Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. december (9. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-18 / 299. szám

A népfront-bizottság javasol, a tanács megvalósítja ! Termelőszövetkezeti asszonyok értekezlete H-IA VALAHOL, hát Solt- vadkerten el lehet mon­dani, hogy a tanács és a népfront-bizottság kapcsolata, együttműködése kitűnő. Mire megérkezem ebbe a tíz­ezer lakosú községbe, már be- sötétedetl. A főutcára a föld­művesszövetkezet boltjának ki­rakata szórta a fényt, a ta­nácsháza fényes ablakszemei macska módjára világítottak a korai sötétségbe. De ott bent, még éberen lüktetett az élet. Az alnöki és titkári szoba kilincseit még szorgalmasan adták egy­másnak a látogatók. Egy paraszt bácsival ismerked­tem meg itt, Bogáromi István­nal. Nem hivatalos beszélgetés­re jött, csak úgy benézett — ő i sollvadkerti népfront-bizottság elnöke. Ha a Bercsényi II. cso­portban, melynek egyik alapító tagja, befejeződik a munka, hol a tanácsházán, hol a népfront- bizottság egy-egy tagjánál tű­nik fel szépszál alakja. Itt, Soltvadkerten, miótacsak elkezdte munkáját a népfront­bizottság, egyenletesen dolgo­zik. A tanácsválasztás óta már kétszer is összejött a 28 bizott­sági tag. A jövő hét elején újra agybegyűlnek, mérleget vonnak eddigi munkájukról, megbe­szélik elkövetkező feladataikat. [ÁRMAN ÜLJÜK körül Vízin Gergely VB-elnök íróasztalát és a mondatokból, szavakból kikerekedik az egész­séges, szép kapcsolat a népfront H és tanács között. Bogáromi bácsi bogárszemű, gondozott bajuszú, értelmes feje hol ide, hol oda hajlik a beszélgetés során, ma­gyaráz, érveket sorakoztat, meg­győz a maga igazáról, a nép kívánságáról, jogos akaratáról. Ennek az aktivitásnak meg is van az eredménye. Nem egy elvégzett munka, előterjesztett javaslat beszédes bizonyítéka annak, hogy a népfront-bizott­ság dolgozik, ott ct az emberek között. De figyeljünk csak, mit mond Bogáromi István: A NÉPFRONT javasol, a tanács, — ha egy mód van rá, végrehajtja... Mi tet­tünk javaslatot a kutak rendbe­hozására, új kutak fúrására. Már két régi kút felújítva adja az egészséges vizet. Új kultúr- olthonunk közeledik a befeje­zéshez, eléje egy nagy, korlátos terraszt terveztünk. Meg is épít­jük társadalmi munkával, most is folyik még a munka. Kará­csony előtt, ha megnyitjuk az új kultúrházat, felavatjuk a kö­zös munkával épülő terraszt is. A gazdakört most szervezzük, helyiségre már van javaslat. A vasúttól kifelé vezető út rendbe­hozását már be is fejeztük. Társadalmi munkával tettük könnyebbé az arra járó kispa- rasztok helyzetét. Jegyezni is alig győzzük Bo- gáromi bácsi felsorolását, hát még amikor a programról, fel­adataikról beszél. — A népfront-bizottság javas­latai alapján készítették el a község szakemberei az 1955-ös mezőgazdasági fejlesztési tervet is — egészíti ki Vízin elnök elvtárs, — a gazda-gyűlésen be­szélik meg ezt a tervet és így kiegészítve az állandó bizottsá­gokon keresztül eljuttatják min­den sollvadkerti dolgozó pa­raszthoz. Beruházási terveink elkészítéséhez is komoly, érté­kes segítséget kaptunk a helyi népfront-bizottságtól. |1E KELL FEJEZNI be- szélgetésünket, mert Bo­gáromi bácsit többen is vár­ják még ma. Sok tanácsot, útbaigazítást várnak tőle még ezen az estén. Ketten maradunk Vízin elnök elvtárssal. Még meg tudom, hogy a népfront javaslatairól a jegyzőkönyvekből szereznek tu­domást. No, meg személyesen is meghívnak mindig a népfront­bizottság üléseire valakit a végrehajtó bizottság tagjai kö­zül. így, ilyen együttműködéssel megy is a munka. A jogos pa­naszok, kérelmek százait orvo­solják. November 1-től 28-ig például 350 dolgozó kisember sérelmét intézték el igazságo­san. J Û ÉRZÉSSEL hagyom el a tanácsházát, a kedves Soltvadkert községet. Lám, ahol a népfront a tanácsválasztások után sem hagyta félbe megkez­dett munkáját, ott, ahol meg­valósították az együttműködést, milyen eredményekkel bővelke­dő a munka!. ; : Megyeri 1. A téli gépjavítás gondjai gépállomásunkon Gépálloraásnukon folyik a téli gépjavítás. Igyekszünk az önköltséget csökkenteni azzal, hogy amit lehet felújítással helyrehozni, ott nem haszná­lunk fel új alkatrészt. Amikor a brigád szétszereli a folyó ja­vításra beütemezett gépet, a mi­nőségi ellenőr, a csoportvezető, és én a műhelyvezető megvizs­gáljuk a gép súrlódó alkatré­szeit, hogy melyik használódott el. Megállapítjuk, hogy egyes alkatrészeket újracserélünk, má­sokat felújítunk. Bemegyünk a raktárba és előadjuk a raktáros­nak, hogy mire van szükségünk. Ha nincs is az az alkatrész, ami kellene, nem hagyjuk félbe a gépjavítást, hanem a villany- és autógénhegesztő, az esztergapad, a villanyköszörű és jó szakem­bereink segítségével igyekszünk pótolni mindenféle alkatrészt. Van azonban egy dolog, amit nem tudunk pótolni: ez a go­lyóscsapágy. Itt már megáll a tudomány. Ezt a problémát Jó- zsa József főgépész elvtársnak kell megoldani, mégpedig úgy, hogy felül a motorkerékpárra és sok esetben két napig is oda van a környékbeli gépállomásokon, míg be tudja szerezni. Eddig még mindig sikerült neki alkat­részt szereznie és ezért egyet­len egy gépünk sem maradt félbe a javítás során. Keni hallgathatom el azt sem, hogy milyen súlyos hibák vannak egyes alkatrészek minő­ségénél. Többek között harmad­szor fordult elő erőgépnél, hogy G—35-ös dugattyú csapszegper- sdyt cseréltünk. Az első gépünk november első dekádjában elké­szült, az még kiment szántani. Egy napi munka után a veze­tője bejött az állomásra, el­mondta, hogy a gép nagyon zö­rög es o már nem is mer veil dolgozni. Kikü’.dtem egy szere­lőt, hogy figyelje meg a gépet üzemben. Megvallom szégyel- tem magam, mert úgy éreztem, hogy engem is terhel a felelős­ség. A szerelő megjött azzal, hogy a dugattyú csapszeg zö­rög. Amikor a gépet szétszed­tük, megállapítottuk, hogy a csapszegperselynek két millimé­ter kopása van. A következő két erőgépnél már a bejáratásnál ugyanez történt. Ezt azért is em- lílettem, mert ez előfordulhat majd a tavaszi kampányban is, amiért majd a minőségi ellen­őrt, a műhelyvezetőt és a főgé­pészt vonják felelősségre. Helyes volna, ha nagyobb gondot fordítanának az alkatré­szek minőségére a gyártó üze­mek és nem hoznának forga­lomba ilyen silány minőséget. Az volna még a leghőbb vá­gyunk, ha golyós és görgős csap­ággyal megfelelően ellátnának bennünket. Elismerem, hogy vannak még hibák nálunk. A gördülő csapágyak időelőtti el­használódásának és a többi súr- iódó alkatrészek gyors tönkre- menésének egyik fő oka, hogy traktorosaink nem végzik el az előírt karbantartásokat. Ha min­den műszakátadásnál a gépet lezsíroznák, utánaállítanák, a meglazult csavarokat, csapágya­kat, sok hibát meg lehetne előz­ni. Bizony, egy-egy alkatrész sokkal hosszabb ideig bírná megfelelő karbantartás esetén, ami csökkentené az önköltségét és segítené az életszínvonal eme­lését. A legutóbbi értékelés' sze­rint a Pető erőgépjavító-brigád december első dekádjára beüte­mezett tervét 139.5 százalékra teljesítette. Az Ádam erőgépja­vító-brigád 139 százalékos, a Racsmány munkagépjavító-brt- gád 155 százalékos teljesítményt ért el. Hasonlóképpen a gépál­lomás több brigádja túlteljesí­tette első 10 napi tervét. A no­vember 30-1 megyei értékelés szerint az ötödik helyen va­gyunk. Ez nem kielégítő sza­munkra, ezért a napokban Jó- zsa főgépész elvtárs röpgyűlésre hívta össze a javítóbrigádok tag­jait. A brigádok ezen a röpgyű- lésen elhatározták, hogy tovább­ra is fokozott ütemben dolgoz­nak és gyorsítják a javítás me­netét. Elhatároztuk, hogy leg­alább a megye első három leg­jobb gépállomása között fogunk végezni. Ehhez természetesen szükséges a vezetőség fokozot­tabb támogatása, a fokozottabb anyagellátás, a munkafeltételek további biatosítása. Csatai Vencel, a Borotai Gépállomás műhelyvezetője. A napokban Solton értekezletet tartottak a járás termelő­szövetkezeteinek nődolgozói. Az értekezleten sokan elmondották, hogy ncpi demokráciánk megbecsüli az asszonyok munkáját és azok a nődolgozók, akik jól kivették részüket a termelőszövet­kezet munkájában, azoknak szép jövedelmük is volt. László Já- nosné 63 éves asszony elmondotta, hogy ő már nem fiatal, de szívesen dolgozik a termelőszövetkezetben, mert megbecsülik él. Az asszonyok sok problémát felvetettek. A solti Szikra ter­melőszövetkezetből Boldog Gáspárné elmondotta, hogy a járási mezőgazdasági osztály sokat ígér, de sok esetben nem teljesíti ígéretét. Még tavaly kérték, hogy intézzék el hét termelőszövet­kezeti gyerek napközi otthonban való étkeztetését, de még nem intézték el, pedig megígérték. Az értekezlet végén három sokgyermekes anyának könyv- jutalmat osztottak ki, amit rövid kultúrműsor követett. Gál Gáborné. A bajai termelési bizottság munkájáról Baján ez év januárjában ala­kult meg a termelési bizottság. Több kezdeményezése figyelem­reméltó. A dolgozó parasztság szaktudásának növelésére a ta­valyihoz hasonlóan az idén há­rom tanfolyamot szerveztek. A tanultak gyakorlati bemutatá­sára a dolgozó parasztok házai­nál tartanak bemutató foglalko­zásokat. Eddig 51 hold szőlő telepíté­sére, 150 hold öreg szőlő fel­újítására adott ki a tanács en­gedélyt. A városi tanács mezőgazda­sági osztályával együttmű­ködő termelési bizottság most azon dolgozik, hogy a tájegységnek megfelelő sző­lőfajtát ültessenek, ami növeli a terméshozamot, könnyebbé teszi az egységesebb, szakszerűbb gondozást. A termelési bizottság ered­ményes munkáját bizonyítja, hogy egy év alatt az anya­kocák száma négyszázzal növekedett a városban. A régi apaállatokat kicserélték. Alsóváros dolgozó parasztjai miután legelőt kaptak, most sa­ját erejükből mintegy 80.000 fo­rint költséggel fásítási munká­hoz fogtak. 17.000 facsemetét ültetnek el. Tavasszal gyakran fordultak meg a termelési bi­zottsági tagok a gépállomáson is. A gépek munkára való elő­készítését ellenőrizték és köl- esönhasználatra vittek ki gépe­ket. A termelési bizottság célki­tűzései között szerepel a zöldségtermelés fokozása, a hasznosítatlan területek er­dősítése. A termelési, bizottság meg­alakulása után mindjárt az ele­jén sok eredményt tudott elérni, mért a városi tanács és a vég­rehajtó bizottság segítette s termelési bizottság munkáját. A városi tanács segítőkészsége, a jó kapcsolat helyes módszer­nek bizonyult. Jelenleg azonban a városi tanács végrehajtó bi­zottsága részéről egyedül Virág elvtársnő tanácselnök az, aki némileg foglalkozik a termelési bizottsággal és kapcsolatot tart a bizottság tagjaival. Valahogy úgy néz ki, hogy a városi tanács kizárólag a mezőgazdasági osztály fel­adatának tekinti a dolgozó parasztokkal való foglalko­zást. A termelési bizottság és a gépállomás kapcsolata sem mondható egészségesnek. Elő­fordult, hogy Varga elvtársat, aki tanácstag is, elutasították, mikor a rossz szántást rekla­málta a gépállomáson. Pedig joguk és kötelességük a terme­lési bizottsági tagoknak, hogy felhívják a figyelmet az előfor­duló hiányosságokra. Baján is szívesen tanulná­nak a dolgozó parasztok a gépállomás agronómusaitól, csak szorosabb kapcsolatot kellene kiépíteni a termelési bizottsággal. Elégtelen a termelési bizottság kapcsolata a szocialista szekto­rokkal is. Nyilvánvaló pedig az, hogy az egyénileg gazdálkodó parasztok szívesen hasznosíta­nék azokat a termelési tapasz­talatokat, amelyek segítségéve) ők is többet tudnának termelni A bajai termelési bizottság eddig is szép eredményeket ért el és ha a tanács a jövőben töb­bet segíti és erősíti a kapcsola­tait a termelési bizottsággal, ak­kor újabb sikerekre számíthat­nak, amelyek elősegítik a mező­gazdasági termelés fellendítésér Koós Zoltán ' r Karácsony előtt az Állami Áruház játékvárosában A dalnokiak teljesítették negyedik negyedévi adófizetés! tervüket BUSNOK község dolgozói fo­lyó hó 16-án 14 órákor teljesítet­ték negyedik negyedévi adófize­tési tervükét — jelenti a megyei pártbizottságnak küldött távira­tában Dezsi András tanácsel­nök, E hír jelentőségét növeli, hogy a község lakói sokáig nem értették meg az allam iránti kö­telezettség maguk számára is előnyös voltát. Az adóbevételi terv teljesítése bizonyítja, hogy Dusnok község dolgozói is di­cséretes módon haladnak a jú­niusi úton hazánk és maguk ja­vára. December elsején nyílt meg az »Állami Áruház játékvárosa« Kiskunfélegyházán, de alig lehet olyan gyere­ket találni a városban, aki ne nézett volna szét a belsejében. Nemcsak az érdeklődés nagy, hanem a vásárlás is. A télapó ünnepély előtt négy-ötezer forint ér­tékű játék is elkelt na­ponta. Mindössze tíz percig tartózkodtam ott, de legalább harminc gyer­mek jött-ment, még csoportokban is érkez­tek. Egyetlen egy fiatal sem ment el úgy, hogy nieg ne kérdezte volna: »luftballon van-e?« A mindig mosolygós Sze­keres Lászlónénak, ha ezt a közkedvelt áru­cikket kérik, »nincsen« szóval kell válaszolnia, pedig naponta 500 is el­fogyna, ha lenne. Sok szép és érdekes kivitelű játékot lehet vásárolni a kicsinyek és a nagyobb gyerme­kek részére. A mamák legszívesebben az a.1- vósbabákat vásárolja,k és a 2Ítt36 forintos já­téktűzhelyeket, ame­lyekhez tűzálló edénye­ket is adnak. Sőt az egyik kisleány ked­vesen megjegyezte, — ha ügyes gazdája lesz a kis tűzhelynek, ak­kor még tejbegrizt is főzhet a babájának. A mechanikai játékok so­kasága között válogat­hatnak a fiúk. Van gőzgép, különböző autó. De nem is sorolom to­vább, hogy még mi minden van, inkább nézzük meg a »kíván­ságkönyvel«. Ide írják be a gyerekek, hogy mi díszítse majd a kará­csonyfa alját. A második osztályos Forgács Kati csak al- vósbabát kér, Hévér Sz. István égy lég­puskát, Nánási Janika egy csigapisztolyt. Ez aztán nagyon érdekes játék. Nem lehet vele verebet lőni, vagy ab­lakot kiütni és mégis nagyón szórakoztató. Ha. a pisztolyból kilő­jük a, sokszínű bake­litcsigát. az hosszú ideig pörög. Jaj, el ne felejt­sük, hogy a kis Nánási még egy furfangos ké­peskönyvet is kér. Ez sem akármilyen játék. Található benne fára- mászó mókus és ha a lap alján lévő jelzőt meghúzzuk, a követke­ző kép már azt mutat­ja, hogy ugrik a mókus a fűben. Szóval min­den oldalon kettős kép van és a képek mel­lett megfelelő szöveg. Nyomás 4. szám alatt lakó Hajagos Tóth Marikának nagyon sok kívánsága volt, igaz, amikor szétnézett a já­tékok birodalmában, minden polcon megtet­szett valami és amikor kívánságát bejegyezte •i nagykönyvbe, a há­rom testvérkéjére is gondolt. Bözsikének mackót kér, amelyik az oldalán felhúzható kulccsal és amíg a mackó issza a fejecs­két, körbe-körbe jár az asztalon,. Kért ö még kisblcikllt, taligát, ké­peskönyvet, autót és még sok mindent, ami megtalálható a bolt­ban, Pesti Ilonka, mi­előtt, kívánságát leírta volna, a szépen elké­szített leckét is meg­mutatta és közben megjegyezte: »En nem sok mindent kérek, de úgy hiszem megkapom, mert az iskolában is jól tanulok és odahaza is jó kislány vagyok. Magamnak egy alvás- babát, a Panni húgom­nak pedig egy csörgői kérek.« — A harmadik osztályos Lux Marika azért nem jött el, hogy a nagykönyvbe beír­jon, mert ő már a: kért babát is kiválasztotta, csak. az a baj, hogy nem tud dönteni, c kaucsukból készült fiú-, vagy az igen szép leánybabát válassza-e. mert mind a kettő tet­szik. De arról is be­szél a kis pajtásoknak, hogy érdemes a »kí­vánságkönyvbe-« beje­gyezni, mert az ő ké­relmét a télapó is tel­jesítette. Megkapta, a »Szigeti veszedelem« című könyvet, kapott még egy szép kis tük­röt és sok-sok cu­korkát, Vörösné.

Next

/
Thumbnails
Contents