Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. december (9. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-22 / 302. szám

o r s x á g g y íi I ê s ünnepi ülése II e !i r © c e n I* e n

A 3E

(Folytatás a Z. oldalról.)

tán lebecsülni. Nagy és nehé.í feladatokat kell még megoldani. Ve az országnak rendelkezésére állnak azok az erőforrások ea eszközük, amelyekkel sikeresen le lehet küzdeni átmeneti gazdasági nehézségeinket, meg lehet teremteni a jobb élet leitételeit. Látnunk kell, hogy a nehézségek nem a visszaesés nehézségei, hanem növekedés nehézségei, a felemelkedésből aakadó nehézségek, amelyekkel éppen ezért gyorsabban is megbirkózunk.

Most minden erőt és akaratot, minden tudást és képességet népgazdaságunk fellendítésére kell fordítani. Azzal az elhatározással kell munkához látni, hogy behozzuk a lemaradást, leküzdjük a nehézségeket, amelyek a nép felemelkedésének útjába állnak. A feladat :iem könnyű. Népünk, hazánk felemelkedésének, a szocializmus építésének egyetlen járható útján, a júniusi úton kell haladnunk, hogy országunk szabad és független legyen, népünk pedig jókedvben, bőségben éljen, i '"Tisztelt országgyűlés!

’ Az ország gazdasági és poli- iikaí helyzete mellett nemzetközi helyzetünk is katasztrofálissá alakult a Horthy-uralom idején, főképpen, azután, hogy Magyarországot Horthyék teljeseit a német imperializmus háborús támadásai eszközévé tették a szomszéd országok es a Szovjetunió ellen. A helyzet 1944-ben már odafajult, hogy alig két-három olyan ország volt a világon, amellyel Magyarországnak még diplomáciai kapcsolata volt. Teljesen elszigetelődve, Horthyék kiszolgáltatták hazánkat a német imperializmus kényére-kedvóre, súlyosan kompromitálták a világ haladó közvéleménye előtt, amit betetőztek azzal, hogy az országot Hitler utolsó csatlósának szégyenteljes szerepére kárhoztatták.

A Magyar Népköztársaság külpolitikája ezzel szemben arra irányul, hogy a világ minden békeszerető országával a kölcsönös érdekek tiszteletbentar- tásával, békében és barátságban éljen. Kormányunk külpolitikája ezen elvek cs kapcsolatok állandó továbbfejlesztése álapján, már komoly sikereket ért el. Ma baráti szomszédok vesznek körül bennünket. A Szovjetunióval és számos népi demokratikus országgal, Lengyelországgal, Csehszlovákiával, Komáméval, Bulgáriával kötött barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződésünk biztosítja a világ leghatalmasabb államának, a Szovjetuniónak és a baráti országoknak messzemenő támogatását. Jó úton haladunk a légi jószomszédi viszony, a gazdasági, politikai, kulturális és egyéb kapcsolatok helyreállítása terén a szomszédos Jugoszláviával, amellyel máris töbt fontos egyezményt, illetve megállapodást kötöttünk. Azon vagyunk, hogy helyreállítsuk a normális jószomszédi viszonyt Ausztriával is. Ez a külpolitika emelt ki bennünket abból az elszigeteltségből, ahová a régi uralkodó osztály szomszédaink ellen irányuló bűnös, ellenséges politikája miatt jutottunk. Helyet foglalunk a békeszerető népek között, hogy kivegyük részünket a függetlenségért, és békéért vívott harcból. Száz év múltán valóra Váltottuk Kossuth álmát: megvalósítottuk a dunai népek testvéri összefogását, amely nemzeti függetlenségünknek egyik biztosítéka.

Külpolitikánk alapvető célkitűzését, népünk biztonságát azonban veszélyezteti a német és osztrák kérdés rendezetlensége, illetve a német mili.tarizmus feltámasztására Irányuló törekvés és a velejáró Anschluss veszélye. Történelmünkből tudjuk, hogy a német hatalmi törekvések, a Drang Nach Osten, a Hohenzollern és Habsburg dinasztiák, majd nyomdokaikon Hitler letiporták hazánk függetlenségét és szabadságát, visz- szavetették gazdasági, társadalmi éü kulturális feJlődsaüa«.

két, népünket megalázták, hazánkat kirabolták és rombadön- tötték.

— Ezzel szemben az egységes, demokratikus, békeszerető Németország létrejötte biztosítaná a gazdasági, és kulturális kapcsolatoknak további fejlődését a német és a magyar nép között mindkét nép javára.

— A Magyar Népköztársaság népe és kormánya békét akar. Éppen ezért el vagyunk szánva arra, hogy minden erőnkkel szembeszállunk a német milita rizmus feltámasztásával. A Magyar Népköztársaság kormánya kijelentette, hogy a Szovjetunió javaslatai alapján kész tevékenyen hozzájárulni a béke biztosításához Európában, A magyar kormány véleménye szerint a Szovjetunió szerződés- tervezete, amelyhez társadalmi rendjétől függetlenül bármely európai állam, az egységes, békeszerető Németország megalakulásáig a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság is —- az egyenjogúság alapján csatlakozhat, •— a legbiztosabb kiindulópontot jelenti az európai kollektív biztonság megteremtéséhez.

— A Minisztertanács annak a szilárd meggyőződésének adott kifejezést, hogy ilyen kollektív biztonsági rendszer megteremtése nagymértékben megkönnyítené a német kérdés békés rendezését, megakadályozná Nyu- gat-Németorszúg remilitarizálá- sát, és kedvező feltételeket teremtene az egységes, demokratikus, békeszerető Németország létrehozásához, ami a német nép és valamennyi európai nép elsőrendű érdeke. A Minisztertanács megállapította, hogy a német kérdésnek ilyen szellemben történő rendezése teljés mértékben megfelel a Magyar Népköztársaság érdekeinek is, ezért kész minden erejével síkra szállni a német militarizmus újjáélesztésének megakadályozásáért é3 a moszkvai értekezlet célkitűzéseinek megvalósításáért, (Hosszantartó, lelkes taps.)

— Tisztelt országgyűlés!

— A német militarizmus feltámasztására, egy támadó német hadsereg létesítésére irányuló imperialista törekvések arra intenek bennünket, hogy fokozottabbun gondoskodjunk hazánk szabadságának és függetlenségének, nemzeti szuverenitásunk, népünk békés alkotómunkájának, a szocializmus építésének védelméről. Több áldozattal kell fejlesztenünk és tökéletesítenünk néphadseregünket, melynek ősi dicső honvédségünk a 48—49-es népfor- vadalom viharában, az idegen német elnyomók elleni szabadság- harc vérzivatarában született. A népszabadság és a nemzeti függetlenség eszméje hevítette éa lelkesítette azokra a csodálatraméltó hőstettekre, amelyek a haladó népek osztatlan bámulatát és elismerését váltották ki. »A múltak dicsősége nagy nemzeti kincs. A nagy emlékezetek alapítanak a népeknek nagy jövendőt, mert nemes forrásai a hazafias nagy tetteknek« — írja emlékirataiban Kossuth Lajos. Ilyen felbecsülhetetlen kincs a 48—49-es honvédség dicsősége, aminek be kell ragyognia fejlődő, izmosodó néphadseregünket. Múltúnk gnzcag ilyen lelkesítő hagyományokban. De néphadseregünk korszerű kiépítésében döntő szerepe a munkásság és parasztság szövetségén, a nemzet szilárd egységén nyugvó néphatalomnak van, amely sarkából kiforgatta hazánkban a régi világot és diadalra vitte a népi demokráciát.

—r Néphadseregünk erejének fokozása, harc képességének növelése, nemzeti létünk, szabadságunk, függetlenségünk és szuverén állami létünk kérdése. A gyengék sorsa a rabság. Szabad és független csak az az ország lehet, amely biztonsága érdekében növeli védelmi erejét, fejleszti népgazdaságát, fokozza ipari és mezőgazdasági termelését és emeli a nép. an^aSÍ

éa kulturális színvonalát;

— Néphadseregünk erejének ez a legbiztosabb záloga. I>e megsokszorozza erejét és hazánk biztonságát az, hogy Magyarország a háborús imperialista front és a demokratikus békefront erői közötti világküzdelemben tántoríthatatlanul a szocializmus és az emberi haladás élenjáró országa, a Szovjetunió oldalán áll, hogy olyan szövetségese van, mint a szovj-:i hadsereg, melynek hősiessége és szolidaritása a szabadságszerető népekkel a győzelem kiapadhatatlan forrása, amely az emberiség legigazabb ügyéért harcol, a békéért és szabadságért, amely minden poklokon keresztül végül is győzni fog az egész világon.

— A Horthy-rendszer árulásából, u második világháborúból ie kell vonni a tanulságot, amely tt tények tükrében tárja elénk, hogy néphadseregünk akkor volt hazánk védelmének szilárd támasza, akkor hajtotta végre legdicsőbb . fegyvertényéit, győzelmi babérok akkor koszorúzték harci zászlait, amikor hazam: ősi ellensége, a német militariz- rnus ellen szállt hareba. De amikor a volt uralkodó osztály nemzeti ügyünk elárulásával népünket és hadseregét ideget, célokért német zsoldba állította, szégyenteljes vereségek, mérhetetlen vérveszteségek érték, hazánkat katasztrófába sodorták.

— Mélyen tisztelt ünneplő közönség!

— A debreceni Ideiglenes Nemzetgyűléstől az országgyűlés mai ünnepi üléséig hatalmas utat tettünk meg. De a szocializmus építésének nagyszerű munkájában nincs megállás. Tovább kell haladnunk a kijelölt úton, amelyre-múlt év júniusában léptünk, a párthatározat és a kormányprogram szellemébe h, amely köré a magyar népin Iliink osztatlan lelkesedéssel tömörülnek és teljes bizalommal dolgoznak célkitűzései megvalósításán, amelynek alapjain a párt,

Hűk ősi

Tisztelt országgyűlés!

Kedves elvtársak!

Tíz esztendeje, hogy újra megteremtődött a magyar államiság, s tíz esztendeje, hogy hazánk szabad!

Emlékezzünk vissza az akkori időkre. »Mohács óta nem volt iiyen súlyos helyzetben az ország« — mondotta akkor a Magyar Kommunista Párt, mely ugyanakkor bizakodva és bátran hirdette: »Lesz magyar újjászületés!«

Nagy szó volt ez akkor, merész jövendölés, s az elalélt, ezer sebből vérző nemzet láttán sokan csüggedéSsel, kételkedve hallgatták. De az elmúlt tíz esztendő azokat igazolta, akik a legszörnyűbb nehézségek közepette önfeláldozóan, a jobb jövőbe vetett hittel fogtak porba- sujtott hazánk taipraáilítása szinte megoldhatatlannak láts/o feladatához. S ma, tíz év távlatából büszkén állapíthatjuk meg, hogy hazánk ezeréves történelme folyamán népünk még nem élt át olyan mélyreható, az é!et minden területére kiterjedő átalakulást, soha nem végzett olyan hatalmas, eredményes építő és újatalkotó munkát, mint a felszabadulás óta elteli egyetlen évtized alatt. (Taps.) Rövid néhány év hősi, lelkes, lendületes, áldozatos munkája nyomán jórészt begyógyultak a háború legsúlyosabb gazdasági sebei. Az újjáépítéssel párhuzamosan megváltozott hazánk egész gazdasági rendje. A kommunista párt vezetésével a munkásosztály, szövetségben a dolgozó parasztsággal, szívós, nehéz harcokban megverte és felszámolta a földbirtokosok osztályát, az ipari burzsoáziát, A dolgozó parasztság annyi évszázados harc után elnyerte jogos tulajdonát, a nagybirtokos földjét és a gyárakat, bányákat, bankokat kisajátította a dolgozó nép. A hatalom a munkásosztály vezette dolgozó^aég ,&e§ébe

Il e

a kormány és a nép szilárd egysége kialakult. Dolgozó népünk legszélesebb tömegeinek tevékeny közreműködése a helyi tanácsok munkájában és a Hazafias Népfront mind szélesebben kibontakozó mozgalmában biztosítják a párt és a kormány számára népünk egységes támogatását. Erre az erőre támaszkodva erőfeszítéseinket most népgazdaságunk fellendítésére, gazdasági terveink megvalósításara, a termelés növelésére ts olcsóbbá tételére kell összpontosítani. — A feladat: megoldani és dolgozó népünk,

— munkásosztályunk, egyéni és termelőszövetkezeti parasztságunk, haladó értelmiségünk, a tudomány és technika képviselői — közreműködésével megvalósítani azt a gazdaságpolitikai munkaprogramot, amely gazdasági életünk mai nehézségeit gyorsan leküzdve, nagy lépésekkel viszi majd előre népünk anyagi és kulturális felemel kedésének ügyét. Ez a kormány legközelebbi tennivalója. Ez az a láncszem, amelyet megragadva a szocializmus építésének újabb sikereivel gyarapít- hatjuk azokat a ragyogó eredményeket, amelyeket Debrecenből, az Ideiglenes Nemzetgyűlés történelmi üléséről elindulva, az elmúlt tíz esztendő folyamán hazánk javára, népünk boldogságára megvalósítottunk, amelyek nyomán hazánk ma erősebb, függetlensége szilárdabb, népe egységesebb, mint bármikor volt. Ez a mai tíz esztendős törhetetlen hitünk felemelő megnyilvánulása. Igazolása annyik, hogy a maga erejére ti szorgalmába vétett hittel dolgozó népünk új országot, szabad, független hazát épített a korhadt és roittbadőlt régi úri Magyarország helyén, s jövőbe vetett hitünk ma erősebb, min' valaha volt.

— 1044 december 21-c, a debreceni Ideiglenes Nemzetgyűlés, felszabadult népünk történelmi cselekedete volt, nagy idő nagy eseménye, amely örökké é'.ni

Mátyás elvtárs

került. Hazánk egy rövid évtized alatt a nagybirtokosok ea nagytőkések, a népeinyomók és kizsákmányolok országából a szocializmust építő népi demokrácia szabad országává lelt! Az elmúlt tíz esztendő egyben az egész, dolgozó magyar nép anyagi és kulturális felemelkedésének, a nyomorból, a nincstelen- ségből, a munkanélküliségből és szellemi elnyomásból való kiemelkedésének évtizede is voit!

A magyar nemzet e tíz esztendő alatt egységesebb és ösz- szeíorrottabb lett, mint valaha: felszámolta a nemzetietlen, ha- zafiatlan földbirtokosok és tőkések osztályát, létrejött a murt- kásegység, megszilárdult a munkás-paraszt szövetség, az értelmiség zöme felzárkózott a mind egységesebbé váló nemzethez. Ezeréves történelme folyamán először lett a magyar nép az ország Igazi gazdája, s egységesen el van szánva arra, hogy megvédje kivívott szabadságát, függetlenségét s fokozott erővel építse tovább az új, a boldog, a szocialista Magyarországot! — (Hosszantartó taps.)

Ha sorra vesszük azokat a tényezőket, amelyek dolgozó népünk egy évtizedes építő s nem- zetförmáló munkájában döntő szerepet játszottak, s jövendőnk kialakításában további felemelkedésünkben is döntő súllyal esnek latba, úgy elsőnek arra kell rámutatnunk, hogy minden eredményünknek és sikerünknek, melyet az elmúlt évek folyamán elértünk, kiindulópontja és alapja a Szovjetunió világtörténelmi jelentőségű győzelme

— a német fasizmus felett. L győzelem nemcsak a német imperializmus igája alól szabadította fel hazánkat, de megsemmisítette a Hitlerrel szövetséges magyar elnyomó osztályok hadseregét és államgépezetének legfontosabb részét s ezzel megnyitotta az utat ahhoz, hogy a dolgozók fokozatosan biytokúkba.

fog népünk emlékezetében. 5 régi harcok emlékein keresztül tudjuk igazán értékelni, milyen nagy kincsünk a szabadság, amelynek dolgozó népünk birtokába jutott és élvezi annak ái4fesait, immár tíz esztendeje, : Egy pillanatra se feledjük, hogy ez a szabadság ma tíz esztendeje, az Ideiglenes Nemzetgyűléssel vált felszabadult népünk közkincsévé. A múltban uralkodó osztályaink árulása népünket! letérhette a nemzeti érdekek' egyedüli helyes útjáról. Ma felszabadult népünk, a párt vezetésével szilárdan és rendületlenül ál! a népek felszabadítója, a szocializmus hazája, a hatalmas Szovjetunió mellett és együtt halad a baráti népi demokráciákkal, nemzeti fe'eme.- kedésünk és boldogulásunk egyetlen járható útján, a szabadság, a béke, a szocializmus útján. (Lelkes, nagy taps.)

— Az új évtized küszöbén, az elmúlt tíz esztendő tapasztalataival gazdagabban, azzal a meggyőződéssel indulunk el szabad életünk második évtizedének útján, hogy biztosan teljesedésbe mennek népünk vágyai, amelyek a béke, a szabadság es a jóiét világában, a szocialista társadalomban öltenek testet. Legyünk méltó harcosai enne* a magasztos ügynek.

— Tisztelt országgyűlés!

— E nagy történelmi esemény tízéves évfordulóján javaslom, hogy a Magyar Népköztársaság országgyűlése 1944 december 2l-i Ideiglenes Nemzetgyűlés ragyogó emlékét törvénybe iktatva örökítse meg a jövendő nemzedékek számára. (Hosszantartó, ütemre váló, lelkes, nagy taps.)

Nagy Imre beszédéi hosszantartó tapssal fogadták,' majd a megjelentek lelkes ünneplése közben Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára erne.- kedett szólásra.

beszéde

vegyék az államhatalmai.

A Szovjetunió hadseregé verne le kezünkről a kettős bilincset! a német elnyomókét és a magyar kizsákmányolókét. Vériü; hullásával szabadítottak fel bennünket a hősök, akiknek porai szerte az országban hazánk földjében pihennek. A magyar nép örökre szívébe zárta felszabadítóit, a szovjet hősöket. S amikor nemzetünk tíz évvel ezelőtt kezdődő újjászületéséről emlékezünk, első szavunk a hála és köszönet legyen azoknak, akik életüket és vérüket áldozták szabadságunkért és a jobb magyar jövőért! (Hosszantartó taps.)

Az a felmérhetetlen jelentőségű, sorsdöntő történelmi fordulat, mely hazánk és nemzetünk életében tíz esztendővol ezelőtt kezdődött, a Nagy Októberi Szocialista Forradalomból indult ki, annak talaján jött léi re. Ez a forradalom, melyben 1917-ben a lángeszű Lenin és a Lenin alkotta kommunista párt vezetésével az orosz munkásosztály, szövetségben a parasztság sokmilliós tömegeivel, áttörte a/, imperializmus frontját, megdöntötte a burzsoázia uralmát ts létrehozta .először a világtörténelemben a munkásosztály szilárd államhatalmát.

A Nagy Októberi Szociálist a Forradalom, mely a Szovjetuniót szülte, következményéivel a magyar dolgozó nép és a magyar nemzet legsajátabb ügyévé vált, hazánk sorsát gyökerében megváltoztató, a magyar történelmét újjáformáló erővé. Ezért iktatta be a hálás magyar nép nemzeti ünnepei sorába no-» vember hetedikét, s ezért lobog* olthatatlanul,. örökre minden* magyar hazafi szivében a magyar-szovjet barátság tüze! —» (Nagy taps.)

— A Szovjetunió, miután hősi hadserege győzelmesen szétzúzta a német fasizmust,

___ a.! oldalonj