Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. december (9. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-22 / 302. szám

Az o p s z  g- g* y ti 1 ê s ünnepi ülése Debrecenben

(Folytatás a 3. oldalról.)

azonnal segítségünkre sietett. Talpraállásunk és felemelkedésünk döntő tényezője volt az, hogy felszabadulásunk első napjától kezdve mindmáig szakadatlan élveztük a Szovjetunió önzetlen baráti segítségét. A Szovjetunió védőpajzsa volt lelettünk az újjáépítés legnehezebb éveiben. Ö védett meg oennünket attól, hogy idegen imperialisták véres polgárháborút szíthassanak hazánkban. Tanáccsal és gazdasági segítséggel támogatott bennünket, valahányszor nehéz helyzetbe kerültünk és ez az önzetlen segítség, s annak tudata, hogy bármikor számíthatunk a nagy Szovjetunió baráti támogatására, jövendő fejlődésünknek is legbiztosabb záloga.

Annak, hogy a tíz év elölt visz- szanyert szabadságunkat minden vonatkozásban hazánk újjászületésére és felemelkedésére használhassuk fel, volt egy elengedhetetlen alapvető előfeltétele. Olyan politikai szervezetre, olyan politikai pártra volt szükség, mely nemzetünk szörnyű el- esettsége közepette is világosan -átta, hová, milyen feladatok megoldására kell mozgósítani a munkásosztályt, összpontosítani erőit, hogyan kell e célok megvalósítására szövetségesül megnyerni a parasztságot, a dolgozó nép legjobbjait. Olyan párt kellett, amely helyesen tudta a magyar viszonyokra alkalmazni Marx, Engels, Lenin, Sztálin győzhetetlen elméletét s így a legnehezebb helyzetben is biztosan rávezette nemzetét a helyes útra.

Az a politikai erő, az a szilárd szervezet, mely a súlyosabb időkben bátran és áldozatosan magáravállalta és megvalósította a legnehezebb feladatokat, a Magyar Kommunisták Pártja volt! (Taps.) A Magyar Kommunisták Pártja, majd a munkásegység megvalósulása után a Magyar Dolgozók Pártja, a legbonyolultabb helyzetekben is biztos kézzel vezette a dolgozó népet, mindenütt lelkesítő példát mutatott és szervezte a munkásosztály, a parasztság, a dolgozó tömegek harcát a porbasujtott nemzet felemelkedéséért, az új, valóban szabad és független Magyarországért, a jobb, emberibb életért, a szocialista jövőért!

Ez a párt hosszú, nehéz harcok tüzében kovácsolódott ösz- sze, s már a felszabadulás előtti évtizedekben, a Horthy-rendszer véres elnyomása idején, bátran és következetesen küzdött a magyar nép felszabadításáért. E párt állt az 1919-es dicső forradalom élén. Gyökerei mesz- sze visszanyúlnak a magyar munkásmozgalom immár száz- esztendős hagyományain túl, az 1848—1849-es szabadságharcig. E párt örököse és folytatója mindannak, amiért Dózsa György küzdött, ami a magyar történelemben forradalmi, haladó, előremutató. Csak ilyen párt irányíthatta és vezethette azt a történelmi átalakulást, mely az új Magyarországot létrehozta.

A magyar dolgozó nép legjobbjai bizalommal és egységesen sorakoztak fel a mi pártunk mögé, mert a legutóbbi évtizedek sorsdöntő, történelmünket átformáló harcaiban meggyőződtek róla, hogy pártunk a jó utat mutatja, hogy egyetlen cél vezérli: a dolgozó nép érdeke! Sikereink és jövő győzelmeink döntő tényezője változatlanul a magyar munkás- osztály, a magyar nép nagy pártja: a Magyar Dolgozók Pártja! (Nagy taps.)

Az elmúlt tíz esztendő forradalmi átalakulásának fő hajtóereje az ország felszabadulásának első percétől kezdve a munkásosztály, benne elsősorban a budapesti munkásság volt: A mi nagyszerű munkásosztályunk a felszabadulás első órájától kezdve megmutatta, hogy méltó történelmi, nemzetvezető szerepére. Az áldozatvállalásban, a példamutatásban, a nemzet sene'nek gyógyításában, mindenütt az ipari munkásság járt az élen. A felszabadulás után a magyar munkásosztály elsőnek ugrott talpra, s szervezte, irányította, harci szövetségre kovácsolta a dolgozó parasztságot, a hazafias értelmiséget, a forradalom és a demokrácia erőit. A munkásosztály végezte önzetlenül a legnehezebb munkát, az újjáépítés legsúlyosabb hónapjaiban, fegyelmezetten, a jövőben vetett bizalommal tűrte a pénzromlás szörnyű csapásait, s hallatlan lelkesedéssel és lendülettel fogott a szocialista Magyarország építéséhez. Ennek a munkásosztálynak keze nyomán jöttek létre a népi demokrácia hatalmas alkotásai: Sztálinváros, Inota, Komló, Kazincbarcika és a többi létesítmények, melyekre joggal büszke a magyar munkásság, parasztság, értelmiség, egész dolgozó népünk. (Nagy taps.) Ez a számában és öntudatában egyre növekvő munkásosztály volt hegemónja, vezető ereje az elmúlt évtized minden vívmányának s fokozattabban az lesz az elkövetkezendő időkben. Köszönet és hála a mi nagyszerű munkásosztályunknak! (Hosz- szantartó taps.)

A magyar munkásosztály pártunk vezetésével meg tudta győzni a parasztság sokszázezres tömegét arról, hogy a földbirtokosok és tőkések évszázados jármából csakis az ipari munkássággal szövetségben szabadulhat meg. Ezt a bölcs lenini tanítást megértette a két alapvető, nemzetfenntartó dolgozó osztály, a munkásság és a parasztság is .A parasztság legjobbjai már 1919-ben a proletárdiktatúra harcaiban vállvetve küzdöttek az ipari munkásság oldalán saját földesuraik és az idegen elnyomók ellen. Horthy börtöneiben, az üldözött kommunisták és ipari munkások mellett, mindenütt ott voltak a falu dolgozóinak legjobbjai, a »hárommillió koldus« képviselői, akik egy percre sem szüntették meg küzdelmüket a jobbágyi sors, a földesúri elnyomás ellen.

S amikor a Szovjetunió győzelmeinek nyomán felszabadult az ország, ez a dolgozó parasztság, az ipari munkásság támogatásával lelkesen ellenállhatatlan erővel vette birtoká- I ba a földesúri földeket. A földosztás, hazánk forradalmi átalakulásának e nagyszerű tette, eggyé kovácsolta a munkásságot és a dolgozó parasztságot. Még szorosabbá lett az a szövetség, amikor a régi rend hívei ellentámadásba indulva visz- sza akarták venni a kiosztott földeket. Az ipari munkásság, pártunk vezetése alatt egyem- berként állott újra talpra, megvédelmezte szövetségesének, a dolgozót parasztságnak jussát és »földet vissza nem adunk« jelszó alatt végleg biztosította a forradalom e nagy vívmányát. A magyar dolgozó parasztság soha el nem felejti ezt a testvéri támogatást. A munkásosztály és a dolgozó parasztság e harcokban kialakult szilárd szövetsége, a népi demokrácia államának alapja volt az elmúlt tíz esztendőben és alapja, hajtóereje marad a jövőben is! (Nagy taps.)

A felszabadulás megnyitotta és szélesre tárta a dolgozó nép fiai előtt a műveltség kapuit, melyek a Horthy-rendszer idején zárva voltak előtte. Hazánk történelme folyamán először jött létre új, a népből jött, a néppel összeforrott értelmiség. De a régi értelmiség zöme is megváltozott, közelebb került a dolgozó néphez, a népi demokráciához. Történelmünk folyamán először forr egybe a dolgozó nép és az értelmiség. Ez az egybeforrás erősíti és elmélyíti nemzeti egységünket.

Hazánk felemelkedésének egyik legjelentősebb tényezője volt a hazafias, demokratikus erők egységes összefogása. A felszabadulást követő időkben pártunk vezetése alatt a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörültek a magyar nép hazafias, demokratikus erői, hogy együttműködjenek az

ország talpraállításában, jobb, boldogabb jövőnk kialakításában. Hasonló célokat követett a Függetlenségi Népfront is. Az előttünk álló feladatok jobb, gyorsabb megvalósítására, a legszélesebb dolgozó tömegek közreműködésének biztosítására, pártunk kezdeményezésére létrejött a Hazafias Népfront. A Hazafias Népfront lelkes kongresszusa, valamint az azóta eltelt hetek sokszáz példája azt mutatja, hogy ez a legszélesebb tömegeket átfogó mozgalom úgy országos, mint helyi viszonylatban rendkívül jelentékeny mértékben hozzá tud járulni népünk politikai, gazdasági és kulturális célkitűzéseinek megvalósításához. A Hazafias Népfrontra nemzetünk egységének szorosabbá fűzésében és az előttünk álló feladatok megoldásában igen jelentős szerep vár.

Hazánk tízesztendős fejlődésében nagy szerepet játszott a nemzetközi erőviszonyok megváltozása. — Felszabadulásunk idején a Szovjetunió volt az egyedüli szocialista ország. Az elmúlt tíz év folyamán, a Szovjetunió felszabadító harca nyomán Európában a szocializmust építő népi demokratikus államok egész sora keletkezett. — Hősi harcokban felszabadult a hatalmas kínai nép és rátért a szocializmus építésének útjára. Hasonló irányban fejlődik a koreai, vietnami nép jelentékeny része. Ma már 900 millió ember, a világ lakosságának majdnem negyven százaléka él a szocializmust építő országokban. Ez a szám magában véve mutatja, hogy milyen irányban gördül a történelem szekere. (Taps.)

Ez a fejlődés természetesen elősegítette és megkönnyítette újjászületésünket és azt, hogy rátérhettünk a szocializmus útjára. A Szovjetunió és a népi demokratikus államok, kölcsönösen segítik egymást, baráti szövetség fűzi őket össze, melyet áthat a bizalom, a kölcsönös megbecsülés és támogatás szelleme, míg a kapitalista államok viszonyát a kölcsönös gyanakvás, versengés és kizsákmányolás jellemzi. Annak tudata, hogy a magyar nép olyan hatalmas, 900 millió főt számláló tömörülésnek részese, mely az emberi haladást, a szabadságot, a népek függetlenségét tűzte zászlajára, fejlődésünk és nemzeti egységünk hatalmas tényezője. A magyar nép mindig akkor irta évszázados történetének legfényesebb lapjait, amikor a haladás zászlaja alatt küzdött De az ilyen harcot legtöbbször elszigetelten, erős és biztos szövetségesek nélkül kellett megvívnia, s ezért e küzdelmek legtöbbje elbukott. Ma gyökerében más a helyzet. A magyar nemzet újra elfoglalja helyét a szabad népek büszke családjában és a 900 milliós szocialista tábor hű tagjaként, emelt fővel, nyugodtan és bizakodóan építi jobb jövőjét. (Taps.)

Dolgozó népünk egységének és szocialista építésünk alkotóerőinek kiapadhatatlan forrása, hogy a tábor, melyhez tartozunk, s melynek hű katonái vagyunk, a békét védi. Ha létezik egy gondolat, mely minden becsületes hazafit egy táborba tömörít, és összekovácsol, ez a béke megőrzésének gondolat:. Mi száz formában tettünk bizonyságot a béke mellett, valljuk, hogy a magyar nép a béke népe, mely gyűlöli a háborús uszítást, a háborús uszítókat. A magyar do1 gozó nép mindenütt hallatta hs>'>'t!át. ahol a b'ke mellett, az imperialista háborús uszítók ellen folyt a harc. A béke megőrzése, a béke megvédése köré tömörül legszorosabban, legegységesebben nemzetünk minden igaz fia! (Nagt taps.)

És ez nemcsak hazánkban van így. Szerte a földkerekségen, még az imperialista államokon belül is hatalmas, világméret: mozgalommá fejlődött az egyszerű emberek százmillióinak ?:• a vágya, hogy megőrizzék bekéjüket, hogy ne engedjék megismétlődni a háború borzalmait, melyet a tömegpusztító fegyverek gyártása még pusztítóbbá tenne. A népek békevágya ma világszerte hatalmas tényező, anyagi erő, amellyel a legelszántabb háborús uszítóknak is számolniuk kell.

A békemozgalom jelentősége, és világmérete azonban nem jelenti azt, hogy az imperialista háborús gyújtogatok, élükön az Egyesült Államok hadigyárosaival és milliárdosaival — megváltoztatták célkitűzéseiket és a népek százmillióinak egyszerű békeóhaja vissza fogja őket rettenteni bűnös terveiktől. A békét nemcsak óhajtani kell! A békéért harcolni is kell! (Lelkes, nagy taps.) S olyan békéért kell harcolnunk, mely biztosítja eddigi vívmányainkat és szocialista jövőnket. Ezért legnépszerűbb az a jelszó, amelyet minden magyar hazafi egységesen magáénak vall, hogy »Megvéd- jük a békét!« (Hosszantartó, lelkes taps.)

Ezt annál inkább alá kell húzni, mert éppen ezekben a napokban vagyunk tanúi annak a szégyenletes látványnak, hogy az amerikai imperialisták es csatlósaik újra fel akarják támasztani a német militarizmuit s azt a fasiszta náci hadsereget, mely annyi mérhetetlen szenvedést, pusztulást, nyomort hozott Európa népeire. A magyar népi demokrácia teljes erővel és minden alkalommal támogatja a Szovjetuniónak azokat a béke- kísérleteit, amelyek az európai biztonság megvalósítására törekednek és amelyek útját állnák a német miiitarizmus újrafelta- masztásának. Hazánk jó része tíz évvel ezelőtt még ugyanannak a német militarizmusnak igájában szenvedett, amelyet most az amerikai imperialisták és csatlósaik újjá akarnak éleszteni. Ha valaki, úgy a magyar nép tudja, milyen szenvedést, gyötrelmet, megaláztatást és rabságot jelentett számára a német miiitarizmus. A magyar nép ezeréves történelmén vörös fonalként húzódik végig a német hódítás, a német leigázási kísérletek sorozata. Majdnem négyszáz esztendeje volt hazánk német gyarmat és ennek a gyarmatosításnak hatásait még ma is száz formában érezzük.

A magyar nép ezért egységesen és elszántan áll azoknak az oldalán, akik minden eszközzel meg akarják védeni a békét "S küzdenek a német miiitarizmus feltámasztása ellen. Ha az amerikai imperialisták keresztül viszik terveiket és újra fegyvert adnak Hitler tábornokainak kezébe, úgy mi helyeseljük és támogatjuk, hogy a szocialista tábor is szorosabbra fűzze köteléke it és megmutassa, hogy oldalán áll nemcsak az emberi haladás, és a béke igaz ügye, de az erő is. (Hosszantartó, ütemes taps.)

Ebben a helyzetben, amikor a béke erőinek sorozatos sikereire a nyugati imperialisták Hitler hadseregének feltámasztásával válaszolnak, természetes, hogy nekünk is erősítenünk kell békénk és függetlenségünk őrét, néphadseregünket, erősítenünk kell államvédelmünket is. De ez nem elég. Nemcsak honvédelmünket kell erősítenünk, hanem ki kell küszöbölni a legcsekélyebb ingadozást is azoknak a rendszabályoknak a végrehajtásában, melyeket szocialista építésünk jelenlegi szakaszára elhatároztunk. Ezek a rendszabályok népünk anyagi és kulturális életszínvonalának emelésére, a mezőgazdaság — benne a mezőgazdaság szocialista szektorának, a termelőszövetkezetek fejAz elmúlt tíz év alatt új hagyomány született Debrecenben. Ünnepek előtt, nagy elhatározások napjaiban és évfordulók idején a város dolgozói virággal borítják a szovjet hősök emlékműveit,

lesztésére, — az iparosítás helyes ütemére és arányaira vonatkoznak. Ezeket a célkitűzéseket csak úgy fogjuk elérni, ha szorosabbra fűzzük a kötelékeket, melyek dolgozó népünket pártunk, kormányunk, népi demokráciánk köré tömörítik. De meg kell erősítenünk minden téren az állampolgári fegyelmet, a munkafegyelmet is. Végre kell hajtanunk mindazokat a rendszabályokat: a takarékosságot, az önköltség csökkentését, a termelékenység emelését, a minőség javítását, melyek a termelés általános emelése mellett népjólétünk emelésének elengedhetetlen feltételei.

Végül, de nem utolsó sorban, fel kell lépni minden olyan jelenséggel vagy megnyilvánulással szemben, mely az elmúl: másfél esztendő helyes, szükséges és eredményes rendszabályait és intézkedéseit a népi demokrácia gyengeségének tulajdonítja, mely alá akarja ásni pártunk tekintélyét és vezető szerepét, lazítani akarja a munkás-paraszt szövetséget, népi demokráciánk alappillérét. E kérdésekben nincs helye lazaságnak és meg kell értetnünk békénk, szocialista jövőnk minden ellenségével, hogy minden kísérletükre megfelelő csattanós választ fogunk adni. (Taps.) S biztosak vagyunk benne, hogy ebben a kérdésben teljes erővei támogat bennünket pártunk minden tagja, a DISZ derék ifjúsága, a munkásosztály, a dolgozó parasztság, minden becsületes hazafi. (Taps.)

Mint az elmúlt években, úgy az elkövetkező esztendőkben a pártunk és népi demokratikus államunk fő irányvonala a szocializmus alapjainak lerakása országunkban és ami ezzel jár; a szocialista ipar és a mezőgazdaság további fejlesztése, népünk anyagi és kulturális színvonalának következetes emelése és álhatatos, szakadatlan küzdelmünk azért, hogy szocialista építő munkánkat békében folytathassuk. Ezeknek a célkitűzéseknek valóraváltásáért az első követelmény, hogy pártunk tovább szilárdítsa ideológiai, politikai és szervezeti egységét. — Minden győzelmünk előfeltétele és biztosítéka: pártunk egysége! (Taps.)

Egységes pártunk köré az eddiginél szorosabban kell felsorakoztatni hazánk vezető erejét, a magyar- munkásosztályt és még erősebbé, megbonthatatlanabbá kell tennünk népi demokratikus államunk alapját: a munkás- paraszt szövetséget. Erősítenünk kell a Hazafias Népfrontot, mint az összes békeszerető demokratikus hazafias erők legszélesebb összefogását.

További győzelmeink és sikereink biztosításának alapja — csakúgy, mint az elmúlt tíz esztendő folyamán — hogy még, jobban elmélyítsük, megszilárdítsuk és még szorosabbra fűzzük őszinte baráti kapcsolatainkat, hazánk felszabadítójával, n vüágbékeharc zászlóvivőjével, a Szovjetunióval, valamint a népi demokratikus országokkal és mindazokkal a népekkel, melyek a békéért, függetlenségükért és szabadságukért harcot folytatnak. Ez és csak ez az út biztosíthatja, hogy az elkövetkező években tovább erősödik hazánk, tovább nő anyagi és kulturális jóléte, szilárdul nemzeti függetlensége és önállósága.

Az első nehéz, küzdelmes, do győzedelmes évtized tapasztala-1 taival gazdagodva küzdjünk fokozott erővel a szabad, erős, virágzó szocialista Magyarországért! (Hosszantartó, lelkes, ütemes taps.)

Debrecen népe nem felejti felszabadítóit.

Kedden délelőtt koszorú zási ünnepséget rendeztek a Debrecen felszabadításáért elesett

(Folytatás az 5, oldatna,»

Koszorúzást ünnepség a debreceni ssovjet hősi emlékműnél