, munkára alkalmas és kész fe.- nőtt. I KÉNYTELENEK VAGYUNK megállapítani, hogy hibákba, sokszor súlyos hibákba ütkö­zünk, melyek mellett nem me­hetünk el szó nélkül. A neve­lők, a szülők felelőssége arra késztet bennünket, hogy ve­gyük számba ezeket az eltéve­lyedéseket, kisiklásokat, hogy még idejében segíthessünk raj­tuk, és ne kelljen megismétel­nünk Petőfi kérdését; »Lesz-e gyümölcs a fán, melynek nincs virága, avagy virág vagy te, hazám ifjúsága?« Ezek után nézzük meg, mi­féle aggasztó jelenségeket ta­pasztalunk az ifjúság körében? Egy dologra irányítsuk csak a figyelmünket, és vegyük szem­ügyre a fegyelem kérdését. Az iskolai munka eredményessége elképzelhetetlen a fegyelem megvalósítása nélkül, amely azonban nemcsak az iskolai élet szempontjából fontos kér­dés, hanem azért is, mert az iskolában kialakított fegyelem lesz az alapja majd később, a munkahelyen, a munka folya­mán tanúsított magatartásnak, a munkafegyelemnek is. De a fegyelem, a fegyelmezett maga­tartás nem terem meg magától, az tervszerű nevelés eredménye. Senki sem kapja ajándékba, hanem keményen meg kell küz­deni érte, erős akarattal kell szembeszállni az ellentétes be­hatásokkal, melyek lazaságra, kibúvókra csábítanak. A FEGYELMEZETT maga­tartást, ha nehéz is megszerez­ni, mindenkinek el kell sajátí­tania, mert ez senkinek nem magánügye, hanem a közösség érdekeit érinti, tehát közügy. A fegyelmezetlen ember szembe­helyezkedik a közösség érdekei­vel. Ezért ki kell fejlesztenünk a tanulókban azt a meggyőződést, hogy egyéni érvényesülésük a közösség céljainak megvalósulá­sával kapcsolódik össze, a kö­zösség céljainak elérését pedig a fegyelem biztosítja. Az iskola tudatos fegyelem kialakítására törekszik, hogy a növendékek belássák annak nélkülözhetetle­nül fontos voltát, s így önma­guk igyekezzenek azt fenntar­tani. Ne félelemből, kényszerből legyenek fegyelmezettek, hanem saját meggyőződésükből fakad­jon az. Az iskola ezen törekvé­se ellenére mégis azt kell ta­pasztalnunk, hogy ifjúságunk egy része nemhogy az öntudatos fegyelmet ismerné, de még a formális fegyelmet sem tartja meg, amely sokkal csekélyébe) értékű, mert csak félelembő’, kényszerből ered. A FEGYELEM EGYIK leg­fontosabb megnyilvánulása a rendszeres, pontos készülés az iskolai órákra, hogy a tanulmá­nyi anyag elsajátításával majd hasznos, művelt tagja lehessen a társadalomnak a tanuló. S mégis azt kell tapasztalnunk, hogy gyakran teljesen készület- lenül jönnek az iskolába a nö­vendékek. Hiába segíti kérdé­sekkel őket a nevelő, meg sem szólalnak. Vagy csak éppen fe­lületesen készülnek, számítva a súgásra, vagy arra, hogy sike­rül a könyvből kilesni az anya­got, s így keltűt majd a tudás látszatát. Tehát a kötelesség- mulasztást még más súlyos fe­gyelmezetlenségre valló dolgok­kal tetézik, csalással akarnak boldogulni, munka nélkül akar­nak eredményt elérni. S mikor ezek nyomán megkapják a bün­tetést, melyet a javítás szándé­kával szab ki a nevelő, akkor méltatlankodva bizonygatják, hogy ők tanultak, a könyvet csak úgy véletlenül nyitották ki, a súgó pedig azzal menti ma­gát, hogy csak úgy magának mondta az anyagot, nem súgott Elszomorító dolog, hogy a hi­bát más hibákkal súlyosbítják, s az igazságot agresszív módon akarják félretolni. EL LEHET-E KÉPZELNI. hogy az ilyen tanulókból pon­tos, kötelességteljesítő, jól felké­szült és jó munkás lesz? Nem, semmiképpen sem. Ellenben ezek okoznak majd az ország­nak, a közösségnek nagy anyagi károkat, a vásárlóknak bosszú­ságot a kezükből kikerülő se- lejtáruval. Ezek rontják ie az iskolában az osztályeredményt és az osztálybecsületet, felnőtt korukban pedig ezek miatt kul­log hátul például egy-egy üzem a tervteljesítésben. Ezek azok, akik sohasem készítik el pontos időre a kiszabott házi feladato­kat, órák előtt hangosan be­szélgetnek azzal a kibúvóval, hogy nem hallották a csengetést. Ezek a későn érkezők, a minden semmiségért hiányzók, vagy ép­pen tanítási időben cukrászdá­ban szórakozó elemek. Ezek csatangolnak későn este egye­dül az utcán, járnak engedély nélkül a színház, mozi esti elő­adásaira, ezek rendeznek házi bálákat, mivel a nyilvános tánc- helyeken való szórakozás híre az iskoláig is eljutott, s ez kel­lemetlen következményekkel járt. Ezek hiányoznak másnap az iskolából, vagy zavaros szemmel, álmosan, hasznavehe- tetlenül ülnek az osztályban, rossz példát adva társaiknak is. Ezek igyekeznek szüleiket meg­zsarolva divatdámát játszani, ugyanakkor iskolai felszerelé­sük hiányos. Ezek felejtik ott­hon éppen azt a füzetet, vagy egyéb holmit, ami azon a na­pon szükséges, és szeretnék óra közben megbeszélni tegnapi él­ményeiket, nem törődve sem a saját, sem a közösség érdekei­vel, hogy másokat zavarnak. Ezek azok, akik nem ismerik a közösségi szellemet, kihúzzák magukat minden osztálymunká­ból, megtoldva azzal a megjegy­zéssel, hogy ostobák, akik csi­nálják. Ha nem helyben laknak, akkor vonaton művelnek oiyan dolgokat, hogy az iskola szé­gyenkezve veszi tudomásul. Do­hányoznak, durván beszélnek, feltűnő, kihívó módon viselked­nek, a felnőttekkel szemben tiszteletlenek, a kisebbekkel go­rombák. MÉG HOSSZASAN lehetne folytatni a fegyelmezetlen ma­gatartás példáit, de ennyi 'S elég arra, hogy kellőképpen megdöbbenjen az iskola es a szülői ház egyaránt. S ezért össze kell fogniok, mert ha a szülők hibás gyermekeik ügyeit igyekeznek kimagyarázni, el­kendőzni az iskola előtt, ami már nem egyszer megtörtént, akkor nagyon mélyre visz ez a? út, a tiszta magaslatok helyen A szülők ne ellenséget, hanem segítőtársat lássanak a nevelő­ben, akinek ugyanaz az a célja, mint nekik: embert, derék, be­csületes, munkaszerető, hasznos embert nevelni gyermekükből. A DISZ is vegye ki részét az iskola egységes nevelői munká­jából. Az osztálybizottság ve­gye kezébe azokat a tanulókat, akik segítségre szorulnak, mert egyes növendékekhez közelebb tud férkőzni sok esetben az osz­tálytárs, mint a nevelő. Feltártuk az ifjúság egy ré­szének legnagyobb hibáját, a fegyelmezetlenséget. Az önisme­ret tükrébe tekintve sötét kép rajzolódik elénk, de el kell jön­nie az erőfeszítésekkel megszer­zett gyógyulásnak. Ehhez azon­ban nem elég a szó, tenni is kell. A szülők, nevelők, a DISZ összefogása, tevékenysége re­méljük, hogy meghozza a kívánt eredményt; a fegyelmet az isko­lában és az iskolán kívül. Dr. Béke Ida, a Kecskeméti Bányai Julia Leánygimnázium tanára. Belföldi hírek A kaposvári állami levéltár­ban az anyag rendezése közben eddig ismeretlen Széchenyi-levéi került elő. A bándokpusztai volt Kacs- kovics-gyüjtemény rendezése közben előkerült Berzsenyi Dá­niel 12 versének kéziratos má­solata. A korabeli lelet érdekes­sége, hogy többhelyütt eltér a költemények akadémiai kiadá­sának szövegétől. * 1955 első negyedévében a kötőszövőipar számos újdonság­gal kedveskedik a vásárló kö­zönségnek. Most gyártanak először nylon­zoknit a gyermekeknek és a pa­tentharisnyák egynegyedét is nylonszállal erősítik. Megkezdő­dik a női nylon-nadrágok gyár­tása is. A falusi asszonyok számára négyezer különféle színű berli­nerkendőt gyártanak. * Január 3-án a gépállomáso­kon megindult az alapfokú okta­tás. Az új dolgozók ezeken a tanfolyamokon szerzik meg a technikai minimum első fokoza­tát. Január 3-tól február 28-ig gépjavítási munkákkal párhuza­mosan főleg az erőgépekkel is­merkednek meg a hallgatók, majd május 1-től május 31-ig a betakarító és egyéb munkagépe­ket tanulmányozzák, A gépállomások alapfokú Ok­tatásában jelenleg csaknem há- romezerötszázan részesülnek. A Propagandista legújabb szá­ma jelentős segítséget nyújt a propagandisták részére a párt­oktatás második témájának fel­dolgozásához. A folyóirat első helyén hozza: Roska István cikkét: A párt- aktíva szerepe a végrehajtásban címmel. Az MDP III. kongresszusa anyagainak tanulmányozásához közli a folyóirat: Soczó József: A mezőgazdasági termelés fellendítése — a mun­kásosztály politikája című cik­két. A cikk részletesen elemzi: miért vált a mezőgazdaság fel­lendítése fejlődésünk legfonto­sabb soronkövetkező láncszemévé — s miért feltétele a fellendü­lésnek a parasztság anyagi érde­keltségének fokozása, életszín­vonalának emelése. liieber Ilona: A termelési esz­közök társadalmi tulajdona — a szocialista rendszer gazdasági alapja című cikkében a szocia­lista tulajdon két formájának kialakulását vizsgálja a Szovjet­unióban és hazánkban. A cikk foglalkozik a szocialista tulajdon védelmének legfőbb problémái­val, PÁRIZS (MTI) Alig ért véget a francia nemzetgyűlésben a párizsi és londoni egyezmények ratifikációs vitája, az amerikai külügyminisztérium — be sem várva a Köztársasági Tanács döntését — máris minden elő­készületet megtesz az új Wehr­macht gyorsütemű felállítására. A Pentagon szakértői felülvizs­gálják az erre vonatkozóan ko­rábban kidolgozott terveket, amelyek még az EVK-egyez- mény megkötésekor készültek, mivel ezek a tervek szerintük mar idejüket múlták és az új programnak — mint Washing­tonban mondják — számot keil vetnie a hadiipar és a fegyve­rek azóta bekövetkezett fejlődé­sével. Az Egyesült Államok az új Wehrmacht felszerelésére any- nyi hadianyagot tartalékolt, amennyi 12 gépesített és pán­célos hadosztály felszerelésére Wirth Ádám cikkében: A politika elsőbbségéről elem­zi a politika fogalmát, a gazda­ság és politika közti viszonyt, s párt politikájának jelentőségéi a szocializmus építésében. Pamuk István: Az'üzemi párt- szervezetek jeladatai a termelés ellenőrzésében című írásában foglalkozik a termelés pártellen­őrzésének jelentőségével, s rá­mutat azokra a feladatokra, me­lyekre az új szakasz politikájá­nak sikeres végrehajtása érde­kében ma a pártellenőrzésnek elsősorban irányulnia kell. Válasz a propagandista kérdé­seire című rovatban hozza a fo­lyóirat: Bálint József—Huszár István tikkét: Az »a« és »b« szektor az ipari termelés két fő ága címmel. Balogh Elemér: A marxizmus állásfoglalása a vallás kérdésé­ben című cikkét. A rovatban a folyóirat további hozzászólásokat közöl az erkölcsi politikai egységről indított vitá­hoz. A nemzetközi kérdések című rovatban elegendő, E felszerelés értéke 500—550 millió dollár között van. A fegyverek, így például az atomágyúk egy része, máris Nyugat-Németországban van, hogy azt felállítása után hala­déktalanul az új Wehrmacht rendelkezésére lehessen bocsá­tani. Mint az amerikai hadügymi­nisztérium szervei közölték, Wilson hadügyminiszter tervei »számolnak azzal a ténnyel, hogy a német ipar gyors tech­nikai fejlődése az eddig vélitnél nagyobb mértékben lehetővé tcT szi a németeknek, hogy saját maguk is gyártsanak fegyvere­ket«. Megjegyzendő, hogy a pá­rizsi egyezmények csupán az. »új fegyverek« és a nehéz tüzér­ségi felszerelés németországi gyártását korlátozzák, a német hadosztályok számára szükséges többi ltadianyag gyártását azon­ban megengedik. most a »nyugati valóság« meg­ismerése után visszatér eredeti lakóhelyére. Az átköltözők má­sik fele a nyugatnémetországi lakosságból kerül ki. A The New York Times tudósítója kénytelen beismerni, hogy »a tömeges átköltözés magyarázata a Német Demokratikus Köztár­saság szilárd gazdasági helyze­tében keresendő,« napra érkeznek hírek arról, hogy a rendőrségi jelentések hi­vatalos nyelvezetén »meg nem állapítható kilétű« támadók so­rozatosan merényleteket követ­nek el hazafias kiállásukról széles körben ismert marokkói népi vezetők ellen, A francia hatósági közegek tétlensége azokkal a merény­lőkkel szemben — írják a fran­cia demokratikus lapok — csak növeli az ellenállási mozgalmat, amely kifejezésre jut abban is, hogy esetről-esetre egész város­részek kereskedői zárva tartják üzleteiket. nácsa Kossá István elv társat, a Munkaerőtartalékok: Hivatala cl« nőkét ezen tiszte alól felmerni és egyben az Országos Tervhi­vatal elnökének első helyette­sévé kinevezte. (MTI) Nemes György: Az európai vé­delmi közösségtől a Nyugateuró­pai Unióig című cikkében elem­zi a nyugati imperialisták Nyu- gat-Németország felfegyverzésé­re irányuló terveit, s megmutat­ja azt a harcot, amelyet a népek a Szovjetunió vezetésével ez el­len vívnak. A propagandamunka tapaszta­lataiból című rovatban közli * folyóirat Jakab Sándor cikkét: Néhány tapasztalat a Nógrád megyei párt-végrehajtóbizottság kollek­tív munkájáról a propagonda- munka irányításában címmel. Ladányi Sándor: Néhány ta­nács egyes gazdaságpolitikai alapfogalmak tanításához című cikkét. Pozsgai Zoltán cikkét: Keserű Péter, a propagandista címmel. Pártoktatás hírei cím alatt rö­vid hírekben beszámolunk a pártoktatás tapasztalatairól. A mit olvasson a propagandista című rovatban a folyóirat ismer­teti Lenin műveinek 11. kötetét, Mao Ce-tung válogatott művei­nek IV. kötetét, Karl Liebknecht: Válogatott beszédek és írások című művét, Megjelent a Propagandista januári száma Havonta nyolemkileneezer ember költözik ISyugu t »Németország bó l a Német Demokratikus Köztársaságba BERLIN (MTI) Nyugat-Né- metországból minden hónapban nyolc-kilencezer német férfi és nő költözik át a Német Demo­kratikus Köztársaságba. Ezt a jellemző tényt a New York Ti­mes bonni tudósítója állapítja meg lapjának január elsejei számában. Az átköltözők fele régebben a nyugati propaganda hatása alatt elszökött a Német Demokratikus Köztársaságból és MAROKKÓBAN FOKOZÓDIK A HAZAFIAK ELLENÁLLÁSA tikus sajtó arra is, hegy napról­PÁRIZS (MTI) A párizsi la­pok marokkói helyszíni tudósí­tói ismét arról számolnak be, hogy Francia-Marokkó egész te­rületén fokozódik a marokkói hazafiak ellenállási mozgalma, amelyben különösen a városi lak.sság körében széles népréte­gek vesznek részt. Minden bi­zonnyal ez az oka annak, hogy a francia kormány utasítására a katonai vészbíróságok egyre- másra mondják ki a halálos íté­leteket a rendőrségi és katonaj fogházakban már előzőleg sú­lyosan meggyötört és a legkü­lönbözőbb kínvallatásoknak alá­vetett marokkói hazafiak ellen. Rámutat a francia demokra­Kinevesések A Népköztársaság Elnöki Ta« A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa Ilerczeg Ferenc elvtársat, az Országos Tervhivatal elnöké­nek első helyettesét ezen tiszte alól felmentette és egyben a kohó- és gépipari miniszter he­lyettesévé kinevezte. I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents