Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. december (9. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-14 / 295. szám

BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPÚJSÁG AZ MOPBtfCSKlSKUNMEGYE! PARTBIZOTTSAGAMAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 295. SZÁM Jra SO fillér 1954 DECEMBER 14. KEDD A MAI SZAMBÁN Hallatjuk szavunkat, cselekszünk a békéért. — MDP- csoportok alakítása tanácsainkban. — Számadás a téli gépjavítás helyzetéről. — Téli foglalkozás a felsőszent- iváni Vörös Október tsz-ben. — Megérdemli a dicsé­retet. — Kakassal is megeshet. FALVAINK KULTÚRÉLETE Milyen mezőgazdasági kisgépet és közszükségleti cikket gyárt jövő évben helyi iparunk? Ez év igen sok újdonságot, meglepetést hozott. Jóval több háztartási cikket, mezőgazdasági kisgépet készített helyiiparunk, mint az előző évben, de még nem annyit, hogy hiánytalanul ki­elégítse a fogyasztók áruigényét. Megyénk dolgozó parasztjai nagy lelkesedéssel telepítenek új szőlőt, új gyümölcsöst. Nézzük meg, hogyan segíti helyi­iparunk ezt a törekvést, mit tesz a közszükségleti cikkek hiányá­nak megszüntetéséért. Ellátogattunk a megyei tanács ipari osz­tályára, ahol Molnár János tervosztályvezető tájékoztat a jövő terveiről, A mezőgazdasági termelés elősegítésére Mint a kagyló fájdalmából az igazgyöngy, úgy kristályosodik megyénk falvaiban a kultúra. Keresni kell már — a szó igazi értelmében az olyan községe­ket, legyenek azok bármilyen kicsik is, ahol ne találkoznánk a kultúra valamilyen formájá­val. Mindenütt emberek élnek, mindenütt szeretik a szépet és a jót, és ez ad istápot ahhoz, nogy a kultúra akarva vagy akaratlanul belopja magát a legegyszerűbb emberek hajlé­kába is. Rövidesen ránk köszönt a tél, a falvakban is bővebben jut idő a tanulásra és szórakozásra. A lehetőségek, amelyek a téli hó­napokban még fokozottabb mér­tékben kerülnek felszínre, vár­ják a kihasználást. Falusi kul- túrvezetőinken a sor, hogy él­jenek eme lehetőségekkel, övé­ké az a feladat, hogy megszer­vezzék a falu téli kultúréletét. Rajtuk áll, hogy milyen utat választanak, milyen műsort ad­janak a dolgozó parasztságnak. Vessék el a sablonos és semmit­mondó jeleneteket, amelyek a múltban nemcsak, hogy megti­zedelték a látogatók számát, ha­nem elvették az együttesek és a kultúrcsoportok kedvét is a munkától. Ha a hibákat gyö­kerestől akarjuk kiásni, akkor ott kell kezdenünk, hogy a jele­netek írói és sokszor az előadói is megfeledkeztek a műsor leg­több céljáról, a szórakoztatásról, a gyönyörködtetésről. Sokan az­zal akarták lemérni a kulturá­lis munka értékét, hogy az elő­adott darab révén hány mázsá­val növekszik a községben a begyűjtés eredménye. Egy pil­lanatig sem gondoltak arra, hogy a kulturális munka hatá­sa nem azonnal, hanem hosz- szabb idő eltelte után mutatko­zik. Lényegesen könnyebb ma már j. falusi és városi kul túrmun­kások helyzete. A kormánypro- gramm leszedte a szemellenző­ket. Pártunk arra tanítja az író­kat, kultúrmunkásokat, hogy az egész életet és elsősorban mai életünk egészét ábrázolják, mu­tassák meg érdekes, változatos, színvonalas formában. Ez a ta­nítás azt jelenti, hogy most már a kulturális tömegmunka sok­kal tágabb teret kap, kiszaba­dult korlátái közül, és az eddig elhanyagolt művészeti, kulturá­lis ágakban soha nem látott fellendülés lehetséges. Sok humorral telített műsor- számok bemutatására van szük­ség. Az egyfelvonásosokra és je­lenetekre hasonlóképpen szükség van, de ne ragaszkodjanak kul- túrvezetőink minden esetben a csak termeléssel foglalkozó je­lenetekhez. Rendezzenek vidám, mókás estéket, amelyekre csak szívből jövő kacajjal és tapsvi­harral lehet válaszolni. Apostagi színjátszóink például ss »Uri muri«-v®J készülnek, meg a »Bűvös szék«-kel. Ez a húsz főből álló színjátszó cso­port nagy lelkesedéssel készül ezekkel a darabokkal. A község dolgozói már alig várják, hogy láthassák. Falusi iskolák úttörő pajtásai is sok segítséget nyújthatnak a kulturális élethez. Adjanak elő az úttörő kultúrcsoportjaink táncos gyermekjátékokat, éne­keket, mint ahogy Homokmé- gyen teszik ezt az úttörők La­katos Ferencné vezetésével. — Nagy segítséget adhatnak a szórakozás szempontjából az út­törők. Ahol olyan lelkes kultúr- magvetők élnek, mint Homok- mégyen, ott a jövő tervei is előrevetik fényüket. Népiegyüt­tes megalakulásáról álmodoz­nak, tervezgetnek. Nagy nevelő és tanító értéke van a haladó hagyományok megbecsülésének és megbecsül- tetésének. Haladó hagyománya­ink táplálják szocialista kultú­ránk erejét, A kalocsai járás­ban a tanácsválasztásokig gyö­nyörűen működtek a helyi nép­szokásokról és régi szokásokról szóló előadások. Kár, hogy az utóbbi időben kissé alább ha­gyott. Remélhetőleg újra erőre- lendülnek. A bajai járás községeiben a gazdasszonyok is szakköröket szerveztek. Télen van idő arra, hogy tanuljanak ezekben a kö­rökben. Nagyon hasznos lenne, ha minden községben alakulná­nak a gazdakörök mellett gazda­asszonykörök, úgy, mint Kiskő­rösön és a bajai járás több köz­ségében. A szülői munkaközösség is so­kat tehet a falusi esték tarkítá- sában. Kunszálláson a DISZ- szervezettel karöltve az »Ubor­kafa« című színdarabbal készül­nek. A rémi színjátszók operet­tel készülnek az újévre. Ennek a községnek a népi együttese is nagyon szépen dolgozik. Har­minc főből áll, vannak hétéves, de hetvenéves tagjai is. Ezek a község összegyűjtött szokásait, sőt ami már csak Erdélyben dí­vik (ott is elég ritka), balladá­kat is adnak elő. Sok községet, falut lehetne még felsorolni, ahol egészséges kultúráiét kezdődött, ahol jó mederben folyik a kultúrmunka. Falusi kultúrvezetőink'és kul- túrmunkásaink legyenek meg­győződve, hogy az a dolgozó, aki vidám, színvonalas műsort nézett végig, nemcsak művészeti élménnyel gazdagodott, s nem­csak a jól eltöltött est emléké­vel gondol a műsorra, hanem több életörömmel és munka­kedvvel végzi a további munká­ját. így növeljük a vidám, meg­elégedett emberek számát, tehát biztos alapra: az emberre épít­sük kulturális munkánkat. A termelési kedv növelése szükségszerűen követeli meg tő­lünk, hogy több permetezőgépet készítsünk. A jövő évben 12.000- rel több permetezőgép gyártá­sát vettük tervbe, mint az idén. Ezt két üzemünk, a Tiszakécs- kei Permetezőgépgyár és a Ba­jai Vasipari Vállalat készíti. — Nagy gyakorlatuk van már eb­ben, amit bizonyít, hegy mind­két üzemünk élüzem. Sok panasz hangzott el az idén, hogy kevés a permetező­gép-alkatrész. — Szőlősgazdáink bosszanko- dása emiatt az idén jogos volt, mert valóban nem kaptak meg­felelő alkatrészt. Jövőre 5 millió forint értékű permetezőgép-ai katrésat gyártunk. Vermorel tí­pusú géphez 4 millió, Kiss Bá- lint-féle típusú géphez 1 millió forintért készítünk alkatrészt. A Bajai Faárukészítő Gyár­ban nagy feladatra vállalkoztak: konyhabútorok, gyermekágyak készítését tervezték. Minden család bizonyára szívesen veszi ezt a hírt. Különösen a most házasulok. Az idén több garnitúra kony­habútor és 4500 darab gyermek­ágy kerül a vásárlókhoz. A Kis­kunhalasi Motor- és Gépjavító Vállalatnál már elkezdték a vas- és fémbútorok gyártását. Aet jövő évben 1200 darab vas gyer­mekágy, mosdó között válogat­hatnak megyénk dolgozói. — Ugyancsak jóval több mérleget is készítenek. A vasipar dolgozói ezenkívül 200.000 forint értékű háztartási Nemcsak gép kell a jó szőlő- műveléshez, hanem növényvédő- szer, többek között mész is, ezért a Bajai Mészégető Vállalat úgy határozott, 780 tonnával több meszel ad, s ezzel segíti elő a szőlők védelmét. Ez a vállalás azért is igen jelentős, mert úgy volt, hogy a vállalat szénhiány következtében leáll. A megyei tanács ipari osztálya lehetővé tette, hogy az üzem továbbra is működjön. Az égetők vállalták, hogy porszénnel és savgyantával is dolgoznak, csak a..ért, hogy tavaszra megfelelő mennyiségű mész álljon rendelkezésére a fogyasztóknak. A szőlősgazdáknak lehetősé­gük nyílik arra, hogy a tőzeg felett lévő lápföldet felhasznál­ják. Ahol tőzegtelep van, ott helyben vásárolhatják meg kor­látlan mennyiségben. eszközöket, így tejszűrőt, tepsit, szeneskannát, szeneskanalat s egyebeket készítenek. Tervbe vették ezenfelül, hogy 18 tonna horganyzott lemezt dolgoznak fel mosófazéknak, mosogató dé­zsának, vízhordó kannának, pet- róieumos kannának, stb. A hclvéciaí állami gazdaság borpincéjében most végzik az idei bortermés kezelését, osztá­lyozását. Emellett 63 ezer üveg kadart, ezerjót és rizlinget pa­Az otthon csinosításáért Három helyiipari vállalat 1,200.000 darab mozaiklapot ké­szít konyha, fürdőszoba, élés­kamra, előszoba padlózásához. A mozaiklapokat a Tüzép-tele- pen lehet majd vásárolni. Ezen­kívül még sok betoncsövet, kút- gyűrűt termelnek, hatszorosát az ideinek. Uj cikk is kerül a forgalom­ba. Tavaly tetőfedő nádat egy­általán nem lehetett vásárolni, Jövő évben 110.000 kéve tető­fedő nád termelését vették terv­be. A nádat falusi házak tető­fedéséhez használják fel. Való-' színű, hogy január 1-től kezd­ve az előállító vállalat fogja áru­sítani megyénk dolgozóinak. A nemrég alakult Kecskeméti Kézműipari Vállalat színtartó térítők, kendők, sálak készítésé­vel igyekszik kedveskedni me­gyénk dolgozóinak. Kövesúr épül Nagybaracska és Duna- szekcső községek között NAGYBARACSKA és Duna- szekcső községek együttes kérel­mére a tavasszal 20 kilométeres I útszakaszon a közutat kőburko­lattal látják cl. A kőburkolattal'] ellátott közút meg fogja köny-: nyíteni a közlekedést, nemcsak a két község között, de könnyen: járhatóvá teszi az utat a nagy­baracskai Petőfi, Vörös Szikra' és Dózsa termelőszövetkezetek _ földjeihez és a mohácsszigeti ál-' lami gazdasághoz is. lackoztak a karácsonyi ünnepek­re. Jövőre az idei termésből 5* ezer üveg palackozott borral többet adnak a fogyasztóknak, mint ebben az évben. Kecskemét mindig híres volt piacáról. A környező falvakból a parasztok a városba hozták terményeiket. De nemcsak az értéke­sítési vágy hozta őket, jöttek »várost látni«, »hirt hallani«. Ma is nagy a forga­lom. Egy-egy kapun alig lehet bejutni a be­kerített piactérre. Ko­sarakkal, kannákkal karjukon tódulnak be­felé, a város külterü­letéről érkező terme­lők. Az egyéni gazdák mellett ott kínálják áruikat a járási és he­lyi földművesszövetke­zetek, valamint a Me- zöker standjai. A járási földműves­szövetkezet — clárv- ' sító helyein elsejé­től 35—40.000 forintot forgalmazott, a városi kettes számú standja pedig ugyanezen idő alatt 20.000-et, novem­berben pedig 103.000 forintot. A földműves- szövetkezetek tehát szép forgalmat bonyolí­tanak le, éppen ezért érthetetlen, hogy a vi­déki földművesszövet­kezetek — elvetik a napi forgalom, bevétel lehetőségét — átenged­ték standjukat a járási földművesszövetkezet­nek. Vagyonukat gya- rapíthaínák a vidéki földművesszövetkeze­tek is a baromfi, gyü­mölcs- és zöldség-félék árusításával. A szövetkezetek és termelők bőséges áru­val látják el a piacot, a háziasszonyok ked­vük szerint válogathat­nak. Érdemes is jól kö­rülnézni, mert a szö­vetkezeti standokon ol­csóbban lehet vásárol­ni. Például a krumpli a termelőknél 1.80, a standokon 1.60', a kara- láb'nak ára a termelők­nél 2.—•, a Mezökernél 1.40, a földművesszö­vetkezetnél 1.20. Érde­kes az áralakulás a Me­ző kér, a helyi és járási földmüvesszövetkezet között is. A zöldség a járási földművesszövet­kezetnél 4, a Mezőker- ncl 3.90, a városi stan­don 3.60, a vöröshagy­ma a járási standon 2.20, a városinál 2 fo­rint. A lej és tejtermékek­ben sincs hiány. Az eh árusító padokon sűrűn egymás mellett kínál­ják a finom tehéntúrót 14-ért, vajat 56—60 fo­rintért kilóját. A tej­fölnek 20 forintos áron adják literjét. Te) i*' van bőségesen, 3.60 és 4 forint között mozog az ára, a tojás 2.30-tól 2.50-ig volt vásárolható­A baromfifelhozatal is bőséges volt. Csak­nem minden baromfi gazdát cserélt. A házi- asszonyok válogathat­nak mind az élő, mind pedig a vágott baromfi­ban. A baromfi begyűj­tő-telepen egy nap alatt: mintegy 17.5 mázsát vettek át beadásba. Égy-egy hetipiac ne-1 ha vásárnak is bcillene, mert a kereslet és kí­nálat vetekszik vele. Bővül a közszükségleti cikkek választéka is it helvéciai állami gazdaság borpíncéjében 63 ezer üveg bort palackoztak a karácsonyi ünnepekre

Next

/
Thumbnails
Contents