Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. december (9. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-21 / 301. szám

A szovjet kormány válaszjegyzékei Finnország, Jugoszlávia, Svédország, Svájc és Ausztria kormányának A Szovjetunió külügyminisz­tériuma megküldte válaszjegyzé­két a finn kormány november 19-i jegyzékére. A szovjet vá­laszjegyzékben a szovjet kor­mány úgy véli, hogy Finnország kormánya hozzájárul az európai kollektív biztonsági rendszer létrehozásához. Ugyanaznap a Szovjetunió külügyminisztériuma megküldte váiaszjegyzékét a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság no­vember 24-i jegyzékére. A vá­laszjegyzékben a szovjet kor­mány hangsúlyozza: nagy jelen­tősége van annak, hogy a jugo­szláv kormány kellő módon ér­tékeli a német Wehrmacht új­jászületésének veszélyét, hiszen Jugoszlávia népei egy emberöltő alatt két ízben voltak a német militarizmus által kirobbantott pusztító háború áldozatai és hozzájárul az európai kollektív biztonsági rendszer megteremté­séhez, I A svéd kormányhoz intézett válaszjegyzékében a szovjet kor­mány hangoztatja, hogy a svéd kormány jegyzékéből látható, hogy értékelte az értekezlet ösz- szehívásáról szóló javaslatot es olyan lépést iát benne, amely­nek célja a nemzetközi feszült­ség enyhítése és az európai béke megszilárdítása. A válaszjegy­zékben a szovjet kormány ki­fejti elképzeléseit a svéd jegy­zék egyes kérdéseire is. A Szovjetunió külügyminisz­tériuma megküldte válaszjegyzé­két a svájci és osztrák kormány­nak is. A szovjet kormány a fentern- lített országok kormányaihoz in­tézett válaszjegyzékeihez mellé­kelte az 1954 december 2-án az európai béke és biztonság kér­déseivel foglalkozó moszkvai ér­tekezleten résztvett államok ál­tal jóváhagyott deklarációt, me­lyet a Kínai Népköztársaság kormánya is támogatott, A szovjet írók 11. kongresszusának december 19-i ülése MOSZKVA (TASZSZ) A szov­jet írók II. kongresszusa decem­ber 19-én folytatta munkáját. Ezen az ülésen Szergej Mihal- kov költő a szovjet irodalom fej­lesztésének egyik fontos kérdé­sével — a szovjet vígjátékkal és szatírával — foglalkozott fel­szólalásában. Az utóbbi időben több olyan vígjáték és vidám összeállítás született, amely ked­vező fogadtatásra talált a kö­zönség és a kritika körében. — Legfőbb érdemük az, hogy egyet­len cél hatja át valamennyiün­ket — harc mindaz ellen, ami elavult, az embereik megtisztí­tása: a múlt csökevényeitői. Ezek a vígjátékok sok mindent ostoroznak és nevetség tárgyává tesznek abból, ami gátolja a szovjet társadalom fejlődését és előrehaladását. Majd Nguyen Den Thi vietna­mi író üdvözölte a kongresszust, íróink és művészeink vállal jak azt a megtisztelő kötelességet — mondotta többek között —, hogy kibővítik Vietnam kulturális kapcsolatait a Szovjetunióval. A Szovjetunió és Vietnam irodal­mi és művészeti kapcsolatai nap- ról-napra fejlődni fognak, né­peink nagy barátsága jegyében. Nguyen Den Thi ezután aján­dékképpen átnyújtotta a kon­gresszusnak azokat a könyve­ket, amelyeket a vietnami írók alkottak és vietnami munkások nyomtattak a függetlenségi harc legnehezebb éveiben. December 19-én a kongresszus részvevői beszámolót is meg­hallgattak »a Szovjetunió népei­nek irodalmából készült műfor­dítások" címmel. A beszámolót Pavlo Antokolszkij, Muhtar Au- ezov és Makszim Rilszkij állí­tották össze. Pavlo Anokolszkij, az előadó rámutatott arra, hogy a szovjet népek barátságának megnyilvánulásai közé tartoznak a szovjet népek irodalmi művei­ről készült műfordítások. A testvéri nemzeti irodalmak az utolsó 20 évben gigászi fejlő­dést értek el. A műfordítói mun­ka méreteit jellemzi a követke­ző tény: a múlt évben az ország egész szépirodalmi könyvterme­sének majdnem 45 százalékát műfordítások tették ki. Éppen az orosznyelvű műfor­dítások révén váltak egyetemes ünnepségekké olyan események, mint a Sevesenko-, Rusztaveli-, Nizami-, Navoi-, Rájszin-, to­vábbá a »Ka!evala«-évfordulók. Az ülésen felolvasták a kínai íróktól és művészektől, Albert Kahn, és Erskine Caldwell, amerikai íróktól, a koreai-szovjet kulturális kapcsolatokat ápoló társaságtól, a japán irodalmi is­kola tanulóitól, Lion Feucht- wangertől, Arnold Zweigtől, valamint Argentina, Izrael és Svájc kulturális életének kép­viselőitől és még sok más kül­földi írótól érkezett üdvözlő táviratokat. (MTI) Szabályozták a burgonyabogár által veszélyeztetett területek burgonyatermésének felhasználását és forgalmát A Minisztertanács rendeletét hozott az amerikai burgonyabo­gár által erősen veszélyeztetett és veszélyeztetett területek burgonyatermésének felhaszná­lásáról, forgalmának szabályo­zásáról. A rendelet kimondja, hogy a Dunántúl egész terme­iét a burgonyabogár által erő­sen veszélyeztetett területnek, a Duna—Tisza közét pedig veszé­lyeztetett területnek kell tekin­teni. Az erősen veszélyeztetett te­rületen belül a vető-, étkezési- és ipari burgonya korlátozás nélkül szállítható és felhasznál­ható. Étkezési burgonya innen kizárólag Budapest területére, kézipoggyász és darabáruként, vagy vasúti kocsiban szállít­ható, viszont tehergépkocsin vagy egyéb közúti járművön nem. Vető és ipari burgonya, a megyei mezőgazdasági igaz­gatóság engedélyével és zár­szolgálati felelős riövényegész- ségügyi bizonyítvánnyal — Sza­bolcs megyét kivéve — az or­szág bármely más területére szállítható. A Duna—Tisza köze burgo­nyabogár fertőzéstől mentes községeiből vető, étkezési és ipari burgonya — Szabolcs me­gyét kivéve — az ország bár­mely részébe korlátlanul szállít­ható. A fertőzött községek te­rületéről a szállítás már korlá­tozások alá esik. A rendelet a továbbiakban intézkedik a fertőzött területről szállítandó burgonya tisztításá­ról, fertőtlenítéséről, valamint a növényegészségügy! bizonyít­vány kiállításáról. (MTI) Magyar vendéglő nyílh Szófiában SZÓFIA (MTI) Szombaton es­te ünnepélyes keretek között nyitották meg Szófiában a ma­gyar vendéglőt. Az ünnepélyes megnyitáson megjelentek ^ Pelo Pelovszki belkereskedelmi mi­niszter, Veszelin Georgiev, a tő­városi népi tanács végrehajtó bi­zottságának elnökhelyettese és Kuti Jenővel, a szófiai magyar nagykövetség ideiglenes ügyvi­vőjével az élen a szófiai magyar kolónia tagjai, A szabadszállási anyakönyvi hivatalban történt Nagy dolog egy esküvő! Érdemes alaposan meggondolni. De általában véve minden férfi vagy nő hosszabb, rövidebb gondol­kodás után, vagy esetleg enélkül, egybekel szive választottjával. Mindnyájunknak ez a sorsa. Ez lett a sorsa Viktor Antal és So­mogyi Klára pedagógusoknak is Szabadszálláson. Megszerették egymást, hát egybekeltek. Ez természetes. De tulajdonképpen nein erről akarunk írni, hanem az esküvő formalitásának közvet­len előzményéről, ami viszont már egyáltalán nem mondható természetesnek. A vőlegény és a menyasszony már előző napon beadtak min­den szükséges iratot azzal, hogy másnap esküsznek. A tanács anyakönyvi hivatalában ötig tart a hivatalos óra. így hát a bol­dog jegyespár két tanúja kíséretében még nem késett el, azért, mert háromnegyed ötkor mentek oda. Hamarabb nem tudtak, már csak azért sem, mert az egyik tanú negyed öt után szállt le a vonatról. De ötig még egy negyedóra van. S az egész esküvői szer­tartás nem tart tovább pár percnél. Megálltak az anyakönyvi hivatal ajtaja előtt, boldogan egymásra néztek, majd bekopogtak. Azt várták, hogy majd az anyakönyvvezető mosolyogva ajtót nyit és behívja őket abba a szobába, ahova mint vőlegény és menyasszony mennek be, s kijönnek majd mint újdonsült férj és feleség, mint a világ legboldogabb emberei. Ám, mi történt! Nem mosolygós hivatalnok nyitott ajtót, ha­nem egy mord arcú őrmester. Előbb míg meg nem szólalt, azt hitte volna az ember, hogy biztos ő is egy vőlegény, akinek ép­pen a döntő pillanatban mondott nemet a menyasszonya. De csak röpke pillanat jutott a gondolkodásra, mindent megtudtunk. — Nincs már hivatalos óra. Jöjjenek holnap, — mondta az őrmester, aki egyébként Hidas Eszter anyakönyvvezető vőlegé­nye volt. Néhány perc múlva bezárták az irodát cs távoztak. Az új pár, vagyis ekkor még csak menyasszony és vőlegény és a két tanú kővémeredve álltak ott. Idő: 16 óra 47 perc, tehát a hivatalos óra befejeztétől még több, mint tíz perc állt rendel­kezésükre. Az egyik tanú gyorsan felfutott a tanácstitkár elv­társhoz és közölte a történteket, mire ő visszahívatta Hidas Esz­tert és az esküvőt megtartották.. Ehhez a történethez nekünk is van néhány szavunk. Először is az új párnak: legyenek boldogok. Másodszor Hidas Eszter anyakönyvvezetőnek: máskor pontosabban tartsa be a hivatalos időt és cselekedjen emberségesen, tekintettel a különösen szép és lelkiismeretes munkát követelő hivatalára és harmadszor az őrmester elvtársnak: az anyakönyvi hivatalt legközelebb ne té­vessze össze a laktanyával. Aranyvasárnap Külföldi hírek PÁRIZS (MTI) Mint Haipong- ból jelentik, a közeli çamphai szénbányában a bányatulajdonos francia társaság pénteken meg­kísérelte a bánya gépi berende­zésének leszerelését, hogy azt elszállítsák, ha majd a francia expedíciós hadtest kivonul ebből az övezetből, r- A bányában alkalmazott 10 ezer vietnami bá­nyász azonban ellenszegült e kí­sérletnek és megakadályozta a gépi berendezés leszerelését. RÓMA (TASZSZ) Mint a »1‘Unitá« jelenti, Észak-, Közém és Dé!-Olaszország sok ipari vál­lalatában az üzemi bizottsági választásokon a CGIL jelöltjei a szavazatok 68.6 százalékát kap­ták. A szavazatok 31.4 százaléka az összes többi szakszervezeti szövetség jelöltjei között oszlott meg. * NEW YORK. Mint az »AFP" jelenti, egy olasz utasszállító repülőgép, amely a newyorki repülőtérre akart leszállói, a rossz látási viszonyok folytán beleütközött egy kőgátba. A gép egyik része az utasokkal együtt belezuhant a tengerbe. A másik része kigyulladt és szintén a tengerbe zuhant. Hat utast meg­mentettek, 13 meghalt és továb­bi 13 sorsa még ismeretlen. * . BUKAREST (TASZSZ) A bu­karesti katonai törvényszék an­gol kémszolgálatba beszervezett kémcsoport perét tárgyalta. Mint a vádirat elmondja, és mint a perben megállapítást nyert, Ion Bodea-t, a kémcso­port vezetőjét az angol hírszer­zőszolgálat beszervezte, kiképez­te és a Román Népköztársaság területére csempészte. Ion Bodea 1953 szeptemberben Romániába érkezett. Ű és bűn­társai rádióleadóval is rendel­keztek és ennek segítségévei rejtjelekkel kémértesüléseket adtak le különböző ausztriai, nyugatnémetországi és izraeli cí­mekre. A vádlottak beismerték bű­nösségüket. A katonai törvényszék Ion Bodea-t halálbüntetésre, cinkos­társait különböző időtartamú kényszermunkára ítélte. PEKING (Uj Kína) A Kínai Népköztársaság államtanácsa december 16-án tartotta harma­dik plenáris ülését. Az ülésen elfogadták a katonai szolgálat szabályzatáról, a kínai nép fel­szabadító hadsereg tisztjeinek szolgálatáról, a népi forradalmi háborúk során érdemeket szer­zettek rendjeleiről és érdem­rendjeiről, valamint az 1955. évj Népgazdaságfejlesztési Kötvé­nyekről szóló törvényjavaslatot. A karácsonyi forgalom meg­könnyítése miatt az üzletek va­sárnap is nyitva tartottak. Nyüzsgő emberáradat kereste fel az áruházakat és üzleteket, kiőre elhatározott tervvel, apró­lékos gonddal folyt a vásárlás, hogy mindenki megörvendez­tesse hozzátartozóit, szeretteit. Az »aranyvasárnap« forgalma Kiskunhalason közepes jó volt. Kecskeméten és Kiskunfélegy­házán a forgalom bár nem volt kiemelkedő, de igen sok darabáru fogyott. Kelendő volt a selyemfejkendő, sál, kalap, cipő, játékszer, a kötöttáruból a pulóver, rövid- és hosszúujjas mellény. Baján egyúttal országos vásárt is tartottak. A kiskereskedelmi vállalatok egymillió forintot forgalmaztak. Az áruházak és üzletek fel is készültek, hogy minden igényt ki tudjanak elé­gíteni. A boltok roskadásig meg­teltek áruval, van bőven miben válogatni. Persze az árubeszer­zés nem volt könnyű feladat. Az ország legkülönbözőbb he­lyeiről szerezték be a szüliséges cikkeket. Veszprémből konfek­cionált árut, Bonyhádról zo­máncedényeket, Nagykanizsáról törhetetlen üvegből készült lámpaüveget, Budafokról negy­ven hektóliter palackozott bort. Nem kevesebb, mint két vagon zománepzott tűzhely és két va­gon zománcozott kályha is ér­kezett. A kereskedelem dolgozói azon fáradoznak, hogy az egyes hiánycikkeket is kellő mennyi­ségben tudják biztosítani, hogy karácsonyra az áruellátásban ne legyen fennakadás. Felavatták Kunfehértón a tízezredik áUamköicsönnel felépített lakóházat Ünnepe volt vasárnap Kunfehértónak, en­nek a homokbuckák helyén pár év alatt tere­bélyes községgé fejlődött falunak. Felavatták az eiső ötéves tervben áUamköicsönnel felépített tízezredik lakóházat, amely egyben a 140-ik házát is jelenti ennek az új községnek. Borongós vasárnap reggel csendje üli a fa­lut. A házsorok homlokzatán nemzeti szín és vörös zászlót lenget a harapós decemberi szél. A hófehérre meszelt épületek közül még beva- kolatlanul áll az üvegverandás tízezredik családi otthon. Boldog tulajdonosa: Csatári Sándor het- gvermekes apa, az állami gazdaság dolgozója. A ragyogóra röpört udvart zsúfolásig tölti az avatóünnepség közönsége. Csatári Sándor és felesége meghatott, mosolygó arccal fogadják a köszöntéseket. Kollár Ferenc VB-elnök szavai után a Falusi Lakásépítési Gazdasági Iroda üzemi bizottsága adja át jelképesen az új lakó­ház kulcsát. Majd az úttörők hófehér krjzantén- csolcorral üdvöziik a ház gazdáját. Az út felől hirtelen nóta csendül. Megérkezett a rémi népi együttes. A bácskai népviselet szerint suhogó selyembe öltözött lányok, fényes csizmás _ legé­nyek kara fújja a dalos köszöntőt. Az állami gazdaság kultúrtermében folytatódik az avató­ünnepség. Piros betűs felírás a színpad felett: -Szeretettel üdvözöljük a tízezredik ház tulaj­donosát." A FAGI nevében Peresztegi József mond beszédet. Zúgó tapsra verődnek a tenyerek, ami­kor azt mondja; ennek a tízezredik lakóháznak felépítése a szabad hazában szabadon alkotó munka jelképe, az ország erejének, a nép építő akaratának bizonyítéka. Peresztegi elvtárs ezután az építkezésben kitűnt dolgozóknak adja át az elismeréseket. Dísz­oklevelet és pénzjutalmat kap Herédi elvtárs helyi építésvezető, Bedics és Szili elvtársak, ugyancsak oklevelet a községi tanács és az ál­lami gazdaság. Az ünnepségen a község pártszervezete, a tanács, a lakosság, valamint a FAGI dolgozói az alábbi határozati javaslatot hozták és továb­bították az Országos Béketanácshoz: »Nem akarjuk, hogy most megépült házain­kon, zöldelő mezőinken újból imperialista háJ ború vihara szántson keresztül. Nem akarjuk, hogy sokmillió dolgozó virágzó országa a pusztu­lás martaléka legyen. Nem akarjuk, hogy újra fegyvert adjanak azok kezébe, akik egy ember­öltő alatt már kétszer roanbadönlőtték orszá­gunkat, kultúránkat és megtizedelték családjain­kat. Tiltakozásunkat nemcsak szavakkal kíván­juk kifejezni, hanem megfeszített munkával is, hogy az erősítse a munkás-paraszt szövetségei, erősítse a becsületes magyar hazafiak népfront­mozgalmát, országunk felvirágoztatását, erősítse a Szovjetunió vezette kilencszázmilliós béketá­bort és azokat a dolgozókat is, akik világszerte kapitalista országokban vívják most nagy har­cukat Nyúgat-Németország felfegyverzése ellen, a béke megvédéséért.« Délután a rémi kultúregyüttes műsorával folytatódott az avatóünnepség.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents