Bácskiskunmegyei Népújság, 1954. december (9. évfolyam, 284-309. szám)
1954-12-02 / 285. szám
Az európai biztonsági értekezlet Tegnapi számunkban közöltük, hogy az európai biztonság kérdésével foglalkozó moszkvai értekezlet november 29-i megnyitó ülésén Molotov elvtárs, a Szovjetunió külügyminisztere az európai béke és kollektív biztonság biztosítására fontos nyilatkozatot tett. A nyilatkozat elhangzása után a megnyitó ülésen felszólaltak a részvevő küldöttségek vezetői. Hegedűs András elvtárs, a magyar küldöttség vezetője felszólalásában hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya nagy örömmel fogadta a Szovjetuniónak az értekezlet összehívására szóló javaslatát. Ezen az ülésen G. Cyrankiewicz, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, a lengyel küldöttség vezetője is beszédet mondott, amelyben hangsúlyozta, hogy a lengyel nép nem felejti el a történelem tanulságait. Ezután fejtegette,, hogy Nyugat-Németország újrafel- fegyverzése halálos veszélyt jelent a német nép számára is. Lengyelország nem egyszer kifejezte azt a vágyát, hogy jószomszédi viszonyban álljon egész Németországgal. Amíg nem ratifikálják a Nyugat-Németország remilitarizálásáról szóló egyezményeket, minden út nyitva áll a német kérdésnek a hatalmak megállapodása útján Németország részvételével történő békés rendezés előtt, és ezek az utak Németország demokratikus és békés egyesítéséhez vezetnek. A1 Nyugat-Németország remilitarizálásáról szóló egyezmények ratifikálásától kezdve ezek az utak elzáródnak. A továbbiakban arról beszélt, hogy az imperialista hatalmak propagandája megmérgezi a nemzetközi légkört és a hazugsághálóba akarja fonni a népeket. afelett, hogy a párizsi egyezmények megvalósítása esetén az NDK határain egy félmilliós, modem fegyverzetű hadsereg áll, amelyet külföldi imperialisták irányítanak. A Német Demokratikus Köztársaság osztja a Szovjetunió, a Csehszlovák Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság véleményét, mely szerint a párizsi egyezmények ratifikációja esetére közös rendszabályokat kell foganatosítani az értekezleten részvevő országok békéjének védelmére és védelmi képességének fokozására és védő erőinek közös vezetésére. Korunk leglőbk feladata elhárítani az atomháború veszélyét — jeienielte ki Albert Einstein Párizs (MTI). A »1‘Express« című francia burzsoá lap közli Albert Einstein világhírű tudós nyilatkozatát. Einstein szavaiból kitűnik, hová züllött a tudomány szerepe a mindent a fegyverkezés szolgálatába állító imperialista országokban. A tudósnak ma tragikus sorja van — mondotta Einstein. — A világosság és belső függetlenség keresésétől ösztönözve, szinte embertelen erőfeszítések folytán maga kovácsolta társadalmi szólgaságának és személyisége megsemmisülésének fegyvereit. Kénytelen beleegyezni abba, hogy a -politikai hatalom szájkosarat tegyen rá. Mint katona kénytelen feláldozni saját életét és elpusztítani másokét, még akkor is, ha meg van győződve ennek az áldozatnak értelmetlenségéről. A mai tudóst még arra is kényszerítik, hogy parancsra hozzálásson az emberek elpusztítás! eszközeinek fokozatos tökéletesítéséhez. Vájjon a tudományok emberének valóban bele kell egyeznie ebbe a megalázottságba? Vájjon elmúltak azok az idők, amikor a tudós intellektuális szabadsága, kutatásainak függetlensége megvilágította és gazdagíthatta az emberek életét? A tudományos igazság vak keresése közben elfelejtette emberi felelősségét és méltóságát? Ha a tudós kritikus szellemben mérlegelné a jelenlegi helyzetet és feladatát, s ennek megfelelően cselekedne, akkor újra életre kelhetne a remény és észszerű megoldás kínálkoznék. Nem szűnhetünk meg figyelmeztetni ma és mindig, nem kímélhetjük meg erőfeszítéseinké* annak érdekében, hogy a világ népeit és kormányait ráébresz- szük arra a hallaPan csapásra, amelyet minden bizonnyal előidéznének, ha nem változtatják meg egymással szembeni álláspontjukat és a jövőről alkotott elképzelésüket. A mai kort o'yan válság fenyegeti, amelynek nagyságát nem mérik fel azok, akiknek hatalmukban áll határozni jobbra vagy balra. Az atom felszabadított ereje mindent megváltoztatott, csak gondolkodás- módunkat nem, és soha nem látott katasztrófa felé tartunk. Uj gondolkodásmódot kel1 keresnünk, ha az emberiség fenn akar maradni. Korunk legsürgősebb feladatává vált e veszély elhárítása. A döntő pillanatban, és én várom ezt a pillanatot, teljes erőmből termelem szavamat — hangzik végül a nyilatkozati Az európai értekezlet második napján elsőnek felszólalt Viliam Siroky, a Csehszlovák Köztársaság küldöttségének vezetője. Siroky elvtárs hangsúlyozta, hogy a csehszlovák nép szilárdan eltökélte, nem tűri, hogy az agresszió megismétlődjék. A Csehszlovák Köztársaság kormánya teljes mértékben támogatta és támogatja Szovjetunió nemes kezdeményezését az európai kollektív biztonság megteremtésére. A második felszólaló a Német Demokratikus Köztársaság küldöttségének vezetője, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke, Otto Grotewohl volt. Bevezetőben kifejtette, hogy a Német Demokratikus Köztársaság küldöttségét mély nyugtalanság tölti el a német jövőt illetően. A párizsi egyezmények ratifikálása gátat emelnek Németország egyesítésének útjába. Adenauer nem akarja a német egységet, sőt Adenauer az egységről tárgyalni sem akar. Az NDK semmiféle előzetes feltételt nem szab a német egység helyreállításáról folytatandó tárgyalások ele és hajlandó minden előzetes feltétel nélkül ilyen tárgyalásokba kezdeni a Nyugat-német Köztársasággal. Az NDK kormánya azonban nem húnyhat szemet Megkezdődött az állam- és jogtudományi kongresszus A Magyar Tudományos Akadémia dísztermében szerdán délelőtt megkezdődött a három napig tartó állam- és jogtudományi kongresszus. A kongresszus megnyitásán megjelent Molnár Erik Kossuth-díjas akadémikus, igazságügyminiszter, Rusznyák István Kossuth-dijas, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Czakó Kálmán, a Magyar Nép- köztársaság 'egfőbb államügyésze, Domokos József, a Magyar Népköztársaság Legfelső Bíróságának elnöke, Fogarasi Béla Kossuth-díjas, a Magyar Tudományos Akadémia társadalmi és történelmi tudományok osztályának elnöke, a magyar jogtudomány számos kiváló képviselője, akadémikusok, egyetemi tanárok, valamint gyakorlati szakemberek: ügyészek, bírák, tanácsi dolgozók, ügyvédek. Resztvettek az ülésen a kongresszusra hazánkba érkezett kü'földi tudósok is. A kongresszust Molnár Erik igazságügyminiszter nyitotta meg. (MTI.) Véget ért a köziekedésfejlesztési ankét A hazánk szárazföldi közlekedésének fejlesztésével foglalkozó kétnapos tanácskozás Prieszol József közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes zárószavaival szerdán véget ért. A kormánypárt veresége a görög községtanácsi választásokon ATHÉN (TASZSZ) November 21-én és 28-án Görögországban községtanácsi választásokat tartottak. A választásokon Papa- gosz miniszterelnök »Görög tömörülés« nevű pártjával szemben az ellenzéki pártok tömbje lépett fel egységes, demokratikus baloldali koalíció »EDA«, a középpártok nemzeti haladó szövetsége (EPEK) és a dolgozó nép demokratikus pártja részvételével. A választások végleges eredményét még nem tették ugyan közzé, de a sajtó jelentéseiből ítélve, az ellenzéki pártok győztek a választásokon. (MTI) A budapesti kerületi tanácsok választási eredményei I; II. III. IV. V. VI. VII. Vili IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. XXII. 33.595 32.335 31.717 67.210 64.915 63.264 53.630 52.232 51.464 55.400 54.038 53 442 48.347 47.071 46.190 70.152 69.215 68.484 99.255 96.360 96.027 111.374 108.637 107.400 70.419 67.995 67.142 43.093 41.909 41.111 73.488 70.985 70.069 45.952 44.536 43.564 102.642 100.007 99.261 73.188 70.906 69.877 45.029 43.634 43.139 37.854 36.465 35.845 28.822 27.937 27.360 47.814 46.314 45.620 50.623 49.641 48.999 67.860 67.368 . 66.928 36.933 35.850 35.428 26.536 25,577 25.275 522 96 86 1.393 258 150 561 207 123 419 177 142 695 186 115 544 187 161 237 9G 196 1.017 220 200 515 338 156 539 259 124 678 238 144 836 136 112 542 204 200 818 211 152 433 62 111 512 108 103 540 37 83 410 284 124 436 156 120 324 116 150 363 59 106 205 97 91 V. M. Molotov fogadást adott a moszkvai értekezleten részvevő kormányküldöttségek tiszteletére MOSZKVA (TASZSZ) V. M. Molotov, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, a Szovjetunió külügyminisztere november 30-án fogadást adott az európai béke és- biztonság biztosításával foglal» kozó európai értekezleten rész-*, vevő küldöttségek tiszteletére^ (MTI) 1 A Saar-egyezmény nem kerül a bonni szövetségi tanács elé BERLIN. (MTI) A nyugatnémet szövetségi tanács jogügyi bizottsága kedden közölte a Saar-egyezménnyel összefüggésben folytatott megbeszéléseinek eredményét. A jogügyi bizottság megállapítása szerint a Saar-egyezmény végrehajtásához nincs szükség ai szövetségi tanács hozzá j áru latsára. Ezt a döntést a bizottság at* különböző tartománygyűléseioit Saar-egyezmónyellenes állásfog-J lalása miatt nyugtalankodó1 Adenauer kívánságára hozta. A francia nemzetgyűlés reakciós többsége jóváhagyta Mendes-France alkotmányjogi „reformjait" Párizs (MTI). Mint várható volt, a francia reakciós nemzet- gyűlésnek Mendes-France köré tömörült reakciós többsége kedden este második olvasásban, a szocialisták cinkosságával, 412 szavazattal 145 ellenében jóváhagyta a miniszterelnök alkotmányjogi »reformjait«, ame'yek gyakorlatilag a népképviselet szuverén törvényhozói jogainak csorbítását és a végrehajtó hatalom jogkörének kibővítését jelentik. A második olvasásban történt jóváhagyás gyakorlatilag azt jelenti, hogy a most megváltoztatott alkotmányjogi előírások már a legköze'ebbi idő-' ben törvényerőre emelkedhetnek, minthogy a francia parla-4 ment úgynevezett felsőháza, a Köztársasági Tanács, a reform- javaslatot a maga részéről már korábban jóváhagyta és az eredeti törvényjavaslatot az általa eszközölt módosításokkal küldte vissza a nemzetgyűlésnek, me’y, a törvényjavaslatot most ebbe a az új szövegezésben fogadta el? Q-ilm izính ázatok (e jVédése. Vállalatunk Kezelésében lévő 36 normál, 52 fix keskeny, 4 kiskörzeti, egy megyei vándor, valamint két üzemi filmszolgálatnál 1954. évben hatalmas méretű látogatottsági emelkedés volt tapasztalható. 1954 január 1-töl 1954 november 1-ig a megye mozilátogatóinak a száma közel 4 és fél millióra tehető. Különösen számottevő ez az eredmény, ha az 1953. évihez viszonyítjuk, mert akikor 2 millió 600 ezer volt. Ebben az évben tehát 1 millió 400 ezerrel több volt a látogató, mint a múlt év ugyanezen időszakában. Ennek eredményeképpen vállalatunk ezévi bevételi és látogatott- sági tervét november 10-én már teljesítette. 1952-ben és 1953-ban az országos versenyben vállalatunk a legrosszabbul teljesítő vállalatok közölt volt. Ma vállalatunk az ország legjobban teljesítő vállalatai között van. Hogyan értük ezt el? Vállalatunk döntő feladatának tartotta, az elmúlt évben moziparkunk jelenlegi állapotának megjavítását és filmszínházaink esztétikai színvonalának emelését. A szép, tiszta, jó ülőhellyel rendelkező és kedvező műszaki feltételek mellett dolgozó mozik üzemeltetését. Moziparkunk 93 mozijából 61 filmszínházunknál végeztünk tatarozási, illetve felújítási munkálatokat. Több mint 700.000 forint értékben. Jelenleg is 15 mozinál folynak hasonló jellegű építkezések. Az 1954-es évben terven felül Kiskunhalason, Kiskőrösön kiskörzeti mozikat létesítettünk. Azonkívül terven felül megyei vándorvetítő szolgálatot, kecskeméti üzemi filmszolgálatot és kiskunfélegyházi üzemi szolgálatot indítottunk. Ezzel az volt a célunk, hogy a filmkultúrát olyan helyekre is elvigyük, ahol ezelőtt még nem volt filmvetítés. Ezzel örömet szereztünk és szerzünk sok dolgozó parasztnak. így sikerült terven felül több mint 71.000 mozilátogatóval többet szerveznünk. Többnyire tanyai központokban Ezekre a terven felüli megindításokra külön költséget, illetve külön keretet nem kaptunk, ezért magunk módján takarékossággal tudtuk ezen mozik üzemeltetését biztosítani. Ennek ellenére vállalatunknál önköltségtúllépés nem jelentkezett. Elért eredményeinket helyes műsorpolitikánknak köszönhetjük. Propagandamunkánk határozott fejlődést mutat, nagymérvű a fejlődés a mozipark külső és belső fejlődésében is. Propagandavonalon nagymértékben emeltük a helyi kiadványok számát. A műszaki színvonal tekintetében is tapasztalható fejlődés. Nagymértékben gátolta munkánkat, hogy új gépeket, a szükségeshez viszonyítva igen kis számban kaptunk. 1955. évben legfontosabb feladatnak tartjuk a mozipark további nagymérvű fejlesztését. 1955. évre 1,400.000 forintot irányoztunk elő tatarozási és felújítási munkálatokra. Vállalatunk 1955 január 1-től tanácsi vállalat lesz és a megyei tanácstól már ígéretet kaptunk arra, hogy vállalatunk tiszta nyereségét teljes egészében a mozipark, illetve a műszaki színvonal fejlesztésére használhatjuk fel. Ez annyit jelent, hogy 1955-ben körülbelül 2,000.000 forintot fordíthatunk erre a célra. Műszaki munkáinkat bizonyos mértékben már decentralizáltuk. Baján műszaki kirendeltséget állítottunk fel, amelynek az a feladata, hogy 32 mozinak biztosítsa a rendszeres karbantartását.- 1955-ben Kiskőrösön és Kiskunhalason szintén műszaki műhelyeket állítunk fel* ' Hanescb László Igazgató.
