Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-30 / 25. szám

r A MAI SZAMBÁN 8ACSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG X. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM Ara 50 fillér 1955 JANÜÄR 30. VASÄRNAP Menjetek el hozzájuk — tanuljatok tőlük! — Egy falura küldött pártmunkás tapasztalatai. — A »Petne- házi-ügy« tanulságai. — Hol a bojtár? — Dávodi uti- jegyzetek. —■ Épül a volgai óriás. — A hírneves Bugac-pusztán. — Négyen hatvanezret. V_________________________________ ________/ A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1954. évi népgazdasági terv teljesítéséről A népgazdaság fejlődését, va­lamint a dolgozók anyagi és kulturális helyzetének alakulá­sát 1954-ben a következő adatok jellemzik: Ipar A szocialista ipar az 1954. évi teljes termelési tervet 101.4 szá­zalékra teljesítette. Az egyes minisztériumok éves érvükét a következőképpen tel­jesítették: Az 1954. évi ter­melési terv tel­jesítése %-ban: Kohó- és Gépipari Minisztérium 100.3 Szénbányászati Minisz­térium 97.5 Vegyipari és Energiaügyi Minisztérium 99.6 Könnyűipari Minisztérium i01.9 Élelmiszeripari Minisz­térium 103.8 Építésügyi Minisztérium iparvállalatai S3.2 Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium iparvál­lalatai 105.7 Országos Erdészeti Fő- igazgatóság iparválla­latai 97.9 A helyi ipari vállalatok 104.9 százalékra, a kisipari szövetke­zetek 113.2 százalékra teljesítet­ték 1954. évi termelési tervüket. A szocialista ipar 1954-ben 3.1 százalékkal termelt többet, mint 1953-ban, ezenbelül a miniszté­riumi ipar termelése 0.3 száza­lékkal, a helyi ipar termelése 27.4 százalékkal, a kisipari szö­vetkezetek termelése 30.2 száza­lékkal haladta meg az 1953. évi termelés színvonalát. A nehéz­ipar termelése 3.1 százalékkal kevesebb, a könnyűiparé 9.5 szá­zalékkal, az élelmiszeriparé 12.2 százalékkal több volt 1954-ben, mint 1953-ban. A magánkisipar termelése az előző évhez képest mintegy megkétszereződött, az egész ipar termelése (a magánkisiparral együtt) 1954-ben 4.7 százalékkal •volt több, mint 1953-ban. Jelentősen növekedett az ipar- oan 1954. év folyamán a köz­szükségleti cikkek gyártása. A szocialista ipar 1954-ben 13 szá­zalékkal több közszükségleti cikket termelt, mint 1953-ban. A nehézipar által előállított köz­szükségleti cikkek termelése 35.1 százalékkal haladta meg az elő­ző évit. A legfontosabb iparcikk ter­melése 1954-ben 1953-hoz képest a következőképpen alakult: Az 1954. évi ter­melés az 1953. évi termelés %- úbau : tízén 103.4 Kőolaj 143.9 Martinacél 95.9 Hengereltacél 97 Gőzmozdony 1145 Teherfelvonó 115.9 Borona 620.2 Tárcsás talajművelőgép 250 Traktoreke 171 Nitrogén műtrágya 109.6 Foszfor műtrágya 103 Cement 89.3 Égetett tégla 83.8 Kerékpár 127.7 Motorkerékpár 102.4 Varrógép 116.1 Pamutszövet 108.4 Gyapjúszövet 134 Kötöttáru 132.8 Cipő 124.6 férfiöltöny, 142.4 Sör 118 Szalámik 107 Étolaj, ételzsír 112.1 Vaj 116 Szappan 120.3 Édesipari készítmények 139.8 1954-ben terven felül többek között mintegy 99 ezer tonna kőolajat, 9700 boronát, 1100 fo- gatos vetőgépet, 172 ezer négy­zetméter húzottüveget, hétmil­lió négyzetméter pamutszövetet, 1.5 millió négyzetméter selyem­szövetet, 48 ezer női kabátot, 120 ezer pár gyermekcipőt, 600 ton­na szappant termelt az ipar. Egyes fontosabb termékek ter­melési tervét nem teljesítették. Például a Szénbányászati Mi­nisztérium 650 ezer tonna szén­nel, a Kohó- és Gépipari mi­nisztérium 165 ezer tonna Mar­tinacéllal, az Építésügyi Minisz­térium 206 ezer tonna cement­tel, 170 millió égetett téglával, a Könnyűipari Minisztérium 1.2 millió pár pamutharisnyával, 622 ezer munkaruhával maradt adó­sa a népgazdaságnak. 1954-ben több fontos közszük­ségleti cikk minősége javult: például a fésűsgyapjúszöveté, se­lyemszöveté, selyemharisnyáé, férfiöltönyé, csizmáé, stb. Az élelmiszeriparban javították a főzőkolbász, gyulai kolbász, mar­garin, gyümölcsíz, stb. minősé­gét. A javulás ellenére sok ipari termék minősége még nem ki­elégítő. Számos fogyasztási cikk vá­lasztéka bővült. így például 1954- ben a női és férfi félcipőből 25— 30, szandálból 40—45, férfiöl­tönyből 30—35, női kabátból 60— 70 új modell, illetve gyártmány­fajta előállítását kezdték meg. Az év folyamán több új — el­sősorban mezőgazdasági gép és fogyasztási cikk gyártása indult meg, mint például a függesz­tett (hordozott) kultivátoré, a négyzetbevető csoroszlyáé, a permetező porozógépé, az árok­ásó ekéé, a háztartási hűtőszek­rényé, a porszívógépé, a nylon és perion felhasználásával ké­szült férfiharisnyáé és fehérne­műanyagoké, újfajta konzerve- ké, stb. Az év folyamán az iparban több új üzem kezdte meg mű­ködését: többek között az öt­éves terv olyan fontos létesít­ménye, mint a Sztálin Vasmű 700 köbméteres nagy kohója, a Szolnoki Szalmacellulózegyár, stb. A lakosság jobb ellátása ér­dekében üzembehelyezték a Debreceni Tejüzemet, valamint az. ország különböző helyein (Székesfehérvárott, Túrkevén, Bázakerettyén, Vámosmikolán, stb.) új kenyérgyárakat és sütő­üzemeket. Az új gyárakon és üzemeken kívül az év folyamán számos meglévő üzemet bővítet­tek és korszerűsítettek. Több — főleg fogyasztási ipari — üze­met korszerű munkavédelmi és üzemegészségügyi berendezések­kel láttak el. Az 1954. évre ter­vezett üzembehelyezések egy része azonban 1955-re húzódott át. Az iparban több területen ve­zettek be, illetőleg alkalmaztak szélesebb körben fejlettebb tech­nikai eljárásokat. A műszaki technikai fejlesztés az iparban azonban általában nem volt ki­elégítő- A műszaki szervezési in­tézkedések mintegy kétharma­dát., az. ipái; noe az előírt mér­tékben teljesítette. Különösen nagy volt az elmaradás az anyag- takarékosságra vonatkozó intéz­kedések végrehajtásában. Az energiagazdálkodás terén javu­lás mutatkozott. A szocialista iparban 1954-ben az egy munkásra jutó termelés 1.5 százalékkal alacsonyabb vodt, mint 1953-ban. Az átlagosnál jobban csökkent a termelékeny­ség a Szénbányászati Miniszté­rium vállalatainál. Az év utolsó hónapjában né­mi javulás mutatkozott mind a termelés ütemének, mind a ter­melékenységnek az alakulásá­ban. A termelékenység csökkenése, valamint az anyaggal, a mun­kabérrel és a munkaidővel való nem megfelelő gazdálkodás foly­tán 1954. évben az összehason­lítható termelés önköltsége az előző évhez képest emelkedett. A fontosabb gyártmányok közül 1954-ben emelkedett a szén, a viliamosenergia, a Martinacél- öntecs, a nitrogén műtrágya, az égetett tégla, a férficipő, a mar­hahús, az adagolt vaj, stb. ön­költsége. A »Csepel-« tehergép­kocsi, az aratócséplőgép, a peni­cillin, a szulfit-cellulóza, a fino­mított étolaj, a színszappan ön­költsége csökkent, Beruházások — építkezések Az 1954. évi tervnek megfele­lően jelentősen csökkent a be­ruházások és építkezések volu­mene: a beruházásokra fordított összeg mintegy 33 százalékkal volt kevesebb, mint 1953-ban. Emellett 1954-ben a beruházások nagyobb része szolgálta a lakos­ság szükségleteinek közvetlen kielégítését, mint az előző év­ben. Megnövekedett a mezőgaz­dasági, a szociális, kulturális és kommunális beruházások és építkezések aránya. A nehéz­ipari, az építőipari és a közleke­dési beruházások aránya csök­kent. A beruházási tervnek megfe­lelően csökkent 1954-ben az épí­tőipar termelési terve is. Az ál­lami építőipar 1954. évi terme­lési tervét 93 százalékra teljesí­tette, ezenbelül az Építésügyi Minisztérium vállalatainak terv- teljesítése 99.3 százalék volt. Az építési költségek 1954-ben az előző évvel szemben nem csökkentek. Az építőipari szövetkezetek termelése 1954-ben magasabb volt, mint az előző évben. A szövetkezetek azonban nagyobb részben még mindig közületi megrendeléseket elégítettek ki és csak kis részben végeztek munkákat közvetlenül a lakos­ság számára. A lakosság helyi építési szük­ségleteinek jobb kielégítése ér­dekében az év folyamán több­ezer iparengedélyt adtak ki és jelentősen javult a lakosság épí­tőanyagellátása. A lakosság 1954-ben 344 millió téglát vásá­rolt (az előző évinek 14-szere- sét), 116 ezer tonna meszet (az előző évinek több, mint kétsze­resét), 87 ezer tonna cementet (az előző évinek közel ötszörö­sét). A lakásépítkezések — főként a vidéki magánlakás-építkezések — üteme 1954-ben meggyorsult. 1954, évben összesen közel 30 ' ezer lakás épült, mintegy 65 szá­zalékkal több, mint 1953-ban. Az elkészült lakásokon kívül több- ezer új lakás építése vem folya­matban. Magánerőből kétszer- annyi lakás épült, mint az előző évben, az állami lakásépítkezé­sek 30 százalékkal haladták meg az 1953. évit. Ennek ellenére a lakásépítési tervet nem teljesí­tették. Mezőgazdaság A párt és a kormány határo­zatainak megfelelően a mező- gazdaság az elmúlt évben jelen­tős segítséget kapott; csökkent a beadási kötelezettség, lényege­sen kedvezőbbek a termelési szerződések feltételei, megjavult a műtrágyával, a növényvédő­szerekkel, -mezőgazdasági kisgé­pekkel való ellátás. 1954-ben 400 millió forinttal több beruházást kapott a mezőgazdaság, mint 1953-ban. A parasztság termelési kedve megnőtt: a tartalékterü­leteket hasznosították, nagyobb gondot fordítottak a növényápo­lásra, fellendült az állattenyész­tés, megnövekedett a piaci fel­hozatal. Az 1954. évi kedvezőtlen idő­járás azonban nagyrészt meg­gátolta a jobb termelési ered­mények elérését. A gabonane- műek termésátlaga kisebb volt, mint 1953-ban: kenyérgabonából az előző évinél 22 százalékkal, árpából 22.4 százalékkal, zabból 8.5 százalékkal termett kevesebb. A kukorica, burgonya és cukor­répa holdanként! átlagtermése, nagyrészt a gondosabb növény- ápolás eredményeképpen, csak 3—4 százalékkal volt kisebb, mint az előző évi. A megnöve­kedett vetésterület következté­ben kukoricából negyedmillió, burgonyából 2.6 millió mázsavai többet takarítottak be, mint 1953-ban. A rizstermelés a más- félszeres vetésterület ellenére alig érte el a múlt évit, mert a rizsföldeken növénybe tegség pusztított. Jelentősen inegnőtt — elsősor­ban Makó, illetőleg Szeged kör­nyékén — a vöröshagyma, és a paprika termelése. Vöröshagy­mát 2400, paprikát 2100 kataszt- rális holddal nagyobb területen termeltek. A vöröshagyma termésátlaga (65.5 mázsa kh.) nemcsak az előző évek, hanem a háború előtti évek színvonalát is jelen­tősen felülmúlta. 1954-ben nagymértékben fej­lődött a szőlő- és gyümölcster­mesztés is. Az állam áltál nyúj­tott segítség következtében, 1951- ben majdnem kétszerannyi, az egyéni gazdaságokban ötször- annyi szőlőt telepítettek újon­nan, mint az előző évben. 1954- ben majdnem négyszerannyi gyümölcsöst telepítettek, mint 1953-ban. A gyümölcstermelés a kedve­zőtlen időjárás következtében — a fokozottabb gondozás mellet: is — rossz volt. 1954-ben egyes gyümölcsfajtákból az 1953. évi mennyiségnek csak a fele ter­mett. Szőlő- és bortermésünk lényegében ugyanannyi volt, mint 1953-ban. 1954-ben nagyobb területen trágyáztak, mint a korábbi evek­ben és az előző évinél 7700 va­gon műtrágyával többet használ­tak fel. Az egyéni gazdaságok­ban az egy kaíasztrális holdra ] jutó műtrágyamennyiség közei 60 százalékkal nőtt. Az 1954 őszi mezőgazdasági munkákat a parasztság az előző évinél általában gyorsabb ütem­ben és gondosabban hajtotta végre: mintegy '10 százalékkal nagyobb területen végeztédé őszi mélyszántást a tavaszi növények alá. Az állattenyésztés fellendülése elsősorban a sertésállomány nagyarányú növekedésében mu­tatkozott. A sertések száma 1954 őszén 6.8 millió volt, 20 száza­lékkal több, mint egy évvel az­előtt. 1954 őszén több sertést ál­lítottak hízóba, mint az előző években. A szarvasmarhaállomány egy év alatt nem növekedett. A te­henek tejhozama az előző évhea képest emelkedett. 1954-ben megnövekedett a ló-jt a juh- és különösen a baromfi^ állomány. A baromfitenyésztés fellendülését mutatja, hogy 1954-ben mind a begyűjtött^ mind a piacra hozott baromfi* mennyisége lényegesen mégha-1 ladta az 1953. évit. 1954-ben a termelőszövetkezet tek jobban dolgoztak, mint előző évben. A jobb gazdálkodás eredményeként a kapásnövényeli termésátlagai magasabbak vol-j tak, mint 1953-ban. Nagyobb» volt az áliatsűrűség is. Gyara-4 podott 1954-ben a termelőszövet-l kezetek közös vagyona. Javuld a munkafegyelem, 1954-ben egyj termelőszövetkezeti dolgozó ált lagosan 265 munkaegységet telt jesített az előző évi 234-gyeÜ szemben. A közös gazdálkodás­ból egy tagra jutó jö vedel ári 1954-ben átlagosan 24 százaiékt kai volt több, mint az elmúlt! évben. Növekedett a háztáji gazt daságból származó jövedelem isi Az év folyamán javult az ált lami gazdaságok irányítása ét szervezettsége. Az állami garda-* ságok termelése — főleg állati termékekből — 1954-ben jelen­tősen nagyobb volt, mint az élőt 7.ő évben. Tejből 22.6 százalék-1 kai, tojásból ö.l százalékká !.» gyapjúból 28.5 százalékkal tért meltelt többet. Az elmúlt évbe/» 108 millió liter tejjel, 18 millió tojással, 672 ezer hízottsertéssrt és 34 ezer hízottmarhával járul­tak hozzá a szükségletek kielé­gítéséhez. öntözéses termelés 1954-ben mintegy 20 százalékkal nagyobb szántóterületen folyt, mint 3 953» ban. Az öntözött terület növelé­séhez hozzájárult, hogy az év folyamán, elkészült a Tiszalökf Duzzasztómű és a Keleti Főcsa­torna mintegy 70 kilométere» szakasza. 1954-ben az előző éveknél na­gyobb ütemű volt a mezőgazda­ság gépesítése. 1954-ben a többi között 4556 traktort, 371 kom­bájnt, 950 cséplőgépet, 3130 ttafe- torekét, 1169 traktoros vetőgépe*, kapott a mezőgazdaság, ezenkí­vül számos mezőgazdasági mun­kagépet és mezőgazdasági kis­gépet hoztak forgalomba. A gép; beruházások tervét azonban — elsősorban traktorekéből és kul- tivátorból — nem teljesítették. A gépállomások nagyobb gon­dot fordítottak a gépjavításokra — részben a falusi munkára je ­lentkezett ipari munkások hat­hatós segítsége révén — több, mint kétszerannyi gépet javitof- (Folytatás a 2. oldalon»

Next

/
Thumbnails
Contents