Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. december (9. évfolyam, 284-309. szám)
1954-12-14 / 295. szám
Hallatjuk szavunkat, cselekszünk a békéért Bács-líiskun megye népe a háborús tervek ellen Mindannyian tiltakozunk a náci hadsereg talpraállítása ellen Lakiteleken Aradi József párttitkár lakásán 25 dolgozó paraszt beszélgetett a moszkvai értekezletről, a párizsi egyezmény céljairól, Nyugat-Németország katonáinak újrafelfegy vérzéséről. A dolgozó parasztok a Szikra tsz tagjai. A beszélgetés során szavaikból kicsendült, hogy nemcsak óhajtják a békét, hanem készek annak megvédésére. özv. Tóth Jánosné elmondotta, hogy a második világháború miatt négy apró gyermekével özvegyen maradt. A párt és a kormány megteremtette a lehetőséget, hogy férje után nyugdíjat kap. Két hold szőlőhöz is jutott. Kész mindezek megvédésére, s árra, hogy gyermekei békében élhessenek. Ifj. Almási István arról beszélt, hogy a háború csak a halálgyárosok érdeke. Hazánk volt nagybirtokosai háború révén szeretnének ismét földjükhöz jutni és a szegény ember nyakára ülni. Id. Kása Mihály azt fejtegette, hogy a béketábor legyőzhetetlen, mert a népi demokráciák országában a munkások, a dolgozók vezetik az országot és ezek mindent megtesznek, hogy elkerüljék a háborút. Ifj. Mihály Józsefet most választották tanácstagnak. Arra emlékeztetett, hogy mi mindent vesztettünk, amikor Magyarország hadszíntérré változott. A moszkvai értekezlet fő törekvése, hogy szép, viruló hazánkat ne taposhassa töbj)é a háború csizmája. Magyar Ferenc hangoztatta, hogy csak az amerikai kapitalisták spekulálnak újabb háborúra. mert ez nekik nagy hasznot jelent. Mi békét akarunk, békénket meg is fogjuk védeni. Ivicz István új tanácstag arról beszélt, hogy a világon minden józan ember kívánja a békét. Ezek összefogásával meg lehet akadályozni a háborút. Fábián Lajos javasolta, hogy mindnyájan tiltakozzanak Nyugat-Németország felfegyverzése ellen. Szurok József csatlakozva a javaslathoz, hangoztatta, ne engedjük meg, hogy a német imperialisták ismét lángralob- bantsák Európát. Balogh János és Fizitye János a beszélgetés során arra figyelmeztette dolgozótársait, hogy nem elég a békét csak óhajtani, hanem annak érdekében cselekedni is kell. Javaslatukra mindannyian megfogadták, hogy helytállnak a munka frontján, hogy erős lehessen szép hazánk, Mi, a nagybaracskai Vörös Szikra dolgozói egyemberként tiltakozunk a nyugatnémet fel- fegyverkezés, a gyászos emlékű Wehrmacht felélesztése ellen. Mélységes megvetéssel ítéljük cl a Nyugatnémet Kommunista Párt ellen folyó terrorpert. Nem akarunk újabb háborút. Nem akarjuk, hogy a pusztító Hallják a mi szavunkat is az új háború kovácsai Mi, a boldogabb életet építő magyar nép fiai, leányai, már egy esetben éreztük rajtunk taposni a náci csizmákat, már szemtanúi, sőt szenvedői voltunk egy világégésnek, s szívünk egész melegével, alkotni akaró fiatalságunk teljes lényével az élet mellett, a béke mellett foglalunk állást. Tiltó szót kiáltunk nyugat fegyverkovácsainak, erőnk tudatában üzenjük, hogy teljes mértékben egyetértünk a moszkvai értekezleten született deklarációval, s ha az »erő politikáját« még nagyobb »erővel« kell visszaverni, minket, magyar fiatalokat az első sorokban fogTILTAKOZUNK nak látni küzdeni, A megyei tanács DlSZ-fiatal- jai helytállnak munkahelyükön, szívvel-lélekkel dolgoznak a párt aranytartalékaként a júniusi út megvalósítása, az egész ncp felemelkedése útján. Közülünk többnek már családja, meghitt otthona van. S valamennyiünknek van végre szabad hazánk. Mi sem természetesebb tehát annál, hogy hallatjuk tiltakozó szavunkat, s megálljt kiáltunk az agresszornak! Szakács Gyula, a megyei tanács DISZ szervező titkára, háború mégegyszer elszakítsa tőlünk férjeinket, gyermekeinket. Mi békét akarunk. Mi építő munkával népgazdaságunk megerősítésén dolgozunk és annak fejlődését akarjuk. Mi a békéért dolgozunk. »Vörös Szikra« termelőszövetkezet tagjai, Nagybaracska K Ë L F Ô L U I HÍRE IC A begyűjtési miniszter rendeletileg szabályozta az 1954—55. évi termelési szerződések általános feltételeit A begyűjtési miniszter az 1954 —55. gazdasági évre rendeletben állapította meg a termelési szerződések általános feltételeit. Az általános szerződési feltételek szerint a termeltető vállalat kamatmentesen előlegezi a gépi szántás díját, hitelezi az igényelt műtrágya ellenértékét, a szükséges védekeződ zert, A termeltető vállalat a termelés elősegítése érdekében művelési előleget ad. Az előleghitcleket a termés betakarítása és' átadása után az elszámoláskor kamat nélkül vonják le. A termelési szerződést kötő termelők ezenkívül még jelentős egyéb kedvezményekben is részesülnek és egyes növények után természetbeni juttatást kapnak. A szerződött terület és ezen felül minden katasztrális hold szerződéses terület után további 0.5—2 kát. hold terület mentesül a terménybeadási kötelezettség alól. Egyes növények utáni az állat-, tojás- és baromfi beadási kötelezettség alól a ténylegesen leszerződött terület tel-■ jesen mentesül, más növényeknél pedig a leszerződött területre eső állat-, tojás- és baromfi beadási kötelezettségnek ; csak 50 százalékát kell teljesíteni. Az általános szerződési 10110-’ telek a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek részére is igen sok, az eddiginél nagyobb kedvezményt jelentenek. Az egyes növényekre vonalko-'1 zó — az általános szerződési feltételektől eltérő rendelkezéseket a termelési szerződések különleges feltételei és termelési előírásai tartalmazzák. (MTI.) A vicinamimjranda mcgegycscH as éssakvielnami francia vállalatokról PEKING (Uj Kína) A -Viet nami Tájékoztató Iroda« szombaton nyilvánosságra hozott egy közös vietnami-francia közleményt, amely bejelenti, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság területén működő francia magánvállalatok tovább dolgozhatnak akár mostani formájukban, akár vegyes vállalatként a vietnami kormány, vagy vietnami magántőke részvételével. Ezek a vállalatok a Vietnami Demokratikus Köztársaság szuverénitása alatt és törvényeinek keretei között fognak működni. Biztosítják számukra a működésükhöz szükséges körülményeket, szabadon toborozhatnak munkaerőket és eladhatják termékeiket a belföldi piacon. A közös közlemény szerint még a következőkben egyeztek meg: Biztosítják e vállalatok számára a normális hasznot, ha a kormány megrendelésére dolgoznak, az ilyen rendelések viszont elsőbbséget kapnak. E vállalatokkal szemben se« milyen hátrányos megkülönböztető intézkedést nem hozna«, sem törvényhozási, sem közigazgatási, sem adóügyi téren, sem a jogszolgáltatás terén. Ha ilyen vállalatok államosít tására kerül sor, erről idejében előre értesítik a vállalatot es észszerű kártérítést fizetnek. Ha a tulajdonosok el akarják adni e vállalatok valamelyiké:, akkor a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányát elővc- teli jog illeti meg. A francia vállalatoknak biz« tosítják a pénzügyi lehetőséget arra, hogy külföldön vásárolhassák meg a munkájukhoz elengedhetetlen felszerelést és nyersanyagot. (MTI) NEMZETKÖZI A szovjet kormány jegyzéke a nyugati hatalmakhoz PRÁGA (TASZSZ) a Csehszlovák Köztársaság kormánya az új • nemzetgyűlés megválasztásával kapcsolatban december i2-én benyújtotta lemondását a köztársaság elnökének. A köztársasági elnök elfogad- a a kormány lemondását és Viliam Sirokyt nevezte ki az új cormány miniszterelnökévé. Vitám Siroiky javaslatára a köz- társasági elnök jóváhagyta az áj kormány összetételét. ' BERLIN (MTI) Nyugat-Németország dolgozói és ifjúsága mellett a Német Demokratikus Köztársaság lakossága is elszántan tiltakozik a párizsi szerződések ratifikálása ellen és tó- meggyűléseken szólítja fel a nyugatnémet szövetségi gyűlés képviselőit, hogy vessék el Adenauer és a nyugati imperialista államok háborús paktumait, segítsék elő a német egység tárgyalások útján történő helyreál lftását. A legutóbbi napokban megtartott tiltakozó gyűléseken Magdeburgban százezer, Rostockban 55 ezer, Kari Mar.x- Stadtban 40 ezer, Lipcsében 18 ezer ember vett részt. PÁRIZS (TASZSZ) December 12-én befejezte munkáját Párizsban az európai értekezlet, amely tiltakozott Nyugat-Németország .felfegyverzése ellen és síkraszállt a német kérdéssel kapcsolatos tárgyalások és a leszerelés mellett. Az értekezleten részvevő különböző nemzetiségű küldöttek felszólalása arról tanúskodott, hogy a nyugateurópai népek mély nyugtalanságot éreznek a párizsj értekezlet ratifikálásának előkészületei miatt. Az értekezlet részvevői felhívják határozatukban a szó- banforgó országok közvéleményét, politikusait, kormányát es parlamentjét, ébredjenek tudatára a párizsi egyezmények veszélyességének, utasítsák el az egyezményeket és lépjenek határozottan a nemzetközi feszültség megszüntetéséért folyó harc útjára. Dcccmoer 9-én, csütörtökön jegyzék érkezett a szovjet kormánytól az Egyesült Államok, Anglia cs Franciaország moszkvai nagykövetségére, az egyes nyugati hatalmak kormányainak címezve. Miről szól c jegyzék, melyek voltak az előzményei? Tudjuk, hogy november elején a Szovjetunió jegyzékeket intézett a vele diplomáciai kapcsolatban álló európai országokhoz, valamint a Kínai Népköztársasághoz és az Egyesült Államokhoz, s javasolta, hívjanak össze november 29-re Párizsba vagy Moszkvábn értekezletet, amelyen tárgyalják meg az összeurópai kollektív biztonsági egyezmény megkötésére előterjesztett szovjet javaslatot. Ezt az ajánlatot a nyugateurópai tőkés országok — nemkülönben az Egyesült Államok — elutasították, s a válaszokból fény derült arra, hogy az elutasításban döntő szerepe volt az együttes amcrikai-angol- francia nyomásnak. Világosan kiderül ez azokból a jegyzékekből, amelyeket az említett három hatalom küldött november 29-én — tehát jellemző módon a javasolt értekezlet megnyitásának napján — a szovjet kormánynak. A nyugati hatalmak válaszának lényege ebben foglalható össze: előbb rati- fikáltatni kell — bármi áron is — a párizsi egyezményeket, aztán majd esetleg szó lehet összeurópai, vagy négyhatalmi tárgyalásokról. A december 9-i szovjet jegyzék csattanós választ adott a nyugati jegyzékekben foglalt kibúvók sugalmazóinak. Hangoztatta. hogy az amerikai, angol és francia válasz nem csupán egyszerű elutasítását jelentette az európai törekvések kibonlakoztatásának, hanem ugyanak« kor nyomást gyakorol a kisebb nyugati országokra is, azok részvételének megakadályozása érdekében. A szovjet jegyzék felemelte a hangját a párizsi egyezményeket jellemző csődpolilika ellen, amely »oda vezet, hogy Nyugat- Ncmelország militarista állammá válik, ennek összes veszélyes következményeivel, nem is szól- ve arról, hogy az újrafclfegyver- zcs lehetetlenné teszi Nyugat- Németország es a bckcszcrctő Német Demokratikus Köztársaság egyesülését egy egységes államban.« A helyzet vázolása után a szovjet kormány rámutat arra. hogy miután a nyugati hatalmak csak szavakban emlegetik a béke megszilárdítását, de tetteikkel nem segítik ezt elő, »A Szovjetunió és más békeszerető országok kénytelen k lsedelein nélkül minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy a béke fenntartását veszélyeztető agresszív államok növekvő fegyveres erőivel szcin- ’bchclyezzcnek egy nemkevésbbé hatalmas erőt cs készségüket önmaguk, valamint a béke védelmére«. A jegyzék egyben félreérthetetlenül leszögezi, hogy g, német militarizálásl szentesítő párizsi egyezmények ratifikálása tárgytalanná teszi a német kérdésről folyó négyhatalmi tárgyalásokat és kizárja a megegyező« lehetőségét ebben a kérdésben. Az űj szovjet jegyzék — mely« hez mellékletként csatolták a moszkvai értekezlet deklarációját is — ismét feltárja a világ népei előtt, melyek azok az or szagok, amelyek valóban őszintén kiváltják a béke megvédését. MDP-csoportok alakítása tanácsainkban A tanácsválasztás so tán bensőséges, meghitt kapcsolat alakult ki pártunk és a dolgozó nép között. A választási agitációban és a jelölő- gyűléseken elmondták a dolgozók sérelmeiket, panaszaikat, ugyanakkor sok egészséges, jó javaslataikat is, különösen a heiyi hibák orvcs- .ása érdekében. Megyénk dolgozóinak politikai tevékenysége jelentős mértékben fokozódott ez alatt az idő alatt. Olyan rétegek is bekapcsolódtak a közügyek intézésébe, akik eddig távol maradtak minden politikai megmozdulástól és most sokan közülük a helyi tanácsokba bejutva fejtenek ki tevékenységet. A lakosság többsége pártonkívüli, ami helyes arányban a tanácsok összetételében is kifejezésre jut. Amint a dolgozó nép elvárja pártunk részéről a felvilágosító munkát, pártunk politikájával kapcsolatban, úgy a pártonkívüli tanácstagok is útmutatást, kezdeményezést váriak a tanácsokba bekerült kommunistáktól. Te- nát a tanácsokban működő párttagságnak kezdeményező erővé kell vállni. A helyes törekvéseket fel kell karolniok. A jelölőgyűlések, során felvetődött sok jó javaslat megvalósításának élharcosai kell, hogy legyenek. Az elhangzott jogos panaszok orvoslásáért síkraszá'llni, az állam- polgári kötelezettségek teljesítésében példát mutatni, mind-mind a kommunista tanácstagok feladatai közé tartozik. Hogy kezdeményező erővé tudjanak válni és nelyt tudjanak állni, ahhoz arra van szükség, hogy egységes legyen egy-egy fontos ügyben az álláspontjuk. Éppen ezért helyes úton járnak járási pártbizottságaink, amelyek erőfeszítéseket lesznek, hogy a községi tanácsokban működő kommunistákból MDP-csoportokat alakítsanak. Ha egyes tanácsainkban a kommunisták száma kevés is, munkájuk jótékonyan tudja éreztetni hatását, ha gondosan tanulmányozzák és közösen megtárgyalják a tanácsülés napirendi pontjait a tanácsülés előtt és pártosan foglalnak állást a felmerülő vitás kérdésekben. Nagyon hasznosnak bizonyultak például az alakuló tanácsülések előtt a kommunisták megbeszélései. Járási bizottságaink és pártszervezeteink helyesen teszik,’ ha fokozott gondot fordítanak az MDP-csoportok tagjainak kommunista nevelésére, politikai képzettségük fokozott fejlesztésére. Ennek gyümölcsöző hatása nemcsak saját munkájukban fog megmutatkozni, hanem éreztetni fogja nevelő hatását a pártonkívüli tanácstagok felé is, hiszen a tanácson belül közelebb kerülnek egymáshoz. Hasznos lenne, ha járási pártbizottságaink oda hatnának, hogy a legközelebbi tanácsülésre már minden községben megalakulnának az MDP csoportok. Sok helyen azonban, mint például Izsákon, Foktőn, Dttnaszentbenedeken még nem is hallottak .róla, Kccelen már folynak ugyan előkészületek MDP-csoportalakításra, de még nem látják tisztán feladatát. Az MDP-csoportok alakítását pártunk III. kongresszusa is leszögezi az új szervezeti szabályzatban. Az MDP-csoportok a tanácsok jövendő munkájában nagy politikai jelentőséggel bírnak. Pártbizottságainkon és pártszervezeteinken függ most, hogy előkészítő munkájuk nyomán milyen eredményesen fognak maid dolgozni az MDP-csoporlok,
