Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. december (9. évfolyam, 284-309. szám)
1954-12-21 / 301. szám
BACSKISKUNMÊGYEI NÉPÚJSÁG wmmmmsmmmmssÊsmm IX. ÉVFOLYAM. 301. szám Ara SO fillér 1951 DECEMBER 21. KEDD A TÉLKE VALÓ FELKÉSZÏLÉ8R6l 75 éve szülefcll Sztálin elvtárs A télre való felkészülés legtöbb üzemünkben, vállalatunknál befejezéshez közeledik. Beüvegezett ablakok, jól zárható ajtók, működő szellőztetők, kályhák megfelelő szénnel ellátva teszik kellemessé majd a hidegben a munkát. A Kecskeméti Gyufagyár vezetői nemcsak az üzemrész nyugodt termelését biztosították, hanem tőzeget vásároltak Kecelről a dolgozók számára. Az 5-ös számú Mélyépítő Vállalatnál, a 64/1 Építőipari Vállalatnál a dolgozók időben felölt- hették magukra a vattaruhát. A YEFU gépkocsivezetői meleg oundában végzik munkájukat. Ott, ahol valóban a gazdaságvezetés és a szakszervezet közösen tevékenykedett, ott zökkenő- mentes a termelés is, érzik az ott lévők: vezetőik valóban óvják egészségüket, gondolnak reájuk. A dolgozók nem hálátlanok. A Kecskeméti Gyufagyárban a SZOT és Minisztertanács vándorzászlajáért küzdenek. A Kiskunhalasi, Kecskeméti BAR- NEVÁL-ban már teljesítették az éves tervet, jövő évre dolgoznak. Az Alföldi Kecskeméti Konzervgyárban majdnem minden műszak túlteljesíti napi tervét. A télre való felkészülést segítette pártunk azzal is, amikor úgy határozott, hogy a jobb szenet háztartásokba, iskolákba, bölcsődékbe, irodák s egyéb munkahelyek fűtésére kell biztosítani. Ezt az útmutatást legtöbb helyen gyakorlattá tették. Különösen dicséret illet! a vasút dolgozóit. A fűtőház dolgozói a legnagyobb téli hidegben is 50 százalékban pakurával (olaj, tőzeg, pala) 25 százalékban porszénnel, 25 százalékban pedig gyenge barnaszénnel fűtik mozdonyaikat. Még ebből a szénből is sokat megtakarítanak. Novemberben például 9 vagonnal kevesebbet használtak fel az előírtnál. Az elmúlt hetek enyhe időjárása sok vezetővel elfeledtette, hogy a tél még csak ezután jön. Nem egy helyen így vélekednek; — könnyű telünk lesz, mire való az a nagy hűhó a télre való felkészüléssel, — úgyis meg lesz a terv. Ez igen veszélyes, mert nem csak leszerel, hanem elveti annak gondolatát, hogy a dolgozókról minden időben, de különösen télen gondoskodni kell. Az ilyen halogató gondolkodásnak már van hatása. Az 5. számú Mélyépítő Vállalat kecskeméti kirendeltségéhez irányított 6 dolgozó egy éjszakán át az asztalon aludt. A 64/1 Építőipari Vállalat budapesti építkezésén a szálláshelyek egészségtelenek, nincs biztosítva a tisztálkodási lehetőség. Piros Benő műszaki osztályvezető másfél hónappal ezelőtt pedig úgy nyilatkozott, hogy minden megfelelő. ,Még nem zárult le a télre való felkészülés. Az időjárás kedvező. Nemcsak lehet, hanem pótolni is kell az elmulasztottakat. 75 évvel ezelőtt, 1879 december 21-én született a dolgozó emberiség nagy vezetője és tanítója Joszif Visszárionovies Sztálin. Mi volt 73 esztendővel ezelőtt a világon? Elnyomatás mindenütt, a kialakuló imperialista hatalmak kezdődő versengése a gyarmatokért, a piacokért, a világ újrafelosztásáért, — más népek leigázása tízmilliókat le- mészároltató háborúk árán. S mi van ma, 75 évvel később? A világ egyhatodán megvalósult a szocializmus. Az imperializmus fojtó lánca szétszakadt. Egymás után új és új országok, tíz- és százmilliós népek szakadnak ki az imperializmus rendszeréből, s a kapitalizmus a megsemmisülés felé sodródik. Az imperializmus háborús őrületével szemben egy legyőzhetetlen béketábor áll. Mit mond ez a néhány mondatos vázlat 75 év történetéről? Azt, hogy 75 esztendő alall alapvetően megváltozott az egész világ és az emberiség eljutott oda, hogy elkezdhette írni, — új, igazi történelmét. S mindebben döntően nagy része volt a nagy Sztálin harcos tevékenységének. Lenin mellett neki köszönhet legtöbbet nemcsak a Szovjetunió, hanem az egész világ dolgozói. Sztálin volt az, aki Lenin halála után tovább vitte új győzelmek felé Lenin zászlaját, megvédelmezte és megvalósította Lenin örökségét. Sztálin, Lenin hű tanítványa és harcostársa, fáradhatatlanul küzdött, hogy a munkásosztály és minden dolgozó felszabaduljon a kizsákmányolok járma alól, hogy az emberiség megmeneküljön a pusztító háborúktól. Küzdött a békéért, a dolgozó nép szabad, boldog életéért, a demokráciáért, a kommunizmusért. Sztálin elvtárs mindig hangsúlyozta a néptömegek döntő szerepét az agresszorok terveinek leleplezésében és meghiúsításában. Minden békeszerető ember emlékezik Sztálin elvtárs történelmi jelentőségű szavaira: »A béke fennmarad, s tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megőrzésének ügyét, s végig kitartanak mellette.« Több mint három évtizede fo • Iyik a Szovjetunió harca a békéért az imperializmus ellen. Ez a küzdelem a, békéért kifejezi a legszélesebb dolgozó tömeges, létérdekeit, a szocializmus országának, a Szovjetuniónak létérdekeit. Ennek a bókepolitiká- nak a forrása az, hogy a kizsákmányolást megszüntető, színre mérhetetlen természeti kincsekkel rendelkező, kis és nagy nemzetek teljes egyenjogúságát a Szovjetunión belül és a külföldi országokkal való kapcsolatokban egyaránt tökéletesen meg« valósító, munkanélküliségeket, válságokat csak hírből ismerő szocialista országokban nem léteznek többé azok a tényezős, amelyek a tőkés országokat arra kényszerítik, hogy belső ellentmondásaikból a háborúban keressenek kiutat. A Szovjetunió békepolitikájának az elvi alapja a marxizmus-leninizmus tanítása az igazságos és igazságtalan háborúról, a nemzetek önrendelkezési jogáról, a sztálini tanítás a kis és nagy nemzetek egyenjogúságáról. A Szovjetunió Kommunista Pártja és kormánya következetesen és állhatatosan békeszerető külpolitikát folytat, aktívan harcol a béke és a nemzetközi biztonság megőrzéséért. Nagyon előmozdította a béke ügyét az európai országok moszkvai értekezlete, amely ország-világ előtt megmutatta a békeszerető államok páratlan egységét. Sztálin elvtárs jól tudta, hogy csak békében képes egy nép bo.- dog életet építeni. Azért harcolt egész életében olyan fáradhatatlanul a békéért. írásaiban nem egy alkalommal hangsúlyozta, hogy lehetséges a kapitalista és a szocialista rendszer tartós egymás melletti fennállása és békés versengése. Hatalmas erőt képvisel a békeharcban a demokrácia és a szocializmus tábora. A Szovjetunió Kommunista Pártja és az egész szovjet nép szent internacionalista kötelességének tartja a lenini-sztálini tanítások alapján ennek a tábornak erősítését, a tartós béke kivívását. Tervek az al materi ne lés növelésére A hercegszántói népfront-bizottság programjában a legfontosabb tervele között szerepel a gyümölcstermelés kultúrájának fellendítése. Hercegszántó különösen híres almatermeléséről. Elterjedt a téli alma és főleg a jonathán alma termesztése. A népfront-bizottság terve azzal is foglalkozik, hogy a község minden utcájába a járdaszegélyek mellé almafákat ültetnek. A csemetéket a háztulajdonosok ültetik majd el, s azok végzik annak gondozását, ápolását is. Ennek fejében a fák termése a házak tu'aj- donosát illeti majd. A község lakossága örömmel vette a népfront-bizottság e tervét, melynek valóraváltása több vagonnal növelné a község téli alma termelését. Kitüntetett traktorosok A Bajai Állami Gazdaság négy traktorosa: Horváth Sándor, Petz György, Ferenci József és Szalai János az őszi munka során elért kiváló teljesítéseik elismeréséül az »Állami gazdaságok kiváló dolgozója« kitüntetésben részesültek. Horváth Sándor és Petz György 2001, Ferenci József és Szalai János 1764 normálhold teljesítést értek el G—35-ös gépeikkel. Meleg és bensőség- teljes ünnepség keretében adták át a kiváló traktorosoknak kitüntetéseiket, Tjéli látogat its a rDiunokl T}épáll6taúi on Jóleső érzés a gazda szemével végignézni a Dusnoki Gépállomás tágas udvarán. Mindenütt megnyugtató szép rendben sorakoznak a tárcsák, a ve- iőgépek, boronák, cséplőgépek, szóval minden olyan elképzelhető gépféle, ami egy gépállomáson van. Mindenült rend van — ez igaz, — de azért egy kis aggodalomféle vegyül az ember érzéseibe, ha széttekint. Vájjon ez a sok gép mind a szabad ég alatt telel majd? Mindjárt meg is kérdezzük Bayer Istvánt, a gépek között éppen szemlét tartó fiatal főgépészt. — Sajnos rz az egyik legnagyobb gondunk, hogy nem tudjuk hol teleltetni a gépeket. Különösen a cséplőgépeket sajnálom, mert amennyi értékű ponyvával le vannak fedve, annyiból már egy 50 méter hosszú gépszínt Lehetett volna építeni. A későbbiek során azt is elmondja, hogy már van egy tervük erre vonatkozólag. Ha a gépszínhez az anyagra megkapnák a pénzt. saját erővel a gépállomás dolgozóival felépítenék rövid egykét hét alatt. Beszélgetés közben a szerelőműhely felé igyekszünk. A cséplő- javító színben Kollár János, Koprivanácz István, Galambos Menyhért és Hodován László két cséplőgép javításán dolgoznak. Mielőtt belépnénk a gépszínbe, az udvar végéből hirtelen támadt motorzúgás rezegteti meg a levegőt. — Ez a harmadik erőgép, amit az idén javítottunk — szól csendesen a fögépész, — most próbálják. A gép körül csoportosuló emberek köre szétnyílik, s a gép pöfögve, dohogva töri a gyepet. Az erőgép javító- műhelyben is szorgos munka fogad. Ide már nem hallatszik a traktorzúgás, más zajok töltik meg a levegőt. Két kis szerelőműhelyben négy gépet javítanak egyszerre. Gyorsan megy a munka — már amennyire az alkatrészellátás megengedi. A javítás idejére mi nem alakítottunk szakosított brigádokat, — hanem saját elképzelésünk és tapasztalataink alapján szerveztük meg a javítást — magyarázza Bayer István. — Gépállomásunk mindössze 18 erőgépes, az alkatrésze Hatás sem a legjobb, éppen ezért nem találtuk kifizetőnek a javítóbrigádok szakosítását, hanem minden brigádba állítottunk egy szerelőt, két előkészítőt, s minden traktoros segít gépének kijavításánál. A hegesztésnél váltott műszakban dolgozunk, hogy a megfelelő alkatrészek időben elkészüljenek. Így sikerült elérnünk, hogy az előre tervezett ütemben javítsuk a gépeket. Eddig három erőgép, hat cséplőgép, egy kombájn, tíz vetőgép, hat kultivátor és tizenkét tárcsa javításával készültünk el. — Melyik a gépállomás legjobb javítóbrigádja? Egy pillanatnyi habozás után készül el a felelettel — látszik, nehéz választani, mert eddig valójában mindannyian derekasan dolgoztak. Az első, a legjobb brigád mégis a cséplőjavító. Még két cséplőt kellett ki- javítaniok, hogy decemberi tervüket teljesíthessék és ezt a két gépet december 20-án már át is adták. Most terven felül felajánlották, hogy két szelektort kijavítanak és ha ezzel is elkészültek, segítenek a traktorok folyó javításánál. Közben az irodába érünk. Máté Péter is ott van, az előbb elkészült erőgép vezetője. — Rendbe van minden, Péter bácsi? — kérdi barátságos, meleg hangon a fögépész. Az bólint, s csak any-' nyit szól, hogy: — Akkor már indulnánk is, mert sok munka vár még ránk. Igen, sok munlia, mert a gépállomás már ugyan 140 százalékra teljesítette mélyszántási tervét, de legalább 50 egyéni gazda várja még a fajszi határban lévő Osztövér- ben az emberi munkát megkönnyítő segítő gépet. K, E. Jjéketa i át ko yJ) JCaLoeuiti Béketalálkozóra gyűltek vasárnap délelőtt Kalocsán a városi és járási kisiparosok. Féltízre, mintegy 150 kisiparos foglalta e) helyét a járási kuitúrház nagytermében, hogy meghallgassa Pásztor Béla, a KIOSZ országos elnökének beszámolóját, majd utána hozzászólásaikban beszéljenek békeakaratukról, jelen életükről, saját problémáikról. Táviratot küldtek az Országos Béketanácshoz és a Hazafias Népfront Országos Központjához. Tiltakoztak Nyugal-Németor- szág felfegyverzése ellen. Mint Nagy Károly szücsmester mondta: »Nem akarjuk, nem engedjük, hogy a német katonacsizmák tapossák újra szép Alföldünk homokos útjait!«
