Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. december (9. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-17 / 298. szám

Segítsük a gazdakörök megalakítását s 1954 december 15-én tartotta £ MÉSZÖV negyedik küldött- gyűlését. — A képen: Kralovánszky József MESZÖV-titkár a beszámolója közben. A küldött gyűlésről szóló tudósítást a vasárnapi számunkban közöljük. SÀCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG IX. ÉVFOLYAM, 298. SZÁM Ara 50 fillér 1954 DEC. 17. PÉNTEK A dolgozó parasztok megyénk­ben is magukévá tették a me­zőgazdaság fejlesztésének, a »épjólét emelésének nagyszerű programját. Erről tanúskodik az a sok-sok kezdeményezés, javas­lat, amely elhangzott a külön­böző gazdagyűléseken, különö­sen a népfront-bizottságok meg­alakulása óta. A dolgozó pa­rasztok mind élénkebben vesz­nek részt a község ügyeinek in­tézésében, a mezőgazdaság felvi- rágozásának elősegítésében. — Kezdeményezéseik felkarolásá­val az új községi tanácsok még inkább érdekeltié tehetik őket a gazdálkodás fejlesztésében. A népfront-bizottságok meg­alakulása óta sokkal élénkebb az élet a falun. Eddig a terme­lési bizottságok sok-sok értékes javaslatot megvalósítottak már, de ezek a termelési bizottságok főleg a termelés kérdéseivel fog­lalkoztak. Ez nem elégítette ki a dolgozó parasztság igényeit. Hiányzott a megfelelő hely, aho­va esténként összeüljenek, köz­vetlenebb, családias hangulat­ban cseréljék ki tapasztalatai­kat. Hiányzott és a megyénkben még mindig sok helyen hiány­zik a gazdakör, olvasókör, ahol a közügyektől eddig távolma­radt, de jószándékú, törekvő pa­rasztok otthonra találnak. A Hazafias Népfront kezdeménye­zésére több községben, városban Ismét megalakultak a gazdakö­rök, amelyeknek már régi ha­gyományaik vannak. Az elnyo­matás éveiben a földmunkások és a kisparasztok szervezkedé­seinek adtak hajlékot. A meg­szüntetett gazdakörök helyére különböző vállalatok raktárhe­lyiségeket létesítettek, vagy kü­lönböző szervezetek költöztek toe. Egyre több helyről kapunk Illírt gazdakörök alakításáról, fiók helyen a tanyavilágban pe- ■dig új olvasókörök alakítására Határozták el magukat a dol­gozó parasztok. A kiskunmajsai népfront-bizottság és a terme­lési bizottság közreműködésével .a múlt vasárnap megalakult a község központjában a gazda­kör. Ezzel egyidőben a távoleső pusztákon alakult gazdakörök­ben már megindult az élet. Va­sárnap a Mairispusztai iskolá­ban keskenyfilm-vetftés volt a gazdakör rendezésében. A film­vetítésen a község apraja-nagyja megjelent. Az a terv, hogy va­lamennyi gazdakörben rendsze­resítik majd a téli filmelőadá- sokat. Sok helyen a gazdakörök­ben tartják az ezüstkalászos tanfolyamokat, a különböző szakegyletek előadásait. János­halmán, ahol a lakosság zöme szőlő- és gyümölcstermesztéssel foglalkozik, a régi gyümölcskor helyén alakították meg a szőlő- és gyümölcs szakegyletet, ahol a világhírű jánoshalmi gyü­mölcstermesztés felvirágoztatá­sán fáradoznak majd a község dolgozó parasztjai. Itt összejön­nek, megbeszélik majd ügyes­bajos dolgaikat. Számos helyen szaklapokat, újságokat, folyóiratokat, köny­veket, társasjátékot vásárolnak, hogy a napi munka után köz­vetlen, családias hangulatban elszórakozzanak. Hiba azonban, hogy több köz­ségünkben még mindig nem se­gítik eléggé a vezetők a gazda­körök megalakulását. Elfeled­keznek arról, hogy különböző vitákkal, halogatással akadá­lyozzák a dolgozó parasztok tár­sadalmi tevékenységét, tanulá­sát. Pedig dolgozó parasztoknál mindenütt megvan az óhaj és mindenütt szükségét érzik az olvasókörök, gazdakörök meg­alakulásának és sok esetben az esetleges felmerülő akadályokat közös erővel igyekeznek elhárí­tani. A kiskőrösi népkörben pl. elhatározták, hogy a helyiség renoválásához szükséges 15.000 forintot úgy teremtik elő, hogy bálákat rendeznek. Jászszent- lászlón a gazdakör berendezését maguk a dolgozó parasztok ké­szítik el* Éppen ezért fontos tehát, hogy a Hazafias Népfront helyi bi­zottságai szorgalmazzák a gaz­dakörök megalakításának ügyét és azokban a községekben, ahol még mindig csak tanakodnak és húzzák, halasztják például a helyiségek kijelölését, minél előbb intézkedjenek a gazdaköri helyiségek ügyében. Helyiségről mindenütt lehet gondoskodni. Kecelen is, ahol már hosszú idő óta húzódik a gazdakör helyisé­gének ügye, pedig a dolgozó pa­rasztok nagyon óhajtják. Tisza- kécskén az ókécskei részen az­előtt két gazdakör is volt, az egyik a kulákoké, akik színpa­dot is építettek annakidején. A kisparasztok gazdaköre sóikkal szerényebb épületben volt. Ez utóbbiban a DISZ-szervezet van ma t jeienleg, a régi kulákgaz- dakörben pedig a Terményfor­galmi Vállalat raktára van. Meg lehetne oldani, hogy a DISZ- szervezet ide költözzön, mivel itt színpad is van, a Termény­forgalmi Vállalat pedig máshol is találhat magának raktárt, a jelenlegi DISZ-szervezet helyé­re pedig odaköltözhet a gazda­kör. Csak gyors intézkedés kel­lene. Segítsük tehát a gazdakörök megalakítását, hogy a dolgozó parasztok közvetlenebb kapcso­latot teremtsenek egymással és sok tapasztalattal, ismerettel gazdagodjanak, Tanulságos látogatás a Kunlehértói Állami Gazdaságban A kiskunhalasi járási ta- nács mezőgazdasági osz­tálya harmadszor szervezett az idei őszön tapasztalatcsere-láto­gatást a járás mezőgazdasági szakemberei, tsz-tagok és egyé­ni gazdák részére. Legutóbb a Kunfehértói Állami Gazdaságot kereste fel közel száz vendég. Szerencsés volt ez a válasz­tás. A gazdaság ugyanis a já­rásra igen jellemző egyik leg­rosszabb homoktalajon alakult. A szőlő és gyümölcs a fő ter­melési ág, de mintegy ezer hol­don szántóföldi termelés folyik. S ez a gazdaság igen fejlett, jó. jövedelmező állatállománnyal rendelkezik. 1.54 kát. holdra jut egy számosállat. Ez azt je­lenti, hogy szántóterületét min­den második évben újra trá­gyázhatja s emellett az állat­tartás gazdag jövedelmet is je­lent. A látogatók először a te- henészetet tekintették meg. 1949-ben vásárolt üszőid­ből fejlődött ez az állomány. S hogy mivé fejlődött, azt két egyszerű szám mindennél jód­ban igazolja: tavaly 4.6 liter volt az istállóátlag, — ma 8.2 liter. A gazdaság év végére mintegy 50.000 literrel teljesíti túl a tejbeadási tervet. A láto­gatók megtudták, hogy a vem­hes teheneket például szaksze­rűen előkészítik az ellésre. Leg­alább 60 nappal előbb szárazra állítják. A takarmányozás is példaszerűen folyik, a jól tejelő állatok pontosan adagolt pót­abrakot kapnak. Többezer köb­méter silót készített a gazda­ság. A z eredményeikben nem kis része van annak, hogy a tehenészeknek erősen érdekük a tejhozam emelése, hiszen esze­rint kapják a fizetést és a ter­mészetbeni járandóságot. Faddi Lajos például 1200—1400 forint készpénzt visz haza havonta ‘is legutóbb 225 liter prémiumot kapott tejből. Szabó Mihály összes járandósága elérte leg­utóbb a 4000 forintot. A ?5 gondjaira bízott tehéntől 4 liter híján 5000 liter tejet fejt 26 nap alatt. Talán még szebb eredmények láthatók a sertésfarmoru A man­galica-malacok választási átlag- súlya 14.70 kg., valamivel ke­vesebb a fehér hússertéseknek. Gyönyörű állatokat nevel Ma- ruzSa István, a gazdaság legjobb ehetője. A farmvezető elmagya­rázta, hogy a kutricákat milyen gondosan fertőtlenítik, készítik elő az éltetésekhez. XJ ízlalássál is eredményesen foglalkozik a gazdaság, 135 százalékra teljesítette a hiz- lalási tervet.. A látogatók a délután folya­mán megtekintették a magter­meltető gazdaságot is, majd megbeszélték a tapasztaltakat Híradás egy fejlődő termelőszövetkezetről Járásunk termelőszövetkezetei közül az idén igen szép ered­ményt ért el a tompái Uj Elet termelőszövetkezet, ahol a tagok­nak munkaegységenként 4 kg kenyérgabonát, 4 kg kukoricát, 4 kg burgonyát és 70 dkg árpát osztottak. Ezenkívül még 6.54 forint készpénzt is kaptak. Az egy munlcaegységre kapott termény pénzre átszámított értéke 33 és fél forintot tesz ki. A csoportból kapott részesedésen felül jelentős jövedelme származott a csoport tagsá­gának a háztáji gazdaságból is. A csoport tagjai elhatározták, hogy ezeket az eredményeket a következő évben szorgalmas, ár­munkával túlszárnyalják. Bogárdi János tsz. szervező. rOamj,ai hőit Kendős nénikék sza­tyorral a karjukon, fiatal legénykék bi­cikli kormányon him- bálódzó kosárral tér­nek le a betonúiról. Egy könnyű kocsi a saroglyábán vesszőfo- natú kasokkal éppen akkor áll meg az ajtó előtt, amikor én is be­nyitok. Az egyik fá­ra akasztott, nagy, fe­hérbetűs tábla az útón- járóknak is hirdeti, hogy itt valahol, a lombtalan bozóttal sze­gélyezett udvaron szövetkezeti boltnak kell lenni. Rendkívül vidám, él- celődő természetű fia­talember áll a pult mögött és éppen egy kis leánynak próbál segíteni a gondolko­zásban, aki egész ha­lom különböző telt zsákokból, üvegekből, apró papírcsomagok­ból álló árukupacot gyűjtött maga elé. — Ha agyonvernek, akkor sem emlékszem rá, hogy mire kért meg még Eta, a szom­széd kislány, pedig szidást kapok, ha nem vásárolom meg — így a kislány. — Hiába, elfelejtettem — állapít­ja meg levertem Es a mosolygó kiszolgáló hallatlan türelemmel sorolja: »börzsir, cipő- paszta, sütőpor, vani- liásculcor, bicikli pum­pához való tömlő, gyü­mölcsíz, ásó. kapa. szódabikarbóna.« — A szép hosszú lista nem vezet eredményre, bár­milyen készségesen so­rolja is Vásárhelyi Benő, a tajói fogyasz­tási szövetkezet üzlet­vezetője, árubeszerző­je, kiszolgálója, a szom­szédos tanyák lakóinak fiatal kora ellenére bölcs tanácsadója, se­gítőtársa. — Sajnos, ebben nem segíthetek — szól utána a fele­dékeny kislánynak, — de tessék mást paran­csolni esetleg... Ahogy számolgatjuk, hogy mennyi is lehet az állandó vevőkör, bárhogyan is nézeget­jük, 450—500 ember, tanyai dolgozó pa­raszt, állami gazdasá­gi alkalmazott jár ide rendszeresen vásárolni. Sokan öt-hat kilomé­terről gyalogolnak, vagy kerékpároznak két-három deka élesz­tőért, egy kis petróleu­mért. Legtöbbször nem. eredménytelenül, mert ebben a boltban a leg­több fontos közszük­ségleti cikk rendszere­sen megvásárolható. Es ez nagyon jó dolog. Persze nem fenékig tejfel egy tanyai bol­tos élete. Vannak hiányzó cikkek, me­lyeket a legnagyobb utánajárással sem le­het az üzlefie vará­zsolni. Ilyen a lámpa- üveg, melynek hiá­nya lassan regénybe kívánkozik. Mert van nyersanyagunk is, van­nak kitűnő üveggyá­raink is, csak éppen nem gyártanak eleget a lámpaüvegből. Egy sor árucikk esetében a »keret« a hibás. Nem egy műszaki cikk, edény, z ománcos és csiszolt üst, mosdótál, sör, kerékpárgumi, cu­korka, szappan, azért fogy lti különösen hó­nap végére, mert ke­vés a keretben biztosí­tott mennyiség Milyen keserves pe­dig a vevőnek azt mondani, hogy jöjjön holnap, hiszen ezek a tanyai emberek így is sokszor kilométereket gyalogolnak egy-egy fontos közszükségleti cikkért, és hogyan köz­lekedjenek biciklin, ha nincs kerékpáralkat­rész, amivel pótolhat­nák az elpusztult gör­gőt, küllőt, dinamót, lámpafejet, sárkányát, abroncsot? A hírek szerint ja­vulás várható, mert mostrnár január l-től a földművesszövetkeze- tek áruellátó járművei hozzák ide rendszere­sen a hiányzó árut. Eddig sok fölösleges fuvarköltséggel, nagy erőfeszítéssel tudta a boltvezető egyedül ki­egészíteni rendkívül sokrétű árukészletét. Es persze, folyik itt a tervezgetés is. Rövi­desen megnyílik a bolt melletti kis rak­tárhelyiségben a büfé. Italzmiérnek itt, élelmi­szereket árusítanak majd, az útjukon erre látogató tanyaiaknak. Ez az ő kívánságul: volt és Vásárhelyi Benő addig talpalt utá­na, amíg megoldódott. Majd a feleségével fel­váltva látják el a meg­szaporodott munkát. De ez még nem min­den. Az egyik polcon már ott pihen egypár telepes rádióba való anódtelep, de rádiót még nem lehet kapni és az élet már azt kí­vánja, hogy a tanyai bolt rádiót is tartson raktáron. Sokan ke­resték az utóbbi idő­ben. A boltvezető szemé­ben büszkeség csillan: lám tízéves fejlődé­sünk eredménye, rádió kell a tanyára és mi­nél több. Búcsúzkodunk. »Vi­szontlátásra elvtárs!-- — köszön és távozó­ban hallom, amint kér­dezi az egyik új vevő­jétől: — Mit tetszik pa - rancsolni? — Fél kiló szalon­cukrot! — Már mérem is ké- remalássan.

Next

/
Thumbnails
Contents