Bácskiskunmegyei Népújság, 1955. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-30 / 25. szám
Ä Központi Slaíisziikai Hivatal jeienlése az 1354. évi népgazdasági terv teljesítéséről (Folytatás az 1. oldalról) tak ki 1954 végéig, mint egy évvel azelőtt. A gépállomások 1954 évi teljesítményei azonban nem álltak arányban a kapott gépi segítséggel. Az egyénileg gazdálkodó parasztost részére végzett munka megnövekedett. Az állami erdőgazdaságok az 1954. évi fakitermelési tervet 110.2 százalékra teljesítették. Mintegy 86 ezer katasztrális holdon végeztek — a múlt évinél lényegesen kedvezőbb eredménynyel erdősítést. A mezőgazdasági növényi és állati termékek begyűjtése nem haladt megfelelően. A beszolgáltatás! fegyelem terén komoly .azaság van. Bár az állam a ter- ménybegyüjtést kötelezettséget az előző évhez képest lényegesen csökkentette, a mezőgazdaság a terménybegy üjtési tervet — a napraforgó kivételével — nem teljesítette. Különösen kukoricából és burgonyából adtak be kevesebbet a tervezettnél, annak ellenére, hogy e terményekből az 1954-ben betakarított termés meghaladta az előző évit. — Elmaradás volt a borbegyüj- tési terv teljesítésében is. A kötelező beadás, a szerződéses hizlalás és a szabad felvásárlás keretében együttesen 1954-ben többet gyűjtöttek be, mint az előző évben. Ezen belül azonban a kötelező beadás terén — a vágómarha kivételével — elmaradás volt. Közlekedés — hírközlés 1954-ben a tonnakilométer- teljesítmény a vasúti szállításnál 0.8 százalékkal, a hajószállításnál 1.3 százalékkal volt kevesebb, mint 1953-ban. A tehergépkocsik tonnakilométer- teljesítménye 7.3 százalékkal haladta meg az előző évi színvonalat. Ezt a teljesítményemelkedést nem a szállított áruk mennyiségének, hanem a szállítási távolságnak a növekedése okozta. 1954-ben vasúton körülbelül ugyanannyian, villamoson alig valamivel többen, távolsági autóbuszon 26 százalékkal, városi autóbuszon 14 százalékkal utaztak többen, mint 1953-ban. A közlekedés fejlesztésére az év folyamán több utat és hidat adtak át a forgalomnak. Az átadott hidak közül jelentősebbek a komáromi Duna-híd s a Budapest—Pécs közötti műút völgy- hídjai. 1954-ben több város, elsősorban Budapest közlekedési hálózatát fejlesztették. Több villamos útvonalát meghosszabbították. Budapesten mintegy 9 kilométer hosszú új trolibuszvonalat helyeztek üzembe. 1954. év folyamán' emelkedett a járműállomány. A személyszállítás azonban nem volt zavartalan. A posta szabadsághegyi százötven wattos televíziós adója megkezdte rendszeres kísérleti adásait. A megnövekedett távbeszélő- forgalom lebonyolítását szolgálják az év folyamán átadott miskolci és sztálinvárosi automata telefonközpontok. Áruforgatom Az állami és szövetkezeti kiskereskedelem az 1954. évi áruforgalmi tervét teljesítette és 1954-ben változatlan áron számítva — 21 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolított le mint 1953-ban. A szocialista kiskereskedelmi forgalmon belül jobban növekedett a falusi szövetkezeti kereskedelem és kevésbé az állami kiskereskedelem forgalma. A-z elsőrendű fontosságú élelmiszerekből — pl. kenyérből és lisztből együttesen, száraz- ■ tésztából, burgonyából — a lakosság valamivel kevesebbet vásárolt, mint az előző évben, más cikkekből viszont jelentősen nőtt a vásárlás. így például 1954- ben vajból 20 százalékkal, édesipari termékekből 57 százaikkal, sörből 19 százalékkal 'öb- bet adott el a Kiskereskedelem, mint 1953-ban. Húsból, zsírból, rizsből, tojásból és néhány más cikkből pi6g nem tudták a n®-| vekvő keresletet megíelelően kielégíteni. A lakosság iparcikkellátása az. év folyamán lényegesen javult. A kereskedelem fokozatosan több árut kapott, ezért a megnövekedett forgalmat — különösen az év második felében — a készletek bizonyos emelkedésével bonyolították le. Hiány volt azon- öan többi között jóminőségű szövetekből és cipőkből, egyes konfekcióárukból, bútorból, tűzhelyből, vas- és műszaki cikkekből stb. Az iparcikkek közül elsősorban a tartós fogyasztási cikkekből és egyes ruházati cikkekből nőtt jelentős mértékben az eladás. 1954-ben többi között 182.000 rádiót (az 1953. évinél 63.QÜG-rel többet), 122.000 kerékpárt, (az 1953. évinél 29.000-rel többet) adott el a kereskedelem. A ruházati cikkek közül pamutszövetből 27 százalékkal, gyapjúszövetből 42 százalékkal, selyemszövetből 37 százalékkal, konfekcióáruból 45 százalékkal, cipőből 29 százalékkal vásároltak többet, mint 1953-ban. A lakosság ellátását javította, hogy 1954-ben több, mint kétezer bolttal és vendéglátóipari üzemmel növelték az állami és szövetkezeti kiskereskedelem hálózatát, ezenkívül 5000 magán- kereskedő kezdte meg működését. A magánkereskedők főleg zöldség, gyümölcs, baromfi és dohány árusítására kaptak engedélyt. Megnövekedett a piaci felhozatal. A megfigyelt városi piacokra 1954-ben az előző évinél körülbelül 42 százalékkal több árút hoztak fel a termelők. 1954- ben a cikkek nagyobb részének, köztük a baromfinak, a tojásnak, a burgonyának, a száraz hüvelyeseknek, a hagymának, stb. a szabadpiaci ára alacsonyabb volt, mint 1953-ban. A gyümölcs és egyes zöldségfélék, például a íejeskáposzta, kelkáposzta, paradicsom, saláta, uborka ára — elsősorban a rossz termés miatt — magasabb volt az előző évinél. A lakosság számának, foglalkoztatottságának és jövedelmének alakulása, szociális és kulturális eredmények 1954-ben mintegy 16 ezerrel volt magasabb u születések száma, mint az előző évben. A halálozások száma csökkent, aránylag alacsonyabb volt, mint eddig bármikor. A csecsemőhalálozások arányszáma 1953-hoz képest mintegy 15 százalékkal csökkent és ugyancsak alacsonyabb volt, mint bármely előző évben. Magyarország népessége L954-bsn 116 ezerrel nőtt. E növekedés aránya 1914 óta a legmagasabb volt. Az ország lakossága az év végére elérte a 9,750.000 főt. Az egész népgazdaságban foglalkoztatott munkások es alkalmazottak 1954. évi átlagos száma 2,435.000 fő volt, 25 ezerrel több, mint az előző évben. Az iparban, az építőiparban és a közlekedésben emelkedett a termelő munkakörökben dolgozók aránya. 1954-ben az országban —akárcsak az előző években — nem volt munkanélküliség. Az építőiparban, a bányászatban és a mezőgazdaságban munkaerőhiány volt. 1954-ben az előző évi mintegy 60 százalékkal szemben a nemzeti jövedelem kereken 70 százaléka jutott a lakosság személyi ■ szükségleteinek kielégítésére. Ennek megfelelően csökkent a közületi fogyasztás és a felhalmozás aránya a nemzeti jövedelemben. Az átlagkeresetek növekedése, valamint az időközben végrehajtott árleszállítások következtében a munkások és alkalmazottak reálbére 1954-ben átlagosan mintegy 15 százalékkal haladta meg az 1953. évi reálbéreket. A parasztság jövedelmeit jelentősen megnövelte az előző évinél jóval nagyobb piaci felhozatal, a kötelező beadás csökkentése a magasabb áron történő állati felvásárlás javára, a szerződéses termeltetésnél nyújtott és más egyéb kedvezmények. 1954-ben lényegesen javult a nyugdíjasok ellátása. Az év második felében végrehajtott rendezés kihatásaiban mintegy 25 százalékkal növeli a nyugdíjasok jövedelmeit. Növekedett a társadalombiztosítási juttatások összege: 1954- ben 29 százalékkal volt több, mint az előző évben. Az egészségügyi hálózat pz év folyamán 4500 kórházi ággyal bővült. Négy új rendelőintézet készült el. A rendelőintézeti szakorvosi munkaórák száma 10 százalékkal, az üzemorvosi munkaórák száma 11 százalékkal volt több, mint 1953-ban. A fejlesztés ellenére a kórházak egyes osztályai, valamint a szakorvosi rendelőintézetek még mindig zsúfoltak. 1954-ben 70 új bölcsőde létesült. Az állandó bölcsődei férőhelyek száma 4900-zal növekedett. Az állam csaknem 90 millió forint értékben juttatott az anyáknak ingyenes csecsemőkelengyét. 1954-ben tovább bővült az oktatási és népművelési intézmények hálózata: átadtak rendeltetésének 30 óvodát és napközi otthont, 1400 férőhellyel, 80 általános iskolát 190 tanteremmel, 33 kulturotthont 8000 férőhely- lyel. Az év folyamán mintegy 102.000 tanuló végezte el az általános iskola VIII. évfolyamát és több mint 26.000-en tettek sikeres érettségi vizsgát, 1954-ben 2750 könyvet adtak ki, összesen csaknem húszmillió példányban. A szépirodalmi művek példányszámú az előző évhez képest 13 százalékkal, az ifjúsági műveké 29 százalékkal emelkedett. Az év folyamán — elsősorban a falvakban — 250 új mozit létesítettek. A mozilátogatók száma 1954-ben mintegy 98 millió volt, 25 millióval több, mint 1953-ban. A színházlátogatók száma 1954-ben meghaladta a hatmilliót. Főleg a vidéki lakosság kulturális igényeinek kielégítésére az év végén mintegy négyezer területi könyvtár és 1900 területi kultúrotthon állt rendelkezésre. A rádióelőfizetők száma 1954- ben 190.000-rel nőtt. az év végén meghaladta az 1,270.000-et. Budapest, 1955. január 29. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. A Tompái Szabadság Tss versenyre hívfa a Járás termelőszövetkezeteit Január 27-én fogalmazta meg felszabadulási versenykihívását a Tompái Szabadság Tsz vezetősége és tagsága. A termőföld szakszerű trágyázása, a legelő és lucerna felújítása mellett vállalták, hogy a tavaszi vetőmagot február 25- ig előkészítik, a tavaszi vetést pedig öt nappal a határidő előtt befejezik. Húsz hold szép kertészetükben is komoly munkái végeznék. Április■ 4.-ig két hold karfiol és három hold káposztapalántát kinevelnek. Állattenyésztésük jövedelmezőségéhez is komoly terveik vannak. A tsz iparos brigádja a kocsik, szerszámok rendbehozását, a szijjártók február 25-ig minden lószerszám rendbehozását, kijavítását vállalták. A Szabadság tagsága felkészült. Felszabadulásunk ünnepén a párosverseny élenjárói közt szeretnék elfoglalni helyüket. Moíotov elvtárs és Hayter moszkvai brit nagykövet megbeszélése a tajvani kérdésről Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere január 28-án a nagykövet kérésére fogadta Hayter urat, Nagy-Britannia nagykövetet. Hayter nagykövet hivatkozott arra, hogy ugyanezen a napon a pekingi angol ügyvivő nyilatkozatot tesz a Kinai Népköztársaság kormányának. A nagykövet ezután ismertette a nyilatkozat tartalmát. A nyilatkozat a Tajvan sziget és a többi partközeiben fekvő kinai sziget körzetében fennálló helyzetre vonatkozik. A nagykövet rámutatott, hogy Uj-Zéland kormányának szándékában van az ENSZ biztonsági tanácsában felvetni „a Kina partjainál lévő“ szigetek körzetében folyó hadműveletek kérdését, majd rámulatott, hogy Nagy-Britannia kormányát »nyugtalanítja az ezen körzetben kialakult igen veszélyes helyzet. Nagy-Britannia kormánya állandó kapcsolatban van az amerikaiákkal a feszültség enyhítése szükségességének kérdésében és szilárdan hiszi, hogy az amerikaiak megbékélést akarnak ebben a körzetben«. A nagykövet a továbbiakban kijelentette, hogy az angol kormány véleménye szerint különbség van egyrészt Tajvan és a Panghu szigetek (Pescadores szigetek), valamint másrészről a többi pariközeiben fekvő sziget helyzete között és az utóbbiak jelentőségéről szólva rámutatott, hogy »nagyon is veszélyes volna, ha a kinai kormány abból a feltételezésből indulna ki, hogy az Egyesült Államok fegyveres erői semilyen körülmények között sem mennek nacionalista szövetségeseik segítségére e szigetek körzetében. Őfelsége kormánya úgy véli azonban, hogy ha a feszültség csökken, akkor ez a probléma békés és kielégítő megoldást nyerhet. Ezért nyomatékosan tanácsolja mindazoknak, akiket illet, hogy a lőhető legnagyobb mértéktartást tanúsítsák mind tetteikben, mind pedig nyilvános kijelentéseikben és kövessenek el minden lehetőt, hogy elkerüljenek bárminő oiyan incidenst, amely általános hadműveletekre vezethet. Kijelentette még a nagykövet, hogy Nagy-Britannia kormánya és Uj-Zéland kormánya támogatni fogja azt a meghívást, hogy a Kinai Népköztársaság kormánya vegyen részt a kérdés biztonsági tanácsbeli megvitatásában. Ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy az angol kormány rendelkezésére álló értesülések szerint az Egyesült Államok kormánya is így vélekedik. A nagykövet befejezésül kijelentette, hogy »függetlenül attól, hogy kinek van igaza és ki hibás ebben az ügyben, a mostani helyzet komolyan fenyegeti a békét és hogy •mindenkinek — a kínaiakat is beleértve — érdekében áll, hogy a veszély ne növekedjék.« A nagykövet kormánya nevében kifejezte reményét, hogy a szovjet kormány lehetségesnek’ tartja, hogy tanácsolja a Kinai Népköztársaság kormányának, tanúsítson önmegtartóztatást és kerüljön mindennemű incidens!, amely »általános hadműveletekre vezethetne«. A nagykövet annak a reményének is kifejezést adott, hogy a szovjet kormány tanácsolja majd a Kinai Népköztársaság kormányának, fogadja el a meghívást e kérdésnek a Biztonsági Tanácsban való megvitatására. Az angol nagykövet nyilatkozatával kapcsolatban V. M. Molotov meglette észrevételeit. Ennek során rámutatott arra, hogy mint ismeretes, a szovjet kormány a béke megszilárdítására és a feszültség csökkentésére törekszik a Távol-Keleten és mindenütt, ahol arra szükség van és a szovjet kormány kés2 támogatni azokat az intézkedéseket, amelyek valóba!) ezt a célt. szolgálják. Az a.igol nagykövet nyilatkozatával kapcsolatban V. M. Molotov a továbbiakban kijelentette, hogy ez a nyilatkozat ugyanúgy, mint Edén úrnak az angol alsóházban nemrég tett nyilatkozata, teljesen megkerüli azt a kérdést, melyek tényleges okai a feszültségnek Tajvan térségében. Tajvan Kina nemzeti területének elválaszthatatlan része. Ezt már az Anglia és az Egyesült Államok kormánya által is aláé'a kairói és berlini deklaráció is kimondta. Egyébként teljesen világos* hogy ezek az okok abban rejlenek, hogy az Amerikai Egyesüli .Államok durván beavatkozik Kina belügyeibe, arra törekszik* hogy elszakítsa Tajvani Kínától: Az Egyesült Államok ezen cselekményei agressziót jelentenek a Kínai Népköztársasággal szemben, amelynek minden joga megvan Tajvanra és a Penghu (Pescadores) szigetekre. Az Egyesült Államok és az általa támogatott Csang Kaj-sek-klikk cselekményei a nemzetközi feszültség fokozására vezetnek a Távol-Keleten és egy új háború veszélyét rejtik magukban: Ha az Egyesült Államok abbahagyja agresszív cselekményeit Tajvan térségében, ez elősegítené a nemzetközi feszültség enyhülését. V. M. Molotov felhívta az angol nagykövet figyelmét arra, hogy lia Anglia nem támogatta volna az Egyesült Álla no at az említett térségben végrehajtott agresszív cselekményeiben, akkor az Egyesült Államok nem szánta volna rá magát ilyen cselekményekre. Befejezésül V. M. Molotov kijelentette Hayter urnák, hogy a szovjet kormány megvizsgálja a nagykövet által közöllekot. Békeharcosaink új A BÉKEBIZOTTSÁGOK egymás után tartják békeestjeiket, ahol a IV. magyar békekongresszusi küldötteket megválasztják. Ezeken a békeesteken a dolgozók tiltakozásukat is kifejezik az atomfegyverek gyártása és háborús használata ellen. A KALOCSAI JÁRÁSI békebizottság öntevékenyen 140J kérdőívet adott ki a város és a járás területén, hogy képet kapjon a dolgozók különféle rétegeinek véleményéről, az atomes hidrogénbomba gyártásáról, azok háborús használatúról és Ny ugat-Németország felfegyverzéséről. Néhány nap elteltével mgr 500 kitöltött ív került vissza, melyben három kérdésre válaszoltak: 1. Mit üzen a IV. magyar békekongresszusra, 2. hogyan harcolunk az atomfegyver használata és Nyugat-Németország felfegyverzése e\len, 3. mit kell tennünk a béke megvédéséért. EZEKRE a kérdésekre Pint erőfeszítések előtt Ferenc, drágszéli dolgozó paraszt így válaszolt: A nagyhatalmak üljenek le és tárgyaljanak, egyezzenek meg a béke kérdésében. Ezt megértéssel el is lehet intézni. A béka erősítéséért ígérem, hogy állampolgári kötelezettségemet pontosan teljesítem. POSZTOBÄNYI FERENC, Géderlakról így nyilatkozott: a békekongresszus követelje, hogy az atomot na - háborús ce.ru használják és követelje Németország egyesítését. A béke mellett, ha kell fegyverrel is kiállunk. ígérem, hogy kis gazdasá gomban úgy gazdálkodom, hogy mindjobb terméseredményt érjek al a beadás teljesítéséért ér jcbblélünk megteremtéséért. IGNÁCZ JÓZSEF fodrász Úszódról igy gondolkodik: — erős elhatározással a béke megvédése mellett kell kiállnunk. Tiltakoznunk kell az atom- és hidrogénfegyverek gyártása és használata ellen. Mi békében akarunk élni,
